Diósgyőri Munkás, 1966. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1966-07-05 / 27. szám
A számokkal teletűzdelt jelentések általában nem tartoznak a közkedvelt olvasmányok közé. Nehézkesnek találjuk az ilyen szöveget, azt mondjuk rá: kár elolvasni, mert úgyis elfelejtjük. A harmadik ötéves tervünkből szóló jelentést — noha jócskán tartalmaz számadatokat — mégis szívesen olvastuk, nagy-nagy figyelemmel mélyültünk el tanulmányozásában, közkedvelt olvasmányaink egyike lett. S ez természetes! Az országgyűlés legutóbbi ülésszaka ugyanis egy olyan programot fogadott el, amely mindannyiunkat, az egész országot érinti, az én, a te szebb és jobb jövőjét vázolta, azt tudtuk meg belőle, hogyan élünk öt év múlva, mi épül városunkban, hazánkban. Mi az, ami különösen szembeötlik harmadik ötéves tervünkből? Elsősorban az, ahogy ez a program készült. Az országgyűlést, amely mintegy pontot tett az elképzelésekre, s törvényerőre emelte a tervet — több hónapos, igen komoly munka előzte meg. Különböző fórumokon — párttaggyűlésektől a központi bizottsági ülésekig — elemeztük népgazdaságunk helyzetét, fejlődésünk további lehetőségeit E vitában, elemzésben részt vettünk mi, diósgyőri munkások, mérnökök, közgazdászok is, elmondtuk véleményeinket, észrevételeinket javaslatainkat, melyet a tervben, mint törvényben viszont is láttunk. A másik, ami szembetűnik — éppen a körültekintő és alapos munka eredményeképpen —, hogy a terv célkitűzései igen reálisak, megalapozottak, nem hajszolnak semmiféle szubjektív elképzeléseket. De ugyanakkor mégis a tervezhetőség optimizmusa is megtalálható a számok között: mind a nemzeti jövedelem, mind pedig annak elosztása tervezésében. A tervben számba vettünk minden eszközt, amellyel rendelkezünk, illetve amire a következő években biztosan számíthatunk A terv tanulmányozása során örömmel állapíthatjuk meg, hogy az szerves folytatása az eddigi gazdaságpolitikánknak, amelynek középpontjában a termelés fejlesztése, az életszínvonal megalapozott növelése áll, törekszik a gazdaságosságra, a jobb minőségre. A harmadik ötéves terv időszakában évente 6 százalékkal növeljük az ipari termelést, 2,6—3 százalékkal a mezőgazdaság termelését, 4 százalékkal a nemzeti jövedelmét, a reálbér 9—10 százalékkal nő, 250—260 milliárd forintot ruházunk be öt év alatt , ez éppen elegendő lesz ahhoz, hogy némileg módosuljon hazánk térképe. Érdemes azt is megvizsgálni, hogy a 250—260 milliárd forintos beruházásból az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés mennyit kap. Ennek az összegnek 46—50 százalékát kapja az ipar és az építőipar, 16—18 százalékát a mezőgazdaság, 14—16 százalékát a közlekedés, 16—20 százalékát a nem termelő ágazatok. Elsősorban olyan létesítményekkel gyarapszik országunk, amelyek növelik a munka, a gazdálkodás hatékonyságát, szebbé, jobbá teszik népünk életét. Két nagyszabású program végrehajtása, a közúti-jármű gyártás gyors fejlesztését, illetve a hazai bauxitvagyon ésszerű hasznosítását biztosítja. Csaknem 500 új elektromos és Diesel-mozdony, 38— 140 ezer traktor, 300 ezer lakás, 7 ezer kórházi ágy, új iskolák és rendelőintézetek jelzik csupán, hogy mi mindennel gazdagodik hazánk. Szembetűnő, hogy a terv a „megszokottnál” kevesebb mennyiségi előirányzatot tartalmaz, ezzel szemben szinte minden fejezetnél dominálnak a minőségi mutatók. A termelő beruházásoknál a gépi beruházások arányának kell növekednie, a kohászatnál az értékesebb, s jobb minőségi termékek termelése nő, az építőiparban az előregyártott elemek fokozottabb felhasználása a mérvadó. Érdekes vonása a tervnek, hogy az csak a főarányokat szabja meg, azokon belül az eddiginél sokkal rugalmasabb | változtatásokat enged meg a | részletekben. Más szóval: a fő | mennyiségi előirányzatokat | tekinthetjük minimumnak is, hiszen az életszínvonalnak a tervezettnél nagyobb mértékű emelése kizárólag attól függ, hogy mennyire sikerül hatékonyabban dolgozni, jobban gazdálkodni, mint eddig, mennyire sikerül bevezetni az új gazdasági mechanizmust. Ha többet termelünk, gyorsabban fejlesztjük az ipart és mezőgazdaságot, és azt termeljük, amire külföldön és határainkon belül szükség van — több jut a fogyasztásra is. § Meg kell mondani — és erre utal Fock Jenő elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese is felszólalásában —, hogy a szocialista gazdaság adottságai gyorsabb ütemű gyarapodást is lehetővé tesznek. „Bizonyosak vagyunk benne, hogy az új gazdasági mechanizmus segítségével, a mostani tervtörvényben javasoltnál nagyobb feladatok elvégzésére leszünk képesek.” Harmadik ötéves tervünk 1 tehát nagyszerű, de reális célkitűzéseket tartalmaz. Természetesen e cikk keretében nem térhetünk ki a terv minden fontosabb vonására, nem utalhatunk bővebben az oktatás, a szociális ellátás, az egészségügyi fejlesztés terveire. Ám ezek is, akárcsak a termeléssel és a fogyasztással kapcsolatos legfontosabb elhatározások, szerves részei annak az átfogó koncepciónak, amelyben az életszínvonal javítása, a szocializmus építése a változatlan társadalmi cél, de változóak a módszerek és az eszközök, ahogy azt a fejlődés is megkívánja. zzal tisztában vagyunk, hogy nem lesz könnyű a harmadik ötéves terv előirányzatainak teljesítése. A tervidőszakban kell áttérni az új gazdaságirányítási rendszerre, a tervidőszak második fele kontrolja lesz az egyes módszerek helyességének. Idejében kell észrevenni a hibákat, ha kell menet közben módosítani az új mechanizmus intézkedéseit. Ugyanakkor teljesíteni kell a terveknek az eddigi eredményeinkhez nagy, de a jövőbeni lehetőségekhez viszonyítva mérsékelt előirányzatait. A megvalósítást most már a mindennapi munkán, mindannyiunkon, rajtunk, a diósgyőri dolgozókon múlik. A 1 Világ proletárjai egyegyletekl A DIÓSGYŐRI NAGYÜZEMEK DOLGOZÓINAK HETILAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM. ÁRA 50 FILLÉR 1968. JÚLIUS 5. KISZ-fiatalok a kongresszusi verseny sikeréért az egyedi gépgyártó üzem fiatal dolgozója 105 százalékos havi teljesítményt Befejeződött a félév. A jó eredmények elérésében nagy szerepet játszott a kongresszusi verseny, mely továbbra is tart. A versenyben Czine Ferenc, ért el. Szép eredményekkel dicsekedhet Kecskés László lakatos is, akinek átlagos havi teljesítménye 109 százalék volt. Ezzel az eredménnyel a kongresszusi versenyben első helyezést ért el. *************************************************************************************************************** * * ÜZEMI JELENTÉSEK az év közepén A legtöbb üzem adósság nélkül lépett a második félévbe A termelés újabb jelentős állomásához értünk. A gazdasági szakemberek ezekben a napokban összegezik, hogy az üzemek és a gyárak hogyan teljesítették a reájuk háruló félévi kötelezettségeket. Hónapok munkája kerül most mérlegre, és akik rendszeresen, dekádról dekádra helytálltak, most a félév végén is eredménnyel zárják tervüket. Felkerestünk néhány gyáregységet, és az első hat hónap eredményei iránt érdeklődtünk. C-egység A vasúti kerékpárgyártó gyáregység dolgozói, júniusban is teljesítették tervüket. Ez egyben azt is jelenti, hogy a féléves tervidőszakot is eredménnyel zárták. Munkájuk értékét tovább növeli az a tény, hogy export-tervüket jelentősen túlteljesítették. A vasúti kerékpárok iránt Keleten és Nyugaton egyaránt nagy a kereslet. A most készülő gyártmányok főként lengyel exportra mentek, de volt közöttük nyugatnémet megrendelés is. Magyari István elvtársnak, az egység főmérnökének véleménye szerint, ez az elmúlt félév az eredmények ellenére sem volt zökkenőmentes. Munkájukat nagyban gátolta, és több esetben a tervszerűséget veszélyeztette, hogy egyes kooperáló gyárak, mint például a Ganz-MÁVAG, nem szállította időben a fogaskoszorúkat és más, fontos tartozékokat. H egység A H-egység dolgozói is derekasan helytálltak ebben a félévben. Munkájuk eredményességét, a 101 százalékos befejezett tervteljesítés jelzi. Export vonalon is eleget tettek feladatuknak. Az elmúlt hat hónapban hűtőkompresszorokat, Diesel-motorokat és targoncákat gyártottak külföldi megrendelésre. Hajnik Lajos elvtárs, az egység fődiszpécsere arról tájékoztatott bennünket, hogy a befejezett terv mellett, pótalkatrész gyártási kötelezettségüknek is eleget tettek, sőt e téren túlteljesítés is mutatkozik. A pótalkatrész-terv pedig egyáltalán nem volt alacsony, féléves szinten közel 18 millió forint értékű ilyen alkatrészt kellett gyártaniok. Örvendetes jelenség, hogy a pótalkatrészgyártás terén a gyáregységben sikerült megvalósítani a specifikus gyártást. Az egység hónapról hónapra, ütemesen teljesíti a tervét. Igaz, néhány zavaró tényező miatt még előfordulnak kisebb hó végi és negyedévi hajrák, de ha az anyagellátás és a műszaki előkészítés terén már nem lesznek zökkenők, ezek az időnként megismétlődő, fokozott ütemű munkák is megszűnnek. A fődiszpécser véleménye szerint, az eredményes munka az egység brigádjainak lelkiismeretességét és szakmaszeretetét dicséri. N-egység Az egyedi gépgyártó gyáregység dolgozóinak ebben a félévben is nagy feladattal kellett megbirkózniuk. Termelési értéküknek, mintegy 70— 80 százalékát a szovjet megrendelésre készülő csőgyári megrendelés képezte. A feladat nem volt könnyű, sok új műszaki probléma nehezítette a megoldást, de az egység dolgozói ennek ellenére, túlteljesítették export-tervüket. Műszaki és fizikai dolgozóik kezdeményező készségének illusztrálására említik meg a következő példát. A csőgyári berendezés első hajtóművét Bécsben fogazták. A most készülő hajtómű már az üzem nyílfogmaró gépén került megmunkálásra és ezzel jelentős devizát takarítottak meg. Kalmár Imre, gyáregységvezető elvtársnak a véleménye szerint, az elmúlt félévben nagyon eredményesen dolgozott a nagyhorizont és a nagyeszterga csoport brigádja, valamint a szerelőrészlegen Cseke József, Rimár György és Tihor Ferenc kollektívája. Nagy feladat hárult Tóth Gyula gyalus brigádjára is, akik az előtoló nagyöntvény megmunkálásában jeleskedtek. Az első félév tehát ebben az egységben is jó eredménnyel zárult. Acélmű gyárrészleg A Lenin Kohászati Művek acélmű-gyárrészlegének a dolgozói szép eredményeket értek el az elmúlt félévben. Mint ahogy már korábban megírtuk, a gyárrészleg dolgozói a IX. pártkongresszus tiszteletére vállalták, hogy évi tervüket 17 ezer tonnával túlteljesítik. Az első félév eredménye azt bizonyítja, hogy ez a felajánlásuk teljes egészében megvalósult, hiszen 1966. első hat hónapjában a teljes keresztmetszetű termelési tervüket 103,5 százalékra teljesítették. Ez annyit jelent, hogy az első félévben 13 831 tonnával teljesítették túl a tervüket, ami nagyon szép eredménynek számít. A martinacélmű dolgozói 103,8 százalékra teljesítették féléves tervüket s így 13 370 tonnával adtak többet előirányzatuknál. Az elektroacélmű 101,1 százalékkal fejezte be féléves tervét, ami 461 tonna többletet jelent. Húzómű gyárrészleg Múlt heti számunkban már jelentettük, hogy a húzóműgyár részleg dolgozói az elsők között, 106 százalékra teljesítették féléves tervüket A hat hónapra előirányzott teljes keresztmetszetű termelési tervüket 448 tonnával teljesítették túl. A vállalat vezetősége meg is van elégedve munkájukkal. A húzómű-gyárrészleg dolgozói az első félévre azt vállalták, hogy 165 tonnával teljesítik túl előirányzatukat, így azután a 448 tonnás többlet valóban nagyszerű eredménynek számít. Nagyolvasztó gyárrészleg az első volt a Lenin Kohászati Művek gyárrészlegei közül, a féléves terv teljesítésében. Az elsőség annál is inkább jelentős, mert féléves tervüket 104,1 százalékra teljesítették, azaz 10 243 tonnával több terméket adtak az előirányzatnál. A nagyolvasztó-gyárrészleg dolgozói a pártkongresszus tiszteletére vállalták, hogy éves szinten 15 ezer tonnával teljesítik túl a tervüket. Az első félévben ebből már több mint tízezer tonnát teljesítettek, és a kiszállítási tervüket is 3200 tonnával túlteljesítették. Ez a túlteljesítés lehetőséget adott Ózdnak, hogy több acélt gyárthasson és több bugát szállíthasson a Lenin Kohászati Műveknek. A gyárrészlegek vezetői a második félévre szintén felkészültek, s célkitűzésük az, hogy az első félévhez hasonlóan, a másodikat is jó eredménnyel zárhassák le. A harmadik ötéves tervben korszerű lakótelep építését fejezik be városunk északi részén, a Szentpéteri-kapuban is. Ezzel a beépítéssel körülfogta Miskolcot az új lakótelepek gyűrűje. - -• * * * * * * * * * * * * * * ■*f * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * Vasöntöde gyárrészleg Hetven tonnával teljesítették túl féléves tervüket a vasöntöde gyárrészleg dolgozói is. Jó munkájukra jellemző, hogy kiszállítási tervüket is maradéktalanul teljesítették, ezenkívül tételes feladatukat is 100 százalékban. Bár az eredmények értékelése még folyamatban van, annyit már tudunk, hogy féléves tervüket '00,3 , azaz alf.kna telaestíetlese,