Diósgyőri Munkás, 1964. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1964-01-07 / 1. szám

Ä64. Jaattai t. BJÖSGTfLRR MÜNKÄS Rekonstrukciói gondok' Ebben az évben sokasodnak a gondok a Lenin Kohászati Művekben, hiszen az 1964-es esztendő a nagy rekonstruk­ciók éve lesz. Lapunkban már nem egy ízben foglalkoztunk a durvahengermű rekonstruk­ciójával kapcsolatos problé­mákkal, amelyek e hatalmas munkával kapcsolatosan felve­tődtek. A különböző vállala­tok szakemberei, műszaki ve­zetői többször egyeztették a tervhatáridőket, hogy ne le­gyen fennakadás, és augusztus 20-ra ismét beindulhassanak a különböző sorok a durvahen­germűben. Ehhez a nagy munkához tér­Mindezekre a kérdésekre Bánvölgyi Ferenc elvtárs a kö­vetkező választ adta: — A durvahengerműi rekon­strukcióban — mondotta a szo­ciális igazgató — feltehetően kétezer „idegen’5 dolgozó vesz részt. Ezek közül a legnagyobb létszám a Borsodi Mélyépítő Vállalattól kerül ki. A Villa­mosautomatikai Intézet 150, a Dunai Gépszerelő Vállalat mintegy 300, s az erre az idő­re eső kohójavításban részt­vevő „idegen” munkások lét­száma is körülbelül 300 lesz. Csak a nagyobb létszámmal dolgozó vállalatokat említem meg. Ezek alkotják a zömét annak a kétezer főnek, akik részt vesznek a rekonstrukci­ón. Ennyi embernek az el­helyezése komoly gondot okoz , ma már teljes kapacitással dolgozunk azon, hogy ne le­gyen fennakadás. A legkriti­kált vitánk volt a kocsi üdü­lővel kapcsolatosan. Nekem határozott véleményem — és végre is fogjuk hajtani , hogy igénybe kell venni, leg­alábbis az üdülés megkezdé­séig. A zavartalan munkás­elhelyezés érdekében a há­mori szállásról 80, a Béke­­szállásról pedig 40 embert te­lepítünk át oda azok közül, akik a környéken laknak. Megszüntetjük a Tűzálló­téglagyár női szállását, mert itt mindössze 18-an laknak, ebből 9 nő dolgozó miskolci, akiknek lehetőségük van más szálláshelyet keresni. Ide 40 embert tudunk elhelyezni. Jelenleg is folyik a felméré­se annak, hogy a különböző legényszállásainkon lakó mun­kan. még egy elképzelésünk az emberek elhelyezését ille­tően, — erre természetesen akkor kerül sor, ha szükség lesz rá. A szolgálati lakás­ban lakóknak engedélyt­mészetesen sok emberre van szükség, ellátásuk, elhelyezé­sük komoly gondot okoz a vál­lalatnak. E pillanatban Bán­völgyi Ferenc elvtársé, a szo­ciális igazgatóé a legnagyobb gond, aki a munkásellátási osztályon keresztül közvetle­nül irányítja a munkások el­helyezésére vonatkozó tárgya­lásokat. Bennünket főként az érde­kel, hogyan is áll jelen pilla­natban a munkások elhelyezé­sének ügye, meg tudja-e olda­ni a vállalat, ha igen, hogyan képzelik el, milyen lehetőségek állnak a munkásellátási osz­tály rendelkezésére? Kisabb idő a március, április és május hónap, hiszen az el­ső negyedév végén már 800 dolgozó elhelyezéséről, ellátá­sáról kell gondoskodni. Ennek érdekében megtettük a szükséges intézkedéseket. A Tapolcán átvett és 300 ember elhelyezésére alkalmas épüle­tet átalakítjuk, aminek már­cius végére készen kell lennie. Ezeket a munkálatokat már ebben a hónapban megkez­dik. Tárgyalásokat folytat­tunk az ÉPFU-val, ennek eredményeképpen a Béke­szálláson felszabadítanak egy épületet, ahol 120 embernek tudunk szállást biztosítani. Rendben van már a mexikói épület is, ahová 60 embert tu­dunk elhelyezni és kisebb munkával átalakítjuk a volt mészégető fürdőt, s így oda is 40 embert elszállásolhatunk, Mások közül kik laknak 30 ki­lométeres körzeten belül. Akik beleesnek ebbe a kör­zetbe és a vasúti menetrend biztosítja a műszakba járásu­kat, azoknak, míg a rekonst­rukció tart, felmondjuk a szállását, s ezáltal előrelátha­tóan 100 munkásnak ismét helyet tudunk biztosítani. Tárgyalásokat folytatunk a Miskolci Magasépítő Vállalat­tal is. Az új irodaépületük áp­rilis végén elkészül. A magas­építők selyemréti legény­szállásán jelenleg vannak irodahelyiségek, ezek révén, miután átköltöznek az új iro­dahelyiségbe, jó néhány szoba felszabadul, és a Béke-szálló­ban levő dolgozókat ide át­telepíthetik. Ezáltal ismét jó néhány férőhely szabadul fel, adunk, hogy kiadhassák egy­­egy szobájukat, egy egy em­bernek napi 10 forintért, amit a gyár fizet. Ami az étkezést illeti, szi­lárd elhatározásunk: a re­konstrukciónál dolgozókat bent étkeztetjük a gyár terü­letén, és a törzsdolgozóknak egy része arra az időre az üzemi konyha helyett a Há­morban étkezik. Az étkeztetés zökkenőmen­tes lebonyolítása érdekében a durvahengerdében épült ét­termet is igénybe vesszük. Ugyancsak nagy probléma az öltözés és a fürdés. Ezen úgy próbálunk segíteni, hogy a durvahengerműi új iroda­ház alagsorában 200 ember számára rendezünk be öltözőt és fürdőt, azonkívül felül­vizsgáljuk a többi fürdőt és öltözőt, s ahová lehet, újabb szekrényeket rakunk be erre az átmeneti időszakra. Jelen­leg is vízhiánnyal küzdünk, s hogy ne legyen fennakadás, a rekonstrukció miatt megnöve­kedett létszám következtében összekötik a Görög-szöllői víztárolót a város keleti víz­hálózatával, ami által nagy mennyiségű vízhez jutunk. A rekonstrukció munkála­tainál dolgozók jó és zavarta­lan ellátása érdekében három függetlenített és nagy hatás­körrel rendelkező személyt ál­lítunk be. Ezek közül az egyik kimondottan a szállás kérdé­sével foglalkozik, a másik a gyáron belüli elhelyezésekről, a védőételről és italról gon­doskodik, a harmadik pedig kizárólagosan az étkeztetés za­vartalanságát b­iztosítja. Ahogy Bánvölgyi Ferenc elvtárs nyilatkozatából lát­juk, a munkásellátás teljes apparátusa a problémák meg­oldásán fáradozik. Még ren­geteg tárgyalnivaló van a munkások elhelyezésével, ét­keztetésével, nem kevésbé az öltözőkkel és fürdőkkel kap­csolatosan. S ha a problémák még nem is nyertek teljes egészében megoldást, a szoci­ális igazgatóság irányításával a munkásellátási osztály min­den dolgozója arra törekszik, hogy semmi fennakadás ne legyen. <Hj> Kétezer külső dolgozó Helyes szervezéssel és kölcsönös megértéssel megoldható a munkások elhelyezése Mi legyen a kocsi üdülővel ? Magán­h­ ázak­hoz is lehet szállásolni Anna János, az acélöntőde dolgozója külső megmunkálást végez. Karácsonykor a Tyereskova-brig­ád vendégül látta az általuk patronált árva Kiss—Tóth testvére­ket. Sok ajándékot kaptak a gyerekek — és még több Szeretetet. Fotóriporterünk a szeretet ünne­pén megcs okította a „családot*’. Kurucz felv, Kiemelkedő teljesítmények, műszaki tanácskozások az év első munkanapján Az ó­év búcsúztatását és az új esztendő köszöntését köve­tő napon az üzemekben és gyárrészlegekben arról érdek­lődtünk, hogy telt, milyen munkasikereket hozott január 2. az év első munkanapja? Elsőként a Diósgyőri Gép­gyárba látogattunk el. Felke­restük az E-egységet, amely egész éven arról volt neveze­tes, hogy tervét rendszeresen hónapról-hónapra maradék nélkül teljesítette. Hidasi Mik­lós, az egység főmérnöke az új esztendő első napján is meg­elégedéssel beszélhet a végzett munkáról. Ezen a napon az 1 és 10 tonnás gyorspré­sek prototípusainak a végle­ges átadásához szükséges módosítási munkálatok befe­jező­ szakaszhoz érkeztek. Megkezdődtek a lemezelhajlító gépek hidraulikájának bejára­tási munkálatai is. Befejezték a salgótarjáni megrendelésre készülő körolló burkolásának szerelését. A vasszerkezeti részleg zök­kenőmentesen tovább végez­te a Lenin Kohászati Művek részére készülő rekonstruk­ciós munkálatait. Az első nap termelési mérlege hozzávetőlegesen meghaladja a 300 000 forintot. A C-gyáregységben a műsza­ki vezetők értekezletével kez­dődött a munkanap. Megtár­gyalták­ az első negyedéves terv időrendi felosztását. Eb­ben az évben is komoly feladat hárul az egységre, éves terve — 1263. évhez viszonyítva — jelentősen növekedett. Az első negyedévben több mint 62 mil­lió forint értékű vasútikerék­­­­párt kell elkészíteniük­­,?.t a számszerűségében is jelentős tervet csak úgy tudják teljesí­teni, ha alapos részletességgel előkészítik a gyártást és az egy­ség vezetői a szakmunkásokkal együtt mindent megtesznek azért, hogy zavartalan legyen a termelés menete. Az első na­pi eredmények jóval biztatnak. Gördülékenyen indult az új­­esztendő. Az anyagellátásban nem volt fennakadás, a brigádok jó hozzáállást tanúsítottak a munkához. Az egyedi gépgyártó gyár­­egységben is a műszakiak ter­melési tanácskozásával kezdő­dött az év első munkanapja. Erre a gyáregységre nehéz fel­adat hárul az év első részében. Nagy többségben itt készülnek a Lenin Kohászati Művek re­konstrukciójához szükséges gé­pek. A nagyjelentőségű precíz munka fontosságát átérzik az egység vezetői és mindenben eleget akarnak tenni a minő­ségi követelményeknek és an­nak, hogy határidőre elkészül­jenek ezek a berendezések. Az év első első napján az egység­ben megtartott értekezlet azt a célt szolgálta, hogy időrendi beosztással programozza a re­konstrukcióhoz készülő gépek szerelését. Az egység vezetői szerint ja­nuár másodikén a gyalus részleg végzett legeredmé­nyesebb munkát. A Lenin Kohászati Művek­ből is — a gépgyárhoz hason­lóan — szép eredményekről számolhatunk be. Az újjáépített Les kohó dol­gozói az elmúlt hét csütörtökén derekas munkát végeztek. Ter­melésüket az előirányzott 300 tonnával szemben 411 tonnára teljesítették. A II-es számú ko­hó kollektívája sem maradt el sokkal e mögött, mert a terve­zet napi 250 tonna helyett 300 tonna acélnyersvasat termelt. A finomhengermű középsor hengerészei­ is kitettek magu­kért, az év első munkanapján. A tervezett napi 123 tonna he­lyett 146 tonna 48.3 kg-os he­vedert hengereltek., A finom­sor hengerészei 36 tonnával hengereltek több 10 kg-os he­vedert az előirányzott napi ter­­veknél w r. cs. 3 IIIIIÍIilllilllllllilllllllllllllil!lllllllllUI|l||illHlllllilllllllllllll{ISIIIIIIIIIIIIIlilillllllllllli:llllllililllllllllllllllllllllillllllllll!llllllllllllltllllllin!lll!ll)ll(llllllllllllllllllllllllllilllllim)IIIIIUnHI!IHimi(l(Q G­enerálvállalkozó — A durvahengerműi rekonst­rukció nagyon sok vállalatot érint, és az is biztos, hogy sok ember kíváncsi a munká­val kapcsolatos részletekre, s végül arra, milyen lesz az új­jászületett durvahengermű, amely Közép-Európa egyik legkorszerűbb üzeme lesz. Varga Lajossal, a Borsod megyei Mélyépítő Vállalat fő­technológusával beszélget­tünk, egy olyan vállalatnak a műszaki vezetőjével, amely a legnagyobb mértékben érde­kelve van ebben a hatalmas munkában. Jó néhány adatot sorolt fel. Ezek az adatok íze­lítőt adnak olvasóinknak ar­ról, hogy csak maga a Mély­építő Vállalat mit végez majd a rekonstrukción. Varga Lajos főtechnológus elmondotta, hogy a Borsod megyei Mélyépítő Vállalat a beton- és a gépészeti alapozá­sokat végzi. Természetesen előtte egy igen nehéz munka vár rájuk: a jelenlegi vas­betonalapok teljes elbontása. Ezeket el kell tüntetni, s ta­lán ez lesz az egyik legnehe­zebb munkájuk. Ennek ellené­re — azért, hogy a határidő minél kisebb legyen — a norma által megállapított munkaidőnél 50 százalékkal kevesebbet kalkuláltak be ezeknek a munkáknak az elvégzésére. Ami a földmunkákat illeti, mintegy 19 ezer köbméter föl­det kell kiemelni, s az elbon­tott vasbeton anyagok 12,5 ezer köbmétert tesznek ki. Ugyanilyen hatalmas szám jön ki az új vasbetonalapok építésénél is. A munkálatok során —­ mint ahogy ezt Varga Lajos elmondotta —, új szerkezeti megoldásokat alkalmaznak. Az új módszer szerint a be­tonalapokba kábelcsövek ke­rülnek (mintegy négyezer folyóméter). Ezelőtt ezeket a kábeleket csatornákban ve­zették. Újszerű még a beton­acélok előregyártása. A hengerállványalapok vas­betétjeit előregyártott ele­mekből állítják össze. Ezeket a 6x10 méteres be­tonacélból készített hálókat hegesztés útján állítják össze­ és daruval szállítják a hely­színre. A dudák a lehorgonyzó elemekkel együtt kerülnek el­helyezésre, a régebben szoká­sos fából kiképzett dudák he­lyett. Ez a pontosság szempont­jából nagyon lényeges, ezáltal egyszerre több csavar helyét is tudják rögzíteni. A zsaluzásnál is az előre­­gyártást alkalmazzák, ezenkí­vül szövethálós zsaluházat al­kalmaznak, ami idő- és fa­­nyagmegtakarítással jár. A rengeteg mennyiségű be­ton előállítására valóságos be­tongyárat kell felállítaniuk. 4 darab 500 literes lengyel keve­rőegységet állítanak munkába. A kavics továbbítása bunke­­­rek útján történik, s a bun­kerek pneumatikus­ úton nyithatók. A cement és a kavics adago­­­lása automatikusan történik, s a cementet nem zsákban szál­lítják, hanem ömlesztve, ami cementsilókba kerül. Ezekből hármat állítanak fel. A silók méreteire jellemző, hogy egy­­egy silóban 120 tonna cementet tárolhatnak. A durvahengerműi rekon­strukció alapozásánál a nagy­mennyiségű beton szállítását szintén pneumatikus úton, cső­rendszer segítségével oldják meg, s így 50—60 méter távol­ságra az emberi kéz hozzáéré­­si nélkül kerül a beton az alapba. A leírtak csupán egy kis ré­szét teszik ki azoknak a hatal­mas és szerteágazó munkála­toknak, amelyet a Borsodi Mélyépítő Vállalat dolgozói vé­geznek a rekonstrukció folya­mán. A mélyépítő vállalat a generál-vállalkozó, ők maguk is i­génybe vesznek néhány ki­sebb vállalatot, hogy segítsé­gükkel el tudják végezni a munkát. A munka értéke is nagy, kö­rülbelül 47 millió forint. 1400 embert foglalkoztatnak a vállalat részéről. A Borsodi Mélyépítő Válla­lat már az 1963-as évben is dolgozott a rekonstrukció elő­készítő munkálatain, hanem az oroszlánrész márciusban kez­dődik, s tart mintegy há­rom hónapon keresztül. Nap­jainkban azok a műszaki veze­tők, akiket a mélyépítő válla­lat részéről megbíztak a mun­kálatok levezetésével, tudásuk legjavát adva igyekeznek köz­reműködni abban, hogy határ­­i [UNK]időre elkészüljön a nagy mű. I (H.) a Borsod megyei Mélyépítő Vállalat

Next