Délvilág, 2008. március (64. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-11 / 60. szám

61 Hegyes tükör Öt szegedi táncoshely van a két egyetemi klubbal együtt Hosszú idő óta ugyanazok a szórakozóhelyek hívják táncba a szegedieket. Az elmúlt években annyi diszkó zárt be a városban, amennyi most fogadja a szórakozni vágyókat. A megmaradt öt diszkóból kettő egyetemi klub, de ze­nés bárokból és kávézókból egyre többet találni. KISS GÁBOR GERGŐ_________________ Sopronban annyi egyetemi klub mű­ködik­­ a Green és a Paradicsom mint Szegeden, holott a nyugat-ma­gyarországi egyetem diákjainak lét­száma majd tízezerrel kevesebb a Sze­gedi Tudományegyetemen tanulóké­nál. Ráadásul az előbbi létszám Sop­ron, Szombathely, Győr és Mosonma­gyaróvár felsőoktatási intézményei között tovább oszlik. Szegednek, a maga 165 ezres lakosságával, valamint 30 ezres egyetemi polgárságával ösz­­szesen öt, kifejezetten a táncolásra al­kalmas szórakozóhelye van: a Sing-Sing, a Retroklub, a Gin-Tonic és az egyetemisták kedvelt helyei, a TA­TE-, illetve a SZOTE-klub. A magyar városok Tourinform-iro­­dáitól kértünk adatokat: összesen mennyi táncos szórakozóhelyet tarta­nak számon városukban? A szegedi iroda tájékoztató füzetében tizenegy zenés szórakozóhelyre leltünk, de eb­ben benne van a már bezárt Coco Club, valamint egy casino és a Jazz kocsma, amelyek fő profilja nem kife­jezetten a táncos mulatságok rendezé­se. A szegedi Colibri bárban sem lehet túl régóta táncolni. Amíg néhány év­vel ezelőtt még csak a bárpult mögötti magnóból szólt náluk a zene, manap­ság már koncerteket is rendeznek itt. Hogy a választék kicsi, mi sem bizo­nyítja jobban, mint hogy a szegedi ká­vézók és bárok, mostanában pedig már az éttermek is rendeznek külön­böző zenés esteket, ahol a megfelelő hangulat elérése után a vendég táncra is perdülhet a parketten. A táncfelület persze ezeken a helyeken erősen kor­látozott. Benke Csaba, a SZOTE-klub vezető­je szerint ugyanakkor a szegedi disz­kók befogadóképessége a pécsiekénél például jóval nagyobb. Az öt hely vé­leménye szerint kiszolgálja a közíz­lést. Szegeden egyébként óvatos becs­lések szerint a két legforgalmasabb es­tén, pénteken és szombaton négyezer ember keresi fel a diszkókat, nem be­szélve a bárokról és egyéb zenés szó­rakozóhelyekről. A helyi Tourinform-irodák adatait átböngészve a legtáncosabb helynek Győrt találtuk, amit nem meglepő mó­don a legnagyobb vidéki város, Debre­cen követett. A városonkénti két egye­temi szórakozóhely pedig szinte köte­lező: ezek a klubok nemcsak Sopron­ban és Szegeden, de Debrecenben és Győrben is párban járnak egymással. ES­A Gyöngyétől a Club 911-ig Még 1996-ban nyílt zenés-táncos szórakozóhely a Londoni körút és a Bakay Nándor utca sarkán álló szegedi kendergyár épületében, Publo Café néven. A névtábla két éven belül Tűzvarázsra cserélődött, amit idővel a Soho felirat követett, végül Miu Miu néven három éve húzták le itt a rolót. A Kálvária sugárút 9­11.-ben működő szórakozóhelyek sorát 1998-ban a G-Pont nyitotta, amiből egy év múlva Cocktail lett, végül Club 911-ként szűnt meg létezni. De bezárt a már említett Híd utcai Coco Club is, a hajdan minden hétvégén diszkónak helyt adó Juhász Gyula Művelődési Ház épületébe pedig a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség költözött. A Tisza Gyöngyében is már csak évente egyszer-kétszer, különleges alkalmakkor csendül fel a zene. ■ A SZOTE-KLUBOT LEGINKÁBB AZ EGYETEMISTÁK LÁTOGATJÁK Fotó: Segesvári Csaba ISMERETLEN ŐSPÓK-, BÉKA-, MAJOM- ÉS PILLANGÓFAJOKAT MENTETTEK MEG A MAGYAROK Betti ghánai lepkéket véd Szegeden Három magyar törte az utat a ghánai őserdő mélyén egy nemzetközi kutató­­csoport előtt. Kormos Bernadett szegedi, Sáfrán Szabolcs Szegeden tanult, harmadik társuk, Csontos Gábor veszprémi. Nekik köszönhetően számos új állatfaj került elő, és megmenekült az Atewa-hegység esőerdeje. BOMBÁS TÜNDE___________________ - Mindenáron Afrikába vágytam, ezért kerestem önkéntes munkát. Há­rom éve az Egyenlítő vidékére, Gháná­ba szervezett csoportot egy angol cég, ám hamar kiderült, hogy átverés. Mi hárman nem adtuk fel. Szabolcs több­ször járt már Nyugat-Afrikában, az ő tapasztalatára alapozva megszervez­tük magunknak az expedíciót. Azóta is jó barátok, munkatársak vagyunk. Aki egyszer kint jár, egy életre bele­szeret Afrikába, vagy soha többé nem kívánkozik vissza - meséli az elveszett paradicsom egyik felfedezője, a szege­di Kormos Bernadett. A huszonhét éves, törékeny biológus az egyetem bőrgyógyászati klinikáján ösztöndí­jas. Két társa most is a dzsungelt rója, innen ötezer kilométerre. Sáfián Sza­bolcs (33) Szegeden tanult erdésznek, a soproni egyetemen doktorál majd lepkészetből. Csontos Gábor (26) pe­dig Keszthelyen agrármérnök PhD-hallgató. - Sárgaláz, hepatitisz A és B, agyve­lőgyulladás és hastífusz ellen felvet­tük a védőoltásokat. Kell is, mert ugyan az év szárazabb időszakában jártam kint, de ez azt jelenti, hogy harmincfokos meleg van, és sokszor százszázalékos a páratartalom. Eleve megterhelő, hiszen egyfolytában csu­romvizesek voltunk, úgyhogy pillana­tok alatt megváltam a negyvenkilós felszerelésemtől - mutat fényképeket Betti. Települések között lepukkant „dzsungeltaxival”, vagyis egy roncs­autóval jártak, de az esőerdő nagy ré­szét gyalog fedezték fel. Élelmet nem sokat cipeltek, amúgy is minden meg­penészedik, vagy megrohad pillana­tok alatt. Banánt, narancsot, kókusz­diót ettek. Bozótvágóra alig volt szük­ség, hiszen a lepkék sem bújnak be a legsűrűbb vadonba. Az őserdő háborí­tatlan mélységébe ásták bele magu­kat, százméteres fák tövébe. Egy nem­zetközi expedíció előtt „törték az utat”, melynek tagjai később számos kihalással fenyegetett állatfajra buk­kantak azon a területen.­­ Közülünk Szabolcsnak sikerült először lefotózni azt a ritka fehér lep­két, a Mylothris atewát, amelyből előtte csak kettőt láttak a világon. Nagy erőfeszítéssel és nemzetközi összefogással elértük, hogy az anya­ország ne árusítsa ki a ritka állatfa­joknak ezt a kincsesbányáját, állítsa le a középhegység külszíni bauxitbá­nyászatát - mondja Betti. - Különben szó szerint naponta esőerdők négy­zetkilométereit vágják ki bányák, szántóföldek számára. Mi a lepkék megmentése érdekében új kutatószer­vezetet hoztunk létre, a BCGHANA-t, a Butterfly Conservation rövidítéséből. Lepkére „vadászni” egyébként nem egyszerű. Klasszikus lepkehálóval csak a talaj közelében szálló, lassabb példányokat értük utol, az ennél ma­gasabban repkedőket függő lepke­csapdával gyűjtöttük. A leggyorsab­baknak saját székletből „kakicsap­dát” állítottunk, arra az ásványi sók miatt pillanatok alatt lecsapnak a ro­varok. A fajokat fotóztuk, leírtuk, csak egy-két bizonyító példányt tet­tünk el konzerválni. Próbáltunk her­nyóból is lepkét nevelni, de nem vol­tunk sikeresek,, mindent felfaltak a pókok és a hangyák. Mindössze egyetlen lepkét hoztam haza emlék­be. Elsődleges célunk önkéntes cso­portok szervezése a természetvéde­lemre, később expedíciószervezést is vállalnánk. Közben folyamatosan pénzforrásokra pályázunk. ÉS KORMOS BERNADETT AFRIKÁBA VÁGYOTT Fotó: Frank Yvette ES Pók a dinók korából Az Atena-hegyláncban az elmúlt két évben a magyarokat követő nemzetközi kutatócsoportok rábukkantak egy kritikusan veszélyeztetett békafajra (Cornua derooi). Huszonkét emlősfajt találtak, közte a ritka Fehérszakállú kacskakezű majmot és a törpe karcsúmajmot. Sőt előkerült egy ősi pókfaj is a dinók korából. Találtak 17 új és ritka pillangófajt, köztük Afrika legnagyobb lepkéjét, a Papilio antimachust, amelynek 25 centis a szárnyfesztávolsága. Ez lett a BCGHANA jelképe (www.bcghana.org). SZERELMESEKNEK TÖBB BECENÉV DUKÁL Baby, Cica és Pötty A szerelmespárok hajlamosak egymást mindenféle becenévvel illetni. Egye­sek a hagyományos Kicsim, Édesem, Szívem szerelmes szavakat részesítik előnyben, mások kreatív neveket találnak ki. Egy kutatás szerint a magyarok a becenevekkel a birtoklást is kifejezik. KANCSÁR TÍMEA___________________ Tündérem, Kicsim, Édesem, Egyet­lenem, Szivecském - Szabó András, húszéves egyetemi hallgató szeret becézgetni. Csak töredékét soroltuk fel azoknak a szerelmes szavaknak, mellyel kedvesét szólongatja. Sze­relme, Zsuzsi is „dorombolós” tí­pus. Andrást Cicának hívja. Szójá­rásukat társaságban sem szégyel­lik. Bús Péter és barátnője „privát be­ceneve” szigorúan titkos, csak ott­hon használatos. Nekünk elárulta: - Üzenetben Babyt írok kedvesem megszólítására. Ha haragszom vala­miért, maradok keresztnevénél, a Ju­linál. Annyira még sosem voltam mérges, hogy Júliának szólítsam. A barátnőm engem Pöttynek becéz. Ha kevésbé jó a kedve, akkor a Tuloknál marad. „Szia Kiscsillag!” - üzeni Judit Csa­bának. A válasz: Hello Tündibündi! A közel négy éve együtt járó pártól a kedves becézgetés csak SMS-ben vagy magánéletükben hangzik el.­­ Már egy ideje „állatos korszakun­kat” éljük. A barátom a teknősbéka nyomán mostanában Teleinek szólít, mert szerinte ez aranyos, de volt már számos becenevem, mint például a Rozmár. A vadasparkban „találkoz­tunk” az emlőssel. Viccesnek találtuk. Nem szeretjük a standard beceneveket Es „BIRTOKLÓ" SZERELMES BECENE­VEK. Egy augsburgi egyetem nyel­vészei szerint a magyarokhoz ha­sonlóan, a német szerelmesek kö­rében is divatosak az Édes, a Ked­ves, a Nyuszi és a Mackó becene­vek. Megfigyelték, hogy náluk is az állatnevek dominálnak. Egy 2002-es kutatásból kiderült, hogy a magyarok gyakran szerelmes bece­neveikkel birtoklást is kifejeznek: Drágám, Édesem, Kedvesem, Szí­vem. A Cica, Nyuszi, Tündérke bir­tokos nélküli szerelmes megszólítá­sokat általában kölcsönösen hasz­nálják a párok. - magyarázta a huszonhárom éves Ba­logh Fruzsina. - Figyelj, Eszter! - Mondd, Attila! - a keresztneveket hangsúlyozó szóváltás csak akkor jellemző Vadkerti Attila és felesége, Lódi Eszter között, ha valami­ért nemtetszésüket szeretnék kinyilvá­nítani. A Pick Szeged férfi kézilabdacsa­patának válogatott játék­osa elárulta, egyébként nem szokták keresztnevü­kön szólítani a másikat, mostanság in­kább Szívemnek, vagy Édesemnek be­­cézgetik egymást Eszterrel. Négy hóna­pos kislányukra, Luca Aidára is számta­lan becenevet kitaláltak már. Mogyoró, Csibe és Tündérbogár a kedvenc. VADKERTI ATTILA ÉS A CSALÁD Fotó: DM Kedd, 2008. március 11. ÉS TITOKZATOS VADON. A világon ösz­­szesen nagyjából 150 ezer ismert nappali és éjszakai lepkefaj él. A nappaliaknak egytizede, az éjsza­kaiaknak viszont nyolcvan százalé­ka még felfedezésre vár. Ghánában több mint 900 ismert nappali lep­két tartanak már számon, ehhez képest hazánkban mindössze csak 160-at, Nagy-Britanniában 60-at.

Next