Délvilág, 2003. február (59. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-17 / 40. szám
HÉTFŐ, 2003. FEBRUÁR 17. Az önkormányzatok is felkészültek a védekezésre A belvíz nem jön váratlanul Az Ativizig már egy hónapja belvízkészültséget rendelt el. A szakemberek szerint ha hirtelen enyhül az idő, a nagy menynyiségű hólé nem tud a talajba szivárogni és elöntheti a mélyebben fekvő területeket. A korábbi több millió forintos belvízi károk tapasztalataiból tanulva az önkormányzatok felkészültek a védekezésre. Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Ativizig) működési területén jelentős mennyiségű hóban tárolt vízkészlet gyülemlett fel. Ez az jelenti, hogy egy hirtelen jött enyhülés következtében annyi víz zúdulna le, mintha 40-50 milliméter eső esne egyszerre. - A gyors melegedés vagy eső esetén a hóló nem tud a talajba szivárogni, hanem elönti az alacsonyabban fekvő területeket - tudtuk meg Andó Mihálytól, az Ativizig főmérnökétől. A januárban leesett rengeteg hó egy része már elolvadt és emiatt a talaj felső rétege egy méter mélyen már telítődött vízzel. A szakemberek a mostani helyzetet veszélyesebbnek ítélik meg, mint a januárit. Ennek elsősorban az az oka, hogy lassan kimegyünk a télből és bármikor bekövetkezhet egy gyors olvadás. Emiatt az Ativiziga területén közel egy hónapja belvízkészültséget rendelt el. A főmérnök abban bízik, hogy a felmelegedés nem váratlanul jön, hanem fokozatosan, 2-3 hét alatt olvad el a felgyülemlett hómennyiség. A csatornák átereszett, zsilipeit - ahogy az idő engedi - folyamatosan tisztítják. Jelenleg a csatornák befagytak, de az enyhülésnél elsőként ezeket takarítják ki. A Tisza vízgyűjtőterületén a sokéves átlaghoz képest kétszer annyi hó gyűlt A vastag hótakaróból sok víz lesz, ha jön az olvadás. Fotó: Schmidt Andrea 150 MILLIÓ AZ ALAPBAN Még nincsenek belvizes területek az országban, de a belvízkárok elhárításáért felelős operatív csoport a múlt hét eleje óta már működik a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban (FVM). A szivárgó vizek elvezetése jelenleg nyolc vízitársulatnak ad munkát, elsősorban a Dél-Alföldön, a Közép-Dunántúlon és Észak-Magyarországon. Az ország sík vidéki területén 42 ezer 600 kilométer belvízcsatorna vezeti le a vizet szükség esetén. A belvízkár-elhárításra az agrártárcánál egy úgynevezett havária alapból költenek szükség esetén. Ez az alap az idén mintegy 150 millió forinttal rendelkezik össze. Ezért megvan az esélye annak, hogy nagyobb árhullám alakuljon ki. Balástyán az 1999-es és 2000-es nagy belvíz negyvenmillió forintos kárt okozott. - A korábbiakból tanulva már ősszel elkezdtük az átereszek tisztítását, karbantartását - mondta Újvári László polgármester. A probléma esetleg a gyűjtőcsatornáknál lehet, hiszen ezeket vastag jégpáncél fedi. Az idő enyhülésével ezeket kézi és gépi erővel kitakarítják. Kisteleken a három évvel ezelőtti hatalmas belvíz 560 ingatlant rongált meg, a helyreállításra az államtól 281 millió forintot kapott a város. A település összkára meghaladta a 600 millió forintot. - Akkor utakat kellett átvágnunk, hogy elfolyjon a víz. Most kiépült a csatornahálózatunk, a városból négy irányba vezetjük el a vizet - tájékoztatta lapunkat Nagy Sándor polgármester. Domaszéken húsz magánházat rongált meg a korábbi belvíz, a helyreállításra 1,3 millió forintot kaptak. A jövő héten rendkívüli ülésen tárgyalják meg a képviselők az idei védekezési tervet. - Erre azért van szükség, hogy most ne érjen bennünket váratlanul az esetleges belvíz - tudtuk meg Gulácsiné Somogyi Ilona jegyzőtől. Az ülésen elhangzottakról a domaszékiek a helyi újság különszámából tájékozódhatnak. KORMOS TAMÁS Mórihalmon és Szentesen működik, Makón még nem Három tész-nek van helye a megyében Agrárszakemberek szerint három termelői értékesítő szervezetnek, azaz tész-nek lenne helye a megyében. A Mórákért Szövetkezet már dolgozik a Homokháton, Szentesen január óta működik a Dél-alföldi Kertészek Szövetkezete és a szándék már Makón is megvan. A tészek éve lesz Magyarországon 2003 - hirdeti a minisztérium. Az úgynevezett előzetesen elismert tészek 150 millió forintos bevételig az árbevétel 20 százalékát, 150 és 300 millió között 30 millió forintot, plusz a 150 millió feletti összeg 3 százalékát, 300 és 400 millió közötti bevételnél 34,5 millió forintot, plusz a 300 millió feletti rész 6 százalékát, 400 millió fölött 40,5 millió forintot, plusz a 400 millió fölötti hányad 9 százalékát kapják támogatásként. A véglegesen elismert részt az árbevétel 8 százalékával segíti az állam. A támogatásból hűtőház, kiszerelőüzem épülhet és minden olyan beruházás, ami a termékek piacra jutását segíti. A zöldség- és a gyümölcstermesztők az unióban is így, a tészeken keresztül kapnak segítséget. A Csongrád megyei agrárszakemberek szerint a megyében három ilyen szervezetnek mindenképpen helye lenne: a mórahalmi már működik, a szentesit is létrehozták, a makói azonban még nem alakult meg. Mifelénk először a fogalmakat kell tisztázni: részt nem lehet alakítani, csak szövetkezetet, rt.-t, vagy kft.-t. Meg kell felelni az 1999-ben megjelent törvény kritériumainak, pályázni kell, akkor lehet elnyerni a tésszé való előzetes, majd a végleges elismerést - mondta Füleki László, a Hagyma Terméktanács titkára. - Azt is kevesen tudják, hogy csak olyan szövetkezést ismernek el tésznek, amelyet kizárólag egyéni termelők, illetve termeléssel foglalkozó vállalkozások hoznak létre, nem lehet tag se feldolgozó, se kereskedő, épp azért, hogy a támogatás a termelőnek jusson. Bár jó néhány szövetkezet alakult, szerintem azt a szervezetet, amely a tész címre pályázhatna, előbb kis körben kellene létrehozni és az előzetes elismerés után tovább bővíteni, az egész térségre. Amikor tavaly ősszel Szentesen járt Németh Imre földművelésügyi miniszter, Csikai Miklós, a szentesi Árpád Agrár Rt. vezetője, egyben a Magyar Agrárkamara elnöke bejelentette: Szentes térségében is szervezik a szövetkezetet, amely résszé szeretne válni. Az elhatározást tett követte: jelenleg 590 regisztrált taggal, hivatalosan is működik a Dél-alföldi Kertészek Szövetkezete, amely készíti az előzetes elismerést célzó pályázatát. A Szentesen és a térségében élő, zöldségtermesztéssel foglalkozó tagok összesen kétmilliárd forint értékű árualappal rendelkeznek. A fejlődés terén a Homokháti Kistérségben működő Mórákért Szövetkezet ált a legjobban. Az áruházláncokba beszállító és a baltikumi országok piacán is jelen lévő szövetkezetről nemrég a makói érdeklődők is hallhattak, a mezőgazdasági téli esték sorozat egyik fórumán. A Mórákért 1995-ben jött létre. 2001 júniusa óta elismert tészként működik és elérte a másfélmilliárdos nettó árbevételt. A szövetkezet a térség mezőgazdaságának motorjává vált. B.A. ■AKTUÁLIS» A fiatalok a piacképesség szerint választanak hivatást Kevésbé népszerű az orvosképzés Csökkenő számú felvételiző, nagyarányú pályaelhagyás, sok külföldre távozó. Ez jellemzi a hazai orvoslást, ami elsősorban az anyagi megbecsülés hiánya miatt fokozatosan veszít hajdani népszerűségéből. A hatvanas, hetvenes, s még a nyolcvanas évek elején is legalább tízszeres túljelentkezés volt a hazai orvosegyetemeken. Akkoriban óriási teljesítménynek számított bejutni az orvoskarokra. Az elmúlt években több egyetemi szak is megelőzte az egykor listavezető orvosit, a középiskolás diákok a pályaválasztásnál mérlegelik, hogy megszerzendő diplomájuk mennyire lesz piacképes. A sláger a jogi, a közgazdasági egyetem, illetve a kommunikációs szak. Igaz ugyan, hogy orvosi végzettséggel el lehet helyezkedni, mert üres állás egyre több van az országban, de a fizetés - hosszú távon - kevés. - Az orvosi pálya iránti érdeklődés csökkenése nemcsak magyar, hanem világjelenség - szögezi le Lednitzky András, a szegedi orvoskar dékáni hivatalának vezetője -, aki az általános orvoskarra jelentkezők számának csökkenését a következőkben látja: az orvosi szakma egy életen át tartó folyamatos tanulást követel, szigorúak az elvárások, sok az ügyelet, hosszú a képzési idő. A hat egyetemi év elvégzését köv vetően még 5-6 év a felkészülés a szakvizsga megszerzéséig. A pár s ívat választók a pénzügyileg s gyorsabban konvertálható szak-mák felé fordulnak. Az orvoslás nem ezek közé tar- I tozik, hiszen, amire egy orvos szakvizsgát tesz, harminc év kör I rüli. Ekkor a fizetése csak töredéke például egy vele egykorú közgazdász végzettségű cégvezető jövedelmének. A szegedi kórházban például az egyetem befejezése után kötelező 2 éves rezidensi idejét töltő orvos bére - pótlékokkal együtt - körülbelül brttó 130 ezer forint. A nehézségekre, a hátrányokra sokan az egyetemi évek alatt döbbennek rá, s a diploma megszerzése után fordítanak hátat a szakmának vagy a hazának. A Magyar Orvosi Kamara főtitkára, Gyenes Géza információja szerint tavaly a hazai orvoskarokon végzettek 30 százaléka „tűnt el" a rendszerből, az egyetem elvégzése után már be sem jelentkeztek a hazai kórházakba szakorvosi képzésre. A szegedi kórházban a fertőzőosztályon, az onkológián, a baleseti sebészeten, a krónikus belgyógyászaton nincs jelenleg rezidens. A friss diplomások gyógyszerügynöknek állnak, másoddiplomás képzésre jogra, közgázra jelentkeznek vagy külföldre mennek - mondja a kamara főtitkára. Az orvosi kamara nemzetközi bizottságának tagja, Karninger Kinga adatai szerint az elmúlt évben 38 magyar orvos ment Svédországba, az itthoni fizetésük ötszöröséért. Igaz, nem tömegesen, de szállingóznak - főleg sebészek - Németországba. A németek még a szakvizsgával nem rendelkező fiatal orvosokat is fogadják a sebészeteken. A svédek újabb magyar orvosokat invitálnak hazájukba, körülbelül tíz háziorvosnak tudnak munkát adni. EU-s tárgyalások folynak arról, hogy a közösség országaiban azonos orvosszakmai, képzési követelmények legyenek, ezzel biztosítva a szabad orvosáramlást. Ha a szabad mozgás lehetővé válik, a nyelveket jól beszélő fiatal orvosok előtt nem lesz akadálya a külföldi munkavállalásnak, amit az itthon maradó betegek szenvednek meg, meg a büdzsé. Az orvosi a legdrágább képzés. K.K. A végzettek egy része eltűnik az egészségügyből. Fotó: Miskolczi Róbert 3 H1 a NATO! PANEK SÁNDOR A kormány döntése értelmében még két évig soroznak Magyarországon, aztán a sorkatonaság szerepét hivatásos hadsereg veszi át. Noha a változáshoz kétharmados szavazás szükséges a parlamentben, nézetkülönbség csak a költségeket és a bevezetés időpontját illetően van, így valószínű, hogy a sorozás mint állami kényszerintézkedés rövidesen a múlté lesz. A kötelező sorkatonaságot a kiegyezés után, 1868-ban vezették be Magyarországon, és közel 150 éves mérlegében lényegesen több a szenvedés és a keserűség, mint a hősiesség és a honszeretet. A honvédelem nemes 19. századi jelentésének a 20. században mindössze kétszer, 1919-ben és 1956-ban felelhettek meg sorozott magyar katonák, ezzel szemben viszont két öldöklő háborúban vesztek el százezrek idegen területen, az állami vezetés felelőtlensége miatt. A békeidő sem volt felemelőbb ennél: a bevonuló sorkatona hol a kor militáns korlátoltságát kapta cserébe szabadságáért, hol pedig Brezsnyev elvtársat, a körletfelmosást és a krumplihámozást. Más oldalról nézve azonban a haza védelme kötelessége a modern államnak is, és az állam a legerősebb katonai szövetségben sem képes tétlen polgárokkal megvédeni a hazát. A NATO beavatkozásaiból látható, hogy a szervezet vonakodik idegen földön szárazföldi csapatokat bevetni, mert sok áldozattal járhat, és a tagországok vezetése belpolitikailag nehezen képes elfogadtatni a saját katonák áldozatát egy idegen országért. Magyarországnak rövid időn belül működőképes hivatásos hadsereget kell létrehoznia, de még ennek 25-35 ezresre tervezett állománya sem képes egy rendkívüli állapotban minden védelmi feladatot ellátni. Feltételezhető, hogy az állampolgároknak erejükhöz mérten ki kell venniük a részüket a nemzet biztonsága fölötti őrködésben. Sok múlik majd azon, amit ma még senki sem tud, hogy milyen minőségű lesz a magyar hivatásos hadsereg. Mondjuk, a kötelezően besorozott fiatalokból megalázott, eltompult emberek lesznek a civil céljaikhoz mérten elvesztegetett időnek számító szolgálat alatt. Jó képességű besorozottakban nincs hiány, de a honvédelmi képzés annyira távol van a polgári életben fontos korszerű tudástól, hogy nem csoda, ha az átmeneti „szabadságvesztés" nem vált ki lelkesedést. A minőség csodáját azonban a hivatásosaktól sem lehet várni. Amíg a honvédelmi miniszter abban a helyzetben van, hogy a „legjobban fizetett állami alkalmazottak" mézesmadzagjával csábítja a jelentkezőket és egyúttal a roma fiatalokra tesz célzásokat, nehéz kitalálni, mi lesz az a mérce, amely a minőségi kiválasztást eredményezi. A hadsereg egészséges lelkeket fejlesztő, emberpróbáló élményében a legnaivabbak sem hisznek. Az ország szuverenitását pedig, amelynek eléréséért 1848-ban az emberek élete sem volt drága, átalakította a történelem. A „hí a haza!" eszménye - ha volt ilyen - már a múlté. A NATO hívó szavához más fül kell.