Diósgyőri Munkás, 1971. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-02-23 / 8. szám
DIÓSGYŐRI MUNKÁS 1971. február 23. E Hozzászólások az LKM küldöttértekezletén A múlt heti számunkban jeleztük, hogy visszatérünk az LKM szakszervezeti küldöttértekezletére, közöljük a felszólalásokat. A tanácskozás aktivitására jellemző, hogy 21 küldött jelentkezett felszólalásra, ezek közül azonban csupán 14-en kaptak szót, az idő rövidsége miatt. Az elnökség javasolta: a további felszólalni kívánó küldöttek írásban juttassák el véleményüket a vszb-hez. Az írásbeli beszámolók feletti vita előtt Gácsi Ferenc tartott szóbeli kiegészítőt. Röviden vázolta a kül- és belpolitikai helyzetet, majd többek között ezeket mondotta: — Vállalatunk 1965 óta elért töretlen fejlődését a harmadik ötéves terv utolsó évében is biztosítani kívánta. Ezért, eredményeink fokozására, 1970. évre részletes műszaki, gazdasági, valamint munka- és szociális tervet dolgoztunk ki. Vállalatunk dolgozói megértették pártunk és kormányunk, a SZOT és a KISZ Központi Bizottság közös felhívását az árvíz okozta népgazdasági károk felszámolására — az 1970. évi hármas jubileumra tett felajánlásainkat a júliusi termelési tanácskozásokon kibővítették , és az MSZMP X. kongresszusának tiszteletére újabb felajánlásokat tettek. Ennek eredménye, hogy vállalati nyereségünk az 1969. évi 531 millió forinttal szemben előreláthatóan 610 millió forint volt az elmúlt esztendőben. Eredményeink növelése érdekében döntő mértékben játszott szerepet az intézkedési terveinkben foglaltak végrehajtása. Termelési volumenünk emelkedett, 1970. évi exportfeladataink nagyobb részét már az első fél évben teljesítettük, ezáltal azonos termékmennyiségért több konvertibilis valutához, illetve nyereséghez jutottunk. Dolgozóink szociális, munkásvédelmi és kulturális ellátottságának javítása érdekében szintén végrehajtottuk a komplex intézkedési tervünkben szereplő feladatokat. Dolgozóink jövedelemszintjének növekedésére 1970-ben 4 százalékos bérfejlesztést hajtottunk végre. Szakszervezetünk termelést segítő munkájáról az írásban kiadott beszámolóban elemzést kaptunk mind pozitív, mind negatív vonatkozásban. S most jelentem a tisztelt küldöttértekezletnek, hogy vállalatunknál a bizalmiak, a műhely-, osztály-, gyáregységi és igazgatósági bizottságok, valamint a társadalombiztosítási tanács választását a kitűzött időre befejeztük. Megválasztásra került 963 bizalmi, 193 bizalmi helyettes, ezeken belül 56 fő lett vezető bizalmi. A bizalmi választásokon részt vett a szervezett dolgozók 86 százaléka. A vállalat gazdasági, szervezeti felépítésének megfelelően, és a döntésekhez szükséges informáltság, valamint jogkörök és hatáskörök szélesítése érdekében szervezeti változtatást határoztunk el, így a nagy létszámú és széttagolt gyárrészlegeknél összesen 35 műhelybizottság került megválasztásra. Az üzemi és igazgatósági szakszervezeti bizottságok választásán megválasztásra került 219 vezetőségi tag. A választások sikeres lebonyolítását nagyban elősegítette a decemberi taggyűléseken megválasztott jelölő bizottságok eredményes tevékenysége. Munkájukra az volt a jellemző, hogy a káderek kiválasztásánál következetesen kikérték a helyi párt- és KISZ-szervezetek, szakszervezeti aktivisták, gazdasági vezetők, és természetesen a tagság véleményét is. A jelöléseknél arra törekedtek, hogy a javasolt személyek tükrözzék az adott egység összetételét. Ez a törekvés realizálódott is a választások során. Reális értékelés Gácsi Ferenc referátumának végén a vállalati szakszervezeti tanács nevében köszönetet mondott a megyei, a városi, a vállalati pártbizottságnak, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elvi és módszerbeli segítségéért, amelyet az elmúlt négy esztendő alatt nyújtottak. Ezután került sor a felszólalásokra, amelyet helyhiány miatt csupán szintén kivonatosan tudunk közölni. Az első felszólaló Végh István, a középhengerműi párt-, szak- és KISZ-szervezet, valamint a gazdaságvezetés, az összdolgozók nevében meleg szeretettel köszöntötte a küldöttértekezletet, és egyben bejelentette: a vszt négyéves munkájáról összeállított beszámolót áttanulmányozták és elfogadásra javasolják. Az üzemi problémákról szólva megemlítette: kikészítési és kiszállítási feladataikat is száz százalék felett teljesítették, de nagyon nehezen, mert munkájukat károsan befolyásolta a darupálya javítása, a görgőgépek áthelyezése, az állandó létszámhiány. A gép- és villamoskarbantartó gyáregység üdvözletét Simon Józsefné tolmácsolta, és megállapította: a viszt reálisan értékelte a végzett munkát, és határozta meg a jövő feladatait. A gyáregység dolgozóinak nevében néhány észrevételt tett a komlóstetői lakótelepről; jó lenne, ha a tiszt segítségével tervbe vennék a lakótelep gázvagy távfűtéssel való ellátását és iskolát is építenének. Az egyetem élelmiszer- és húsbolt-ellátása sem kielégítő, a zöldségféle, a húsáru, de sokszor a kenyér és a tej beszerzése is problémát okoz. Az itt lakó nődolgozók ilyen körülmények között — beleértve még az állandó zsúfolt autóbuszközlekedést is — bizony nem tudják szabad idejüket úgy beosztani, hogy abból önművelésre és társadalmi munka végzésére is jusson. Rábai István, a gyár KISZ- bizottságának megbízásából az ifjúmunkások és a fiatal műszakiak nevében köszöntötte a küldöttértekezletet. Hozzászólását két téma köré csoportosította: a gazdasági, illetve a termelést segítő munkaverseny szervezése, lebonyolítása és értékelése, és a szakszervezet, a KISZ különböző szintű szervezeteinek együttes érdekvédelmi tevékenységének helyzete, feladatai a gyárban. Mielőtt a két témát konkrétan tárgyalta volna, elmondotta: az elmúlt választástól eltelt négy évben, de különösen 1969-től eredményesebb lett az LKM-ben a szakszervezet és a KISZ kapcsolata. A nagyolvasztó gyáregység szakszervezeti tagsága nevében kívánt jó munkát a küldöttértekezletnek Margóczi Imre. Felszólalásában többek között a munkaerő-fluktuációval foglalkozott, azzal, hogy ennek következtében a nagyolvasztó létszáma évről évre csökken. Hangsúlyozta: a bérezéssel kapcsolatban komoly problémát jelent az a tény, hogy a kohászaton belül a nyersvasgyártás elvesztette korábbi, a munkakörülményeik miatti kiemelt helyzetét, mivel a többi iparághoz képest alacsony bérfejlesztést tudnak biztosítani. Az acélmű kollektívájának képviseletében Gál Sándor szólalt fel, aki mondanivalóját három kérdésben csoportosította, amelyekben helyet kapott a szervezeti élet, a termelési eredmények és észrevételek néhány kérdésben. A döntési, egyetértési jogokkal kapcsolatosan kijelentette: legtöbb esetben nem a jogoknak a megsértéséről van szó és nem is négyszögi szinten. Talán inkább a középvezetők nem veszik igénybe a legkülönbözőbb kérdésekben a hozzájuk tartozó bizalmiak, aktívák véleményét, sok esetben vissza is utasítják, mondván, hogy erre nincs előírás. Szélesedik az üzemi demokrácia A vasöntöde gyáregység egyik küldötte, Somogyi József szólalt fel ezután. Elmondotta: gyáregységük gazdasági, párt- és társadalmi vezetősége törekszik olyan módszerek alkalmazására, melyek biztosítják az üzemi demokrácia kiszélesítését és gyakorlati megvalósulásait. Az üzemi demokrácia kiszélesítése a szakszervezeti képviselet útján még tágabb teret biztosít, a dolgozók még szélesebb körű kezdeményezéseinek kibontakozására, és azok a tartalékok, amelyek felszínre kerülnek, biztosítani fogják a célkitűzések maradéktalan megvalósítását. A vállalat nődolgozói nevében üdvözölte a küldöttértekezletet Faragó Erzsébet. Felszólalásában az elmúlt 25 évről beszélt, arról, hogy ez idő alatt sikerült felszámolni azt az egyenlőtlenséget, amely a nők helyzetében a férfiakhoz képest fennállt a társadalmi termelésben és a társadalmi életben való szereplésük terén. A nők politikai, közjogi egyenjogúsága biztosítva van, azonban a gyakorlatban több olyan kérdés kerül napirendre, amelyre az egész ország keresi a megoldást a kibontakozás útját. Nem az elvekben, nem a jogokban, nem a politikában van a hiba, inkább bizonyos egyének szemléletében, amellyel megsértik az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét. A tszt által előterjesztett írásbeli beszámolóval teljes egészében egyetértett Kovács Ferenc, a közlekedési gyáregység küldötte. Ismertette a gyáregységben elért eredményeket, a kocsiállások csökkentését, és kérte, hogy a vszb hasson, oda, hogy a mozdony-, a daruvezetők, a fűtők, valamint a forgalom kocsirendeződ személyzetet részesítsék egyenlő elbírálásban a MÁV-nál dolgozó hasonló munkakörű dolgozókkal. Annál is inkább, mivel az LKM területén közismerten sokkal mostohább, valamint balesetveszélyesebb körülmények között végzik az emberek a munkájukat, mint valaha a MÁV-nál Művelődési otthonunk igazgatója, Fülöp László nagyvonalakban ismertette az 1964-ben egyesített diósgyőri vasas népművelési tevékenységet, az LKM és a DIGÉP, valamint a területen élő hozzátartozóik kulturális ellátottságát, a népművelési munkák tartalmi tevékenységét, amelyet a párt művelődéspolitikai irányelvei, a SZOT, a vasas elnökség és a helyi szervek határozatai szabnak meg. Annak a reményének adott kifejezést, hogy a legközelebbi szakszervezeti választás már az új művelődési központban kerül megrendezésre, és jó lenne, ha a dolgozók olyan új művelődési otthont kapnának, amely modern, kényelmes és célszerű lesz. Fontos kérdések a kongresszuson Nagy érdeklődéssel hallgatta a küldöttértekezlet Sáry István, a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetősége titkárának felszólalását, aki jelentős állomásnak tekintette a szakszervezeti választások során az LKM-ben folyó választási tevékenységet. Hangsúlyozta: az itt elhangzottak nagy segítséget adnak ahhoz, hogy azokat a kérdéseket gyűjtsék csokorba, amelyek az elkövetkezendő kongresszuson is szóba kerülhetnek. Az írásos jelentéssel egyetértett, de megjegyezte: a határozati javaslatot is áttanulmányozták a vasas központban és azt egy kicsit kétkedve fogadták. Ugyanis túlzottan szervezeti jellegűnek tekintik, bár egyetértenek azzal, hogy a határozati javaslatban van egy olyan pont, hogy a megválasztott új vezetőség egy akcióprogramot fogalmazzon meg. Mégis, talán meg kell keresni a módját, hogy ennek az akcióprogramnak a kialakításába a küldöttközgyűlés résztvevői beleszóljanak, s egyy olyan széles körű felmérés és véleménycsere alakuljon ki, amely valóban tartalmazza azokat a tennivalókat, amelyek az eddigi munka során, és az itt elhangzottakkal kiegészítve, helyesen és reálisan jelöli meg az LKM szakszervezeti szerveinek a tevékenységét. Mindezt azért említi meg — hangsúlyozta —, mert már birtokában vannak a magyar szakszervezetek a soron következő kongresszusa határozati javaslata tervezetének, amelyben olyan kérdések szerepelnek, mint a mozgalom helyzete, szerepe, életszínvonal, politikai kérdések, szociálpolitika, népművelés kérdései, tehát mindazok az égető problémák, amelyek a szervezett munkásokat foglalkoztatják. A durvahengermű műhelybizottságának titkára, Hudák Ferenc termelési problémákkal foglalkozott. A politikai oktatással, a szakmai továbbképzésről is beszélt, s arról, hogy fejlődik a kollektív szellem, a szocialista brigádok közötti kooperáció. Jól érvényesül a szakszervezet tevékenysége Koszti Lajos, a nagyüzemi pártbizottság titkára a pb és a vb nevében üdvözölte a tanácskozás résztvevőit. Felszólalásának első mondataiban köszönte meg azt a sikeres munkát, amit az elmúlt négy évben a szakszervezeti aktivisták, a párt IX. kongresszusa határozatának végrehajtása, és a X. pártkongresszus előkészítésében végeztek. Beszédében kiemelte: a pártbizottság nagy figyelmet fordított mindig a szakszervezetben dolgozó kommunisták munkájára. Szép eredmény, hogy az elmúlt négy évben, a párt irányításával kedvezően fejlődött a vállalat szakszervezeti tevékenysége. Tovább javult a szakszervezetek irányító munkája, a politikai nevelőmunka, a vállalat előtt álló feladatokra mozgósító tevékenység. A több mint 1100 szocialista brigád jó munkája jelentősen hozzájárult ahhoz az eredményhez, hogy a két kongresszus közötti időszakban a vállalat minden évben elnyerte a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját, és birtokosa a IX. kongresszus tiszteletére alapított kongresszusi zászlónak. Jelentősen javult a szocialista munkaverseny irányítása, tartalmi színvonala, s a vszb eredményesen szervezte a szervezett dolgozók politikai, világnézeti nevelését. A legnagyobb elismeréssel lehet beszélni azokról az intézkedésekről, amelyet a vszb és a vszt tevékenységében, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását célozták. Megfelelő vállalással Somsák Jánosné, a csavargyár küldöttének felszólalása után dr. Énekes Sándor, az LKM vezérigazgatója emelkedett szólásra, aki a felvetődött problémákkal kapcsolatosan megállapította, hogy a hibák, a fejlődéssel együtt járó problémák. Ezekkel párhuzamosan azonban az eddig elért sikerekről is nyíltan kell beszélni, többek között arról, hogy a harmadik ötéves terv során a gyár által megtermelt javaknak az értéke 31 százalékkal növekedett. A termelékenység 30, az átlagjövedelem pedig 19,3 százalékkal növekedett. Mindezek azt bizonyítják, hogy a gyár kollektívája komolyan vette a feladatokat, amelyeket négy esztendővel ezelőtt előirányoztak. A vezérigazgató hangsúlyozta: a bérfejlesztés kulcsa a dolgozók kezében van, s az 1971. évi bérfejlesztés mértéke azon múlik, hogy az üzemvezetők, a szocialista brigádok tesznek-e megfelelő mértékű vállalást a tervek teljesítése érdekében, elsősorban a nyereség túlteljesítésére. Mint fontos problémát említette meg a vezérigazgató a fluktuáció kérdését, de azt is leszögezte: az elmúlt két év során a vállalat tett egynéhány dolgot a gyárban dolgozók megbecsüléséért, tett néhány intézkedést a törzsgárdatagokat illetően. Igaz, az eddig megtett intézkedések nem voltak elég hatékonyak, de tovább kell gondolkodni azon a frappáns megfogalmazáson, amit az acélmű gyáregység küldötte mondott, többet foglalkoznak a gyárból elmenőkkel, mint a megmaradókkal. Az 55 éves nyugdíjkorhatár kérdésében dr. Énekes Sándor elmondotta: ez a probléma a X. pártkongresszuson is felvetődött, a párt és a kormány vezetői jól ismerik, szeretnék is megoldani, s ahogy biztosítottak lesznek a kellő anyagi alapok, ezek a problémák is megoldódnak. Ehhez persze azt is hozzá kell tenni: a megvalósításhoz, jó és kitartó munka szükséges. Közösen az új sikerért Felszólalásának befejező részében az LKM vezérigazgatója megköszönte a gyár gazdasági vezetése nevében a vszt tagjainak azt a munkát, amit az elmúlt négy évben végeztek, az újonnan megválasztandó vszt-nek pedig azt kívánta, hogy amikor négy év múlva tartja beszámolóját, abban olyan eredmények szerepeljenek, amelyek felülmúlják a most elmúlt négy év eredményeit. A nagyon konkrétnak tekinthető felszólalásokat Gácsi Ferenc, a vszb titkárának válaszadása követte, majd a küldöttértekezlet, programjának megfelelően, újraválasztották a vszt, a számvizsgáló bizottság, a TT tagjait, valamint a vasasszakszervezet XXVI. kongresszusa és az SZMT küldötteit. U. J. Gács Ferenc elvtárs Szavaznak a küldöttek beszéde közben. Fotó: Irmai István