Délvilág, 2003. augusztus (59. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-01 / 178. szám

A Délmagyarország Csongrádon, Vásárhelyen, Makón, Mindszenten, Szentesen és térségükben megjelenő kiadásaDÉLVILÁG PÉNTEK, 2003. AUGUSZTUS 1., 59/178. FÜGGETLEN NAPILAP, ALAPÍTVA 1944-BEN ÁRA: 73 FT (ELŐFIZETVE: 45 FT) MA: DÉLMADÁR, HÉTVÉGE / / TÉMÁINKBÓL SZENTESI RÁDIÓS SIKERE Amerikaiak által meghirdetett amatőr rádiós világverseny győztese lett a szentesi Ombódi Károly, aki szerint az internetláz idején a rádiózásban éppen az a nagyon izgalmas, hogy nem tudni, ki jelentkezik majd be, s mit fog mondani. 4. oldal SZÉKKUTASI CSATORNÁZÁS: ELHALASZTVA Nem sikerült elnyernie pályázaton a székkutasi önkormányzatnak a csatornázásra igényelt 700 millió forintot. A terv szakmailag megfelelő volt, csak­­ a falu nem fért bele az idei támogatási keretbe. 4. oldal APÁTFALI CSALÁDSEGÍTŐK Az apátfalvi családsegítő intézet eddig a polgármesteri hivatal egyik helyiségében szorongott, ám most már egy felújított ház egészét használhatják. Az intézet munkájára nagy szükség van, egyre több rászoruló veszi igénybe szolgáltatásaikat. 4. oldal ELRAJTOLT A TOUR DE HONGRIE Tegnap délben a szegedi Huszár Mátyás rakpartról rajtolt el a Tour de Hongrie kerékpáros körverseny mezőnye, amely a svéd csapat balesete miatt 83 fősre csökkent. A Szeged-Békéscsaba közti 187 km-es szakaszt az ukrán Popkov nyerte, de Remák őrzi összetettben vezető helyét, vagyis továbbra is ő viselheti a sárga trikót. 14. oldal www.delmagyar.hu Az első hidegzuhany augusztusban éri a lakosságot Mától indul az áremelési hullám Augusztusban még csak a villamos energia drágul, szeptembertől pedig a kenyér, ősztől a fűtés, januárban azonban szinte mindenért többet fizetünk. Augusztus 1-jétől átlagosan 9 százalékkal drágul az áram, az év hátralévő öt hónapjában emiatt az átlagosnak mondott, havi 3 ezer forintos áramdíjat fizető család 1500 forinttal több villanyszámlát fizet majd, havonta körülbelül 300 forinttal többet. Mindenki könnyen ki­számolhatja az emelés mértékét, hiszen a lakosság kilo­wattóránként 2 forinttal fizet majd többet a villamos energiáért, mint korábban. A mintegy 9 százalékos ár­emelés a 8,4 százalékkal emelkedő nappali és a 12 száza­lékkal növekvő éjszakai áram drágulásának átlaga. 2004. január 1 -jétől 12-ről 23 százalékra emelik a villa­mos energia áfáját, azért, hogy illeszkedhessünk az uniós rendszerhez. Ráadásul a szakemberek azt ígérik, decem­berben megint árfelülvizsgálatot végez el az energiahiva­tal, így januártól könnyen lehet, szembesülhetünk egy újabb 3 százalékos áremelkedéssel. Ha mindent egybeve­tünk, akkor jövőre havonta 600 forinttal emelkednek a kiadások az áramdíj miatt egy átlagos családban, így 2004-ben éves mértékben akár 7 ezer 200 forintos plusz kiadásra is számíthatunk. A magasabb áramszámla természetesen nem hagyja érintetlenül az élelmiszerek, egyéb termékek és szolgálta­tások árát sem, a pékek máris bejelentették, hogy a ke­nyér és a péksütemények ára szeptembertől 20-22 száza­lékkal drágulhat. A sütőipar már két éve próbálkozik ár­emeléssel, sikertelenül, most abban bíznak a vállalkozá­sok, hogy ezt az újabb energiaár-emelést, valamint a ga­bona megdrágulását lenyelethetik a piaccal. A legdurvább áremelésekkel azonban 2004. január 1 jé­től nézhetünk szembe. Az áfakulcsok változása, vagyis 12 százalékról 23 százalékra való emelése megdrágítja a tö­megközlekedést, 11 százalékkal fizetünk majd többet a vo­naljegyekért és a havi bérletekért. Ősztől a fűtés díja is nő­het, annak ellenére, hogy a földgáz áfája nem emelkedik. Itt ugyanis belép a 12 százalékos gázáremelés, amely má­jus 15-én következett be, de majd csak október 1-jétől él­nek a „tömbök" szerinti kedvezmények. Akkortól az 1500 köbméteres éves fogyasztást regisztráló háztartások 6 szá­zalék kedvezményt kapnak, az 1500-3000 köbméter kö­zöttiek 4-et. A távfűtés Szegeden legfeljebb 15 százalékkal emelkedhet, ebben a távhő áfaemelkedése éppúgy benne van, mint a földgáz díjának növekedése. Folytatás a 3. oldalon Mennek és jönnek a katonák Átszervezik a vásárhelyi és a szentesi laktanyát Táborfalván tartotta zárógyakorlatát az Irakba készülő magyar alakulat, melynek felkészítésében a vásárhelyi dandár is részt vett. A bemutatót megtekintette a honvédség vezérkara, illetve a par­lament honvédelmi bizottsága is. A testület ottani nyilvános ülésén ismertették a haderőreform részleteit. A vásárhelyi laktanyából - a had­erőfejlesztés részeként - legké­sőbb 2006-ra kivonják a harcko­­csizókat és a gépesített lövésze­ket. Szentesen maradnak a mű­szakiak, de mindkét állományt megerősítik, a munkahelyek je­lenlegi száma lényegesen nem változik. A vásárhelyi katonák békefenntartó feladatokra szako­sodnak. A Hódmezővásárhelyi helyőrség debreceni parancsnok­ság alá kerül. Ez a haderőreform­nak a két Csongrád megyei ala­kulatot érintő lényege. A magyar katonaságra váró változásokat Táborfalván, a parlament honvé­delmi bizottságának kihelyezett és nyilvános ülésén Juhász Fe­renc honvédelmi miniszter, vala­mint Szenes Zoltán vezérkari fő­nök ismertette. Táborfalván elhangzott: Ma­gyarországot 10-20 éven belül nem fenyegeti közvetlen katonai támadás, erre a következtetésre jutott a Honvédelmi Minisztéri­um és a NATO, elemezve a kör­nyező térség aktuálpolitikai helyzetét. Ezért a magyar hon­védséget 2013-ra teljesen átszer­vezik, kisebbé, de ütőképesebbé formálják. A sereg nem mond le az ország területének védelmé­ről, ám az eddigiektől jelentősen eltérő feladatai is lesznek. A honvédség tervezett átalakí­tásának részleteit megismerve, a parlament honvédelmi bizottsá­gának alelnöke, Simicskó István kijelentette: rossz az egyes fegy­vernemeket megszüntető terv. A politikusok a tájékoztató előtt megtekintették azt a vásárhelyi Bercsényi dandár irányításával fo­lyó záró gyakorlatot, melynek so­rán a tatárszentgyörgyi lőtéren az Irakba utazó szállító zászlóalj mutatta be tudását. A sivatagi kö­rülmények közepette elvégzendő feladatokra kiképzett katonák kö­zé öt bercsény is is bekerült. Részletek a 3. oldalon Simicskó Istvánnak, a parlament honvédelmi bizottsága alenökének Szenes Zoltán vezérkari főnök nyújt át távcsövet. Köztük Keleti György, a bizottság elnöke Táborfalván. Fotó: Tésik Attila További információért tárcsázza HELYI TARIFÁVAL HÍVHATÓ vona­lunkat az alábbi telefonszámon, ahol munkatársaink készséggel állnak az Ön rendelkezésére: 06-40/30-40-50 Ügyfélszolgálati irodáink: Budapest Győr-Ménfőcsanak Kecskemét Kiskőkrös Nyíregyháza Pécs Sopron Szeged Veszprém Zalaegerszeg VII., Rákóczi út 42. Forráskút u. 27. Jókai u. 33. Petőfi tér 2. Dózsa Gy. u. 9. Király u. 42. Barassai. 24. Kálvin tér 7. Virág Benedek út 4. Kossuth u. 7. 1/327-4588,­89 96/449-339 76/500-034 78/414-760 42/504-654 72/522-664 99/506-941 62/452-733 88/406-957 92/350-917 3 hónap A szövetkezesek­­ről szóló törvény módosított ren­delkezése szerint tilos a szövetke­zetek által kínált hozamokat nyil­vános úton köz-Nyitva tartás: hétfő-péntek: 9-18 óráig, szombat: 9-15 óráig, 6 hónap­­A szövetkeze­ttekről szóló tör­­­vény módosí­­­tott rendelkezé­­sekint tilos a sszövetkezetek láttál kínált ho-t nyilvá­­nos úton közzé­­­tenni. 12 hónap A szövetkeze­tekről szóló törvény módo­sított rendel­kezése szerinti­s tilos a szövet- tkezetek általi ■kínált hoza- Imókat nyilvá­nos úton köz­zétenni. Lehallgatott telefonbeszélgetések Kumbor-ügyben Több feljelentés két vállalkozótól összesen 155 millió forintot próbált kizsarol­ni az a három férfi, aki jelenleg előzetes letartóztatásban van. Információink szerint összesen mintegy 155 millió forintot akart kizsarolni két üzletembertől az a háromfős banda, amelynek tagja­it három hete fogták el. Az egyik zsarolóra akkor csaptak le az Or­szágos Rendőr-főkapitányság kommandósai, amikor a szegedi vállalkozó, B. C. az utolsó részle­tét, 14 millió forintot adott át ne­ki. Az arab férfi, M. R. azt állítja, ő csak tartozást vett át. A mezőgazdasági termékek nagykereskedelmével foglakozó B. O. azt mondta, húsz hónapja folyamatosan zsarolt a két arab férfi, T. H., M. R., valamint har­madik társuk, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozó osztályának egykori vezetője, Kumbor Tibor rendőr alezredes. Folytatás az 5. oldalon Buldózerre várnak a szegedi Cserepes soron Nyomorban élve, kábeltévé nélkül Valaha téglagyári munkások számára építették, ma már inkább csak nyomortelepre emlékeztet Szegeden a Cserepes sori la­kókörzet, ahol több mint hetven otthonban százak élnek, csöppet sem irigylésre méltó körülmények között.­ ­ Mondok én magának valamit. Ezen a telepen van hetvennégy lakás, abban hetvennégy vécé, de állítom, ebből legalább het­ven nem működik. A világon nem találna olyan embert, aki elvállalná itt a takarítást. Nyo­mornegyed ez, Szeged szégyene, régen megért arra, hogy ledóze­­rolják. Ezeket a panaszkodó szava­kat Móraváros szélén, a híres zsibpiac szomszédságában, a Cserepes soron jegyeztem föl. Folytatás az 5. oldalon Pillanatkép a város széléről. Fotó: Schmidt Andrea

Next