Diósgyőri Munkás, 1969. július-december (24. évfolyam, 26-51. szám)

1969-07-01 / 26. szám

iÉ*Lí nt í/í»“i/ji /i/Ví ‘rtfilji'n#/i /. / A DIÓSGYŐRI NAGYÜZEMEK DOLGOZÓINAK HETILAPJA XXIV. ÉVFOLYAM. 26. SZÁM ARA 50 FILLÉR 1969. JÚLIUS 1. Növekszik a védelem, csökken a baleset •Janácskoztak a gépgyári munkásvédelmi aktívák Több mint 200 munkásvé­delmi őr és aktíva részvételé­vel tartották meg június 24-én a gépgyár B-kultúrtermében a munkásvédelmi konferenciát. Venczel Vilmos, a szakszerve­zeti bizottság munkásvédelmi felügyelője köszöntötte a meg­jelenteket, az elnökség tagjait, köztük Kovai Pál szociális igazgatót, a konferencia elő­adóját, Csengeri Zoltánt, az SZMT munkásvédelmi osztá­lyának vezetőjét, Szerény Bol­dizsárt, az ÓKÜ munkásvédel­mi felügyelőjét és Tóth Bélát, az LKM biztonsági vezetőjét. Megnyitójában elmondotta, hogy a gépgyári baleseti sta­tisztika csökkenő tendenciát mutat, ami azt bizonyítja, hogy sikerült megértetni a dolgo­zókkal a munkásvédelem tár­sadalmi, politikai, gazdasági jelentőségét. Olyan közügy ez, ami a dolgozók és társaik, de nem utolsósorban a népgaz­daság érdekeit szolgálják. Ezután Kovai Pál szociális igazgató elvtárs tartotta meg beszámolóját. Bevezetőjében ismertette azokat az intézkedé­seket, amelyeket 1968-ban, te­hát az új gazdasági mechaniz­mus bevezetésekor hoztak, a dolgozók munkakörülményei­nek biztonságosabbá, egészsé­gesebbé tétele­­ érdekében. E célt szolgálták azok a rekonst­rukciók, melyek során vala­mennyi melegüzem áttért a ge­nerátor, illetve a kevertgáz üzemeltetéséről a földgáztüze­lésű berendezések használatá­ra, a kovácsüzem rekonstruk­ciója, a nagymegmunkáló öl­tözőinek, fürdőinek korszerű­sítése, bővítése. — A szakszervezeti bizott­ság munkásvédelmi bizottsága és a munkásvédelmi osztály, valamint a munkásvédelmi aktívahálózat között igen jó a kapcsolat — mondotta Koval elvtárs. — Tájékoztatják a bi­zottság tagjait és a munkásvé­delmi aktívákat az időszerű munkásvédelmi feladatok vég­rehajtásáról. Ez fontos, mert a munkásvédelmi tevékenység­gel szemben egyre nagyobbak a követemények Többet várunk a munkásvé­delem területén dolgozó aktí­váktól és elvtársaktól, ponto­sabb és precízebb munkát kö­vetelünk meg azért, mert csak a fokozott tervszerűséggel le­het jelentősen javítani vállala­tunk munkásvédelmi helyzetét. Dolgozóink jelentős része betartja a munkásvédelmi rendszabályokat és előírásokat. Aktívan foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogyan lehet a min­dennapi termelő tevékenységet balesetmentesen, és biztonsá­gosan végezni. Ezt igazolja az a tény, hogy 1968-ban 111 eset­ben nyújtottak be a munkás­védelemmel összefüggő újítá­sokat. Ezek közül 90 újítást elfogadtak, 13-at pedig átdol­gozásra visszaadtak. A gondoskodást a dolgozó em­berről bizonyítja az is, hogy vállalatunknál már mindenütt bevezetésre került a 44 órás munkahét. Az egészségre ár­talmas munkakörökben fog­lalkoztatott dolgozók közül 77-en 42 órás, 21-en 40 órás és 50-en 36 órás csökkentett munkaidőben dolgoznak. Az egészségügyi ártalmaknak ki­tett dolgozók közül 391-en 3, 543-an 6 nap egészségügyi pót­­szabadságot kapnak. A meleg munkahelyen dolgozók közül 615-en védőételben részesül­nek. Az üzemegészségügyről el­mondotta Koval elvtárs, hogy bár a vállalat ü­zemorvoshián­nyal küzdött,­ mintegy 3993 dolgozónál vé­gezték el a kötelezően előírt orvosi vizsgálatokat, a napi rendszeres orvosi kezelésen kí­vül. Nem hátráltatta a negyed­éves szemléket sem az orvos­hiány, mert helyettük — egyes esetekben — az egészségügyet képviselő dolgozók jelentek meg. Az elmúlt évben, szemlé­ken észlelt hiányosságokat 854 pontban foglalták össze. Ezek közül 724 hiányosságot határ­időre, 100-at határidőn túl ké­szítettek el. 27-et csak ez év első felében tudtak felszámol­ A vezetők feladatairól és kö­telességeiről Koval elvtárs a következőket mondotta: “ Minden vezető legfonto­sabb feladatának kell lennie, hogy a szükséges intézkedése­ket megtegye az általa irányí­tott és foglalkoztatott dolgozók biztonsága érdekében. Ahol en­nek nem tesznek eleget és gon­datlanságból vagy nemtörő­dömségből súlyos­ baleset kö­vetkezik be, prémiummegvo­nást alkalmazunk. Ilyenre pél­da az elmúlt évben bőven ta­lálható. Nagyfokú lazaság különösen a közlekedési eszközök vezeté­se, használata, illetve az anya­gok szállítása közben volt ta­pasztalható. A vizsgázott tar­goncavezetők, bár ismerik a KRESZ előírásait, a vállalatra vonatkozó közlekedési szabá­lyokat, számos esetben Sokan megnézték... Az LKM és a DI­­GÉP vállalatvezető­sége június 18—25-e között a vasasklub­ban kiállítást rende­zett a BNV-n bemu­tatott termékeiből. A csavargyár termékei­nek egy része is ott volt a kiállított tár­gyak között. A kiállításon a nagyobb, több tonna súlyú termékek — ma­gt­­ól értetődően - csak képfelvételekről voltak láthatók, azonban a kiálló­nak így is nagy sikere volt, sokan megnéz­ték. mégis megszegik azokat. Ezekről a jelenségek­ről a gyáregységvezetőket írás­ban tájékoztatjuk és kérjük a (Folytatás a 2. oldalon.) Ilyen még nem volt (Az LKM propagandairodája jelenti)) Július 26-án kiszállítási csúcseredményt ért el a gyár. Egy nap alatt 5127 tonna árut továbbítottak a rendelők felé. A túlteljesítés értékét növeli az­­ a tény, hogy a napi kiszállítás átlagosan 2600 tonna szokott lenni. A napi kiszállítási terv ilyen nagymértékű túlteljesítése, a közlekedési gyáregység, a hen­germű gyáregység és a terme­lésirányító szolgálat dolgozói céltudatos tevékenységének eredménye. Felavatták munkásőreink új otthonát Az országos parancsnokság kitüntette az építőmunka legjobbjait Örömteli, izgatott várakozás előzte meg az ünnepséget. Az egyenes sorokba felsor­ako­zott munkásőrök, a meghívott vendégek elis­meréssel szemlélték az új, impozáns épületet. Csak a vasas fúvószenekar pattogó indulóinak sikerült enyhíteni a várakozás feszült perceit Június 28-án, szombaton a Lenin Kohászati Művek munkásőr otthonának avatásánál a két gyár párt-, gadasági és társadalmi vezetőin, dolgozóin kívül megjelent Papp Árpád, a mun­kásőrség országos parancsnokai, Veres Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Havasi Béla, a városi pártbizottság első titkára, Stock János vezérőrnagy, helyőrségparancsnok. El­lőttek az avatóünnepségre a megye és a vá­ros párt-, társadalmi szerveinek, fegyveres tes­tületeinek és a társvállalatoknak képviselői, az új objektum építésében részt vevő dolgozók. Nem sokkal 11 óra után, An­gyal András zászlóaljparancs­nok jelentéstételével elkezdő­dött az avató ünnepség. Ezt követően Árvai Béla, a nagy­üzemi pártbizottság PTO ve­zetője megnyitójában méltatta a munkásőrség 12 éves f­ennál­­lásának­ jelentőségét, amely legbiztosabb záloga annak, hogy népünk békés, alkotó munkáját nyugodt, biztonságos körülmények között folytat­hassa. Rövid bevezetője után Nemeskéri János, a nagyüze­mi pártbizottság titkára tartot­ta meg ünnepi beszédét. — Még nincs messze az 1968. szeptember eleji alapkőletétel, de máris büszkélkedhetünk a modern létesítménnyel, mun­kásőreink új laktanyájával. Köszönetet mondok a válla­lat vezetősége nevében mind­azoknak a tervezőknek és kivitelezőknek, társadalmi munkásoknak és a fegyveres testületek katonáinak, — akiknek telkes, gyors mun­kája révén rövid idő alatt el­készült az új épület. Az Oprendek Sándor mun­­kásőrzászlóalj LKM egységei hűen teljesítették és teljesítik feladataikat. Bizonyítja ezt az is, hogy az egység kiváló ered­ményeket ér el és hosszú éve­iken keresztül a megye kiváló alegységei közé tartozik. Párt­megbízatásuk maradéktalan teljesítésénél többször kaptak országos, megyei és zászlóalj­­parancsnoki dicséretet. Az új otthon birtokbavételével meg­oldódik munkásőreink legré­gibb gondja: a kiképzési, a parancsnoki, a szolgálati teen­dők ellátását végre nyugodt körülmények között tudják majd végezni. Kérjük munkásőreinket, hogy az átadásra kerülő objek­tumot tekintsék a megbecsülés jelének. Viszonzásképpen csak annyit, hogy igazi, kommunista ember­hez méltóan éljenek és dol­gozzanak, büszkén és bátran védelmezzék szocialista ha­zánk a magyar nép érdekeit, vívmányait. Ezután dr. Énekes Sándor vezérigazgató közvetlen sza­vakkal adta át az LKM dolgo­zói nevében az épületet a munkásőrség országos parancs­nokának. — Őszinte öröm ez — mon­dotta Énekes elvtárs —, mert munkásőreink élen járnak a termelésben­­ éppúgy, mint munkásőri kötelezettségeik, feladataik végrehajtásában. Legyenek hű katonái pártunk­nak, védelmezzék becsülettel dolgozó népünket. Papp Árpád elvtárs köszö­netét fejezte ki a gyár párt-, gazdasági és társadalmi veze­tőinek azért a nagyfokú, aktív segítségért és támogatásért, melynek során elkészült az új munkásőrotthon. Az avató ünnepség befejezé­seként került sor a kitünteté­sekre, jutalmazásokra. Papp Árpád, a munkásőrség országos parancsnoka a Haza szolgála­táért érdemérem arany foko­zatával tüntette ki dr. Énekes Sándor vezérigazgatót, Nemes­kéri Jánost, a nagyüzemi párt­­bizottság titkárát, Árvai Bélát, a PTO vezetőjét, Koszti Lajost, a szakszervezeti bizottság tit­kárát, Faragó Andort, az épü­­letkarbantartó gyárrészleg ve­zetőjét. Az érdemérem ezüst fokozatát nyolcan, a bronz fo­kozatot hatan kapták meg Munkásőr emlékéremmel 18 munkásőrt jutalmaztak, 15-en országos, 6-an megyei parancs­noki jutalomban részesültek. A nagyüzemi KISZ-bizott­ság tit­kára, Pala­ Érdre, az építésnél segített karhatalmistáknak a KISZ-bizottság ajándékát, egy sportfelszerelést adott át. Az avató ünnepség után a meghívott vendégek és mun­kásőrök, a gyár vezetői­­ sör­­sétán ismerkedtek meg a me­gyében egyedülálló, impozáns munkásőrlak­tanyával. Az átadást megelőző pillanatok. Nemeskéri János, a nagyüzemi az­ ünnepi beszédét mondja. pártbizottság titkára Fotó: Irmai István Angyal András, az Oprendek Sándor m­unkásőrzászlóalj parancsnoka jelentést tesz Papp Árpádnak, a munkásőr­ség országos parancsnokának. ű*fÁRI JFLIX Az LKM számítóközpont­ja egyre szélesebb területen szolgáltat naprakész adato­kat. A különböző kódszám­rendszerek hamarosan módot adnak a blokksori termelés, a kemencék hevítése és a mun­kaigényességek részletes is­mertetésére i s. A kohászatban ez év v­égéig 13 kisebb-nagyobb fe­losztás bevezetésére kerül sor. Ugyanakkor a tervek zerint, 33 megkezdett fejlesztés kivi­telezése 1970-ben valósul meg.­­ Ebben az évben az LKM hevítő kemencéjében kísérle­tek folynak az anyag­veszteség csökkentésére. A kutatási osztály különféle tüzelési mó­dokat és kemence-atmoszfé­rákat próbál ki kisebb veve­­képződés céljából.

Next