Diósgyőri Munkás, 1967. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1967-07-04 / 27. szám
2 Ismerkedünk a közgazdasági alapfogalmakkal világpiaci ár Világpiaci ár: a nemzetközi kereskedelemben alkalmazott, a világpiacon kialakult ár. Elsősorban azoknál az áruknál alakult ki, amelyeket nagy tömegben, meghatározott szabvány szerint állítanak elő, illetve adnak el. A kapitalista világpiaci ár megközelítőleg az áru nemzetközi értékét tükrözi, bár az árváltozásokat a monopóliumok tevékenysége, a függőségi viszonyok, az állami protekcionizmus, a spekuláció stb. befolyásolja. A szocialista világpiacon az áruk még nem jelennek meg önálló szocialista világpiaci áron. Jelenleg még az árrendszer a tőkés világpiaci árarányokra épül, csak bizonyos korrekciót hajtanak végre. Ez azt jelenti, hogy az évközi ingadozások kiküszöbölése céljából a világpiaci árakat legalább egy évig szilárdan tartják. Szükséges, és fokozatosan el is kell érni, hogy a szocialista országok saját világpiaci árbázist alakítsanak ki a szocialista világpiacon, olyat, amely megfelelően tükrözi a szocialista világgazdaságban kialakult árarányokat. Sikerrel zárult az energia főosztályon a KISZ-oktatás (Tudósítónktól) A korábbi években fiataljaink az „Időszerű kérdések" szemináriumán vettek részt a politikai oktatásban. Az energia főosztály alapszervénél az 1966—67-ben beindult KISZ kongresszusi kör oktatási formán 21 fő volt az induló létszám, de időközben 19 főre csökkent katonai szolgálat, illetve leszámolás miatt. A szemináriumon rendkívül jó szellem alakult ki. Egyik érdekessége, hogy nem sablonosan ment az oktatás, a hallgatók aktív részvevőkké váltak, maguk is kiselőadásokat tartva, irodalmi műsort iktattak be, versmondással és ennek a műsornak a témája kapcsolódott a mindenkori szemináriumi anyag témájához. Eleinte lámpaláz is előfordult, de a későbbiek folyamán ez feloldódott és olyanná vált az oktatás, mint egy meghitt baráti beszélgetés, értékes vitákkal. Szó volt itt a szocialista hazaszeretetről, internacionalista alapokon. Az egymás megbecsülése, öltözködés, hajviselet, mind napirendi kérdéssé vált. A mindennapi élet jelenségeit, fonákságaival együtt, kérdés-felelet formában vitatták, illetve világították meg, megtárgyalva ezen belül a nő és férfi kapcsolatát. Ez annál is érdekesebb volt, mert a hallgatók között nők is voltak. Ez a fiatalság — bár átlagéletkorukat tekintve 20 évesek — felfogásban, gondolkodásmódban érett. Egyek a gazdasági munkában, mert megvan bennük a munkaszeretet. egymást és az idősebb munkatársakat tisztelik, megbecsülik és minden társadalmi megmozdulásban egy emberként vesznek részt. A mozgósítás munkájában oroszáén része van Szilágyi Géza KISZ titkárnak, aki lelkes jó szervező munkája nyomán elérte azt is, hogy a szemináriumokon a megjelenés mindig 100 százalékos volt. Még az éjszakás műszakról is eljöttek az oktatásra. A szeminárium utolsó „foglalkozása” kirándulás az őskohóhoz Újmassára (tehát megvan a hagyománytisztelet is), majd szalonnasütés Jávorkúton. Itt kerültek kiosztásra a jutalomkönyvek mind a hallgatók, mind pedig a kiváló nevelőmunkát végző oktató Nagy Károly elvtárs részére. A kirándulás méltó befejezése volt az egész évi munkának. Az energia főosztály KISZ kongresszusi köre a vállalat 26 KISZ-szemináriuma közül — nagyon megérdemelten — a második helyezést érte el. Rácz Ilona DICSGTŐSI MUNKÁS Lenin-portré kongói bélyegen A Kongói Köztársaság (Brazzaville) — amely francia gyarmat volt — nemrég bélyeget jelentetett meg, amely a leningrádi Téli Palota ostromát és Lenin arcképét ábrázolja. A kiadvány a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 50. évfordulójára emlékezik. 1917. novemberében elképzelhetetlennek tűnt, hogy az ország, amelyet a „vadak” és az őserdők hazájának ismertek, ötven évvel később ilyen bélyeget adjon ki. Mekkora utat tett meg azóta ez az egyenlítő menti ország! Csak négy évvel a Téli Palota ostroma után kezdődött meg Kongóban az első vasútvonal építése a tengerpart és Brazzaville között, s mint az egykori tudósítások beszámolnak róla: a 140 kilométer hosszú vasútvonal építése közben 20 ezer néger lelte halálát. Azóta Kongó lerázta a gyarmatosítók igáját, és a többi függetlenné vált afrikai országgal együtt megindult a fejlődés útján. A szocializmus hódító eszméje alapjaiban rendítette meg a nagy gyarmatbirodalmakat, s az elmúlt 50 évben — a szabadságukat elnyert európai államokat nem számítva — több mint 60 ország vívta ki függetlenségét, köztük a Kongói Köztársaság. Ott, ahol 50 évvel ezelőtt még rabszolgákkal kereskedtek, ma bélyeg jelenik meg Lenin arcképével. Az újjáépített MAI FIATAL gépgyári szakszervezeti könyvtár gazdag, választékos anyaga szinte vonzza az olvasókat, örvendetes dolog, hogy a könyvbarátok száma szinte napról napra gyarapszik. Fiatalok és idősebbek egyaránt rendszeres látogatói az otthonos, modern külsőt öltő új könyvtárnak. Fiatal, copfos, miniszoknyás lány lép az asztalhoz. — Visszahoztam a könyvet — Nagyon tetszett — mondja. — Tessék valami újat választani! — Így a könyvtárosnő udvarias válasza. Nézem az asztalra helyezett könyvet, tárkonyi Tibor Algír című munkája. Meglepő. Vajon miért választotta éppen ezt a könyvet ez a fiatal, szinte gyermeklány. Magamban találgatok. Talán az ismeretlen, a távoli ország világa érdekli. Vagy lehet, hogy csupán időtöltésnek szánta ezt az olvasmányt? Amíg ezen töprengek, máris fordul a könyvekkel rakott polcok mellől és most imár azt helyezi ide elénk, amit kölcsönözni fog. A címére pillantok. A fedőlapon ez áll: Akik a hírekben szerepelnek. Kíváncsiságom most már tovább fokozódik. Bemutatkozunk: Sárközi Erzsébet vagyok — mondja. — Nagyon szeretem a könyveket. Hogy miért pont ezeket olvasom? Lehet, furcsának tűnik egy ilyen fiatal lány szájából, de így van. Minden érdekel, ami körülöttem történik. Szeretnék minél többet tudni a világról, de legfőképpen az emberekről. _ Olyan fiatal még. Ebben a korban könnyed ifjúsági regényeket olvasnak, vagy lírai hangvételű versekkel ismerkednek. Maga pedig könnyűnek éppen nem mondható, de annál értékesebb, komoly fajsúlyú írásokat tanulmányoz. — Elhiszem, hogy hasonló korú lányok közül kevesen olvasnak ilyen könyveket. Én mégis ezek közé tartozom. Engem nem kötnek le a fordulatokban ugyan gazdag regények, melyek közül gyakran nagyon soknak bizony nem túl sok a mondanivalója. Jogász szeretnék lenni. Úgy érzem, ehhez elsősorban az kell, hogy bepillantást nyerjek a világba, összefüggéseket találjak emberek és események között. Szinte a nyelvemen van, majdhogynem kimondom, tervei valóra váltásához először érettségiznie kell. Talán megérezte a készülődő kérdést, mikor meglepetésemre így folytatta: — Tavaly érettségiztem. Egyéves munkaviszony kell ahhoz, hogy levelező tagozaton folytassam tanulmányaimat. Ezért jöttem a gyárba. Először hatórás voltam, nem szégyellem a munkát, mindent elvégzek, amit rámbíznak. Szeretem is azt, amit csinálok. Normastatisztikus vagyok. Nézem a fiatal gyermekarcot, az előrekunkorodó copfokat, s magamban szinte kételkedem, hogy ez a kislány, s ezek után talán nem is szabadna így neveznem . 19 éves és normastatisztikus. Csupa ellentétet érzek. Először sehogy sem tudom közös nevezőre hozni a miniszoknyát érdeklődési körének komolyságával. Később azonban meggyőz. Nincs is közötte semmi összefüggés. Annyi az egész, hogy fiatal, szeret divatosan öltözködni, most ismerkedik a munka ízével, de mindemellett neki is, mint a fiatalok nagy többségének céljai vannak. Jogász szeretne lenni. — És mivel tölti a szabad idejét. Van valami hobbyja? Fiatalos derűvel válaszol: — Hobbym ugyan nincs, de táncolni nagyon szeretek. Na, ne gondoljon semmi rosszra, nem a twisztet járom a legszívesebben, és még a beat-zenéért sem rajongok, a népi tánc érdekel. Tizenöt éve táncolok. Először balettet tanultam, és később lettem népi táncos. Lehet, hogy ebben van egy kis családi vonás is. Apám, Sárközi Sándor színművész. Szabad időmet a könyvek és a népi tánc foglalja le. Nemrégen az SZMT Avas együttesével Algírban jártam. Felejthetetlen tizenhat napot töltöttünk a távoli országban. Érdekes világgal ismerkedtem meg. Algír a különlegességek országa. A főváros belsejében modern európai paloták, néhány utcával arrébb azonban szűk arab sikátorok. Sok asszony még burnuszban és fátyolban jár, de kézenfogva vezetett gyermeke az európai ízlésnek megfelelően öltözködik. Az idősebbek között még dívik a többnejűség, a fiatalok már szakítottak ezzel. Óira a könyvekre arról tanúskodik, egyaránt érdeklődik a régi klasszikusok és a mai modern szemlélet munkái iránt. Olvas Zolától, Dosztojevszkijtől, de szereti Németh László könyveit is. A komoly dolgok iránt érdeklődik, de szívesen tölti szabad idejét a táncegyüttesben. Egyszóval: igazi mai fiatal • Puskás Csaba Megkezdődtek a Szakma Ifjú Mestere vizsgái Ez évben tizedszer rendezik meg a Lenin Kohászati Művekben a Szakma ifjú mestere mozgalom vizsgáit. Az egykori első vizsgázók ma már a vállalat legjobb szakemberei, sokan közülük vezető beosztásban dolgoznak. Az erkölcsi elismerés és becsvágy mellett az anyagi juttatások is hozzájárultak ahhoz, hogy — noha a színvonal, a követelmény szinte évről évre nagyobb lett — minden évben jelentős számú fiatal szakmunkás vett részt a versenyben. — Az idei versenybe mintegy 270-en neveztek be — mondja Frisovszki Tibor, a nagyüzemi KISZ-bizottság munkatársa. — A fiatalok először gyárrészlegenként mérik össze tudásukat, felkészültségüket, s ez a versenyszakasz június 15-től július 5-ig zajlik le. A gyárrészlegi első három helyezett a vállalati versenyben vesz részt, ahol már az arany, ezüst és bronzjelvények sorsa is eldől. Egyes szakmákban már a gyárrészlegi verseny is döntőnek számít. A vállalati döntőkre július második felében kerül sor. A fiatalok, akik összesen 10 szakmában versenyeznek a helyezésekért, gyakorlati és elméleti tudásuk mellett politikai felkészültségükről is számot adnak majd a vizsgabizottságok előtt. A helyezésekért minden bizonnyal nagy harc alakul ki, hiszen a tét jelentős: az első helyezett 800, a második 600, a harmadik helyezett pedig 400 forint jutalomban részesül. Ezenkívül a helyezettek a gyárrészlegeknél órabér-emelésre is számíthatnak. Látszatra nem sok Néha igen kicsi dolgokon múlik az ember élete. Egy hiányzó korlát, hiányos lépcsőfok, felrepedezett cementpadló aprócska gödör, súlyos balesetet, olykor halált okozhat. Az eset szinte hihetetlennek tűnik, mégis megtörtént, a késő bánat és bűnös keresés, eső után köpönyeg, vagy még ennél is kevesebb. Nagy gyárakban, mint például a Lenin Kohászati Művek, ezernyi balesetforrás akad, s ezek felkutatása, megszüntetése a munkásvédelmi aktívák feladata. Főként a kisebb, alig észrevehető baleseti források azok, amelyek tucatszámra növelik a szomorú statisztikát. Sok esetről tudunk, sok jegyzőkönyv tanúskodik hiányos lépcsőfokról, billenő deszkáról, vagy korlát nélküli feljáróról, hiányzó védőrácsról. Kicsi, néhány százforintos beruházással elkerülhető lett volna a baleset, ha ... Azonnali intézkedések Az élet hosszú sora jó tanítónak bizonyult. Ma már egyre nagyobb figyelemmel fordulnak a látszatra nem sokat jelentő, mégis nagy jelentőséggel bíró, kisebb baleseti források megszüntetésére. Lássuk, mi erről a véleménye az LKM szakszervezeti munkásvédelmi felügyelőjének, Kiss Jánosnak. Az úgynevezett rezsijellegű munkásvédelmi intézkedés 1966-ban 270 volt. Pontosabban, 225 baleseti forrást tártak fel, a többi egészségvédelmi jellegűnek sorolható. A feltárt hiányosságok 98 százalékát szüntették meg, aránylag kis beruházással. 1967-ben a rezsijellegű munkásvédelmi intézkedések száma 260, ebből az első negyedévben 48 tétel lett teljesítve, az előirányzott 23-al szemben. Azonban sok kisebb baleseti forrást szüntetnek meg a havi munkásvédelmi szemlék alkalmával, ami nem szerepel a munkás- és egészségvédelmi intézkedési tervben. A havi szemléken több esetben azonnali intézkedés történik, látszatra kis ügyek, kisebb szabálytalanságokról van szó, mégis nem egy esetben talán életet mentenek meg. Kis ügyek, de fontosak Igen, erről van szó, ezekről az úgynevezett kis ügyekről. Az elmúlt intézkedési tervben lapozgatva, sok olyan tételt találunk, amit a havi szemlék, vagy egy-egy munkásvédelmi őr egyéni kezdeményezésére, hibát felfedő jó képessége tárt az üzemvezetőség elé. Baleseti forrás volt például a salakfeldolgozóban is. A martinsalak osztályozó rácsot üzemeltető vágányt kellett a biztonságosabb munkavégzés szempontjából az akkori szint alá süllyeszteni. A törőüzemben a salaktáldöntés és robbantás nem minden veszély nélküli. A 6-os törővágányon éppen ezért védőpalánkot húzattak. A következő sem nagy üév, mégis pszichikailag sokat jelent. Az üzemek területén levő munkásvédelmi figyelmeztető táblák hamar piszkolódnak, belepi a por, szinte olvashatatlanok. Ezek újrafestése, kicserélése folyamatosan folyik, és valljuk be, nagyon is fontos. Így leírva nem sokat mond az 1-es Illgner-gépházbeli húzóláncra utaló néhány sor sem, amely megállapítja, hogy működtetés közben kiesik, nem biztonságos. A hídszerkezet feljáróját sem találta megfelelőnek egy élesszemű munkásvédelmi megbízott. Apró dolgok ezek, belesimulnak a szürke hétköznapokba, de talán súlyos szerencsétlenséget hárítottak el a megtett védelmi intézkedések által. A hengercsarnokban elegendő egy rossz lépés, hogy baleset történjen. Valószínű erre gondolt az a munkásvédelmi aktíva, aki javasolta, a felszakadt aljzatbetonozás kijavítását. Forintban jelentéktelen ez a betonozás, az emberre nézve viszont nagyobb biztonságot, könnyebb munkavégzést jelent. Állandó üzemi rendet! A kisebb rezsijellegű munkásvédelmi intézkedések, illetve beruházások bőven kamatoznak. A munkás nyugodtan dolgozhat, kevesebbet idegeskedik. Néha egy haszontalannak látszó egyszerű védőpalánk feloldja a hetek, vagy hót napok óta tartó idegességet, s ez már a kamat, ami a munkán meglátszik. Az üzemi rend is hasonló, kevés beruházást igénylő dolog. Az első, nagyobb rendcsinálás lehet, hogy többe kerül, de ha megfelelő propagandával állandósítani tudják, okvetlenül csökken a balesetek száma. Ma már sok üzem, gyárrészleg magáévá tette az állandó üzemi rend gondolatát, egyes helyeken azonban, mint például a nagykovácsüzemben csupán átmeneti a rend. Pedig a szabályosan tárolt anyag mozgatása gyorsabban megy, és sokkal kisebb a baleseti lehetőség. Igen sok súlyos eset okozója volt már a rendetlenség, ideje lenne végérvényesen felszámolni. A Lenin Kohászati Művekben csökkenő tendenciát mutat baleseti statisztika. Főként a kisebb esetek száma csökken, ezen belül azonban a súlyos balesetek arányszáma nem. Ebből adódik, hogy az egy balesetre eső gyógyulási idő növekedett, az első negyedévben. Ahol dolgoznak, a baleseti veszély kísérőjévé szegődik az embernek. De ezt nem szabad elfogadni törvényszerűségnek. Az állandó éberség, nagy figyelem a jelentéktelent nem lebecsülő óvatosság, legyőzheti a baleseti forrást, csökkentheti azok számát. Akkor lesz igazán hatásos a munkásvédelem, ha nemcsak az e területen dolgozó aktívák járnak nyitott szemmel, hanem minden munkás a legkisebb szabálytalanság láttán leadja jelzését, még ha látszatra a legjelentéktelenebbnek tűnő dologról is van szó. — H — iiimiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiimiiiiiimiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Szép vállalásokat tett a jubileumi versenyben a villamos javító számos szocialista brigádja. A brigádtagok jó munkával járultak hozzá a vállalások teljesítéséhez. Molnár Ferencné, betanított marós egyike a legjobban dolgozó nőknek. Kitűnő egyéni teljesítményeivel sokban hozzájárul a kollektíva sikeréhez. 1967. Július L Zöldségügy Az utóbbi napokban többször felhívták szerkesztőségünket telefonon, és reklamáltak, hogy itt, közvetlenül a gyár mellett, ismét akadozik a zöldségellátás. A telefonálóknak igazat adunk: mire kijönnek a délelőttös műszakból, rendszerint csak igen fonnyadt árut tudnak venni, ha van. Sajnos, legtöbbször erre nincs mód, az általunk is örömmel üdvözölt új zöldséges bódé a dolgozók iskolájánál, nem igen váltotta be az iránta táplált reményeket. Több, jobb és frissebb árura lenne szükség. A száraz bab a nyári hónapokban nem idénycikk, s főként arra kellene törekedni, hogy két óra után is be tudjanak vásárolni a dolgozó nők. A telefonálók azt is szóvá tették, hogy miért kellett beszüntetni a trafikkal szemben levő zöldséges boltot, amikor a sarkon kezdődő építkezés miatt még nyugodtan árusíthatna, könnyebbé tette volna a zöldségellátást. Más megoldás is kínálkozik: az üresen álló kis bódét át lehetne helyezni ideiglenesen a trafik oldalára. Nem cél, hogy üresen álljon, ellenkezőleg, a hivatása: friss zöldséggel ellátni a munkába menő, vagy munkából jövő dolgozókat. A telefonálók egyéb javaslatot is felvetettek; a kora reggeli fűszerbolti szeszesital-árusítás helyett, helyesebb lenne, ha az e célra beállított elárusítók esetleg friss zöldséget árulnának, kitehetnének egy asztalt az üzlet elé, feltételezhetően örömmel vennék a gyárból jövő, a gyárba igyekvők is a friss zöldséget. Mi közreadjuk a javaslatokat s a telefonálók mellett foglalunk állást. Reméljük, az illetékes szervek intézkednek ebben az ügyben.