Délvilág, 1993. május (50. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-03 / 101. szám
fel3oraal Egyházzenei találkozó Nagyszabású ökumenikus egyházzenei találkozó kezdődött május 2-án Szentesen. A városközpont és a Felsőpárt templomaiban kórusok működtek közre az istentiszteleteken Szegedről, Temesvárról, Debrecenből, Vásárhelyről, és természetesen a helybeli énekkarok is bemutatkoztak. A Hollandiából érkezett férfikart meghallgatták a főtéri református nagytemplomban is délután, az egyesített ünnepi hangversenyen. Az énekkarok műsorában többek között Charpentier-, C. Franck-művek szerepeltek. Sport és szórakozás Május elsején fellobogózták a középületeket, mert még valami megmaradt a munkavállalók és a munkaadók emlékezetében, bár a munkanélküliek száma nem elhanyagolható Szentesen és térségében sem. Mindenesetre a munka ünnepének számít most is május elseje. A nem túl nagy közönségesátrak várták a főtéren, a Kurca-parti sportpályán, valamint kikapcsolódásra rendezkedtek be a Kontavill Rt. szabadidőközpontjában. Zenekarok csinálták a jó hangulatot az ifjúsági ház előtt. Május 2-án, vasárnap délután volt a triatlonbajnokság a diákok részvételével. Délelőtt a teniszezők tartották a háziversenyt a ligeti stadionban. A szomszédos uszodában pedig női és férfi vízilabdamérkőzéseket láthatott a sportszerető közönség. mm Ünnepeltek a tűzoltók Hagyományteremtő és a lakossággal való kapcsolatokat elmélyítő ünnepséget rendezett vasárnap a tűzoltóság Flórián napja alkalmából. A tűzoltóság épületének udvarán Koszt György parancsnok nyitotta meg az ünnepségsorozatot, üdvözölve a tűzoltóság országos és megyei vezetőit, dr. Papp Lehel Györgyöt, az V. számú választókerület országgyűlési képviselőjét. Beszédet mondott a rendezvény fővédnöke, dr. Rébeli Sz. József, Szentes város polgármestere. Az épület emeleti termében volt látható a gyermekrajz-kiállítás, ahol sok leleménnyel és ügyességgel rajzolták és festették meg az ifjú állampolgárok - fantáziájuk szerint - a tűzvédelem eseményeit. Kifejezték, hogy a tűz nemcsak barátságosan melegíti a kályhát, segít a sütésnél, főzésnél, hanem károkozó ellenség is tud lenni. A tűzoltók felvonultak eszközeikkel, korszerű járműveikkel és lóvontatású szerkocsikkal is a főutcán. Ezután gyakorlati bemutató következett az ifjúsági ház parkjában. Délben a tűzoltóságon felavatták Szent Flórián, a tűzoltók védőszentjének szobrát, melyet Szabics Ferenc faragóművész készített. Mozielőadás és szórakoztató est egészítette ki a programot. Vagyonvédelmi kiállítás Május elsejétől a közönség is láthatja a rádiótechnika felhasználásával vegyített vagyonvédelmi kiállítást a Kossuth téri nagy lakóépület és üzlettömb első emeletén. Lakás, üzlet, fólia, víkendház stb. védelmére egyaránt alkalmas eszközök találhatók a kiállításon. • Baks ünnepe Tornacsarnokot avattak Ünneplőbe öltözött diákok, tanárok, meghívott vendégek, sajtó, rádió, televízió. A 2500 lakosú Baks község új tornacsarnokának avatására jöttek össze mindannyian. Nagy esemény ez az életükben, hiszen régóta várnak már erre a létesítményre az iskola diákjai és a település polgárai is, akik egyébként társadalmi munkával segítették a gyönyörű új létesítmény felépítését. Bárdos László, a 280 diákot oktató iskola igazgatója szerint a 22 milliós értéket képviselő csarnok építésénél a két év alatt, amíg az építkezés tartott, fáradtságot nem ismerve mintegy 150 szülő „tüsténtkedett”. A péntek délutáni ünnepségen Balogh Lajosné, Baks polgármestere köszöntötte a vendégeket, a megjelenteket, majd dr. Eke Károly országgyűlési képviselőnek adta át a szót. A képviselő úr elismeréssel szólt az új létesítményről, azt kívánta, hogy a fiatalok használják egészséggel és az Isten áldását kérte a szép házra, majd a nemzeti színű szalag átvágásával felavatta a csarnokot. Az iskola diákjai azonnal birtokukba is vették a csarnokot: témnabemutatót tartottak, fellépett a néptáncegyüttesük, valamint a helyi citerazenekar és a női népdalkórus is. K. F. Fotó: Somogyi Károlyné HÉTFŐ, 1993. MÁJUS 3. Kupa Mihály szorgalmasan járja a vidéket. Képviselőként most több ideje lehet rá, mint pénzügyminisztersége alatt. Egy-egy látogatás, meghívás teljesítése korántsem diadalmenet. Sokan az áfával, nyomogató adónemekkel összefüggésben veszik szájukra a nevét. A pénteki szegedi összejövetelen is kiderült, hogy a kisgazdák sem véletlenül hívták pont adófizetés idejére az expénzügyminisztert. Dicséretére legyen mondva, előadásaiból és válaszaiból leszűrhetően, sok politikustársától eltérően a kritikát nem tekinti a személye és az igazság elleni összeesküvésnek. Tokajból jövet szépnek találta az országot, gondozottnak a földeket, de nem rejtette véka alá kétségét, hogy még ő sem látja a megművelt földek termésének sorsát. A gazdaság túlságosan elhúzódó változása miatt magát az átalakulást tartja késpengén billegőnek. Az összességében stabilnak tűnő gazdasági és pénzügyi helyzet elsősorban a jövedelemkülönbségek európai átlagot messze meghaladó volta miatt robbanásveszélyes feszültségbe torkollhat. Kupa Mihály nem tagadja pénzügyesként döbbent rá, hogy az agrárhelyzet alapjaiban határozza meg az ország sorsát. Minisztersége utolsó idejében még megpróbálta a költségvetést ebbe az irányba terelni. Amennyiben e ténykedése sikerrel járt, akkor pár hónappal sikerült eltolni azt a határt, amikor kiderül, az ágazat kifulladt. A birtokviszonyok rendezetlensége, a racionálistól eltérő elaprózódás, a szektorsemlegesen negatív jövedelmezőség egyenlő a hitelképtelenséggel. A belső piacon még könynyebben helyreállítható az egyensúly, mint az agyontámogatott nemzetközi színtéren. Amennyiben egy évtized alatt nem sikerül felzárkóznunk ehhez az élbolyhoz, akkor a bennünket leköröző Ukrajnával szemben is alul fogunk maradni. Az élelmiszeripar privatizációja az elképzelések szintjén helyes stratégiát követett, amikor a mezőgazdasághoz kötődő tulajdonlást célozta meg. Az ÁVÜ ezzel ellentétes szellemben ténykedett, s a kárpótlás elhúzódása miatt a kárpótlási jegyek ezirányú felhasználására is igen kevés esély maradt. A pénzügyi helyzetre alapvetően az aggasztó mértékű, kétszáz milliárdos költségvetési és társadalombiztosítási hiány nyomja rá a bélyegét. A bankoknak a legkényelmesebb ezt finanszírozni, s nem állmpolgárok sokaságával veszkődni. A munkanélküliség kezelésére, a foglalkoztatásra szolgáló alapok kezelése kritikán aluli. Zöme szociális alapú járadékra folyik el, s így inkább italra mint beruházásokra fordítódik. Ha ehhez még hozzászámítjuk a rendszerváltást kísérő morális zuhanást, amely a korrupcióban, a a közrend állapotában, a kultúrában, a nyelvhasználatban s nyíltszíni politizálásban egyaránt érzékelhető, akkor érthető a keserű megjegyzés: „ egészen jó nép ez, csak a vezetők...” A kibontakozás definícióját talán még nem késő kimondani: „ az alap csak a tisztes polgári erkölcs és gazdálkodás lehet ” A hallgatóság közakaratát leginkább azok a hozzászólások fejezték ki, melyek olcsó hitelekben, csökkenő adókban látták a kiutat. Kupa Mihály nem engedett e lélektani nyomásnak. Egyszerűen nem hisz abban, hogy a terhek csökkenthetőek lennének. Ehelyett a jövedelmező termelésben, a javak ésszerű felhasználásában, gazdaságos visszaforgatásában látja az esélyünket. T. SZ. L • Vigyázó tekintetünk Ukrajnára vessük! Földbe gyökerező élelmiszer-gazdaság Fotó: Enyedi Zoltán A macska rúgja meg! Nejlonzacskót szorongató, fejkendősöregasszony bóklászik a szentesi szemétteleppel éppen szemközt. Kezében bot, annak végén szög, így kotorászik, döfködi kitartóan a földből kikandikáló szemetet. A papír nem érdekli, a műanyagot arrébb löki, s nem vacakol mindenféle rongyokkal sem. Viszont ha üvegre talált, azt fölkapja, s a zacskóba rejti. Ilyenkor a botot a földbe szálja, s kezével kaparja ki alaskákat. - Régóta ezt csinálom - mondja K. néni, s meglepően közlékeny, nem kell faggatni e tevékenységéről. - Nagyon kicsi a nyugdíjam, s ki kell pótolnom valamiből. Csak az a baj, nem nagyon van itt mit találni. Az is kiderül közben, milyen nagy a boldogság otthon, ha talál valamit: üres üveget, ami visszavált a bolt, papír- vagy fémhulladékot, amit meg a MÉH vesz meg. Az így kapott pénzből aztán jut a még szegényebbeknek is. Persze, nem mindig, mert enni a nyugdíjasnak is kell, még ha azt a politikusok nem is mindig gondolják úgy... - Nincs nekem szükségem mindenféle segélyekre, meg ki is futna a két szemem, ha ilyesmiért koldulnék - önérzeteskedik, s haját visszaigazítja kendője alá. - Míg bírom a kezem, addig a család semmiben sem szenved hiányt. Meg aztán - vallja be végül pironkodva — nem is magára fordítja a „talált” pénzt, hanem kedvenc macskáira. Van belőlük vagy kilenc... (KOROM) Legyen ingyenes a föld kimérése Amikor a kárpótlási törvénytervezetet tárgyaltuk, sokan az ingyenes földkimérés mellett szavaztunk. Időrendben most kerül sor a szövetkezeti földtulajdonosok részarányföldtulajdonának kielégítésére, így az MDF parlamenti csoportja előtt is nyilvánvaló, hogy továbbra is kitartunk az ingyenességnél. Kicsit meglepődtem tehát az imént, amikor az egyik frakciótársunk azzal a módosítással állt elő, hogy a költségeket fele-fele arányban osszák meg a tulajdonosok és az államháztartás között. • Az ingyenes földkimérés tehát egyfajta preferációként is értelmezhető? - Lényegében igen, hiszen az a lényeg, hogy önálló farmergazdaságok jöjjenek létre, akkor, amikor az anyagi lehetőségek, mondjam azt, a hazai hitelrendszer erre alkalmas. • Véleménye szerint elérkezett ez az idő? - Még nem kifejezetten, mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy a tagok zöme nem lépett ki a szövetkezetekből, mert az állítólag napjainkban is nagyobb biztonságot nyújt. Ki kell természetesen épülnie azoknak a hitel-, illetve piaci konstrukcióknak, amikor egyértelműen megéri önállóan gazdálkodni. Nyilvánvaló: ha a földhöz való hozzájutást még külön földkimérési díjjal terheljük, akkor ez csak nagy nehézségek árán indulhat el. Sajnálatos módon a Az Országgyűlés a múlt heti plenáris ülésen első napirendként vitatta meg Fodor István és Kupa Mihály független képviselők önálló indítványát, melyet a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi második törvény módosításáról terjesztettek elő. Megkértük Mihály Zoltán MDF-s honatyát, a téma egyik szakértőjét: foglalja össze a mezőgazdaságból élők körében minden bizonnyal érdeklődésre számot tartó javaslat legfontosabb elemeit. kormányzat is elkövette azt a hibát, hogy a kiosztást a kárpótlási földeket illetően úgymond piacosította. Jó lett volna, ha ezt a feladatot a földhivatalok végzik el, mert nem került volna ilyen sokba. A földhivatali közreműködés lenne üdvös a részarány-tulajdonok realizálásánál is. • A kimérésnél vannak bizonyos korlátok? - Igen. A Parlament mezőgazdasági bizottsága azt javasolja: ezeket a földeket is azok kaphassák meg, akik meg is művelik. Én úgy vélem, ez hasznos „fék” lesz - mondotta befejezésül Mihály Zoltán. NAGY ATTILA 3