Demokrácia, 1946. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1946-06-09 / 23. szám

Felülvizsgálják a vagyonok keletkezését Mindenkinek igazolnia kell, hogy 1932-től miként és honnan szerezte vagyonát A Demokrácia értesülése szerint a legkomolyabb formában foglalkoztak azzal a tervvel, hogy a közalkalmazottakat és a magánvállalatok vezetőit elszámoltatják vagyonuk keletkezéséről. A tervek szerint mindenki igazolni tartozik, hogy 1932 évtől kezdve a felszabadulásig miként és honnan szerezte vagyonát. Az anyagi B. lista bevezetésének híre a társadalom minden rétegében nagy érdeklődést keltett. Találgatják, mi lehet az ok a vagyonok keletkezésének ellenőrzésére és felülvizsgálására, amely e pillanatban hozzávetőleges számítás szerint mintegy százezer embert érint az országban. Kikutatják a törvénytelen vagyonszaporulatok eredetét A Demokrácia munkatársa hitelt érdemlő helyről a következőket tudta meg: Tény az — mondották —, hogy több oldalról hangzottak el ilyen kívánságok. Sokan arra az álláspontra helyezkedtek, hogy mindazoknak, akik a fasizmus uralma idején a népellenes és jogfosztó rendelkezések következtében illegitim vagyonra tettek szert, vagyonszaporulatukat — amelyet munka és kockázat nélkül szereztek —, a köz szolgálatába kell állítani. Az elmúlt politikai rendszerben a születési előjogok legtöbbszördöntő tényezői voltak a vagyonképzésnek. Egy arisztokrata, aki csupán nevét adta a vállalkozáshoz, munka nélkül milliós jövedelemre tett szert. Akadtak nagyszámban köztisztviselők, akik hivatali állásuknál, beosz, demokratikus Magyarország nem kíván hozzányúlni a becsületes munkával szerzett vagyonhoz. De kérlelhetetlen lesz azokkal szemben, akik a múlt bűnös politikai rendszerének haszonélvezői voltak. Nem kétséges, ha az elgondolások törvényerőre válnak, úgy az anyagi B. lista szűrőjén csak azok a vagyonok mennek keresztül, amelyek eredete tájuknál fogva döntöttek sorsuk felett és befolyásukat aprópénzre váltották fel. Bizonyítható, hogy egyegy minisztériumi főtisztviselő rövid pár évi pályafutása alatt milliós vagyont szerzett. Volt államtitkárok, miniszterek, vagy azoknak leszármazottai élvezik a visszaélések gyümölcseit. Panama-bűztől fuldokolt ez az ország az elmúlt huszonöt esztendő alatt s ugyanakkor százezreknek betevő falatra sem jutott. A panamák realizálódtak földbirtokban, részvénypakettekben, aranyban, ékszerben, házingatlanokban. Tisztességes munkával, emberi szorgalommal azokban az időkben nem igen lehetett vagyonra szert tenni, csak korrupció árán, márpedig az ilyen úton szerzett pénz nem illetheti meg a bűnözőt, a becsületes munka, a szorgalom, a vállalkozói siker, az építő munka volt. A köztisztviselők vagyoni helyzetének felülvizsgálásával egyidejűleg megállapítják, váljon a gyárak, üzemek, magánvállalatok, egykor mindenható vezérigazgatói, igazgatói, elnökei, aránytalanul növelték-e vagyonukat 1932. év óta. Ez a vizsgálat különösen vonatkozik az elmúlt idők strómanjaira, vagy, ahogy későbben nevezték őket, az Aladárokra. Ezren és ezren kerültek előnyös helyzetbe munka nélkül, s mások rovására harácsoltak össze nagy vagyonokat. A gazdasági élet volt parazitái a törvény tető alá hozása esetén kénytelenek legtöbbször erkölcstelen úton szerzett vagyonuk jelentékeny hányadáról lemondani A legyőzött országok között a szomszédos Románia elsőnek lépett erre az útra. Vezetői közvetlenül a felszabadulás után nyilvánosan jelentették be, hogy országukban felülvizsgálják a nagy vagyonok keletkezését. A részleteket nem ismerjük. A baráti állam bölcsessége a saját viszonyaihoz mérten állapítja meg, milyen időpontra teszi a vagyonok keletkezésének felülvizsgálását. Mi is erre az útra lépünk. Nem hallgatható el az sem, hogy a világ kultúrnemzetei már éltek ezzel a fegyverrel akkor, amikor a háborús jövedelmekhez hozzányúltak és kötelezték a világégésből hasznot húzó vállalatokat, egyéneket, hogy a népnek adják vissza az összeharácsolt milliárdokat. Jöjjön tehát a „politikai nyereség” dézsmája”... Mátrai Sándor Strómanok és politikai haszonélvezők Ötvenezer holdon gazdálkodik M Magyarországon a vörös hadsereg Hatalmas méretű konyhakertészeti kísérlet a hazai, belső fogyasztás tehermentesítésére Hosszas, több hónapig tartó tárgyalás előzte meg azt a páratlan arányú termelési kísérletet, amelyet aVörös Hadsereg hajt végre Magyarországon. A kísérlet célja az volt, hogy az orosz haderőnek az ország területén állomásozó tagjait úgy látták el zöldségfélékkel, hogy ez a termelés a lakosság ellátásától független és tehermentesítő legyen. A Vörös Hadsereg magyarországi képviselői erre a célra 17 000 hold szántó, 19.000 hold legelő és 10.000 hold rét haszonbérbe való átengedését kérték.A területek kijelölése az alispánoknak és 3—4 tagú megyei szakbizottságoknak közbenjöttével történt. A bizottságokban részt vettek a gazdasági felügyelők, a vármegyei földbirtokrendező tanácsok kiküldöttei és más mezőgazdasági szakemberek. Önellátás A bérbevett területekre elsősorban azért van szüksége a Vörös Hadseregnek, mert a magyarországi erők ellátásának egyik súlypontja vitamingazdag zöldségféléken nyugszik. Naponta 800 gr. zöldséget főznek meg egy-egy szovjet katona számára. A Vörös Hadsereg termelési elgondolását annak a szociális tényezőnek tudatában hajtja végre, hogy a hadsereg magyar helyőrségének ellátására ne kelljen máshonnan zöldségtermelvényeket felvásárolni. Ez a helyzet aztán a belföldi zöldségárak olcsóbbodását vonja majd maga után. A bérbevett területek megművelését saját szakembereikkel, katonai munkaerők felhasználásával és bérelt vagy ideszállított mixteri talajművelő eszközök felhasználásával viszik keresztül. Amennyiben egyes területeken magyar, polgári munkásokat alkalmaznak, ezeknek napi három és fél rubel napszámbért fizetnek, amelyből a bőséges és tápláló természetbeni ellátásért 80 képeket hoznak levonásba. Zöldség tömegtermelés Érdekessége a talajművelő kísérletnek az is, hogy olyan területeken — így szántóföldeken — vezik meg nagyarányú kerti vetemény termelését, amelyekre eddig a távoli vidékeken nem is gondoltak. A tervnek velejárója az, hogy a magyar kormány nagy financiális előnyöket is remél ebből. A szovjet hadseregcsoportvezetők tudomásával azt kérik ugyanis a Szövetséges Ellenőrző Bizottságtól, hogy a bérterületek után, bérösszeg fejében nekünk visszajáró haszonrészt az állatbeszolgáltatási jóvátételi kötelezettségünkbe tudják be. A magyar hatóságok a legmeszszebbmenő támogatást nyújtják az irányban, hogy a világszerte ismert és világviszonylatban is elsőrangú szovjet termelési módszereknek a hazai talajon való alkalmazását elősegítsék. Ebből nagy hasznot remélnek a belső termelési viszonyok gyakorlati fejlesztése szempontjából is. Éppen ezért földművelési szakembereink jó tanácsokkal, útmutatásokkal szolgáltak, hogy már az idei termelés megfelelően eredményes legyen. Egyre nő az infláció Amerikában megélhetési index máris 30 százalékkal emelkedett Az amerikai inflációról eddig csak elvétve szivárogtak ki hírek. Most azonban az infláció a tengeren túl is olyan rohamlépésekkel hálad, hogy már a világsajtó is kénytelen felfigyelni. A londoni nagy lapok hasábjain kezd valósággal állandó rovattá válni ez a legújabb világgazdasági szenzáció. A „Manchester Guardian“ egyik minapi számában például így ír:Úgy látszik most már bizonyos, hogy az USA is egy súlyos inflációt lesz kénytelen elszenvedni. Még akkor is, ha az Ármegállapító Hivatalra vonatkozó törvényt teljes Szigorúsággal végrehajtják. Bár a Hivatal eddigi tevékenysége kevés reményre jogosít. Azt várta a közvélemény, hogy a fogyasztási áruk óriási mennyisége fogja elárasztani aiacokat és ezáltal megakadályozató lesz a további súlyos áremelkedés. A termelés tényleg igen nagy, de nem oly jelentős, mint amit vártak, főként a sztrájkok miatt, melyek a szén és acéliparokban dúlnak, de másrészt a nyersanyagokban mutatkozó egyéb hiányok miatt. Fokozza a bajokat, hogy óriási mennyiségű árucikk kerül a feketepiacra és ott olyan árakon kelnek el, melyek sokkalta magasabbak a megengedett maximális áraknál. A húsnak például több mint 50%-a kerül a feketepiac révén elosztásra. A megélhetés indexe eddig kb. 30%-kal emelkedett, de valószínűnek látszik, hogy a következő pár hónapban 50 %-ra fog felszökni. Férfiingek, ruhák esetében pl. a drágulás máris 100% vagy még ennél is több. Az amerikai gazdasági világot különben jelenleg még egy másik súlyos kérdés is izgatja: az a sokmilliárdos dollárkölcsön, melyet a Brit Birodalomnak nyújt az USA. Az erről szóló törvény most került a Képviselőház Bank- és Pénzügyi Bizottsága elé. Már ebben a bizottságban is igen heves vitákra van kilátás. Mr. Vinson pénzügyminiszter igen nehéz keresztkérdéseknek közepébe került. Bár a törvényt végeredményben kétségtelenül megszavazzák majd, a vita alatt erősen bírálták az új angol munkáskormány helyzetét és működését. Így Fred Smith, ohiói képviselő kijelentette, hogy bár ő hisz a Brit Birodalom egységében, de úgy látja, Nagybritannia ma rosszabb gazdasági helyzetben van, mint a múlt világháború után, ezért nem bízik a Labour-kormányban. A háború előtt Anglia kiegyensúlyozni tudta a költségvetését, míg a mai Labour-kormány képtelen erre és könnyelmű kísérletekkel próbálkozik a racionalizálás terén. Pwutízi ШШ, alkatrészek MALEK FERENC gépkereskedelmi vállalat, Budapest, VL, Liszt Ferenc tér 3. Tel.: 423-958 A TARPAI SÍRNÁL írta: NAGY TIBOR „Némely halottak tehetősebbek a leghatalmasabb élőknél s olykor több erőt is adnak a megfáradt élőknek, mint amennyit maga az élet, a megmaradtak puszta élete kínál.“ E renani idézet nagyon is találó reánk magyarokra most, mikor Bajcsy- Zsilinszky Endre megületésének másféléves és országos temetésének egyesztendős fordulóján a békekötés előtt a tarpai sír felé fordulunk jó reménységgel. Kegyelmi ajándékokat és nem halotti ereklyéket kaptunk eddig is e sír körül. Olyan életerőt kaptunk már és kaphatunk még e halálból, ami megerősítheti ezt a pusztává tett országot, és szinte már szétszóródásra ítélt népet. Nem ülünk halotti tort, nem űzünk hősi kultuszt. Nem is tagadjuk meg az élet parancsát semmiféle holtak iránti kegyeletből. Hanem a megigazuló életet még a halálban is csodáljuk, a sír mélyéről is elfogadjuk. Bajcsy-Zsilinszky Endre halálában is e megigazuló életet látjuk és idézzük, magunk közé, az életbe: azt, akit amúgy sem lehet a holtakkal eltemetni, kriptába kényszeríteni. E férfias, ajándékozó élet a halálban, a kemény mártírságban terebélyesedett ki: minden magyarnak az egészség gyümölcsét és szabad levegőjét kínáló széplombú fas. E halál jelenti most a váltságárat. Ez az emberséges bizonyság, mely megmentette a magyarság számára a becsület és a további megbecsülés maradékát. E név igézete minden más jelszónál szebb biztosíték a további nemzeti megmaradásra. Megvéd, őrködik, hogy ne sújtson bennünket nagyon a bűneink súlya s legyen jussa népünknek a jólétre, a jövőre, gyógyuljon ki egészen a szolgaság szelleméből. A legszebb szavak, a legértelmesebb igazságok a legüresebbek, hogyha hiányzik mögülük a bizonyságtétel. Szinte borzalmasan semmit sem mondanak már a közelmúlti cinizmus után e sokat hangoztatott kifejezések, hogy népjólét, nemzeti becsület,élethez való jog, szebb jövő s a többi hasonló közérdekű szó. Megfoghatatlanná tette a jelentésüket a hazug élet, a képmutató nyelvhasználat. A közhelyek közül immáron nemcsak az ostobaságtól félünk. Okkal félhetünk a leglogikusabb észnyelv szavaitól is, hogyha nem melegíti azokat a szív, a hitből eredt hivatás, az erőszakellenes erőket összetartó jellem. Bajcsy-Zsilinszky Endre nyomán meg kell tanulnunk felelősen használni minden szót. Nála a közéleti s magánéleti szó nem arra való volt, hogy a talleyrandi mondásnak megfelelően a gondolatot és érzelmet eltakarja. Taktikából avagy reálpolitikából sem fogta fel képmutatásnak a képviselőséget. Igy volt hű önmagához, így lett hű a népéhez s minden ember jogához és jólétéhez, így volt következetes barátai között vagy ellenfeleinek sokasága felé. Nekünk is következeteseknek kell lennünk hozzá, ha botránkozás nélkül akarunk élni a halála nyomán. Meg kell tanul’nunk és meg kell mindenkit tanítanunk e sír körül arra, hogy ne csak eltemetni tudjuk az igazembert, akit másfél évvel ezelőtt megölni engedtünk. Hanem föl kell támasztani magunk közt mennyei testben azt, akin nem tud kifogni a halál, a természeti rothadás, a kíméletlen oksági törvény. Igen, a holtak temessék el a halottaikat. Az élőknek azonban még a sír legmélyéről is ki kell ásniok mindazt, ami a halál után is az Életé, hogy a megmaradtak megtartassanak, ne szóródjanak széjjel. Ha ebből a halálból nem a megtartó életet, nem a felszabadító igazságot idézzük vissza, nem nevezhetjük magunkat emberségesen szabad magyaroknak, s nem is lennénk egészen ártatlanok a megölt igazember vérétől. Mit várhat a pesti fogyasztó az új terméstől ízletes kenyeret, felemelt tejadagokkal „Add meg nekünk a mindennapi kenyerünket? ... Az ősi fohász évezredek óta él az emberek ajkán. Ma már ott tartunk, hogy a kenyérhiány kegyetlen sarkantyúja nem vág ugyan a dolgozók véknyába, de a kenyér minőségével még nagy bajok vannak. Most, hogy a nyári melegek beköszöntöttek, igen gyakran előfordul, hogy a kenyér megnyulasodik, megsavanyodik. Baj az is, mint a néphumor mondja: még mindig „négytojásos“ kenyeret eszünk. Javulást természetesen nem remélhetünk az új termés előtt. Mit várttálunk azonban az új terméstől és az új pénztől, a kenyérfronton? Erre kértünk választ a főváros sütőiparosaitól. A közvetlen érdekeltek Így látják a kenyérprobléma magvát A fejadagok Budapesten 270 sütőipari üzem és műhely gondoskodik a főváros kenyérellátásáról. Békeévekben napi félmillió kgr kenyér körül mozgott a metropolis kenyérfogyasztása, a korlátlan mennyiségű fehérsüteményen kívül. Ma, amikor a kenyér a néptáplálkozás alapja, a termelés alig haladja túl a napi kétszázezer kilogrammot. Az új terméstől elsősorban a kövérfejadagok emelését és a fehérsütemény sütésének engedélyezését várják. Ma a pesti pékek 1200—1500 pékipari munkást alkalmaznak. Többet, mint amennyit iparuk elbír, mert remélik, hogy üzemeik 31féle-os foglalkoztatottsága az új termés után emelkedni fog. A kenyér minősége nem javulhat addig, amíg abba negyven százalékban kukoricát és árpát kevernek. Ezenkívül a belekerülő búzaliszt kiőrlési aránya a békebeli 756/€-ol szemben 93'b-os. Az úgynevezett 8-as liszt korpája is a kenyérbe kerül. Jó és ízletes lesz a kenyér A búzaliszt őrlési aránya nem döntő tényező. Igen jó és ízletes kenyeret fogunk kapni, ha a kenyér csak búza és rozslisztből készül majd. Még inkább javítaná a kenyér minőségét, ha mint régen 10—20% burgonya is kerülhetne a pékkenyérbe. Jelenleg az a helyzet, hogy a magyar kenyérnél csak a lengyel s részben a német és osztrák kenyér gyengébb minőségű. A Sütőipar igazsága tudatában megcáfol minden keverési vádat, a pesti pékek nem kevertek sem borsó sem bablisztet a kenyérbe. Hogy a szűk időkben, hivatalosan milyen keverékarányú lisztet kaptak, azt ők sohasem kutatták. A közellátás csodájának tartja a sütőipar, hogy az elmúlt nehéz telét komolyabb kenyérhiány nélkül megúsztuk és ma is egy teljes hónapi kenyérliszttartaléka van a fővárosnak. Jön a zsemlye és a kifli A pesti sütők ipartestületének elnöke, Neumann István, az új terméstől jó kenyeret, a friss zsemlyét és kiflit várja. Az új pénztől pedig azt, hogy megszűnnek a pesti zugmirhelyek, amelyek higiéniamentes fekete-kenyeret, zugsüteményeket szállítanak a pesti közönség zsebe és a sütőipar nívójának rovására a Teleki- és Garay-téri kenyérfeketéző gócpontokba. Egyet szeretnének még a pesti sütők is megérni: a kirakatban pompázó, barnás szőkére tült, ropogós, friss félbarna kenyeret, kiflivel, zsemlyével és vajas pasztránával körítve. (K. L) Nyers pézsma és Börcsögyőrt veszünk CSUK-GYÁR Király Utca 35.