Diósgyőri Munkás, 1950. július-december (6. évfolyam, 28-53. szám)
1950-07-05 / 28. szám
A hiányos népnevelő Bianka következtében ö nyilton dolgozik a reakcift a MézszerszámgépgyáréBtj A Nehézszerszámgépgyár legfontosabb üzemébe, hosszú, porlepte úton jutunk ki. Az ütmemen az üzem környékén, lázas építkezés folyik. Az egyik nagyszabású építkezés mellett elhaladva, tisztesen élünk tárul hároméves tervünk hatalmas szülöttje, a Nehézszerszám gépgyár kulcsüzeme. Megpillantva az üzemóriást, büszke érzés fog el bennünket az alkotómunka nagyszerű eredménye láttán. Ekkor még nem is sejtjük, hogy berül az üzemben milyen meglepetések várnak reánk. Az üzem bejáratánál őrtálló elvtársnő, csak az egyszerű belépőjegyet kéri, de hogy a belépőjegyen megnevezett személyek vagyunk-e, az már nem érdekli. "Végigmegyünk az üzemen. Megállunk a gépeknél, beszélgetünk a dolgozókkal. Kérdésünkre válaszolva az egyik dolgozó a két étkezőket mondja el: " — Elvtársán, nálunk a munkafegyelemmel bajok vannak. A mi üzemünkre különösen ráillik Gerő elvtárs beszéde, mikor megállapítja, hogy a munkafegyelem hiányának az egyéni felelősség hiánya az oka. Hiányosság a munkafegyelem terén — A kérdés nálunk úgy néz ki, hogy számos dolgozó már fél 7 órakor a mosdóban van és sokan már Háromnegyed 7 órakor a blokkoló óránál sorakoznak. Az egyik elvtársnő pl. azt is megteszi, hogy a "műszak vége előtt másfél órával is Hamarább abbahagyja a munkáját, azzal a megokolhassal, hogy napi termelési előirányzatát már befejezte. Tovább nem dolgozik. ?Nem érzi át, hogy ezzel a munkafegyelmet lazítja és kárt okoz a közösségnek, ugyanakkor saját magát is megrövidíti és végső soron pedig az ellenséget támogatja a magatartásával. Miindezeknez az hívturs hozzáteszi: Az üzemvezetők, de a művezetők egy része is a számító szerepét játsza, eltűrik, a munkafegyelemnek a lazítását, nem büntetik meg a munkafegyelemnek ezeket a megbontóit. •Látogatásunk egyik célja volt az is, hogy megállapítsuk, hogy ebben az üzemben a dolgozó nép legnagyobb ellenségének, az egyházi reakciónak milyen befolyása van. A legelmaradottabb dolgozók között, s különösen a tanulástól a múltban elzárt nők között van befolyása az egyházi reakciónak. Egyesek annyira elmaradottak, hogy valósággal sírva védik azt a klerikális papságot, amely a püspöki karral az élen, háborúra spekulálva szeretné visszakapni a százezer holdjait és az elvesztett népellenes, népbutító hatalmat. A klerikalizmus szószólói Fűző Erzsébet, aki a klerikalizmus legdemagógabb szószólója az üzemben, az egyik népnevelő elvtársat gúnyosan Micsurinnak szólítja, mert a babona sötétségével szemben a tudást, a materialista elméletet terjeszti a dolgozók között. Fűző Erzsébet igyekszik magát analfabétának feltüntetni, eiért mondja kérdésünkre, hagyjanak békén. Én nem politizálok , és folytatja —, elég baj az, hogy így van ahogy van, nem tehetek !ffiiit még akkor sem, ha a templomainkat bezárják. Tehát, mikor kijelenti riző Erzsébet, hogy nem politizál, mindjárt hozzáteszi, hogy elég baj az, hogy így van ahogy van. És itt bizonyítja be, hogy igenis politizál, de nem a dolgozó nép javára, hanem a klerikális reakció támogatására és ez azt jelenti, hogy Fűző Erzsébet az ellenséget szolgálja, segít a háborús uszitoknak, így nem a békéért, hanem a béke ellenségeinek segít.Nyilván — Dajnak — azt gondolja, hogy a dolgozó nép elvette a kizsákmányoló egyháztól a százezer Holdakat, az iskolákat, a gazdasági hatalmat. Jólehet ez baj a klerikális reakció vezetőinek, de egész biztosan nem baj a hatszázezer nincstelen parasztnak, akik közt a kommunisták szétosztották a papi nagybirtokokat. Farkasné, aki szintén a klerikaúzmusnak egyik szekértolója, már óvatosabb. Pátoztalanul védi aöeakális reakciót és , szemforgató módon úgy igyekszik beállítani a kérdést, mintha a kommunisták a becsületes a néppel együttérző lelkészkedő alsó papságnak is ellenségei volnának. Ugyanakkor olyan Mindezek elmondása után megállapíthatjuk: az üzem vezetősége sem áll hivatása magaslatán. Bizonyítja ezt a megállapításunkat az, hogy ez üzemben laza a munkafegyelem. Diószegi művezető pl., akit annak idején a Pártból kizárták, az egyik ellenőrzési dolgozót gorombán lehordozta, mert az elvtárs szólni mert azért, hogy az egyik elromlott gépnek a javítása nehezen halad és ezzel nagy kárt okoz népgazdaságunknak. Az előirányábtt tervet az üzem nem teljesíti. Ennek egyik oka abban is keresendő, hogy Hegedűs üzemfőnök azt a kijelentést teszi, hogy a tervet nem lehet teljesíteni. Vállrándító kijelentései helyett inkább foglalkozna azzal, hogy A népnév élőmunka hiányosságaira enged következtetni négy a dolgozók sem a Gerő elvtárs, sem névai elvtárs Központi Vezetőségi ülésén tartott beszédeivel nincsenek tisztában. Legtöbben azt mondják, hogy nem is hallottak róla. Újságot nem is nagyon olvasnak, járatni járatják a lapot, de elolvasni akár nem olvassák el. A népnevelő munkát meg kell javítani és különösen egy ilyen fontos üzemben arra kell törekedni, hogy a dolgozók elméleti képzését minél nagyobb, minél magasabb fokút emeljük. Azokat, akik nem hajlandók egyetérteni a dolgozók érdekével, a szocalizmus építésével, a békeérelmével, akik az ellenség kijelentéseket tesz, hogy majd csak akkor lesz jó világ, ha neki is annyi fizetése lesz, mint egy miniszternőit. Ezeknek a nőknek sötét butaságok mellett a rosszindulatuk is megnyilvánul. Farkasné például elfelejti, hogy Népköztársaságunk alkotmánya mindenkinek biztosítja a tanuláshoz való jogot és mindenki munkája és képessége szerint kapja a fizetését nálunk. Arról nem beszél, hogy éppen a klerikális reakció az, mely a legaljasabb eszközökkel próbálja a dolgozók gyermekeit lebeszélni a tanulásról, arra számítva, hogy a régi rend híveinek a gyermekei szerezhessék meg azt a tudást, amelytől a dolgozók éppen a papi reakció „jóvoltából“ el voltak zárva, a selejt egyre inkább emelkedik és már a 8 százalékot is elérte. Tény az, hogy kevés a szakmunkás, sok az átképzés, de a szakmunkáshiányt csak az átképzősök gondos, elvtársias tanításával lehet megoldani. Diószegi művezető ne gorompáskodjon az átképzésükkel akik közül már igen sok jó szakmunkás került ki, mint pl. az egyik üzem sztahánovistája, Demeter János elvtárs. Diószegi, ha jól akarja végezni a munkáját, vegyen példát Miklós Tamás elvtárstól, aki szín-tén művezető és elvtársias szeretettel oktatja és tanítja az ktképzéseinket, a szakmunkás utánpótlás biztosítékát, ügynökei, azokat nem szabad megmegtűrni az üzemben. Az egyházi reakció elleni harc fontosságát pedig részletesen meg kell magyarázni minden egyes dolgozónak. Az idő halad, indulunk vissza. Később bemegyünk a Nehézszerszámgépgyári sajtókba, ahol ..félórányit időzünk, de sem a belépésnél, sem a kilépésnél nem igazoltat senki. (Szinte riadtan tesszük fel a kérdést, — de csak magunknak: — Hol itt az ellenőrzés, hol az éberség. Az üzemvezetőségnek, de legfőképpen a Pártbizottságnak alaposan meg kell nézni az ezen a téren előforduló hibákat, hiányosságokat és mielőbb ki kell küszöbölni azokat. Az üzemvezetőség nem áll hivatása magaslatán A népnevelő munka hiányosságai A darabbér bevezetése óta a műszaki hiányosságok is kiküszöbölést nyernek A Vasöntöde termelése a múlt év június havához viszonyítva 75 százalékkal emelkedett, a selejt mennyisége pedig 17 százalékkal csökkent. E nagyszerű eredmények elérésében kétségtelen egyik döntő tényező volt az egyéni akkord, brigádversenyek mellett a darabbér bevezetése, amely a múlt, hibás bérelszámolásából eredő hátrányokat kiküszöbölve, kedvet és lendületet adott a dolgozóknak a munkájukhoz. Az elvégzendő munkáért járó bér előrevaló ismeretében a dolgozónak módjában van munkakörülményeit úgy alakítani, hogy azokat fennakadás nélkül tudja megvalósítani, ügyelve arra, hogy az a minőség rovására ne menjen. Darabbér bevezetésével sikerült elérni a szakmai tudás értékelését, függetlenül más szempontoktól, aminek jó hatása mutatkozik abban, hogy mind többen törekszenek a jó munka elvégzéséhez szükséges ismereteket, tapasztalatokat megszerezni. Ebben nagy segítséget jelent a férj és a szakszervezet, támogatásával rendezett öntéstechnikai szemináriumok. Felszínre hozta a darabbér bevezetése a hibákat is, így az üzem munkaszervezésében, egyes dolgozók elégtelen felvilágosításában. Előfordult ugyanis, hogy egyes dolgozók nagyobb kereset elérése céljából meg nem engedhető módszereket próbáltak alkalmazni, azonban az üzemi háromszög kellő időben felügyel ezen hiányosságokra és a hibák kijavításával segítették a darabbér ügyét előrevinni. Vannak persze még más hiányosságok is, amiket az utóbbi időben az időelemző osztály dolgozóival karöltve csökkentettünk ugyan, de ahhoz, hogy a hiányosságokat ténylegesen megszüntessük, az időelemző osztály dolgozóitól megalkuvásmentes, tárgyilagos műszaki elbírálást várunk . Gáti Zoltán Forró Gábor így! Víiy,.-, Békénk ellenségei Az egyházi reakció: tőkés szolga népe hajbókolva imádkozik dollárokra nézve. A szószéken politizál, hangja nagyon éles Azt hiszi a balga, hogy a nép az uszításra éhes. Jobbra figyel, balra pislog zsíros hasát nézve Egyedül csak arra vigyáz, hogy népellenes vívmányait még jobban tetézze. Ismerjük egy figuráját: Józsikának hívják. Népnyúzásra, ámításra használja csuháját. Lilagombos ruhácskában kacér módra lépked. — Hogy ha izgat s uszít nagyon: egész lénye éled. Az utóbbi időben, ha figyeljük az arcát, szomorúan, lankadozva látja népünk harcát. Szomorú az arca nagyon s egy hete is van már, hogy semmit alá nem ír, mert békeivet aláírni — jaj kár! — Látogatja hivecskéit — mert még olyan is van. S demokratikus érzelmét hangoztatja sírva. Népünk ökle olyan kemény akár csak a szikla, s nem tűri, hogy a klerikális papság tovább szíjja. Megfékezzük őket is, mint megfékeztünk mindent, ami népünk java ellen emelt szót és fegyvert • • • (E. K.1 Gyáraink békebizottságai kövessétek a nagykorácsH Skely békebizottságának példáját. Mi látok leveiezést a külföldi országok békebizottságaival A francia vasutasok úgy harcolnak a békéért, hogy — vállalva elbocsájtást, bebörtönzést — nem továbbítják az amerikai hadianyagot. A magyar vasutasok úgy harcolnat a Békéért, hogy fokozzák erőfeszítéseiket az 500 nm-es és a 2000 tonnás mozgalom sikeréért, — jas nénik megbecsülés, dicsőség, magasabb fizetés a jutalma. Ez a példa is mutatja, mennyivel kedvezőbb helyzetben küzdünk mi a náoor ellen, egyszersmind rámutat, hogyan fonasztja össze a Béke internacionalista jelszava a más, más körülmények között dolgozók millióit. Ez anarcos nemzetköziség jelentkezzék abban is, hogy a magyar dolgozók kapcsolatba lépnek a nyugati országok békeharcosaival, zúduljon meg a levelezés a nancia kikencmunkásokkal, szövőmunkásokkal, az olasz szegényparasztokkal. írják meg a magyar dolgozók, hogyan élnek s ez is erőt ad majd a nyugati horgonóunak békenarcukhoz“ — írja a „szab«A Nép június dili vezércikkében. Ez útmutatást ad a békebizottságoknak, miért is fontos a levetezés kiépítése a nyugati országok dolgozóival. A napokban értesültünk arról, hogy a Kohászati Üzemek Nagykovácsműhelyének békebizottsága gyáraink békebizottságai közül elsőként indították meg ezt a mozgalmat. A hétfői napon felkerestük Lehoczki Béla és Vass István békebizottsági tagokat s megkérdeztük tőlük, kitől kapták az első levelet. Erre ők a következőket válaszolták: “ Amikor üzemünkben a békebizottság megalakult, mindjárt elhatároztuk, hogy kapcsolatba lépünk valamelyik nyugati ország békebizottságával, hogy egymásnak írt leveleinkből még tartalmasabbá tegyük békeagitációnkat. Bemutassuk konkrétan, világosan dolgozóinknak, hogy milyen körülmények között harcolnak ők a békéért s ugyanezt csinálhassák ők is, amely 'eredményezi az eredményesebb munkáján a békebizottságf'A'nak. A legelső levelet a demokratikus osztrák nők Bécs, VI. kerületi Ligájának Békebizottságától kaptuk. Levelükben nagy örömüknek adnak kifejezést, hogy megindíthatták velünk levelezésüket, s megígérték, hogy a legmesszebbre,diókig elmélyítik a kapcsolatot békebizottságunkkal. Továbbá a következőket írják: „Biztosan tudják, hogy az ausztriai békebizottságok óriási módon akadályozva vannak, azonban mindent megteszünk, hogy a mozgalmunk egészségesen haladjon. Hogy ez mennyire így van,legjobb bizonyítéka június 10—ld-i kongresszusunk, «mely nagy sikerrel zajlott le.“ Megkérdeztük még a békebizottság tagjaitól: — Mik a további céljaik? Hogyan használják fel leveleiket munkájukban? — Nagy örömmel fogadott levelüükre két napon belül válaszoltunk, amelyben megkértük őket, hogy írjanak rendszeresen, tájékoztassanak bennünket az osztrák békeharcosok munkájáról. A napokban ültünk össze s megtárgyaltuk, hogy a dolgozóink elé kivisszük ennek a jelentőségét. A dolgozókkal való egyéni beszélgetést és az üzemi faliújságtáblát használjuk fel ennek a célnak az érdekében, s annak, hogy ezen keresztül még jobban mozgósítsuk dolgozóinkat, a több termelésre, mint a béke védelmére. Gyáraink, üzemeink békebizottságai! Vegyetek példát a Naivvá kovácsműhely békebizottságaiíai lépjetek érintkezésbe a nyugati országok békebizottságaival, indítsátok meg az egymás közötti levelezést, hogy még erősebbé tegyük a proletárszolidaritást! Legyen ez a kapcsolat mind erősebb és szilárdabb, adjon nekünk újabb, lendületet a további munkánknak, amely a békéért vívott harcunk végső győzelmét fogja jelenteni.