Diósgyőri Munkás, 1966. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1966-07-05 / 27. szám

A számokkal teletűzdelt jelentések általában nem tartoznak a köz­kedvelt olvasmányok közé. Nehézkesnek találjuk az ilyen szöveget, azt mondjuk rá: kár elolvasni, mert úgyis elfelejt­jük. A harmadik ötéves tervünk­ből szóló jelentést — noha jócskán tartalmaz számadato­kat — mégis szívesen olvastuk, nagy-nagy figyelemmel mé­lyültünk el tanulmányozásá­ban, közkedvelt olvasmánya­ink egyike lett. S ez természe­tes! Az országgyűlés legutóbbi ülésszaka ugyanis egy olyan programot fogadott el, amely mindannyiunkat, az egész or­szágot érinti, az én, a te szebb és jobb jövőjét vázolta, azt tudtuk meg belőle, hogyan élünk öt év múlva, mi épül városunkban, hazánkban. Mi az, ami különösen szem­­beötlik harmadik ötéves ter­vünkből? Elsősorban az, ahogy ez a program készült. Az or­szággyűlést, amely mintegy pontot tett az elképzelésekre, s törvényerőre emelte a ter­vet — több hónapos, igen ko­moly munka előzte meg. Kü­lönböző fórumokon — párt­­taggyűlésektől a központi bi­zottsági ülésekig — elemez­tük népgazdaságunk helyze­tét, fejlődésünk további lehe­tőségeit E vitában, elemzés­ben részt vettünk mi, diós­győri munkások, mérnökök, közgazdászok is, elmondtuk véleményeinket, észrevételein­ket javaslatainkat, melyet a tervben, mint törvényben vi­szont is láttunk. A másik, ami szembetű­nik — éppen a körül­tekintő és alapos mun­ka eredményeképpen —, hogy a terv célkitűzései igen reáli­sak, megalapozottak, nem haj­szolnak semmiféle szubjektív elképzeléseket. De ugyanakkor mégis a tervezhetőség optimiz­musa is megtalálható a szá­mok között: mind a nemzeti jövedelem, mind pedig annak elosztása tervezésében. A terv­ben számba vet­tünk minden eszközt, amellyel rendelke­zünk, illetve amire a követ­kező években biztosan szá­míthatunk A terv tanulmányozása so­rán örömmel állapíthatjuk meg, hogy az szerves folyta­tása az eddigi gazdaságpoliti­kánknak, amelynek közép­pontjában a termelés fejlesz­tése, az életszínvonal megala­pozott növelése áll, törekszik a gazdaságosságra, a jobb minőségre. A harmadik ötéves terv időszakában évente 6 szá­zalékkal növeljük az ipari termelést, 2,6—3 százalékkal a mezőgazdaság termelését, 4 százalékkal a nemzeti jövedel­mét, a reálbér 9—10 százalék­kal nő, 250—260 milliárd fo­rintot ruházunk be öt év alatt , ez éppen elegendő lesz ah­hoz, hogy némileg módosuljon hazánk térképe. Érdemes azt is megvizsgálni, hogy a 250—260 milliárd forintos be­ruházásból az ipar, a mező­gazdaság, a közlekedés men­­nyit kap. Ennek az összegnek 46—50 százalékát kapja az ipar és az építőipar, 16—18 százalékát a mezőgazdaság, 14—16 százalékát a közlekedés, 16—20 százalékát a nem ter­melő ágazatok. Elsősorban olyan létesítményekkel gya­rapszik országunk, amelyek növelik a munka, a gazdál­kodás hatékonyságát, szebbé, jobbá teszik népünk életét. Két nagyszabású program­­ végrehajtása, a közú­ti-jármű­­­ gyártás gyors fejlesztését,­­ illetve a hazai bauxitvagyon­­ ésszerű hasznosítását bizto­­­­sít­ja. Csaknem 500 új elektro­­­­mos és Diesel-mozdony, 38— 1­40 ezer traktor, 300 ezer lakás,­­ 7 ezer kórházi ágy, új iskolák­­ és rendelőintézetek jelzik csu­­­­pán, hogy mi mindennel­­ gazdagodik hazánk.­­ S­zembetűnő, hogy a terv­­ a „megszokottnál” ke­­­­vesebb mennyiségi elő­­­irányzatot tartalmaz, ezzel­­ szemben szinte minden feje­­­zetnél dominálnak a minőségi­­ mutatók. A termelő beruhá­­­­zásoknál a gépi beruházások­­ arányának kell növekednie, a­­ kohászatnál az értékesebb, s jobb minőségi termékek ter­­­melése nő, az építőiparban az­­ előregyártott elemek fokozot­­­­tabb felhasználása a mérvadó.­­ Érdekes vonása a tervnek,­­ hogy az csak a főarányokat­­ szabja meg, azokon belül az­­ eddiginél sokkal rugalmasabb | változtatásokat enged meg a | részletekben. Más szóval: a fő | mennyiségi előirányzatokat | tekinthetjük minimumnak is,­­ hiszen az életszínvonalnak a­­ tervezettnél nagyobb mértékű­­ emelése kizárólag attól függ,­­ hogy mennyire sikerül hatéko­­­­nyabban dolgozni, jobban gaz­­­dálkodni, mint eddig, mennyi­­­re sikerül bevezetni az új­­ gazdasági mechanizmust. Ha­­ többet termelünk, gyorsabban­­ fejlesztjük az ipart és mező­­­­gazdaságot,­­ és azt termel­­­­jü­k, amire külföldön és hatá­­­­rainkon belül szükség van —­­ több jut a fogyasztásra is. § Meg kell mondani — és erre­­ utal Fock Jenő elvtárs, az­­ MSZMP Politikai Bizottságá­­­­nak tagja, a Minisztertanács­­ elnökhelyettese is felszólalá­­­­sában —, hogy a szocialista­­ gazdaság adottságai gyorsabb­­ ütemű gyarapodást is lehetővé­­ tesznek. „Bizonyosak vagyunk­­ benne, hogy az új gazdasági­­ mechanizmus segítségével, a­­ mostani tervtörvény­ben java­­­­soltnál nagyobb feladatok el­­­­végzésére leszünk képesek.”­­ Harmadik ötéves tervünk 1 tehát nagyszerű, de reális cél­­­kitűzéseket tartalmaz. Termé­­­­szetesen e cikk keretében nem­­ térhetünk ki a terv minden­­ fontosabb vonására, nem utal­­­­hatunk bővebben az oktatás,­­ a szociális ellátás, az egész­­­­ség­ügyi fejlesztés terveire. Ám­­ ezek is, akárcsak a termelés­­­sel és a fogyasztással kapcso­­­­latos legfontosabb elhatározá­­­­sok, szerves részei annak az­­ átfogó koncepciónak, amely­­­­ben az­ életszínvonal javítása,­­ a szocializmus építése a vál­­­­tozatlan társadalmi cél, de vál­­­­­tozóak a módszerek és az esz­­­­közök, ahogy azt a fejlődés i­s megkívánja. zzal tisztában vagyunk, hogy nem lesz könnyű a harmadik ötéves terv­­ előirányzatainak teljesítése. A­­ tervidőszakban kell áttérni az­­ új gazdaságirányítási rend­­­szerre, a tervidőszak második­­ fele kontrolja lesz az egyes­­ módszerek helyességének. Ide­­­­jében kell észrevenni a hibá­­­­kat, ha kell menet közben­­ módosítani az új mechanizmus­­ intézkedéseit. Ugyanakkor tel­­­­jesíteni kell a terveknek az­­ eddigi eredményeinkhez nagy,­­ de a jövőbeni lehetőségekhez­­ viszonyítva mérsékelt elő­­­­irányzatait. A megvalósítás­t most már a mindennapi mun­­­kán, mindannyiunkon, rajtunk, a diósgyőri dolgozókon múlik. A 1 Világ proletárjai egyegyletekl A DIÓSGYŐRI NAGYÜZEMEK DOLGOZÓINAK HETILAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM. ÁRA 50 FILLÉR 1968. JÚLIUS 5. KISZ-fiatalok a kongresszusi verseny sikeréért az egyedi gépgyártó üzem fiatal dolgozója 105 száza­lékos havi teljesítményt Befejeződött a félév. A jó eredmények elérésében nagy szerepet játszott a kongresszusi verseny, mely továbbra is tart. A versenyben Czine Ferenc, ért el. Szép eredményekkel di­csekedhet Kecskés László lakatos is, akinek átlagos havi teljesítménye 109 százalék volt. Ezzel az eredménnyel a kongres­­­szusi versenyben első he­lyezést ért el. *************************************************************************************************************** * * ÜZEMI JELENTÉSEK az év közepén A legtöbb üzem adósság nélkül lépett a második félévbe A termelés újabb jelentős állomásához értünk. A gaz­dasági szakemberek ezek­ben a napokban összegezik, hogy az üzemek és a gyá­rak hogyan teljesítették a reájuk háruló félévi kötele­zettségeket. Hónapok mun­kája kerül most mérlegre, és akik rendszeresen, de­kádról dekádra helytálltak, most a félév végén is ered­ménnyel zárják tervüket. Felkerestünk néhány gyár­­egységet, és az első hat hó­nap eredményei iránt ér­deklődtünk. C-egység A vasúti kerékpárgyártó gyáregység dolgozói, júniusban is teljesítették tervüket. Ez egyben azt is jelenti, hogy a féléves tervidőszakot is ered­ménnyel zárták. Munkájuk értékét tovább növeli az a tény, hogy export-tervüket je­lentősen túlteljesítették. A vasúti kerékpárok iránt Kele­ten és Nyugaton egyaránt nagy a kereslet. A most ké­szülő gyártmányok főként lengyel exportra­ mentek, de volt közöttük nyugatnémet megrendelés is. Magyari István elvtársnak, az egység főmérnökének véle­ménye szerint, ez az elmúlt félév az eredmények ellenére sem volt zökkenőmentes. Munkájukat nagyban gátolta, és több esetben a tervszerűsé­get veszélyeztette, hogy egyes kooperáló gyárak, mint pél­dául a Ganz-MÁVAG, nem szállította időben a fogasko­szorúkat és más, fontos tarto­zékokat. H­ egység A H-egység dolgozói is de­rekasan helytálltak ebben a félévben. Munkájuk eredmé­nyességét, a 101 százalékos befejezett tervteljesítés jelzi. Export vonalon is eleget tet­tek feladatuknak. Az elmúlt hat hónapban hűtőkompres­­­szorokat, Diesel-motorokat és targoncákat gyártottak külföl­di megrendelésre. Hajnik Lajos elvtárs, az egység fődiszpécsere arról tá­jékoztatott bennünket, hogy a befejezett terv mellett, pótal­katrész gyártási kötelezettsé­güknek is eleget tettek, sőt e téren túlteljesítés is mutatko­zik. A pótalkatrész-terv pedig egyáltalán nem volt alacsony, féléves szinten közel 18 millió forint értékű ilyen alkatrészt kellett gyártaniok. Örvendetes jelenség, hogy a pótalkatrész­gyártás terén a gyáregységben sikerült megvalósítani a speci­fikus gyártást. Az egység hó­napról hónapra, ütemesen tel­jesíti a tervét. Igaz, néhány zavaró tényező miatt még elő­fordulnak kisebb hó végi és negyedévi hajrák, de ha az anyagellátás és a műszaki elő­készítés terén már nem lesz­nek zökkenők, ezek az időn­ként megismétlődő, fokozott ütemű munkák is megszűn­nek. A­ fődiszpécser vélemé­nye szerint, az eredményes munka az egység brigádjai­nak lelkiism­eretességét és szakmaszeretetét dicséri. N-egység Az egyedi gépgyártó gyár­egység dolgozóinak ebben a félévben is nagy feladattal kellett megbirkózniuk. Terme­lési értéküknek, mintegy 70— 80 százalékát a szovjet meg­rendelésre készülő csőgyári megrendelés képezte. A fel­adat nem volt könnyű, sok új műszaki probléma nehezítet­te a megoldást, de az egység dolgozói ennek ellenére, túl­teljesítették ex­port-tervüket. Műszaki és fizikai dolgozóik kezdeményező készségének il­lusztrálására említik meg a következő példát. A csőgyári berendezés első hajtóművét Bécsben fogazták. A most ké­szülő hajtómű már az üzem nyílfogmaró gépén került megmunkálásra és ezzel je­lentős devizát takarítottak meg. Kalmár Imre, gyáregység­vezető elvtársnak a vélemé­nye szerint, az elmúlt félév­ben nagyon eredményesen dolgozott a nagyhorizont és a nagyeszterga csoport brigádja, valamint a szerelőrészlegen Cseke József, Rimár György és Tihor Ferenc kollektívája. Nagy feladat hárult Tóth Gyula gyalus brigádjára is, akik az előtoló nagyöntvény megmunkálásában jelesked­tek. Az első félév tehát ebben az egységben is jó eredmén­­­nyel zárult. Acélmű gyárrészleg A Lenin Kohászati Művek acélmű-gyárrészlegének a dol­gozói szép eredményeket értek el az elmúlt félévben. Mint ahogy már korábban megírtuk, a gyárrészleg dolgozói a IX. pártkongresszus tiszteletére vállalták, hogy évi tervüket 17 ezer tonnával túlteljesítik. Az első félév eredménye azt bizonyítja, hogy ez a felaján­lásuk teljes egészében megva­lósult, hiszen 1966. első hat hó­napjában a teljes keresztmet­szetű termelési tervüket 103,5 százalékra teljesítették. Ez annyit jelent, hogy az első fél­évben 13 831 tonnával teljesí­tették túl a tervüket, ami na­gyon szép eredménynek számít. A martinacélmű dolgozói 103,8 százalékra teljesítették féléves tervüket s így 13 370 tonnával adtak többet elő­irányzatuknál. Az elektroacél­­mű 101,1 százalékkal fejezte be féléves tervét, ami 461 tonna többletet jelent. Húzómű gyárrészleg Múlt heti számunkban már jelentettük, hogy a húzómű­­gyár részleg dolgozói az elsők között, 106 százalékra teljesí­tették féléves tervüket A hat hónapra előirányzott teljes ke­resztmetszetű termelési tervü­ket 448 tonnával teljesítették túl. A vállalat vezetősége meg is van elégedve munkájukkal. A húzómű-gyárrészleg dol­gozói az első félévre azt vál­lalták, hogy 165 tonnával tel­jesítik túl előirányzatukat, így azután a 448 tonnás többlet valóban nagyszerű eredmény­nek számít. Nagyolvasztó gyárrészleg az első volt a Lenin Kohá­szati Művek gyárrészlegei kö­zül, a féléves terv teljesítésé­ben. Az elsőség annál is in­kább jelentős, mert féléves tervüket 104,1 százalékra telje­sítették, azaz 10 243 tonnával több terméket adtak az elő­irányzatnál. A nagyolvasztó-gyárrészleg dolgozói a pártkongresszus tiszteletére vállalták, hogy éves szinten 15 ezer tonnával tel­jesítik túl a tervüket. Az első félévben ebből már több mint tízezer tonnát teljesítettek, és a kiszállítási tervüket is 3200 tonnával túlteljesítették. Ez a túlteljesítés lehetőséget adott Ózdnak, hogy több acélt gyárt­hasson és több bugát szállít­hasson a Lenin Kohászati Mű­veknek. A gyárrészlegek vezetői a második félévre szintén felké­szültek, s célkitűzésük az, hogy az első félévhez hasonlóan, a másodikat is jó eredménnyel zárhassák le. A harmadik ötéves tervben korszerű lakótelep építését fejezik be városunk északi részén, a Szentpéteri-kapuban is. Ezzel a beépítéssel kö­rülfogta Miskolcot az új lakótelepek gyűrűje. - -• * * * * * * * * * * * * * * ■*f * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * Vasöntöde gyárrészleg Hetven tonnával teljesítet­ték túl féléves tervüket a vas­öntöde gyárrészleg dolgozói is. Jó munkájukra jellemző, hogy kiszállítási tervüket is mara­déktalanul teljesítették, ezen­kívül tételes feladatukat is 100 százalékban. Bár az eredmé­nyek értékelése még folyamat­ban van, annyit már tudunk, hogy féléves tervüket '00,3 , azaz alf.kna telaestíetlese,

Next