Diósgyőri Munkás, 1960. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-12 / 2. szám

2 Műszaki fejlesztés és dokumentáció a Lenin Kohászati Művekben Több kisebb szerv összevonásával megalakult a dokumentációs osztály A pártkongresszus a szocializmus további építésének feladatai között a műszaki fejlesztést — mint a legfon­tosabbak egyikét — jelölte meg. A Lenin Kohászati Művekben a műszaki fejlesztés problémái össze­függéseikben, gazdaságosságuk és el­méleti megalapozottságukban eddig sem a legmegfelelőbb módon jelent­keztek és a dokumentáció kérdései a legfontosabb napi feladatok mellett háttérbe szorultak — az Igazgatóság megfelelő anyagi támogatása ellené­re is. Ez indította a párt- és az igaz­gatósági szerveket, hogy a főmérnök közvetlen irányítása alá helyezze a nemrég felállított vállalatfejlesztési főosztályt. Súlyos örökségeket vettek át A jelenleg még szervezés alatt álló dokumentációs osztály a párt és a műszaki-gazdasági vezetés támogatá­sával kíván — műszaki könyvtár és­­ dokumentációs részlegeivel, a kohá­szati múzeummal és modellező mű­helyével a műszaki fejlesztésnek — olyan segítséget nyújtani, amely előbbre viszi a termelést. A műszaki dokumentációs osztály szervezése nem a legkedvezőbb körülmények között indult meg, mert különösen a műszaki könyvtár vonatkozásában súlyos örökséget kellett átvenni, il­letve felszámolnia. Évekre van szük­ség ahhoz, hogy az ország legnagyobb, de legszétszórtabb és rendszertele­nebb műszaki könyvtára maradékta­lanul betölthesse hivatását. A mun­ka nem kicsi, nem is könnyű. Célki­tűzéseik egy részét még ez évben szeretnék elérni. A könyvtár látoga­tottságának egyik legfőbb akadálya, hogy a III. emeleten van elhelyezve, és erősen alulméretezett. Épp ezért alakultak ki különféle házi „kézi” könyvtárak, ami eleve kizárja a könyvek biztonságos megőrzésének és a dolgozók előtti nyilvánosságának lehetőségét. Valkó Márton igazgató elvtárs jóváhagyásával remény van a könyvtár földszinti­­ elhelyezésének megoldására és a tervező iroda már ennek megfelelően foglalkozik a kér­déssel, így a nyilvánosság részére felszabaduló olvasóterem, a raktáro­zás, vezetés és feldolgozás irodái, fordító és mikrofilm-leolvasó helyi­­­ségek egyre égetőbb kérdései is meg­oldást nyernének. A jelenlegi nyil­vántartási rendszer teljes elvetésével kell kidolgozni egy olyan rendszert, amely elveti az eddigi raktári és lel­tári számozás zavaró kettősségét. A központi könyvtári anyag feldolgozá­­­sát a január havi könyvtárzárlat alatt megkezdik és a beérkező, vala­mint a kint levő anyag folyamatos besorolásával egész évben folytatni fogják. A könyvtár rendjét a deviza­igényes könyvek, folyóiratok megőr­zésének biztosítása érdekében ez év­ben kénytelenek lesznek adminiszt­ratív intézkedésekkel is helyreállí­tani. Tájékoztató szolgálatot­­ indítanak, hogy a legújabb műszaki irodalom termékeinek, cikkeinek létezését a dolgozók tudomására hozzák, a ko­hászatra vonatkozó aktuális, műszaki fejlesztésű tárgyú cikkek néhány so­ros magyar nyelvű ismertetésével. Ez fordító kapacitást igényel. Éppen ezért a túlzott igényeket korlátozzák­, a kapacitás növelésére viszont dikta­t fon, mikrofilm-leolvasó és sokszoro­­­sító berendezések beszerzését vették tervbe. Át kell szervezni a kölcsönzési és folyóirat körözési szolgálatot is, mely­nek kapcsán a leltári állomány meg­őrzését, a kártérítés preventív lehe­tőségét minden eszközzel biztosítani kell. Érintkezésbe lépnek az Országos Műszaki Könyvtáron kívül a buda­pesti műegyetem, a Dunai Vasmű vállalati és a helybeli szakszervezeti könyvtárával is. Biztosítani a könyvtár jó hírnevét Az elhanyagolt munkaügyi, szemé­lyi és szakképzettségi kérdések — az illetékes vezetők ígéretével — rövi­desen megoldódnak. A könyvtár sza­kosításának és felesleges beszerzésé­nek a kérdései — az aktív propagan­damunka folyamatos biztosítása, a műszakiak, kiváló újítók számontar­tására és segítségére, a szervezeti és működési szabályzat megteremtésére, a fordítások kategorizálására, a de­vizaigényes dokumentációk olvasó­termi használatára, továbbá számta­lan olyan kérdésre, amely saját ere­jükből és hatáskörükben is megva­lósítható — mind az új osztály fel­adata. Szándékosan nem szóltunk a köz­ponti kohászati múzeum későbbi idő­re tervezett és a jövő fejlődés irányá­ba mutató modellező munkájának megszervezéséről. Elsődleges törekvé­sük, hogy a Lenin Kohászati Művek műszaki könyvtárát, illetve doku­mentációs szolgálatát belátható időn belül az eddigiektől eltérően, köve­tendő példaként emlegessék. Ehhez kérik a párt, az igazgatóság és vala­mennyi dolgozó segítségét. cs iZf rkf ittßlig fuulájából .......................................... Ha nincs kenyér , só a kifli is ? A dolgozókról való fokozottabb gondoskodás értelmében a vállala­tok kis elárusító büféket állítottak fel, hogy könnyítsenek a dolgozók ét­kezési helyzetén, így a közelmúlt­ban a Könnyűgépgyárban a vállalat­­vezetőség intézkedésére egy jól be­rendezett büfét helyeztek üzembe, amiért a dolgozók megelégedésüket fejezték ki, mert hiszen friss hideg ételekből, hentesárukból tudják reg­gelijüket megvásárolni. Az utóbbi hetekben azonban egyre bosszúsabban távoznak a dolgozók a­ büfétől. A bosszúság oka nap­, mint nap megismétlődik. Az eláru­sítók már szinte belefáradtak ugyan­azt az,,elutasító választ adni: „nincs még kenyér, majd később tessék jönni". A dolgozó szeretne reggelizni, de mit tehet, — minthogy a szalon­nához ,a­ kolbászhoz nem kap kenye­ret ■— kénytelen kiflit, vagy zsem­lét venni. Vajon hol a hiba? Ezt kérdezik a dolgozók. Miért csak 11—12 órakor érkezik a kenyér, miért nem gondos­­­­kodnak az illetékes szervek a kenyér i­dejében való szállításáról. Vagy úgyi landolják, ha nincs kenyér­­, jó az kifli is? * Tudjuk, hogy nehéz a péküzem Z munkája, azt is tudjuk, hogy van­ elegendő mennyiségben kenyér, vi­­­szont azt, hogy a dolgozók reggelijé­­­hez a kenyér biztosítva legyen, úgy­­ gondoljuk, csak szervezés kérdése. J DÖMÖK SÁNDOR* DIÓSGYŐRI MUNKÁS BÚCSÚZUNK BARGYIN AKADÉMIKUSTÓL A Szovjetunió baráti segítségét az acélkohászok is felszabadulá­­sunk óta állandóan élvezték. Ennek a baráti segítségnek kapcsán ismerkedhettünk meg Bargyin akadémikussal, a kiváló szovjet kohásszal. A Lenin Kohászati Művekben is több alkalommal járt és igen hasznos tanácsokkal segítette a gyár fejlesztését, bírálta az akkori rekonstrukciós terveinket. Nagy szakmai tudása és gyakorlati tapasztalata őszinte el­ismerést keltett bennünk. Különösen most látjuk, amikor a rekonstruk­cióról elmondott bírálatát figyelembe véve fejlesztettük gyárunk kapaci­tását, műszaki színvonalát, hogy azok mennyire szakszerűek, helytállóak voltak. Én személyesen két alkalommal találkoztam Bárgyin akadémikus­sal, amikor 1954-ben hazánkban járt és az Ózdi Kohászati Üzemeket is meglátogatta. Ekkor mondotta el a nyersvas kondicionálással kapcsolat­ban, hogy a helyes út nem a nyersvas kondicionálása, hanem a nyersvas elegyének állandósításával jó minőségű, olcsó nyersvasat kell gyártani. Ma már vállalatunk nyersvasgyártása is ezen a helyes úton halad. Második alkalommal 1954. április 4-én, hazánk felszabadulásának évfordulóján a moszkvai magyar nagykövet fogadóestjén találkoztunk, ahol hosszabb baráti beszélgetés keretében érdeklődött eredményeink iránt Akik ismertük, nemcsak mint kiváló acélgyártó szakembert tisztel­tük, hanem mint embert is, közvetlen, egyszerű magatartásáért Fájó szívvel vettük tudomásul a szovjet és magyar kohászat nagy veszteségét, amelyet Borgyin akadémikus halála okozott. ..................................................................................................................................... BARCZI BÉLA Beszámoltak a műhelybizottságok leti Bizottságot, majd a szakszerve­­­zetek megyei tanácsát választják meg az üzemek küldöttei. A Lenin Kohászati Művekben az elmúlt hét végén és a hét elején 37 taggyűlésen számoltak be a műhelybizottságok munkájukról, majd megválasztották a vasas területi bizottság kongres­­­szusának küldötteit. 27 szakszerveze­ti aktíva képviseli a Lenin Kohásza­tot. A pártszervezetek a szervezett munkásokat arra kérték, hogy a vá­lasztásoknál becsületes, munkájukat szerető és a dolgozók érdekeiért min­denkor kiálló szakszervezeti tagokat válasszanak küldötteknek. E hónap végén tartja a Vasas és a Kohász Szakszervezet kongres­­­szusát. Előtte a megyei Vasas Terv- HALLOTTA-E ? ... Az egyiptomiak időszámításunk előtt.) ; 1800 évvel már üveget gyártottak. Idő­számításunk előtt, 1700-ban már írásuk­ i volt és i. e. 1400-ban már perga­mentet is; ■ használtak. ) • ... Eddig még nem sikerült megállapí­tani, hogy Magyarországon mikor kezd­­­tek papírt gyártani. Kimutatható azonban,­ hogy rongypapírt már Nagy Lajos és­ Zsigmond király idejében is használtak.1 • ... Az ókori ember által fáradságosan­ gyújtott tüzet őrizni kellett, hogy ki ne­ aludjon. Ebből a szükségszerűségből fa­­­kad minden bizonnyal a különféle való­sokban megtalálható „Öröktű2”, ,,örök­­­mécses” szokása.­­• i.. Mezopotámiában i. e. 3000-ben már­ fejlett kocsikat használtak. Egyiptomban­­azonban még hosszú ideig ismeretlen volt­ a kerekes jármű. Sőt többezer évvel ké­sőbb az amerikai indiánok sem tudtak­ még a kerék létezéséről. Újabb fiatalok jelentkeztek az ifjúsági mozgalomba A nagyüzemi KISZ-bizottság felhí­vása nagy visszhangra talált a Lenin Kohászati Művekben. Eddig több mint ezer fiatal jelentette be, hogy részt kíván venni az „Ifjúság a szo­­cializmusért”­mozgalomban. A gyár­­részletek és üzemek KISZ-alapszer­vezetei között az acélöntöde, vasszer­kezet és a 116-os MTH-intézet vezet. Az ipari tanulók köréből 116-an je­lentették be részvételüket. A mozgalomhoz még mintegy 500 fiatal csatlakozására számítanak. :3N­C3N­CN­Cl­ C3l)(^>i­Cl)l­C3N­Cl(N­CJIlCi>C?N­Cl­C­>N­CMI­Cl)UCDl~CDN­CNICDl­Cr3HC3NIC3l)CDIIC3 1960, januar 18. HETI F10 YBLŐ t .7*7.7.7.Y.\V.7.\V Megjelent az orvosi rendtartás végrehajtási alakulása szabályozza a magánpraxis foytatásának feltételeit és módját. Az orvosi rendtartás végrehajtási ren­delete hangsúlyozza, hogy az orvosnak a hozzáforduló beteget a beteg egyéni adottságainak, a betegség fázisának és az orvostudomány mindenkori állásának megfelelően kell gyógykezelnie. Az orvos a beteget — rendkívül eseteket kivéve — csak személyesen végzett vizsgálat alap­ján részesítheti gyógykezelésben. Szemé­lyes vizsgálat nélkül, kizárólag leletek alapján az orvos a beteget nem győzv­­e kezelheti. t A díjtalan ellátásra jogosult járóképte­♦ len, illetve fekvő beteghez az orvosnak­­ a hívás napján ki kell mennie, amennyi­♦­­ én a hívás az erre előírt időpontig mos­­t történt. I Az orvos, abban az esetben, ha a beteg ♦ vagy hozzátartozója jogellenes orvosi­­ tevékenységre akarja rábírni (például: ♦ kórházban elvégezhető műtét magánren­­­delőben való elvégzése, keresőképtelen­♦ ség hamis igazoltatása, stb.), köteles a X közreműködését megtagadni. Felettes ♦ szervének engedélyével az orvos a beteg ♦ kezelését akkor is jogosult megtagadni ♦ ?? a. “íí­* a* utasításait huzamos időn £ át szándékosan nem^tartja be, vagy ha 2 ® vagy hozzátartozója az orvost sú­­­lyosan megsérti. ♦ A végrehajtási rendelet kitér a meg­­ nem engedett külön díjazások és az u. n ♦,,ágy árusítások" megszüntetésére is.­­ Hangsúlyozza, hogy a díjtalan orvosi el­♦­látásra jogosult betegekben az orvosnak x meg kell erősítenie azt a tudatot, hogy ♦ a magas színvonalú gyógykezelés a be­­­­teg részére díjtalanul jár és ezért a be­ X _5*«' Külön személyes vagy vagyoni ' ♦ előnyt nem is vár. Az orvos a betegnek ♦ kórházba, klinikára, stb. való elhelyezé­♦ ?se­M a betegtől, sem hozzátartozója­ X *° 1 személyes vagy vagyoni előnyt nem ♦ kérhet és nem fogadhat el. Ez a tilalom ♦ !?!!?"en esetben fennáll, akár díjtalan el­♦ kötele! ■ jogosult a **«*, akár fizető­t A végrehajtási rendelet értelmében isse ♦ augusztus 1-től magánpraxist csak az az 1 engedélyt­ kapott. e"C Mli5n ♦ Az orvos az ellátásba tartozó dolgozó­­ és igényjogosult családtagját - egyes,­­ különleges esetektől eltekintve - magán­♦ betegként nem gyógykezelheti. A magán­♦ rendelőjében megjelenő, díjtalan ellátás­­­­ra jogosult beteget az orvos köteles fel­­t­világosítani arról, hogy részére díjtalan­­ orvosi ellátás jár és arról is köteles tá­jé­♦­koztatni, hogy azt hol és milyen módon ♦ veheti igénybe. Ha a beteg a kapott fel­♦ világosítás után is magánbetegként akar­­­ja magát gyógykezeltetni, erről tőle az­­ orvosnak írásbeli nyilatk­ozniak kell Több olvasón­k érdeklődött aziránt, hogy mit tartalmaz az orvosi rend­tartás végrehajtási utasítása. Ezzel kapcsolatban a következőket közöljük: Az egészségügyi miniszter végrehajtási utasítást adott ki az orvosi rendtartás határbaléptetéséről. A január 1-én élet­­belépett új rendtartás a többi között részletesen szabályozza az orvos és a be­teg kapcsolatát, rendelkezéseket tartal­maz meg nem engedett külön díjazások, s az ágyárusítások megszüntetésére és Dicsérettel beszélnek a fiatalok munkájáról A dolomitbányában dolgozó Sza­bó László ifjúsági fejtőbrigádja de­­­cemberben 262 tonna dolomittal ter­melt többet a tervétől. A fiatalok 110 százalékos tervteljesítése nagy el­ismerést vívott ki az öregebb bá­nyászok körében is és dicsérettel be­szélnek róluk. A Szabó-brigád csatlakozott a fel­­szabadulási versenyhez és felszaba­dulásunk 15. évfordulóját még szebb termelési sikerekkel akarják kö­szönteni. oiucdhougpi icdiicdikcjiioi XIV. f­­gy filozófus is vám közt­ünk, ö fi nem barbutozik. Azt mondja, hogy sehol sem veszik fel mun­kára. Az a hír járja, hogy megverte a mestereket ahol dogozott és feketelis­tára tették. Az meg mi lehet, a feke­telista? Amikor megjön a rikkancs­­kodásból, felmászik az ágyra és ol­vas. Ezért kapta a filozófus gúny­nevet. A Diplomata nevezte el így. Ne­kem fogalmam sem volt az elején, m­it jelent a filozófus, meg a diplo­mata. Egyszer egy forradalomról me­sélt a Filozófus, ami Oroszországban régebben volt, meg hogy szeretné, ha ilyen forradalom lenne nálunk is, hogy meghirigelne néhány embert, ő tudja, hogy kiket! „Puhára verném őket. Kanállal szednék össze — mondja. Csak lenne egyszer forra­dalom” Tudod, mi a diplomata? Nekem dunsztom nem volt. Most már tu­dom. Van nekünk is diplomatánk. Beszél vagy három nyelven. Újságot árul ő is. De csak esti újságot. A dél­utáni kiadást, délelőtt dolga van, is­kolába jár, a „műegyetemre”, aho­gyan mondja. Nem is alszik velünk a bombában. Este jön, miután az új­ságokat eladta, és késő éjszakáig be­szélgetünk. Tudod, milyen esze van Mint a borotva. Három nyelven be­szél, mondom! Elképzelheted! Sen­ki sem tudja a nevét. Diplomatának a Filozófus nevezte el. Egyszer nagy összeröffenés volt nálunk a bombá­ban. Azóta hívjuk Diplomatának. Egy szép napon bimbósnak, a hír­­lap v­állalkozónak — „Szent”-n­ek szoktuk még nevezni — az az ötlete támadt, hogy lejjebb szállítja a szá­zalékot. Hogy mi, a csibészek, ne ti­­zenöt százalékot kapjunk ezentúl, csak tízet, mert ez az újságüzlet, mennyi gonddal-bajjal jár és milyen kevés marad neki. „Talán könnyű tíz meg tízezer újság számadását rendben tartani?” — így a Szent­ Jamara felugrott: — Hogy mondod? Próbáld csak meg, szétverem a pofádat! A Filo­zófus is ráförmedt. — Rád borítom a bódét, te kizsák­mányoló! A Szent csak hagyta, beszéljenek. Mikor az újságok megjöttek, elkiál­totta magát: ‘— Akinek tetszik, kaphat újságot tíz százalékért, akinek nem, az nem. Nem erőszak! Jamara és a Filozófus széket ra­gadtak s nekiugrottak, hogy agyon­üssék. Az, aki három n­yelven beszél, közéjük állt. Kihívta a csibészeket Így semmit sem értek el — mon­dotta. — Beviszik a kórházba, ti börtönbe kerültök, az ő emberei meg mégis úgy fogják árülni az új­ságot ahogy ő ak­arja.. Ésszel kell él­ni. Több mint harmincezer újság ér­kezett a raktárba. Nem veszünk át egyet sem. Nem lesz ínyére, hogy ennyi újság a nyakán maradjon. Dip­lomatának kell lenni. Mit szóltak hozzá? Egyesek nem akartak belemenni a dologba. Rohantak­ az újságért. De Jamara utánuk ment. — Aki hozzányúl, beverem a­ fejét. Egy se merészelt. Félnek Juntá­mtól, így tettünk és a Szent azóta is a régi százalékkal osztja szét az újsá­gokat. Nem sikerült a kísérlete. Azóta nevezzük a háromnyelvű em­bert Diplomatának. Igazán öröm vele beszélgetni. Az égvilágon mindenről mesél. Tőle ta­nultam, hogy a Föld a Nap körül fo­rog, hogy az ember a majomtól szár­mazik. Hogy a mi országunk gaz­dag különféle természeti kincsekben. Ezt az iskolában is tanultam. De ki emlékszik az ilyesmire? Csak hallanád­, miket mond­ az or­szág kincseiről. A falba vernéd a fe­jed, ha hallod. Azt mondja, hogy a gazemberek kezében vannak a kin­csek. Fogadom, hogy sejtelmed sincs, kiket nevez gazembereknek. Tudod kiket? A minisztereket. Azt mondja, hogy a gazdagok mind gazemberek, a kormányban ülőkkel egyetemben. Többnyire a Filozófussal beszél. Fülelj csak egyszer, mit beszélnek. Én mindig odamegyek melléjük. A Filozófus azt mondja: *— Bíznák rám ezt az országot két napra. Aj, de mentesülném! Sűrű fé­sűvel. Mind megölném a banditákat. Egytől egyig. Mint a­z elveket A Diplomata más véleményen van. Hogy nem kell őket megölni, hanem el kell venni minden vagyonukat és munkára fogni, korbáccsal, hogy i­eg ne lógjanak. — Miért ne ölnénk meg őket? Én most mindjárt megölném! — Ez a fi­­lozófus álláspontja. — Szerezz egy puskát, meg töltényt, majd megmu­tatom én nekik; azt a duvadat is agyonlőném, a királyt. Anyám, anyám! Csak meg ne hall­ja valaki idegen... Sose látná töb­bet a napot a Filozófus. De nem tö­rődök vele. Szidja őket, mint a bok­rot a csecsszopótól az aggastyánig. — Semmit se érsz vele. Filozófus, ha megölöd őket. Ez anarchia. Anarchia vagy nem anarchia, én azt tenném. Tudtál róla, hogy Oroszországban a munkások fegyvert fogtak és fel­keltek az urak ellen? És hogy lever­ték az urakat? Ott most ők vezetnek; a gyárakban is, mindenhol. Azt mondja, hogy az államot is a mun­kások vezetik. A mi Diplomatánk azt tanítja, hogy nálunk is azt kelle­ne csinálni. De hogyan? Mit kezdez a rendőrséggel? Talán aludni fog a rendőrség? Szégyenlem megkérdezni a Diplomatát. Ezekről a dolgokról a Diplomata és a Filozófus nem beszél­nek a bomba összes csibészei előtt. Eleinte engem is elkergettek. Rájöt­tem, hogy honnan tud a mi Diplo­matánk annyi mindent. Egyetemi hallgató. Reggel a Diplomata a »mű­egyetemre" megy, este meg újságot árul, hogy meg tudjon élni. Tandí­jat kell fizetni az iskolájában, köny­veket is kell t­ennie, meg ennie is kell. Honnan vegye a pénzt? Az apja, =*■ mondja a Diplomata — alig ten­gődik egyik napról a másikra ott náluk a falun. Azokban a könyvek­ben, amelyből a Diplomata az isko­lában tanul, egy szó sincs arról, amit nekünk mond. Másféle könyveke­t olvas, tiltott könyveket. Eldugva s tartja őket. Azt mondja, ha megta­lálják, a börtön­ eszi meg. Milyen éhes csc a börtön! Nyeli az embereket és sose lakik jót 9 Láttál már egy embert hússzal ve­rekedni egyszerre? Úgy, hogy ő ma­radjon felül. Tyü, micsoda ökle van! Egy ütéssel a mennyezetre lapít. Ha még nem láttál ilyet, gyere a moziba, ott láthatsz! Dick Forrii látható ott, az aranyhamgy és vasöklű cowboy. Mennyi banditával verekszik, uram­isten! Majdnem mindegyiket megöli. Más filmben ő maga. Dick Foran is bandita. Akkor a rendőröket veri. Ördöngős fickó az a Dick Foran. Csak látnád egyszer, mi van a Di­ana moziban a lak­zaton! Tele van a karzat gyerekekkel. Az aranyhangú, acélöklű c­owboyt nézik. A szünetben meg mi van azt látnod kéne! Olyan bunyó, mint a filmen. Egy-egy Dick Foran lesz mindegyikből. Ütnek, csapnak jobbra-balra, míg elő nem kerül a tűzoltó és szét nem választja őket. Ide jól megtermett tűzoltó kell, különben könnyen beszedhet­ő is. Egy ilyen film után kedve lenne az embernek háztetőkön mászni, autókra ugrani vagy behúzni egyet egy-egy járókelőnek, összeszorítom az öklömet én is, igazán sajnálom, hogy kicsi vagyok és nem vereked­hetek, mint a filmen teszik. (íüll'tö-tfadö

Next