Délvilág, 1993. május (50. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-03 / 101. szám

fel3oraal Egyházzenei találkozó Nagyszabású ökumeni­kus egyházzenei találkozó kezdődött május 2-án Szentesen. A városközpont és a Felsőpárt templomai­ban kórusok működtek közre az istentiszteleteken Szegedről, Temesvárról, Debrecenből, Vásárhelyről, és természetesen a helybeli énekkarok is bemutat­koztak. A Hollandiából érkezett férfikart meghall­gatták a főtéri református nagytemplomban is dél­után, az egyesített ünnepi hangversenyen. Az énekkarok műsorá­ban többek között Char­­pentier-, C. Franck-művek szerepeltek. Sport és szórakozás Május elsején fellobo­gózták a középületeket, mert még valami megma­radt a munkavállalók és a munkaadók emlékezeté­ben, bár a munkanélküliek száma nem elhanyagolható Szentesen és­ térségében sem. Mindenesetre a mun­ka ünnepének számít most is május elseje. A nem túl nagy közön­sége­sátrak várták a fő­téren, a Kurca-parti sport­pályán, valamint kikap­csolódásra rendezkedtek be a Kontavill Rt. szabadidő­­központjában. Zenekarok csinálták a jó hangulatot az ifjúsági ház előtt. Május 2-án, vasárnap délután volt a triatlon­­bajnokság a diákok részvé­telével. Délelőtt a tenisze­zők tartották a háziversenyt a ligeti stadionban. A szomszédos uszodában pedig női és férfi vízilabda­mérkőzéseket láthatott a sportszerető közönség. mm Ünnepeltek a tűzoltók Hagyományteremtő és a lakossággal való kapcsola­tokat elmélyítő ünnepséget rendezett vasárnap a tűz­oltóság Flórián napja alkalmából. A tűzoltóság épületének udvarán Koszt György parancsnok nyi­totta meg az ünnepség­­sorozatot, üdvözölve a tűzoltóság országos és megyei vezetőit, dr. Papp Lehel Györgyöt, az V. számú választókerület or­szággyűlési képviselőjét. Beszédet mondott a ren­dezvény fővédnöke, dr. Rébeli Sz. József, Szentes város polgármestere. Az épület emeleti ter­mében volt látható a gyer­­mekrajz-kiállítás, ahol sok leleménnyel és ügyes­séggel rajzolták és festették meg az ifjú állampolgárok - fantáziájuk szerint - a tűzvédelem eseményeit. Kifejezték, hogy a tűz nemcsak barátságosan melegíti a kályhát, segít a sütésnél, főzésnél, hanem károkozó ellenség is tud lenni. A tűzoltók felvonultak eszközeikkel, korszerű jár­műveikkel és lóvontatású szerkocsikkal is a főutcán. Ezután gyakorlati bemutató következett az ifjúsági ház parkjában. Délben a tűzol­tóságon felavatták Szent Flórián, a tűzoltók védő­szentjének szobrát, melyet Szabics Ferenc faragó­művész készített. Mozielő­adás és szórakoztató est egészítette ki a programot. Vagyonvédelmi kiállítás Május elsejétől a közön­ség is láthatja a rádió­­technika felhasználásával vegyített vagyonvédelmi kiállítást a Kossuth téri nagy lakóépület és üzlet­tömb első emeletén. Lakás, üzlet, fólia, víkendház stb. védelmére egyaránt alkal­mas eszközök találhatók a kiállításon. • Baks ünnepe Tornacsarnokot avattak Ünneplőbe öltözött diákok, tanárok, meghívott vendégek, sajtó, rádió, televí­zió. A 2500 lakosú Baks község új torna­csarnokának avatására jöttek össze mind­annyian. Nagy esemény ez az életükben, hiszen régóta várnak már erre a létesít­ményre az iskola diákjai és a település polgárai is, akik egyébként társadalmi munkával segítették a gyönyörű új létesít­mény felépítését. Bárdos László, a 280 diákot oktató iskola igazgatója szerint a 22 milliós értéket képviselő csarnok építésé­nél a két év alatt, amíg az építkezés tar­tott, fáradtságot nem ismerve mintegy 150 szülő „tüsténtkedett”. A péntek délutáni ünnepségen Balogh Lajosné, Baks polgármestere köszöntötte a vendégeket, a megjelenteket, majd dr. Eke Károly országgyűlési képviselőnek adta át a szót. A képviselő úr elismeréssel szólt az új létesítményről, azt kívánta, hogy a fiata­lok használják egészséggel és az Isten ál­dását kérte a szép házra, majd a nemzeti színű szalag átvágásával felavatta a csar­nokot. Az iskola diákjai azonnal birtokukba is vették a csarnokot: témnabemutatót tartot­tak, fellépett a néptáncegyüttesük, vala­mint a helyi citerazenekar és a női népdal­kórus is. K. F. Fotó: Somogyi Károlyné HÉTFŐ, 1993. MÁJUS 3. Kupa Mihály szorgalmasan járja a vidéket. Képviselőként most több ideje lehet rá, mint pénzügyminisztersége alatt. Egy-egy látogatás, meghívás teljesítése korántsem diadal­menet. Sokan az áfával, nyo­mogató adónemekkel össze­függésben veszik szájukra a nevét. A pénteki szegedi össze­jövetelen is kiderült, hogy a kisgazdák sem véletlenül hív­ták pont adófizetés idejére az ex­pénzügyminisztert. Dicsére­tére legyen mondva, előadásai­ból és válaszaiból leszűrhe­­tően, sok politikustársától elté­rően a kritikát nem tekinti a személye és az igazság elleni összeesküvésnek. Tokajból jövet szépnek ta­lálta az országot, gondozottnak a földeket, de nem rejtette véka alá kétségét, hogy még ő sem látja a megművelt földek ter­mésének sorsát. A gazdaság túlságosan elhúzódó változása miatt magát az átalakulást tartja késpengén billegőnek. Az összességében stabilnak tű­nő gazdasági és pénzügyi hely­zet elsősorban a jövedelemkü­lönbségek európai átlagot messze meghaladó volta miatt robbanásveszélyes feszültség­be torkollhat. Kupa Mihály nem tagadja pénzügyesként döbbent rá, hogy az agrárhelyzet alapjai­ban határozza meg az ország sorsát. Minisztersége utolsó idejében még megpróbálta a költségvetést ebbe az irányba terelni. Amennyiben e tényke­dése sikerrel járt, akkor pár hó­nappal sikerült eltolni azt a ha­tárt, amikor kiderül, az ágazat kifulladt. A birtokviszonyok rendezetlensége, a racionálistól eltérő elaprózódás, a szektor­semlegesen negatív jövedelme­zőség egyenlő a hitelképtelen­séggel. A belső piacon még köny­­nyebben helyreállítható az egyensúly, mint az agyontámo­gatott nemzetközi színtéren. Amennyiben egy évtized alatt nem sikerül felzárkóznunk eh­hez az élbolyhoz, akkor a ben­nünket leköröző Ukrajnával szemben is alul fogunk marad­ni. Az élelmiszeripar privatizá­ciója az elképzelések szintjén helyes stratégiát követett, ami­kor a mezőgazdasághoz kötődő tulajdonlást célozta meg. Az ÁVÜ ezzel ellentétes szellem­ben ténykedett, s a kárpótlás elhúzódása miatt a kárpótlási jegyek ezirányú felhasználásá­ra is igen kevés esély maradt. A pénzügyi helyzetre alap­vetően az aggasztó mértékű, kétszáz milliárdos költségveté­si és társadalombiztosítási hi­ány nyomja rá a bélyegét. A bankoknak a legkényelmesebb ezt finanszírozni, s nem állm­­polgárok sokaságával veszkőd­­ni. A munkanélküliség kezelé­sére, a foglalkoztatásra szolgá­ló alapok kezelése kritikán alu­li. Zöme szociális alapú jára­dékra folyik el, s így inkább italra mint beruházásokra for­dítódik. Ha ehhez még hozzá­számítjuk a rendszerváltást kí­sérő morális zuhanást, amely a korrupcióban, a a közrend álla­potában, a kultúrában, a nyelv­használatban s nyíltszíni politi­zálásban egyaránt érzékelhető, akkor érthető a keserű meg­jegyzés: „ egészen jó nép ez, csak a vezetők...” A kibontako­zás definícióját talán még nem késő kimondani: „ az alap csak a tisztes polgári erkölcs és gazdálkodás lehet ” A hallgatóság közakaratát leginkább azok a hozzászólá­sok fejezték ki, melyek olcsó hitelekben, csökkenő adókban látták a kiutat. Kupa Mihály nem engedett e lélektani nyo­másnak. Egyszerűen nem hisz abban, hogy a terhek csökkent­hetőek lennének. Ehelyett a jövedelmező termelésben, a ja­vak ésszerű felhasználásában, gazdaságos visszaforgatásában látja az esélyünket. T. SZ. L • Vigyázó tekintetünk Ukrajnára vessük! Földbe gyökerező élelmiszer-gazdaság Fotó: Enyedi Zoltán A macska rúgja meg! Nejlonzacskót szorongató, fejkendős­­öregasszony bóklá­szik a szentesi sze­métteleppel éppen szemközt. Kezében bot, annak végén szög, így kotorászik, döfködi kitartóan a földből kikandikáló szemetet. A papír nem érdekli, a műanyagot arrébb löki, s nem va­cakol mindenféle ron­gyokkal sem. Viszont ha üvegre talált, azt fölkapja, s a zacskóba rejti. Ilyenkor a botot a földbe szálja, s ke­zével kaparja ki a­­laskákat. - Régóta ezt csiná­lom - mondja K. néni, s meglepően közlé­keny, nem kell fagga­tni e tevékenységéről. - Nagyon kicsi a nyugdíjam, s ki kell pótolnom valamiből. Csak az a baj, nem nagyon van itt mit ta­lálni. Az is kiderül köz­ben, milyen nagy a boldogság otthon, ha talál valamit: üres üveget, ami visszavált a bolt, papír- vagy fémhulladékot, amit meg a MÉH vesz meg. Az így kapott pénzből aztán jut a még szegényebbek­nek is. Persze, nem mindig, mert enni a nyugdíjasnak is kell, még ha azt a politi­kusok nem is mindig gondolják úgy... - Nincs nekem szükségem minden­féle segélyekre, meg ki is futna a két sze­mem, ha ilyesmiért koldulnék - önérze­­teskedik, s haját visszaigazítja kendője alá. - Míg bírom a ke­zem, addig a család semmiben sem szen­ved hiányt. Meg aztán - vallja be végül pi­ronkodva — nem is magára fordítja a „talált” pénzt, hanem kedvenc macskáira. Van belőlük vagy kilenc... (KOROM) Legyen ingyenes a föld kimérése­ ­ Amikor a kárpótlási tör­vénytervezetet tárgyaltuk, so­kan az ingyenes földkimérés mellett szavaztunk. Időrendben most kerül sor a szövetkezeti földtulajdonosok részarány­földtulajdonának kielégítésére, így az MDF parlamenti cso­portja előtt is nyilvánvaló, hogy továbbra is kitartunk az ingyenességnél. Kicsit megle­pődtem tehát az imént, amikor az egyik frakciótársunk azzal a módosítással állt elő, hogy a költségeket fele-fele arányban osszák meg a tulajdonosok és az államháztartás között. • Az ingyenes földkimé­­rés tehát egyfajta preferá­­cióként is értelmezhető? - Lényegében igen, hiszen az a lényeg, hogy önálló far­mergazdaságok jöjjenek létre, akkor, amikor az anyagi lehe­tőségek, mondjam azt, a hazai hitelrendszer erre alkalmas. • Véleménye szerint elérkezett ez az idő? - Még nem kifejezetten, mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy a tagok zöme nem lépett ki a szövetkeze­tekből, mert az állítólag nap­jainkban is nagyobb bizton­ságot nyújt. Ki kell természe­tesen épülnie azoknak a hitel-, illetve piaci konstrukcióknak, amikor egyértelműen megéri önállóan gazdálkodni. Nyil­vánvaló: ha a földhöz való hozzájutást még külön föld­­kimérési díjjal terheljük, akkor ez csak nagy nehézségek árán indulhat el. Sajnálatos módon a Az Országgyűlés a múlt heti plenáris ülésen első­ napirendként vitat­ta meg Fodor István és Kupa Mihály független képviselők önálló indít­ványát, melyet a föld­rendező és földkiadó bi­zottságokról szóló 1993. évi második törvény mó­dosításáról terjesztettek elő. Megkértük Mihály Zoltán MDF-s honatyát, a téma egyik szakértő­jét: foglalja össze a me­zőgazdaságból élők kö­rében minden bizonnyal érdeklődésre számot tartó javaslat legfonto­sabb elemeit. kormányzat is elkövette azt a hibát, hogy a kiosztást a kár­pótlási földeket illetően úgy­mond piacosította. Jó lett vol­na, ha ezt a feladatot a földhi­vatalok végzik el, mert nem került volna ilyen sokba. A földhivatali közreműködés len­ne üdvös a részarány-tulaj­donok realizálásánál is. • A kimérésnél vannak­­­ bizonyos korlátok? - Igen. A Parlament mező­­gazdasági bizottsága azt ja­vasolja: ezeket a földeket is azok kaphassák meg, akik meg is művelik. Én úgy vélem, ez hasznos „fék” lesz - mondotta befejezésül Mihály Zoltán. NAGY ATTILA 3

Next