Délvilág, 1992. július (49. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-01 / 154. szám

_ ______________ Búcsú egy kollégától Az ötvenes években sod­ródott egészen más pá­lyáról az újsághoz, ponto­sabban a Délmagyaror­­szághoz Perényi István, majd amikor a szegedi és a megyei lapkiadó egyesült, akkor a Csongrád Megyei Hírlapnak is - melyet akko­riban Vásárhelyen szerkesz­tettek, de Szegeden nyom­tak­­■ egy ideig közös esti szerkesztője volt. A hetve­nes évek végén, a nyugdíj­­korhatárt elérve a Csongrád Megyei Hírlaptól ment nyugdíjba,­­ munkásságá­nak nagyobbik részét itt töltötte - de nem nyuga­lomba, mert be-bekopog­­tatott egy kézirattal. Pista bácsi, így neveztük őt mi, fiatalabbak, szívós alkat volt. Kiapadhatatlan életerővel tért meg a második világháborúból, jól viselte az éjszakai nyomdai munkát, vagyis a lapké­szítés frontvonalát, mely az ólombetűs időszakban embernyűvő feladat volt. A külpolitika érdekelte, abban volt igazán otthon. A hír­lapírók korán halnak. Őt 76 éves korában ragadta el a „kaszás”...Isten veled, Pista bácsi! (­M­T) Balsai villámlátogatása Szegeden (Folytatás az 1. oldalról) vezetője, valamint dr. Sán­­dorffy György, a miniszteri kabinetiroda vezetője kísérte.) A miniszter sötét színű, áramvonalas BMW-jével ingá­zott az egykori munkásőrség és a megyei bíróság között, ahol dr. Heydrich Gábor elnök látta vendégül, az összbírói értekez­leten. A szakmát érintő té­mákra koncentrálva felszólalt dr. Balsai István is. Két éven belül semmiféle jelentősebb változtatást nem tervez a tárca a bírósági szerkezetben, s a jelen helyzetben indoka sem volna egy ilyen lépésnek. Rá­adásul így megelőzhető a kri­tika, amely esetleg valamiféle új etatizmust fedezne föl a kormány átalakítási törekvése­iben - mondta a szakminiszter. Folytatódik azonban a Btk. korszerűsítése. Tarthatatlan, vélte Balsai István, hogy tör­vényi szabályozás híján nem indítanak eljárást bizonyos „üzletszerű” gazdasági mester­kedések ellen. Holott már a tízparancsolat pontosan megje­löli az elkövethető bűncselek­mények típusait, a büntetőjog­ban már csak részletezni kellene. Nehezményezték a bírák, hogy intézményüket kiképzőbá­zisnak használják: fiatal jo­gászok ismerkednek meg itt a szakma mesterfogásaival, hogy aztán ügyvédként boldogul­janak. A férfiak. (Egy-egy tár­gyalás így - akkor is, ha nem bontóperi - a férfi és a nő kö­zötti párharccá alakulhat. S hogy ez mennyire így van: az össz­bírói értekezleten megjelentek elsöprő többsége nő volt.) A miniszter nem sok jóval ke­csegtetett: az ügyvédi irodák alkalmazottai mindenütt a világon jobban keresnek, piac kell, több jogásszal, s a megbízók - az állam és a ma­gánszféra majd válogat. (S az utóbbi többet fizet­­ ezután is.) A magyar jog egyébként is ma próbálkozik történelme legnagyobb vállalkozásával, az európai illeszkedéssel, szak­nyelven a harmonizációval. Ez még az évtizedek óta jogállam Ausztriának is rettentő erőfe­szítés. Amit pedig némely ellenzéki politikusok állítanak, nevezetesen, hogy a jelen ma­gyar jogalkotás a harmonizáció ellenében hat, az egyszerűen sületlenség, állította - már a sajtótájékoztatón - a miniszter. A biztosítási törvénytervezeten például az Európa Tanács szak­értőivel s a Közös Piac ille­tékes főigazgatóságaival együtt­működve dolgozik a kormány. Ugyanez mondható el a többi esetben, beleértve a kárpótlási törvényt is, amely nem ide­ológiai talapzatú, utasította vissza a feltételezéseket. Ez ugyanis a tulajdonszerkezet átépítését szolgálja. Azzal a nem jogállami valamivel tudniillik, amit szocialista, szövetkezeti ésa többi formá­nak csúfoltak, csinálni kellett valamit. Könnyíteni szándé­kozik a kormány a határon túli, átköltözött magyarok itteni állampolgárságának megszer­zését, de nem ösztönzi őket erre a lépésre, mert az ellen­kezik az összmagyarság érde­keivel. Médiatörvény? Angliá­ban 10 évig vitatkoztak rajta, ott a belügyminiszter az ille­tékes, idehaza a köztársasági elnök. Méltányosabb nem is lehetne. (Egy jogállam szürke hétköznapjai.) Nincs azonban példa a tör­ténelemben a jog teljes rend­szerváltására, hangsúlyozta a szakminiszter. Velünk élnek a régi intézmények - akadályok, de stabilizátorok is egyben. Mit gondoljunk róluk mi? Elhisszük, a szabadság nem káosz, a kettő között helye van a rácsnak. Ó.J. Debrecenből érkezett, nyolc évet töltött Szegeden Süveges Ildikó. Most már érti, miért ragaszkodnak annyira a sze­gediek városukhoz, ezzel kezdte beszélgetésünket, és azzal fejezte be, nehéz szívvel távozik, akkor is, ha tudja, ezt a lépést meg kellett lépnie. A nyolc esztendő legfontosabb eredményeit hét tételben foglalta össze. Az ő igazgató­sága alatt kezdődött meg a mű­anyagból készült szemlencsék sorozatos és sikeres beültetése; meghonosodott az üvegtest­­sebészet - elsők között művelte ezt a beavatkozást -; a rö­vidlátás megállítására a szem­golyó hátsó kicsúcsosodásánál speciális megtámasztást alkal­maztak - beszélgetésünk nap­ján éppen egyik kollégánk gyermekénél is —; bevezette és meghonosította a szaruhár­­tya-beültetéseket; a gyermek­szemészet fejlesztésével meg­teremtődött az alapja annak, hogy a szegedi klinika or­szágos központtá alakuljon; gyökeret vert a lézersebé­szetnek nevezett operációs módszer - és hetedikként említve: egy év alatt 35-40 tudományos közlemény jelenik meg a vezetése alatt álló klinikáról. Ez a szám akkor kezd igazán beszélni, ha tudjuk, korábban öt év alatt je­lent meg h­uszonöt munkatárs tollából huszonkettő. Erre mondta, fölírták Szegedet a szemészeti tudományok lap­jára. Még inkább fájdalmas szá­munkra, hogy mégis elmegy. A miértre némiképpen kitérő választ adott. Főváros-cent­rikus ország vagyunk, ami van, az Budapesten van. Amit Szegeden el lehet érni, azt elérte, a továbblépéshez fizikai értelemben is lépnie kell. Egyik kollégánk azonban hivatkozott egyik állítólagos kijelentésére, amely szerint ha mindent kitálalna, Recskre száműznék. Elhárította a kijelentés szándékosságát, azt felelvén, ha mondott is ilyet, nagyon fáradt lehetett. Az igaz, voltak nézeteltérései a rek­torral, és azok nem mindig az ő meggyőződése szerint ren­deződtek, de fogadjuk el inkább az előző kijelentését: aki még érez erőt az előbbre jutáshoz, annak lépnie kell. Föltettük következő kérdésként azt a sokaktól hallott véleke­dést is, hogy eleve trambu­­linnak szánta Szegedet, volta­képpen Pestre akart jutni. Azt mondta rá, a nyolc év túlsá­gosan sok ahhoz, hogy tram­­bulinnak tekinthetnénk. Ha eleve azért jött volna ide, elsősorban saját szakterületét fejlesztette volna, hogy még kapósabb lehessen odafönt. Egyik kollégám fölvetette, hirtelen kiürülőben van a szegedi klinika. Óriási mére­teket ölt az innen történő elvándorlás. Miért lenne ez hiba? - kérdezett vissza. Sze­rinte nem is kell megtartania tudósait Szegednek. A várost dicséri, ha olyan embereket tud kinevelni, akik nagyobb fel­adatok előtt is siker remé­nyében startolhatnak. Mivel mi általában nem ezen a nézeten vagyunk, ez a felelet se nagyon győzött meg bennünket. Ahogy eddig nem árthatott Szegednek az egyre gyarapodó tudós koponyák száma, föl­tehetően ezután is hasznára lenne. Megkérdeztük azt is, játszott-e szerepet elhatáro­zásában az a tény, hogy rektori figyelmeztetést kapott bi­zonyos túlköltésekért. Valóban többet költött, és a figyelmez­tetés valóban érzékenyen érin­tette, de ki tudná megmondani egyetlen betegnek is, hogy azért nem operálhatják meg most, mert elfogyott a pénz? Nem magára költötte, hanem a betegekre. Sajnálatos, hogy a vágtató infláció idején annyit terveztek az egész klinika működésére, amennyi a szük­séges gyógyszerekre elég , ha elég. De határozottan tagadta, hogy ennek bármi köze is lenne távozásához. Erősen vi­tatta viszont, hogy a szemé­szetnek ki kellene merülnie a szemüvegfölíró, és szem­­cseppeket csöpögtető tevé­kenységben. A komoly műté­tek, sajnos, nagyon drágák, több százezer forintba kerül némelyik. Arra az állítólagos rektori fölvetésre - másik kollégánk említette föl -, amely szerint a klinikai igaz­gatók érzéketlenek lennének a túlköltekezésre, azt felelte, igaz is, meg nem is. De nem az ő feladatuk lenne, hogy meg­határozzák, hány kiló WC- papiros fér bele az éves ke­retbe. A professzornak, tár­saival együtt tanítania kell a lehető legmagasabb fokon, a beteget el kell látnia, szintén a lehető legmagasabb fokon, művelnie és szerveznie kell a tudományos munkát, de ennyi bőrt azért ne akarjunk lehúzni bárkiről, amikor valójában minden feladatra elegendő ember állna rendelkezésre. A csillagászatból véve a példát - ha egy erős bolygó elmozdul, magával viszi a ki­sebb bolygókat, holdjaikkal együtt -, még egyszer megkérdeztük, igaz-e a hír, hogy kiürül a szegedi klinika. Sajnos, a szemész szegény ahhoz, hogy azonnal tudna másik lakást vásárolni, ennél­fogva nem igaz. Az maradt csak bent a klinikán, aki föl tudott zárkózni a megemelt követelményekhez, aki ezután marad, az is nagyszerűen érti a dolgát. Ismételt rákérdezésre azonban elismerte, néhány munkatársa valóban szándé­kozik vele együtt távozni. Az a törés azonban semmiképpen nem következhet be, hogy a végre jól fölszerelt klinika hozzáértő orvosok nélkül maradna. H. D. Fölírták Szegedet a tudomány lapjára Vadon után Süveges is elmegy 2 Botos a nyugdíjakról Nem omolhat össze! Újból és hangsúlyozottan aláhúzom, hogy semmilyen körülmények között nem ke­rülhet veszélybe sem a már megállapított, sem a jövőben megállapításra kerülő nyugdí­jak kifizetése. A nyugdíjrend­szer nem omolhat össze - erősítette meg a Magyar Hír­lap hétfői számában megjelent nyilatkozatát kedden az MTI érdeklődésére Botos József, az Országos Társadalombizto­sítási Főigazgatóság vezetője. Mint Botos József rámu­tatott: a nyugdíjakat a társa­dalombiztosítás még akkor is folyósítani fogja, ha egyáltalán nem lesz bevétele. Ebben az esetben természetesen más forrásból kell a járulékfizetést megoldani. Akár költségvetési garanciával, akár a tb va­gyonhoz juttatásával, akár a kintlévőségek behajtásával, de mindenképpen biztosított lesz a nyugdíjak kifizetése. A társadalombiztosítás gazdálko­dási nehézségeiből az állam­polgár tehát semmit nem érez­het meg - hangsúlyozta az OTF főigazgatója. Veterán autók versenye Mozgó múzeum öt országból Június 3-án és 4-én, tehát pénteken és szombaton bizo­nyára sok érdeklődőt vonzanak majd a Széchenyi térre, a rak­partra, a vásárhelyi starthelyre azok a „veterán” autók és mo­torok, melyek - beleértve Ma­gyarországot is - Európa öt országából érkeznek Csongrád megyébe, hogy vezetőikkel együtt részesei legyenek a IV. járműfesztiválnak. A rallyval és két ügyességi versennyel színesített programot a Magyar Autóklub Csongrád megyei szervezete dolgozta ki arra törekedve, hogy a száznál több régi jármű gazdái, a jármű­­technikai múlt megőrzésén fáradozók minél több nézőnek szerezzenek kellemes perceket, órákat. A mozgó múzeumot pén­tekre várják Szegedre. Úgy tervezik, hogy a Dorozsmai út-Fonógyári út-Kálvária su­­gárút-Tisza Lajos körút-Nagy Jenő utca útvonalon érkezik a csapat a Széchenyi térre, ahol délután fél hatkor kezdődik a megnyitó, s egy rövid jármű­bemutató. Onnan a Vörös­marty utcán, Dózsa utcán ha­ladnak a járműmatuzsálemek, majd a rakparton ügyességi versenyen vesznek részt 18 órától 20 óráig. (Utána a Kos­suth Lajos sugárúton mennek vissza a versenyzők Dorozsmai úti szálláshelyükre.) Másnap, szombaton reggel nyolckor a Tisza partjáról star­tol a mezőny. A 89 kilométeres túra útvonala: Hódmezővásár­hely (ügyességi versennyel), Mártély, Mindszent (kompát­keléssel), Baks, Ópusztaszer (ebéddel és az emlékpark megtekintésével), majd a dél­utáni órákban indulnak tovább a veteránok Sándorfalván át vissza Szegedre. A verseny, melyen a 20, 30 vagy 40 kilo­méteres átlagsebességet vá­laszthatják a benevezők, este díjkiosztással ér véget az ifjú­sági házban. A versenyzők a kategó­riánkénti díjakon kívül több különdíjhoz is hozzájuthatnak. Jutalmazzák majd a legöregebb járművek gazdáit, a legered­ményesebb versenyzőt, a legmesszebbről érkezettet, a legügyesebb hölgyet, a leg­idősebb aktív résztvevőt a ver­seny támogatói, az autóklub, a megyei közgyűlés, a szegedi önkormányzat, a megyei köz­lekedési felügyelet, az ópusz­taszeri és a forráskúti polgár­­mesteri hivatal és a Lila Nyu­­lak jóvoltából. A járműkaravánt mindig rendőrségi felvezetéssel kísé­rik a versenyek, bemutatók helyszíneire, de forgalomkor­látozásra a szegedi és vá­sárhelyi utcákon nem, csak az ügyességi erőpróbák helyszí­nein kell számítani. Az öreg autók vezetőinek egyébként mindig be kell tartaniuk a Kresz előírásait! (Ennek ellenőrzésében, mint hírlik, a megyei és a városi rendőr­­kapitányságok munkatársai is a rendezők segítségére lesz­nek...) P. K. UNOKÁI IS LAKNI FOGJÁK... ÉPITSEN VELÜNK! ÉPITHET RANK! SZENTESI TÉGLAGYÁR 6600 Szentes, Téglagyári út Telefon: 6341-944, tel/fax: 63/11-193m­l MAKÓI TÉGLAGYÁR 6900 Makó, Járandó u. 124/A Telefon: 6542-350. Tel/fax: 12-192 TERMÉKEINK MÉRET ÁR FT/DB FT/NM (áfa nélkül) Egyszeres méretű tégla 25x12x6,50 5,80 975 Kettős méretű tégla 25x12x14 11,98 990 BÁC kézi falazóblokk 30x17x14 16,24 617 Válaszfaltégla 20x10x40 23,20 383 RÁBA 1 falazóblokk 25x14x25 17,26 483 RÁBA 3 falazóblokk 25x14x12 8,63 241 POROTON 30 (PF 45) falazóblokk 30x19x19 26,40 660 POROTON 36 falazóblokk 36x19x29 52,50 867 KURCA falazóblokk 30x19*x19 21,32 532 FB 60d 9 födémbéléstest 50x20x19 45,­ 225 Bagoly kerítéscsalád 25x12x12 9,­ 288 A Szegedi Nemzetközi Vásár ideje alatt (júl. 3-12.) megrendelt és befizetett termékeket IMIGYEN házhoz szállítjuk Bács, Békés és Csongrád megye területén. SZERDA, 1992. JÚLIUS 1.

Next