Diósgyőri Munkás, 1962. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1962-07-03 / 27. szám
M62. iísius woseweri munkás Újabb kísérlet az acélöntődében Oaakint'sűrű', cseppekben zuttogott az eső. Amire az acélöntődébe értem, jócskán megáztam, de megértte az esőben való szakadás és a fáradság egyaránt. Az irodában Nyeste Mátyás technikus, Tóth József üzemvezető, és Oláh Ferenc művezető fogad. Alig beszélgettünk pár szót, dolguk után sietnek, csak ketten maradtunk Nyeste Mátyás technikus A kísérlet felek érdeklődtem. Elmondja, hogy az alapötletet egy külföldi szaklap adta. Korábban az eltört hengercsapokat az úgynevezett „átfolyatásos cseppforrasztással” tették újra használhatóvá. Ezt a módszert bizonytalansága miatt az acélöntődében már 10—12 éve nem alkalmazzák. Általában a hengercsapok törése mindig problémát okozott, kiesést jelentett a termelésben és nem utolsó sorban komoly anyagi kárt is. Egy henger elkészítése közel 200 ezer forintba kerül és ez a pénz a törések alkalmával használhatatlanná vált hengereknél kárba veszett volna, ha nem találnék módot azok hijítására. — Iparági probléma ez — •ndotta Nyeste elvtárs. — Akkorában a Népszabadságolvastam, hogy Dunaújvárosban Hülyén bonyodalmat okozott egy hengercsap törése. Amikor a kísérletekhez hozzákezdtünk, bennünket is ez a gondolat foglalkoztatott. Valamilyen módszert találni kell a hengercsapok biztonságos megjavításához. Ez a mai kísérlet sorrendben a negyedik, s remélhetőleg eredményesen végződik majd. A négy kísérlet, számítások szerint, 20 ezer forintba kerül. Ez az összeg elenyészően kicsi, ha számításba vesszük, hogy a kész hengerek értéke 200 ezer forint. Nincs sok jo a beszélgetésre. Perceken belül kezdődik a kísérlet .Kimegyünk az öntőcsarnokba és megkeressük a kísérlet előkészítőit, Tóth József üzemvezetőt és Oláh Ferenc művezetőt Mindketten ott tevékenykednek egy rakétaalakú üst körül. Körülöttük munkások, néhányan érdeklődve álldogálnak, a többiek segédkeznek. Nyugodtan, átgondoltan, mégis gyorsan peregtek az események. Az üstbe aszbeszttömítés került, aztán reve- és aluminiumkeveréket öntöttek bele, körülbelül 250 kilogrammot. Amikor ráhelyezték a tetejét, amely egyben lángfogó volt, alakja még jobban megközelítette a rakétáét. — Valóban rakétaalakja van — mondotta Tóth elvtárs —, majd később látta meg, hogy úgy is viselkedik. A daru megemelte az üstöt és az előre fölmelegített hengercsap fölé helyezte. Most már nem tudtam megfigyelni a mozdulatokat és az eseményeket, olyan gyorsan következtek egymás után, láng lobbant az fej mellett és hirtelen magasba tört egy óriási töstfelleg. Az óráittán néztem: negyed tizenkettő. Az üst lángfogója bevörösödik, alakjához mérve kétszeres nagyságúra nő fölötte a láng, s sziporkázva hullik szerteszét a körülbelül háromezer fokra hevült acél. Amíg a detonáció tart, a kísérlet vezetői elmondták, hogy a termites hengercsap-hegesztésnél valójában öntési művelet történik. A begyújtott reve és alumíniumpor keveréke önmagát hevíti az acél öntési hőmérsékletének — ami 1450 fok — kétszeresére, és amikor teljes egészében felolvad a keverék, az üstből a 800 fokra előmelegített törött hengercsap két része közé öntik. Ez egy darabon megolvasztja a már bentlévő két hengercsapdarabot és azokkal összeforr. Pár percig tartott az egész. Mire az öntés is befejeződött, 11 óra 20 perc volt. Nyeste elvtársék megnézték a lassan hűlő öntést és elégedettek voltak. Mégis ezen a kísérleten is tanultak. Számításaik szerint hat kísérletre lesz szükség ahhoz, hogy a hegesztési eljárást pontosan kidolgozzák. Úgy számítják, hogy ezzel az eljárással minden tíz hengercsaphegesztés közül kilencnek biztosan sikerülnie kell. Amikor a termites hegesztés kísérleteinek kidolgozásáról és végrehajtóiról érdeklődöm, arra kérnek, hogy ne feledkezzem meg azokról a „névtelen” acélöntödei munkásokról sem, akiknek munkája elősegítette ezeknek a kísérleteknek sikeres befejezését. Az ő, és az acélöntődéi dolgozók munkája teszi lehetővé, hogy egy nagyon régi, évek óta vajúdó iparági probléma oldódik meg, ami nemcsak a Lenin Kohászati Műveknek, hanem népgazdaságunknak is jelentős megtakarítást jelent. Németh Tibor A legkáprázatosabb és legmegkapóbb pillanat, amikor a keveréket begyújtják. Képünk ezt a sziporkázó, hatalmas füstfelhővel övezett eseményt örökítette meg. Az flntés, a termites forrasztás legfontosabb művelete. Az eltört hengercsap összeforr a magas hőfokra hevült acél anyagával. Ez a kép már a befejezett hegesztési művelet után készült, amikor a hengercsap kihűlt. Jól látható a henger végén a hegesztés lényege: az eltört hengercsap két részét öntéssel forrasztották egybe. Az öntés tetején, a hengerre merőlegesen keletkezett salaktányér látható. s Július 5 — 6 Első Diósgyőri Munkásvédelmi Filmfesztivál A munkásvédelem és a balesetelhárítás érdekében nagyon sok intézkedést tettek már a Lenin Kohászati Művekben. A cél: minél alacsonyabb százalékra szorítsák le a balesetek számát, s ennek érdekében a vállalat vezetősége nem riad vissza semmiféle anyagi áldozattól sem. A megfelelő szervezési munkák után a vállalat igazgatósága és szakszervezeti bizottsága úgy határozott, hogy július hó 5—6-án munkásvédelmi filmbemutató napokat szervez. A rendezők a Lenin Kohászati Művek szakszervezeti bizottsága, a Bányász—Kohász Egyesület munka- és egészségvédelmi szakcsoportja, és a vállalat igazgatósága. Az első diósgyőri munkásvédelmi fesztivált az LKM Bartók Béla Művelődési Házban (Vasas Otthon) tartják megA megnyitó július 5-én este fél 7 órakor kezdődik, ahol az ünnepi beszédet Simkó Róbert, az LKM munkásvédelmi osztályának vezetője tartja. A megnyitóbeszéd után egy filmet vetítenek, míg másnap 6-án, délelőtt 10, délután fél 3 és este 7 órai kezdettel tartanak vetítéseket. A bemutatásra kerülő filmek címe: „Emberek a kohónál”, „Nem gyerekjáték” „Kopog a fehér bot”, „Öten a sok közül”, „Aki barátjának vermet ás”, „Kérem a következőt”, „A martinmű baleseti veszélyei” és a „4225-ös számú akta”. Az ünnepi megnyitóra nagy számú meghívót küldtek szét, de meghívó nélkül is részt vehetnek az érdeklődők. A másnapi előadásokra nem küldtek meghívókat, bárki megtekintheti a filmeket. A munkásvédelmi osztály reméli, hogy a gyár dolgozói közül igen sokan vesznek részt az első diósgyőri munkásvédelmi fesztiválon. I Ülést tartott az LKM üzemi tanácsa (Folytatás az 1. oldalról.) földgáztüzelés szerelési munkálatai. Ez mind 1 kokszmegtakarításban, mind pedig termelésnövekedésben meghozta a szükséges eredményt. A kohók termelvényeinek minőségében tovább kell javulni, s a tervidőszak végére az I—II. minőség részarányérnak 90 százalék fölött kell lennie. Az acéltermelés növeléséiben műszaki fejlesztési feladatként oldottuk meg a háromüstös csapolás kérdését. Ez a kemencék kihasználását 10—12 százalékkal emelte, ugyanakkor a tűzállóanyagszükséglet 15 százalékkal csökkent. A durvahengermű korszerűsítését is megkezdtük, felépítettük az I-es számú mélykemencét, amely 24 öntecs férőhellyel növelte a durvahengerműi kemencék kapacitását. Emelkedett a középhengermű kikészítő kapacitása, az új egyengetőgép és olló beállításával a kikészítési kapacitás egyensúlyba került a hengerlési követelményekkel. A kovácsmű manipulátort kapott, a nemesacél-kovácsműhelyben átrendeztük a technológiát, s ezzel 28 százalékra emelkedett a termelés, 23 százalékkal pedig a termelékenység. Ezután ismertette, hogy a második ötéves terv végére termelésünk — az 1960-as bázishoz viszonyítva — 29,4 százalékkal emelkedik úgy, hogy az idegen vállalatoktól beszállításra kerülő öntecs és buga mennyisége csökkenni fog. Ennek kapcsán szükséges korrekciót alkalmazva a termelési értéknél a bázishoz viszonyítva 31,9 százalékos termelésnövekedéssel számolhatunk. Tervezésünkben a termelés növekedésének 80 százalékát termelékenységgel kívánjuk elérni, és csak 20 százalékára fordíthatunk többletlétszámot. Az ötéves terv végére 1100 fővel emelkedhet munkás illetve alkalmazotti állományunk. Nyíltan szembe kell néznünk azzal a lehetőséggel, — hangsúlyozta Káli Lajos elvtárs, —, hogy pártunk és kormányunk ennél nagyobb feladatot is kijelölhet számunkra, ami azt jelenti, hogy termelési feladatainkat már a közeljövőben is 85 százalékban kell termelékenység növelésével biztosítani. A jelentés ezután az egy fő egy napra eső termelési értékének emelkedésével, majd termelésnövekedésével foglalkozott. Különösen az ötvözött árutermelés fokozódik lényegesen: az ötéves terv végére 44,6 százalékkal nő a bázishoz viszonyítva. Úgy gondolom, hogy az előttünk álló feladatok végrehajtása érdekében nem lehet elégszer hangsúlyozni, mennyire fontos a termelékenység növekedése és a takarékos létszámgazdálkodás összefüggése. A kettő elválaszthatatlan a munka- és az üzemszervezés feladatainak előtérbe kerülésétől. A részletes feladatok ismertetése után Káli Lajos igazgatóhelyettes ismertette az 1962/63-as évi bérszabályzat tervezetét. Ezután a vállalati készletgazdálkodás helyzetéről szóló előterjesztését tárgyalta meg a Lenin Kohászati Művek üzemi tanácsa, amit Bozsik Pál főkönyvelő ismertetett. A napirendi pontok megvitatása után az üzemi tanács határozatot fogadott el. A határozat kimondja, hogy a műszaki intézkedési terv maradéktalan végrehajtása a legfontosabb feladatok egyike. Az üzemi tanács tagjainak feladata, hogy a műszintterv végrehajtását segítsék, annak ismertetését és jelentőségét propagálják a gyár dolgozói körében. Foglalkozott az üzemi tanács az acélműi dolgozóknak a VIII. kongresszus tiszteletére tett módosított felajánlásával, amely kimondja, hogy az év végéig 7 ezer tonna acéllal adnak többet népgazdaságunknak. E vállalásukat az acélművek ezer tonnával növelték. B. L. ----------------------- @iak f pillanatra... .. . álltam meg a Szabadságkert egyik pavilonjánál. A nap süt, végre itt a nyár, a gyerekek rövidnadrágban, rövidujjú ingben hancúroznak, a mamák a fa alá húzódnak. Némelyik kötöget, a másik olvas, egyszóval csend és idillikus béke honol a parkon belül. Hanem ezt a csendet időnként vad „indiánüvöltések” szakítják félbe, s most látom, hogy háborúsdit játszik négy gyerek. Olyan hathét évesek lehetnek, játék pléhpisztoly és kard van a kezükben. Ugrálnak, szaladnak, bekerítő mozdulatokat végeznek a bokrok körül, s egyszercsak az egyik fiatal, szőkehajú mama odainti a gyermekét, s — Mit játszotok, Pistikém? — kérdi, s megsimogatja a gyerek szőke fürtös fejét. — Háborút. — feleli a gyerek, és máris rohanna vissza, de az anya nem engedi. — Ne azt játsszatok, fiacskám — mondja halkan. — Hanem békét. Békét játsszatok, az sokkal szebb. A többit nem hallottam, de láttam az anya szemében, hogy nagyon komolyan gondolja, amit mond. Láttam, amikor felnézett a magasba, a csodálatosan tisztán kéklő égre. Talán arra gondolt, amire én: valamikor bombák zuhogtak s ezért nem jó még játszani sem a háborút. Békét kell játszani, de komolyan, még a gyerekeknek is. •••••••••••••••••••••••••••••••••••Vi•••••••••••••••••••••• Kilencnapos jutalomüdülés Jutalomüdülésre mennek az elmúlt évben legjobb KISZ- munkát végzett fiatalok a Lenin Kohászati Művek nagyüzemi KISZ-bizottságának támogatásával. A 9 napos jutalomüdülés helye a Német Demokratikus Köztársaság lesz. A szeptember 10-én kezdődő külföldi túrán előreláthatólag 20 fiatal vesz részt és útjuk alkalmával többek között megtekintik Oberhof és Weimar városok nevezetességeit; A tervek szerint Diósgyőrben épül fel a Központi Kohászati Múzeum Az elmúlt héten kedden a Lenin Kohászati Művekben tartotta ülését a Borsod megyei képviselő csoport. A képviselők beszámoltak munkájukról és arról, hogy a felsőbb szervekhez eljuttatott különféle javaslataikkal kapcsolatban, milyen intézkedések történtek, illetve történnek. Az ülésen Gácsi Miklós elvtárs, a győr főmérnöke bejelentette, hogy a képviselők közbenjárására Országos Kohászati Múzeum építését tervezik Diósgyőrött. Az új kulturális létesítményben a kohászat muzeális értékeinek kiállításán kívül külön pavilonokban mutatják majd be az ország más területén lévő kohászati üzemekben bevezetett újításokat, munkásvédelmi berendezéseket és eszközöket, valamint a különböző új technológiák alkalmazását. Felhívás visszaemlékezésre, gyűjtésre a munkásmozgalom megyei eseményeiről 1944-től 1948-ig 1944—48 Kérünk mindenkit, aki Miskolcon és Borsod megyében részt vett a párt harcaiban, a szakszervezeti és a tömegszervezeti mozgalmakban, hogy az alábbi témajegyzék és személyes élményei alapján írja meg e harcos időszakról visszaemlékezéseit. 1. A felszabadulás időpontja, eseményei. A párt kilépése az illegalitásból, kezdeti tevékenysége (kerületi, körzeti, üzemi, falusi pártszervezetek létrejötte, összetétele, tevékenysége). 2. A földreform előkészítése, végrehajtása. 3. Népi szervek, nemzeti, földosztó, igazoló, üzemi bizottságok megalakulása, tevékenysége. 4. Az újjáépítés. A párt szerepe az élet megindulásában, az ipar, a közlekedés helyreállításában, a mezőgazdasági termelés megindításában. 5. A párt harca az előremerészkedő reakció ellen az 1945. évi választások után. 6. A párt ellentámadása 1946 tavaszán. Mozgalom a földosztás vívmányainak megvédéséért, az államapparátus megtisztításáért a reakciótól: a népítéletek. 7. Az 1946. március 7-i nagy tüntetés Budapesten. 8. A bányák államosítása. A széncsata. 9. A stabilizáció. A pártszervezetek harca a stabilizáció feltételeinek megteremtéséért, között a termelés emeléséért. Harc a stabilizáció védelmében a drágaság ellen. 10. A falujárás. 11. A hároméves terv megindulása, a tőke elleni harc kibontakozása 1947 tavaszán és nyarán. 12. A pártszervezetek harca a munkásegység megszilárdításáért, a jobboldali szociáldemokrácia ellen. A két párt akcióegysége és egyesülése. 13. Az üzemek államosítása. 14. A párt vezető szerepének érvényesülése a szakszervezetekben. 15. A párt és a tömegszervezetek (MNDSZ, MADISZ, Nemzeti Segély). 16. Az üzemi bizottsági választások és újraválasztások. (1945—46.) 17. A baloldali Blokk Bizottságok megszervezése és tevékenysége. (1946). 18. Az SZDP, NPP, KGP újjászerveződése és tevékenysége. 19. Az értelmiségiek szerepe az új élet megindulásában. (1945—46.) Kérjük, hogy a visszaemlékezéseket lehetőleg géppel írva, három példányban, aláírással hitelesítve 1962. július 25-ig a megyei pártbizottság agitációs és propaganda osztállyára juttassák el. Az MSZMP Borsod megyei Bizottsága