Diósgyőri Munkás, 1962. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1962-07-03 / 27. szám

M62. i­ísius woseweri munkás Újabb kísérlet az acélöntődében Oaakint'­­sűrű', cseppekben zu­­ttogott az eső. Amire az acélön­tődébe értem, jócskán megáz­tam, de megértte az esőben va­ló szakadás és a fáradság egy­aránt. Az irodában Nyeste Mátyás technikus, Tóth József üzemvezető, és Oláh Ferenc művezető fogad. Alig beszél­gettünk pár szót, dolguk után sietnek, csak ketten marad­tunk Nyeste Mátyás technikus­ A kísérlet felek érdeklődtem. Elmondja, hogy az alapötletet egy külföldi szaklap adta. Ko­rábban az eltört hengercsapo­kat az­ úgynevezett „átfolyatá­­sos cseppforrasztással” tették újra használhatóvá. Ezt a mód­szert bizonytalansága miatt az acélöntődében már 10—12 éve nem alkalmazzák. Általában a hengercsapok törése mindig problémát okozott, kiesést je­lentett a termelésben és nem utolsó sorban komoly anyagi kárt is. Egy henger elkészítése közel 200 ezer forintba kerül és ez a pénz a törések alkalmá­val használhatatlanná vált hen­gereknél kárba veszett volna, ha nem találnék módot azok hi­­j­­ítására. — Iparági probléma ez — •­ndotta Nyeste elvtárs. — A­kkorában a Népszabadság­olvastam, hogy Dunaújvá­rosban Hülyén bonyodalmat okozott egy hengercsap törése. Amikor a kísérletekhez hozzá­­kezdtünk, bennünket is ez a gondolat foglalkoztatott. Vala­milyen módszert találni kell a hengercsapok biztonságos meg­­javításához. Ez a mai kísérlet sorrendben a negyedik, s re­mélhetőleg eredményesen vég­ződik majd. A négy kísérlet, számítások szerint, 20 ezer fo­rintba kerül. Ez az összeg el­enyészően kicsi, ha számításba vesszük, hogy a kész hengerek értéke 200 ezer forint. Nincs sok jo a beszélgetés­re. Perceken belül kezdődik a kísérlet .Kimegyünk az öntő­csarnokba és megkeressük a kísérlet előkészítőit, Tóth Jó­zsef üzemvezetőt és Oláh Fe­renc művezetőt Mindketten ott tevékenykednek egy raké­taalakú üst körül. Körülöttük munkások, néhányan érdeklőd­ve álldogálnak, a többiek se­gédkeznek. Nyugodtan, átgon­doltan, mégis gyorsan peregtek az események. Az üstbe asz­­beszttömítés került, aztán re­ve- és aluminiumkeveréket ön­töttek bele, körülbelül 250 ki­logrammot. Amikor ráhelyez­ték a tetejét, amely egyben lángfogó volt, alakja még job­ban megközelítette a rakétáét. — Valóban rakétaalakja van — mondotta Tóth elvtárs —, majd később látta meg, hogy úgy is viselkedik. A daru megemelte az üstöt és az előre fölmelegített hen­gercsap fölé helyezte. Most már nem tudtam megfigyelni a mozdulatokat és az eseménye­ket, olyan gyorsan következtek egymás után, láng lobbant az fej mellett és hirtelen magas­ba tört egy óriási töstfelleg. Az óráittán néztem: negyed tizen­kettő. Az üst lángfogója bevö­rösödik, alakjához mérve két­szeres nagyságúra nő fölötte a láng, s sziporkázva hullik szer­teszét a körülbelül háromezer fokra hevült acél. Amíg a detonáció tart, a kí­sérlet vezetői elmondták, hogy a termites hengercsap-hegesz­­tésnél valójában öntési műve­let történik. A begyújtott reve és alumíniumpor keveréke ön­magát hevíti az acél öntési hő­mérsékletének — ami 1450 fok — kétszeresére, és amikor tel­jes egészében felolvad a keve­rék, az üstből a 800 fokra elő­melegített törött hengercsap két része közé öntik. Ez egy darabon megolvasztja a már bentlévő két hengercsa­pdara­bot és azokkal összeforr. Pár percig tartott az egész. Mire az öntés is befejeződött, 11 óra 20 perc volt. Nyeste elv­­társék megnézték a lassan hűlő öntést és elégedettek voltak. Mégis ezen a kísérleten is ta­nultak. Számításaik szerint hat kísérletre lesz szükség ahhoz, hogy a hegesztési eljárást pontosan kidolgozzák. Úgy számítják, hogy ezzel az eljá­rással minden tíz hengercsap­­hegesztés közül kilencnek biz­tosan sikerülnie kell. Amikor a termites hegesztés kísérleteinek kidolgozásáról és végrehajtóiról érdeklődöm, arra kérnek, hogy ne feledkez­zem meg azokról a „névtelen” acélöntödei munkásokról sem, akiknek munkája elősegítette ezeknek a kísérleteknek sike­res befejezését. Az ő, és az acél­öntődéi dolgozók munkája teszi lehetővé, hogy egy nagyon régi, évek óta vajúdó iparági prob­léma oldódik meg, ami nem­csak a Lenin Kohászati Művek­nek, hanem népgazdaságunk­nak is jelentős megtakarítást jelent. Németh Tibor A legkáprázatosabb és legmegka­póbb pillanat, amikor a keveré­ket begyújtják. Képünk ezt a szi­porkázó, hatalmas füstfelhővel övezett eseményt örökítette meg. Az flntés, a termites forrasztás legfontosabb művelete. Az eltört hengercsap összeforr a magas hőfokra hevült acél anyagával. Ez a kép már a befejezett heges­ztési művelet után készült, ami­kor a hengercsap kihűlt. Jól látható a henger végén a hegesztés lényege: az eltört hengercsap két részét öntéssel forrasztották egy­be. Az öntés tetején, a hengerre merőlegesen keletkezett salak­tányér látható. s Július 5 — 6 Első Diósgyőri Munkásvédelmi Filmfesztivál A munkásvédelem és a bal­esetelhárítás érdekében nagyon sok intézkedést tettek már a Lenin Kohászati Művekben. A cél: minél alacsonyabb száza­lékra szorítsák le a balesetek számát, s ennek érdekében a vállalat vezetősége nem riad vissza semmiféle anyagi áldo­zattól sem. A megfelelő szervezési mun­kák után a vállalat igazgató­sága és szakszervezeti bizottsá­ga úgy határozott, hogy július hó 5—6-án munkásvédelmi filmbemutató napokat szervez. A rendezők a Lenin Kohászati Művek szakszervezeti bizottsá­ga, a Bányász—Kohász Egye­sület munka- és egészségvé­delmi szakcsoportja, és a válla­lat igazgatósága. Az első diósgyőri munkásvé­delmi fesztivált az LKM Bar­tók Béla Művelődési Házban (Vasas Otthon) tartják megA megnyitó július 5-én este fél 7 órakor kezdődik, ahol az ünnepi beszédet Simkó Róbert, az LKM munkásvédelmi osztá­lyának vezetője tartja. A meg­nyitóbeszéd után egy filmet vetítenek, míg másnap 6-án, délelőtt 10, délután fél 3 és es­te 7 órai kezdettel tartanak vetítéseket. A bemutatásra kerülő fil­mek címe: „Emberek a kohó­nál”, „Nem gyerekjáték” „Kopog a fehér bot”, „Öten a sok közül”, „Aki barátjának vermet ás”, „Kérem a követ­­kezőt”, „A martinmű baleseti veszélyei” és a „4225-ös számú akta”. Az ünnepi megnyitóra nagy számú meghívót küldtek szét, de meghívó nélkül is részt ve­hetnek az érdeklődők. A más­napi előadásokra nem küldtek meghívókat, bárki megtekint­heti a filmeket. A munkásvé­delmi osztály reméli, hogy a gyár dolgozói közül igen sokan vesznek részt az első diósgyőri munkásvédelmi fesztiválon. I Ülést tartott az LKM üzemi tanácsa (Folytatás az 1. oldalról.) földgáztüzelés szerelési­­ munkálatai. Ez mind 1 kokszmegtakarításban,­­ mind pedig termelésnöve­kedésben meghozta a szük­séges eredményt. A kohók termelvényeinek minőségében tovább kell ja­vulni, s a tervidőszak végére az I—II. minőség részarányé­­­­rnak 90 százalék fölött kell­­ lennie. Az acéltermelés növeléséi­ben műszaki fejlesztési fel­adatként oldottuk meg a há­­­­romüstös csapolás kérdését. Ez a kemencék kihasználását 10—12 százalékkal emelte, ugyanakkor a tűzállóanyag­­szükséglet 15 százalékkal csök­kent. A durvahengermű kor­szerűsítését is megkezdtük, felépítettük az I-es számú mélykemencét, amely 24 ön­tecs férőhellyel növelte a durvahengerműi kemencék ka­pacitását. Emelkedett a közép­hengermű kikészítő kapacitá­sa, az új egyengetőgép és olló beállításával a kikészítési ka­pacitás egyensúlyba került a hengerlési követelményekkel. A kovácsmű manipulátort kapott, a nemesacél-kovács­­műhelyben átrendeztük a tech­nológiát, s ezzel 28 százalékra emelkedett a termelés, 23 szá­zalékkal pedig a termelékeny­ség. Ezután ismertette, hogy a második ötéves terv végére termelésünk — az 1960-as bázishoz viszo­nyítva — 29,4 százalék­kal emelkedik úgy, hogy az idegen vállalatoktól be­szállításra kerülő öntecs és buga mennyisége csök­kenni fog. Ennek kapcsán szükséges­­ korrekciót alkalmazva a ter­­­­melési értéknél a bázishoz vi­­­­szonyítva 31,9 százalékos ter­­­­melésnövekedéssel számolha­­­­tunk. Tervezésünkben a ter­­­­melés növekedésének 80 szá­­­­zalékát termelékenységgel kí­­­­vánjuk elérni, és csak 20 szá­­­­zalékára fordíthatunk többlet­létszámot. Az ötéves terv vé­gére 1100 fővel emelkedhet munkás illetve­ alkalmazotti állományunk. Nyíltan szembe kell néz­nünk azzal a lehetőséggel, — hangsúlyozta Káli Lajos elv­társ, —, hogy pártunk és kor­mányunk ennél nagyobb fel­adatot is kijelölhet számunk­ra, ami azt jelenti, hogy ter­melési feladatainkat már a közeljövőben is 85 százalék­ban kell termelékenység nö­velésével biztosítani. A jelentés ezután az egy fő egy napra eső termelési értékének emelkedésével, majd termelésnövekedésével foglal­kozott. Különösen az ötvözött áru­termelés fokozódik lénye­gesen: az ötéves terv vé­gére 44,6 százalékkal nő a bázishoz viszonyítva.­­ Úgy gondolom, hogy az előttünk álló feladatok végre­hajtása érdekében nem lehet elégszer hangsúlyozni, men­­nyire fontos a termelékenység növekedése és a takarékos lét­számgazdálkodás összefüggése. A kettő elválaszthatatlan a munka- és az üzemszervezés feladatainak­ előtérbe kerülésé­től. A részletes feladatok ismer­­tetése után Káli Lajos igaz­gatóhelyettes ismertette az 1962/63-as évi bérszabályzat tervezetét. Ezután a vállalati készlet­­gazdálkodás helyzetéről szóló előterjesztését tárgyalta meg a Lenin Kohászati Művek üzemi tanácsa, amit Bozsik Pál főkönyvelő ismertetett. A napirendi pontok meg­vitatása után az üzemi ta­nács határozatot fogadott el. A határozat kimondja, hogy a műszaki intézke­dési terv maradéktalan végrehajtása a legfonto­sabb feladatok egyike. Az üzemi tanács tagjainak feladata, hogy a műszintterv végrehajtását segítsék, annak ismertetését és jelentőségét propagálják a gyár dolgozói körében. Foglalkozott az üze­mi tanács az acélműi dolgozók­nak a VIII. kongresszus tisz­teletére tett módosított fel­ajánlásával, amely kimondja, hogy az év végéig 7 ezer ton­na acéllal adnak többet nép­gazdaságunknak. E vállalásu­kat az acélművek ezer tonná­val növelték. B. L. ----------------------- @iak f pillanatra... .. . álltam meg a Szabadság­kert egyik pavilonjánál. A nap süt, végre itt a nyár, a gyere­kek rövidnadrágban, rövidujjú ingben hancúroznak, a mamák a fa alá húzódnak. Némelyik kötöget, a másik olvas, egyszó­val csend és idillikus béke ho­nol a parkon belül. Hanem ezt a csendet időnként vad „in­diánüvöltések” szakítják félbe, s most látom, hogy háborúsdit játszik négy gyerek. Olyan hat­hét évesek lehetnek, játék pléh­­pisztoly és kard van a kezük­ben. Ugrálnak, szaladnak, be­kerítő mozdulatokat végeznek a bokrok körül, s egyszercsak az egyik fiatal, szőkehajú mama odainti a gyermekét, s — Mit játszotok, Pistikém? —­­ kérdi, s megsimogatja a gyerek szőke fürtös fejét. — Háborút. — feleli a gyerek, és máris rohanna vissza, de az anya nem engedi. — Ne azt játsszatok, fiacskám — mondja halkan. — Hanem békét. Békét játsszatok, az sok­kal szebb. A többit nem hallottam, de láttam az anya szemében, hogy nagyon komolyan gondolja, amit mond. Láttam, amikor felnézett a magasba, a csodála­tosan tisztán kéklő égre. Talán arra gondolt, amire én: vala­mikor bombák zuhogtak s ezért nem jó még játszani sem a há­borút. Békét kell játszani, de komo­lyan, még a gyerekeknek is. •••••••••••••••••••••••••••••••••••Vi•••­••••••••••••••••••• Kilencnapos jutalom­üdülés Jutalomüdülésre mennek az elmúlt évben legjobb KISZ- munkát végzett­ fiatalok a Le­nin Kohászati Művek nagy­üzemi KISZ-bizottságának tá­mogatásával. A 9 napos juta­lomüdülés helye a Német De­mokratikus Köztársaság lesz. A szeptember 10-én kezdődő külföldi túrán előreláthatólag 20 fiatal vesz részt és útjuk alkalmával többek között meg­tekintik Oberhof és Weimar városok nevezetességeit; A tervek szerint Diósgyőrben épül fel a Központi Kohászati Múzeum Az elmúlt héten kedden a Lenin Kohászati Művekben tartotta ülését a Borsod megyei képviselő csoport. A képviselők beszámoltak munkájukról és arról, hogy a felsőbb szervekhez eljuttatott különféle javaslataikkal kap­csolatban, milyen intézkedé­sek történtek, illetve történ­nek. Az ülésen Gácsi Miklós elv­­társ, a győr főmérnöke beje­lentette, hogy a képviselők közbenjárására Országos Ko­hászati Múzeum építését terve­zik Diósgyőrött. Az új kulturá­lis létesítményben a kohászat muzeális értékeinek kiállításán kívül külön pavilonokban mu­tatják majd be az ország más területén lévő kohászati üze­mekben bevezetett újításokat, munkásvédelmi berendezéseket és eszközöket, valamint a kü­lönböző új technológiák alkal­mazását. Felhívás visszaemlékezésre, gyűjtésre a munkásmozgalom megyei eseményeiről 1944-től 1948-ig 1944—48 Kérünk mindenkit, aki Miskolcon és Borsod megyében részt vett a párt harcaiban, a szakszervezeti és a tö­megszervezeti mozgalmakban, hogy az aláb­bi témajegyzék és személyes élményei alap­ján írja meg e harcos időszakról vissza­emlékezéseit. 1. A felszabadulás időpontja, eseményei. A párt kilépése az illegalitásból, kezdeti te­vékenysége (kerületi, körzeti, üzemi, falusi pártszervezetek létrejötte, összetétele, tevé­kenysége). 2. A földreform előkészítése, végrehajtása. 3. Népi szervek, nemzeti, földosztó, igazoló, üzemi bizottságok megalakulása, tevékeny­sége. 4. Az újjáépítés. A párt szerepe az élet megindulásában, az ipar, a közlekedés helyre­­állításában, a mezőgazdasági termelés meg­indításában. 5. A párt harca az előremerészkedő reak­ció ellen az 1945. évi választások után. 6. A párt ellentámadása 1946 tavaszán. Mozgalom a földosztás vívmányainak meg­védéséért, az államapparátus megtisztításá­ért a reakciótól: a népítéletek. 7. Az 1946. március 7-i nagy tüntetés Buda­pesten. 8. A bányák államosítása. A széncsata. 9. A stabilizáció. A pártszervezetek harca a stabilizáció feltételeinek megteremtéséért, között a termelés emeléséért. Harc a stabilizáció védelmében a drágaság ellen. 10. A falujárás. 11. A hároméves terv megindulása, a tőke elleni harc kibontakozása 1947 tavaszán és nyarán. 12. A pártszervezetek harca a munkás­egység megszilárdításáért, a jobboldali szo­ciáldemokrácia ellen. A két párt akció­egysége és egyesülése. 13. Az üzemek államosítása. 14. A párt vezető szerepének érvényesülése a szakszervezetekben. 15. A párt és a tömegszervezetek (MNDSZ, MADISZ, Nemzeti Segély). 16. Az üzemi bizottsági választások és újra­választások. (1945—46.) 17. A baloldali Blokk Bizottságok megszer­vezése és tevékenysége. (1946). 18. Az SZDP, NPP, KGP újjászerveződése és tevékenysége. 19. Az értelmiségiek szerepe az új élet megindulásában. (1945—46.) Kérjük, hogy a visszaemlékezéseket lehető­leg géppel írva, három példányban, aláírás­sal hitelesítve 1962. július 25-ig a megyei pártbizottság agitációs és propaganda osztál­lyára juttassák el. Az MSZMP Borsod megyei Bizottsága

Next