Diósgyőri Munkás, 1971. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-05 / 1. szám

Gyáraink dolgai és nagy többségükben a kellemes meleg otthonban, családjukkal vagy szórakozóhelyeken töltötték a szilveszter estét. Jó kedvvel, vidáman búcsúztak az óévtől és kívántak egymásnak boldog új esztendőt. Az LKM melegü­zemeiben azonban dolgoztak az emberek, így a nagyolvasztónál is, ahol ez a felvétel készült. A lI-es kohónál jött össze egy percre boldog új esztendőt köszönteni a szocialista brigád, amelynek tagjai, jobbról balra: Gulyás Imre, Répási János, Mikula István, Tóth Ernő, Munkácsi László, Valkó Ernő, Mittich János, Veres István, Minárcsik Sándor, Kovács József, Kordos Béla és Paulik Miklós brigádvezető. Fotó: Pác­ Pál Köszönet 3 jól végzett munkáért ! A DIGÉP kollektíváit dicsérték 1970 utolsó munkaértekezletein ,s három utóm­­unkanapján több érté­­k­ és elismerő jellegű érte­kezletre került sor. Decem­sr 30-án szerdán a Lenin Kohászati Művek párt-vég­rehajtó bizottsága tartotta meg soros ülését. A vb — Koszti Lajos elvtárs elnökle­tével — felvételeket hagyott jóvá a munkásőrségbe. Ez­után a pártbizottság titkára értékelte az esztendő politi­kai, gazdasági eredményeit. Koszti elvtárs hangsúlyozta, hogy az L­KM kollektívája becsületes, jó munkával zár­ja 1970-et, a harmadik öt­éves terv utolsó évét. Köszö­netet mondott a végrehajtó bizottság, a pártbizottság tag­jainak, a szakszervezet, a KISZ, a nőtanács aktiválnak a közösség érdekében végzett munkájáért. Részt vett az ülésen Drótos László elvtárs, a városi párt­­bizottság titkára is, aki meg­választása előtt, mint az ipari osztály vezetője köz­vetlenebbül is ismerte a s­­ár dolgozóinak erőfeszítéseit, in t­örek­vései­t. Hozzá s­­ólásában Úgy értékelte —­ miközben átadta a gyár kommunistái­nak, dolgozóinak a városi pártbizottsis köszönetét és ihkiv-Vv "-j it —, ön"'/ n-i vm ,-n: ,, érhez. '-"■'ke~,'Itr! dol­gozzunk új ötéves tervünk sikeres teljesítéséért is. Másnap, december 31-én reggel a Diósgyőri Gépgyár párt-végrehajtó bizottsága tartotta meg soron következő ülését. Mónus Antal elvtérs meleg szavakkal emlékezett meg dolgozóink példás helyt­állásáról, a jubileumi ver­senyben elért szép sikerek­ről, amelyek a kongresszusi verseny során még nagyobb segik­ö­ net nyújtottal­ az éve tervek teljesítéséhez. A párt­­bizottság titkára itt is meg­köszönte a párt és tömeg­szervezeti aktívák szorgal­mát, azt a segítséget, amelyet a legfontosabb feladatok, a tervek teljesítése, a párt­­szervezetek újraválasztásá­hoz és több fontos munká­hoz nyújtottak. Ezt követően Harvasi Béla elvtárs, a városi pártbizott­ság első titkára — a vb ülé­sen szintén részt vevő Mol­­dován Gyula és Drótos László városi titkárok — jelenlété­ben — tolmácsolta a megyei és a városi pártbizottságok köszönetét a jól végzett mun­káért, majd j­ókí­vánságaika­t az 1971. esztendő feladatai­nak eredményes végrehajtá­sához. Havasi elvtárs úgy ér­tékelte, hogy a DIGÉP dol­gozói 1970-ben tovább szilár­dították egységüket annak érdekében, hogy a gépiparra váró nagyobb feladatoknak megalapozottan eleget tudja­nak tenni. A déli órákban kibővített műszaki konferenciát tartot­tak az LKM-ben, ahol részt vett Dojcsák János, a megyei pártbizottság titkára, Moldo­van Gyula, Drótos László, a városi pártbizottság titkárai, Tóth József, az SZMT vezető titkára, Rózsa Kálmán, a vá­rosi tanács vb-elnökhelyette­­se. Koleszár István rendőrez­­redes, a megyei rendőr-főka­pitányság vezetője és több társadalmi szervezet vezetője. — Gyárunk 200 éves tör­ténelme alatt ebben az évben értük el a legszebb, a legna­gyobb eredményt. Ezt a mun­kát szeretném megköszönni ez alkalommal a jelenlevő helyi vezetőkön keresztül kü­lönböző gyárrészlegeink, üze­meink dolgozóinak — mon­dotta évvégi köszöntőjében a többi között dr. Énekes Sán­dor Vezérigazgató elvtárs. Ez­után számokkal is bizonyítot­ta szép eredményeink nagy­ságát, majd tolmácsolta a miniszter elvtárs jókívánsá­gait a gyár dolgozóinak, csa­ládjaiknak, amelyre előző na­pon Budapesten kérte meg dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter. A vezérigazgató elvtárs — miközben a jelenlevőkön ke­resztül boldog új évet kívánt a gyár valamennyi dolgozójá­nak — kérte: 1971-ben is szorgalmas munkával, igye­kezettel teljesítsük kötelessé­günket mindannyiunk továb­bi boldogulására. A DIÓSGYŐRI NAGYÜZEMEK DOLGOZÓINAK H­É­T 11 A P­I­A XXVI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ARA­NQ FILLÉR 1971. JANUÁR 5. * * * * * * * * * * * * 1971 19 IS Népgazdaságunk negyedik­­ éves tervének Hogyan kezdjük az új esztendőt ? Gazdasági-műszaki, g­y­áz­egységvezetőink nyi­latkozata Az elmúlt évet mind a­ Lenin Kohászati Művekben, mind a Diósgyőri Gépgyárban sikeresen zártuk le. A népgazdaság és a vállalatvezetés által kitűzött célt gyáraink dolgozói megvalósították, és ezt a tényt őszin­te örömmel rögzítjük. Az új, 1971-es év szintén nagy feladatokat tartogat a két nagy kollektíva részére, s azok megvalósítása komoly erőfeszítést igényel. Gyárainkból egységvezetőket, főmérnököket szólal­tattunk meg, milyen gondolatokkal, milyen tervekkel elképzelésekkel kezdik az új évet? Megfelelő feltételeket LOVÁSZ TIVADAR, a csavargyár főmérnöke. — Az 1970-es esztendővel kell kezdenem, amely szá­munkra nem a legteljesebb sikerrel végződött. Elsősor­ban, mert gyártmányaink sokkal munkaigényesebbek voltak, mint 1969-ben, s eh­hez hozzájárult még az ál­landóan visszatérő munka­erő-problémánk is. Tonitális tervünk nv­et teljesítése elle­nére is azonban az egy fő, egy­ napra eső termelés növe­kedett, ugyanakkor a terme­lékenység is. Ennek követ­kezménye, hogy a nyereség­­tervünket több mint 10 szá­zalékkal teljesítettük túl, holott a mi termékeinket az áringadozás erősen befolyá­solja. Az 1971. évi tervünket már ismerjük és természete­sen a feladatokat teljesíteni is akarjuk. Feltételezésünk szerint azonban az előre lát­ható és még mindig fennálló létszám­problémák miatt igen nagy erőfeszítésre lesz szük­ségünk, hogy azt hozzuk is. Ennek tudatában igyekez­tünk úgy előkészíteni az új évre való átállást — figye­lembe véve Kádár elvtársnak a X. pártkongresszuson el­hangzott szavait, amelyek a műszakiakra vonatkoznak —, hogy biztosítottuk a maxi­mális műszaki feltételeket, és jelen pillanatban egy-két alapanyag levételével, a be­indulás zökkenőmentes volt. A műszaki feltételek foko­zotta­bb biztosítása mellett természetesen gyáregységünk 23 szocialista brigádjára tá­maszkodunk a legjobban, amelyek közül 16 brigád, el­múlt évi jó munkája alapján arany, ezüst és bronz fokoza­tot értek el. Csökkentjük a kiesési időt FERLING JÓZSEF, a kovácsoló-gyáregység főmérnöke, LKM: — Az elmúlt esztendőben maximális erőfeszítést kellett kifejtenünk, hogy a tonnális tervünket részben teljesíteni tudjuk. Ennek egyik oka a terheletlenség volt, tehát ob­jektív tényező. 1971-ben 2000 tonnával magasabb tervszin­tűet irányoztunk elő, s ennek az az oka, hogy a legnagyobb megrendelőnk, a Diósgyőri Gépgyár teljes leterhelést szerzett a vasúti kerékpár al­katrészekből . Ebben az évben fokozot­tabban kívánjuk kihasználni a kapacitást, az összes kieső időket csökkenteni akarjuk, éppen ezért folyamatos anyagellátás szükséges a társüzemek részéről. Ezekkel párhuzamosan a gép- és ke­­mencejavítások gondosabb kivitelezésére is ügyelünk majd, tehát lelkiismeretesebb javító munkát követelünk, hogy ritkábban kerüljön erre sor, amely egyben azt is je­lenti, hogy huzamosabb időn át üzemeltetjük gép- és ke­menceparkunkat egyfolytá­ban. Az elmondottakon kívül előre akarunk lépni a szak­­munkásellátásban, intenzí­vebben fogjuk kiképzésüket végrehajtani, főleg belső erő­ből, hogy ezen a téren se le­gyen fennakadás. Bár az 1971-es feladatok nagyok, azokat minden körülmények között teljesíteni akarjuk. Erre biztosíték munkásaink és műszaki gárdánk szor­galma és szaktudása. Brigádjaink segítségével MOLNÁR JÓZSEF, az F-egység vezetője: — Hatalmas munka vár ránk az új esztendőben, mert, szeretnénk „kiköszörülni a csorbát”, lemaradásunkat a kongresszusi versenyben. Mű­szakfejlesztési tervünket, me­lyet eddig is túlteljesítettünk, az 1971-es évben még jobban szeretnénk megoldani. Havi ütemes termelésünk javítását, szolgálja a munkába álló hőkezelő agregátkemence, mely megrövidíti majd az átfutási időt. A három mű­szakban dolgozó kovácsolást végző dolgozóink eddig is folyamatosan, jó ütemben termeltek, csupán a végső ki­készítési műveletek miatt lát­szott úgy, mintha a hónap elején lassabb, s a hónap vé­gén gyorsított tempóban dol­goztak volna. A ki­készítőben ugyanis csak egy műszak van, s a hónap elején az egész gyár területén levő igé­nyeknek tettek eleget, s ma­radtunk mi a hónap második felére. Hátráltatóak volt még a munkaerőhiány, ezen is se­gítenek a még belépő auto­mata berendezések, a ková­csoló manipulátor, s egy ada­goló manipulátor. Ezek a meglevőkkel együtt megkön­­­nyítik az itteni nehéz fizikai munkát, és rendkívüli mér­tékben meggyorsítják. A munka jobb megszerve­zésével, az új gépekkel, a he­re zes­ rek­on­s­t­r­ukcióval és elsősorban a szocialista bri­gádjaink segítségével, úgy gondoljuk, az 1971-es eszten­dőben 30—40 százalékos többlettermelést tudunk el­érni. Együtt a társadalmi szervekkel MAGYARI ISTVÁN, a kábelgyártó gyáregység vezetője: — Első helyezést értünk el a pártunk X. kongresszusára indított gyáregységek közötti versenyben. S e helyezés kö­telezi, további jó munkára sarkallja egységünk minden dolgozóját. Arra, hogy az ez évi versenyben is elsők le­gyünk. Sikerünk alapja a­z, volt, hogy szorosan összekap­csoltuk a politikai, gazdasági és társadalmi munkát, így kell cselekednünk most is. Le kell bontanunk éves tervün­ket negyedévekre, hónapok­ra, dekádokra, főleg üzemek­re, mondhatnám úgy is, hogy szinte emberekre, hiszen a meglevő kapacitástól függ minden, szocialista brigád­jaink vállalásaitól, a jó cso­portosítástól, a megfelelő technológia alkalmazásától, és attól, hogy továbbra is folytassuk a gyártmányon­­kénti elemzést a gazdaságos­ság érdekében. Nagyon pon­tos felméréseket kell végez­nünk előzetesen, hogy a mű­szaki előkészítés is megfelelő legyen. S e felmérések alap­ján kell megkeresni a társa­dalmi szerveket, m­a problé­mánk van, vagyis nem akkor, amikor a gond már gyakor­latilag jelentkezik. Amikor értékelték az 1970-es évben végzett munkánkat, azt mondták: 100 százalékos tervszerűséggel és gazdaságo­san dolgoztunk. Ezt szeret­nénk az idén is megismé­telni. A 100 millió forintos évi tervünket — melynek legalább 90 százaléka export — úgy teljesíteni, hogy az év végén is ugyanezt a jel­lemzést mondják rólunk.

Next