Diósgyőri Munkás, 1972. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)

1972-01-04 / 1. szám

** ❖ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVII. ÉVFOLYAM, 1. SZ. ÁRA 50 FILLÉR 1972. JANUÁR 4. *********-X-K-* * * A f • f ! Az n­­ev B­oldog új esztendőt! — mondtuk és mond­ *­juk szeretteinknek * tízszer, százszor ezekben a * napokban. Jókívánságok * tűzijátékával megszórjuk az X utcát, az üzemcsarnokokat, az érkező napok iránt való : bizalmunk vidám szavakka­l testesül, eggyé öleli az együvétartozókat. A föld széles terein sze­­­­rény kertecske hazánk. S­e országunkban sem a leg­­­­nagyobb a mi kedves, szű­­­­kebb hazánk, Diósgyőr, mégis méltán érezhetjük, hogy jókívánságunk nem a megalapozatlan. Jámbor X óhajnál messze tovább va­­­­gyünk. Ezt bizonyítják az ilj új esztendő kezdetén a sze­­* mélyes számvetések, ami­­*­kor mindenki szemügyre !? veszi azt a környezetet is, * amelyben él, ameyben meg­­valósítja elgondolásait. ..i Ilyenkor még a közügyekben ;. kevésbé jártas ember is fél­ti fedezi, hogy legközelebbi jö­jj­­vőjét sem tervezi anélkül, ’… hogy ne venné számba a kö­­­­­össég, az ország sorsának alakulását. A közügyekben­­ elkötelezett emberek pedig pontosan megfogalmazzák a kérdésüket is: folytatódik-e­­­ s tovább a párt 15 éven át­­ bevált politikája? Biztonsá­gi gos, kiszámítható viszonyok­­ között tervezhetem-e ezen­­;­ túl is cselekedeteimet? * A politikánkért való ag­­­­gódás egyúttal ennek a po­­­­­litikának nyújtott aktív támogatással párosul. Pa­­r­=­radoxonnak tűnik, de úgy i­s is mondhatnám, hogy po­­zitív aggódásról van _ szó, * mellyel a tömegek vissza-­­ igazolják irányvonalukat. * Ez nyilvánul meg a párt X. % kongresszusa előtti és utáni * vitákban, eszmecserékben * is. Kiderült, hogy ha a köz­­* vélemény valamivel elége­l­­detlen, elsősorban azzal, * hogy helyenként nem elég * következetesen valósítják % meg ezt a politikát. Ezért * határozta meg a X. kong­r­­resszus abban a meggyőző­­désben a párt további po­li­­itikáját, hogy minél szi­­­­lárdabban tartunk ki poli­­tis­tikánk elvi alapjai mellett * és minél inkább figye­­lme­lembe vesszük a változó­­ körülményeket, annál meg­­­­­­alapozottabban, kiegyensú­­­­lyozottabban haladhatunk * a szocializmus építésében. X Politikánk nem azért­­ nyert bizalmat és nem csök­­­­kenő tartós tömegtámoga­­­­tást, mert problémamen­­­­­tessé tette az életet — ezt Z nem is teheti meg —, ha­­g­j nem azért, mert sokrétűen­­ tagolt társadalmunkban si­­­­került az emberek alapvető jn­ érdekeit úgy összehangolni,­­ hogy személyes törekvésem­ig­két nem kell nap mint nap * társadalmunkkal szembe­ni helyezkedve megvalósítani. 1.< Társadalmunk biztonsága # tehát a párt politikája X változatlanságára alapul. A * változatlanság ebben a vo­­­­natkozásban nem konzerva­­­­tívizmust jelent. Ellenkező­és­leg: feltétlen a haladás szor­­*­galmaz­ásának biztosítása, és Azt jelenti, hogy változatla­­n nők alapvető céljaink és eze­­­­ket szolgáló elveink, módsze­­reink. Azt jelenti, hogy a küszöbén a párt a marxizmus—leniniz­ * mus általános érvényű ta­­­­nításait alkalmazza hazánk * viszonyaira, amiből viszont ijj a változás szelleme követ­ * kezik. Vagyis: szembenéz a * valósággal és tevékenységét # mindig a fejlődés követel­ * ményeihez igazítja. így kell $ értelmezni az 1972. január jjj 3-ával életbe lépő átrende­ % zést, így kell felfogni a * családi pótlék emelését, a jjj nyugdíjasok munkavállalá­ * sának könnyítését stb. S így jjj kell felfogni a január elsejei * lapszámokban napvilágot * látott 1972-es évi terv cél- # kitűzéseit is, amely amel­­­ lett, hogy alapjaiban előbb- jjj­relépést jelent, bizonyos fé­ * keket is üzembe helyezett. Ijj Itt elsősorban a beruházá­ *­sokra gondolunk. Arra, hogy * az elkövetkezendő években * koncentráltabban kell meg- jjj valósítani beruházási el­ * képzeléseinket.­­ * Sikeres haladásunk közben * egy-egy intézkedésünk kap­­­­csán természetesen találko­­zja­­unk türelmetlenséggel is. * A türelmetlenség egyik­ * másik fajtája hasznos, mert in­tettekre, a hibák kiküszö­ *­bölésére ösztönöz. Ha ilyen jjj türelmetlenséggel találko­­­­zunk, most például a Lenin * Kohászati Művekben, azt * hasznosnak kell megítélni. * 1971-ben ugyanis nem si- jjj­került túlszárnyalni az * előző év elért eredményeit, * s ez bizony türelmetlensé- jjj get kell hogy váltson ki jjj vezetőkben, dolgozókban * egyaránt. Olyan türelmet­ *­lenséget kell hogy kiváltson * a Lenin­ Kohászati Művek jjj kollektívájában, hogy 1972- * ben aránylag rövid idő * alatt túlhaladják a nehéz­ * ségeket. Van azonban más­ * fajta türelmetlenség is, íjy amely káros illúziókból * táplálkozik, abból a hiede­­­­lemből, hogy a szocializmus * teljes felépítésének nagy * gazdasági és politikai fel- jjj adatai rövid távon megold­ * hatók volnának, a megol­ * dás csak azért késik, mert * egyes emberek elmulaszt­ Jjj ják megtenni a szükséges jjj intézkedéseket a megoldás­ * hoz. Az ilyen türelmetlenség * ellen már fel kell lépni, * mert ez félreértéshez ve­ jji­zethet, becsaphat, rossz * irányba vezethet bennün­ * ket. * B­ékés esztendőtől bú­­jjj csúztunk a békétlen * világban. Ünnepeink * örömében is forró együttér­ * zéssel gondoltunk a háború * szenvedőire. Értük is szük­ * séges anyagi és erkölcsi * erőinket növelni. A kitűzött jjj célok eléréséért egy-egy * ember külön gyenge és * esendő. De bölcs és szór­­u­­­galmas közösségben nélkü- jjj­lözhetetlen a munkája, a * hűsége, a szava. Ezt ne fe­ jjj­ledjük el az 1972-es esz­ $ tendő egyetlen egy napja- jj- ban sem. í­ í ü? * 'X* * 'A' ■X­ * * * * * * 'X' *************•** ** *** *** Fotó: Varga Sándor Nagy László egy­ségvezető, a má­sodik helyezettnek járó díjat veszi át a C-gyáregység kollektívája nevé­ben Kovács Zoltán vezérigazgató-he­lyettes, termelési igazgatótól és Ba­­rócsi Bélától, a gépgyári szb ter­­melésfelelősétől (Cikkünk a 3. ol­­dalon) Dolgozzunk igényesen, felelősséggel Az 1971. év utolsó munka­napján délután ismét meg­tartotta hagyományos — számvetést végző — munka­­értekezletét az LKM gyár­egységeinek, főosztályainak, párt- és tömegszervezeteinek vezető gárdája. Gyárunk ve­zérigazgatója, dr. Énekes Sándor elvtárs elmondotta, hogy több egység határidő előtt fejezte be éves tervét, mégis 1971 tanulságait fi­gyelembe kell vennünk az 1972. évi feladatok teljesítése érdekében. Szólt az évközben jelentkezett gondokról, dol­gozóink helytállásáról és a munkaszervezésben és a ter­melési berendezések kihasz­nálásánál mutatkozó hibák­ról. Kérte a jelenlevőket, hogy az új esztendőben ele­mezzük mindenütt a tanul­ságokat. A gyár kollektívája képes arra, hogy jobban dol­gozzon, leküzdje a fejlődés­sel együttjáró nehézségeket. Zámbó Pál vezérigazgató-he­lyettes­e is azt hangsúlyozta, hogy van a mi gyárunkban szakértelem, képesek vagyunk jobban dolgozni, de ehhez elsősorban a középszintű ve­zetésnek kell 1972-ben javí­tani szervező, irányító mun­káját. Részt vett a munkaérte­kezleten dr. Bodnár Ferenc elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára is. Hozzászólásában vázolta ha­zánk fejlődésének­ KCI-ben elért eredményeit, a látszóla­gos ellentmondásokat, ame­lyek érezhetők a mi gyárunk­ban is. Ezek között elemezte a világpiaci dekonjunktúrát, a munkaerőhiányt, a belső szervezetlenség következmé­nyeit, amely káros következ­ményekkel járt, nem segítet­te elő a hatékonyság, kívánt szinten való tartását. Java­solta, hogy tárjuk fel minden szinten őszintén az észlelt hibákat, erősítsük a szemlé­leti és cselekvési egységet, korszerűsítsük a technológiát. Egy napot sem késhet nagy beruházásunk, a nemesacél­­finomhengermű építésének befejezése, üzembe helyezése. Állandó igény és követel­mény legyen gyárunkban a termékválaszték bővítése, az export növelése. Dolgozzunk igényesen, felelősséggel, hogy úrrá legyünk nehézségeinken. A megyei pártbizottság bízik abban, hogy a legjobbak pél­damutatásával a jó hírű és az egyre korszerűbb diósgyő­ri kohászat még eredménye­sebben szolgálja a közös ügyet. Dr. Bodnár Ferenc elvtárs végül a résztvevőkön keresztül kívánt nagyon bol­dog új évet ,és egészséget gyárunk minden dolgozójá­nak. Ezt követően Tóth József elvtárs, az SZMT­ vezető tit­kára méltatta kollektívánk 1971 évi erőfeszítéseit, s tol­mácsolta az SZMT jókíván­ságait az 1972 évi feladatok sikeres teljesítéséhez. Az óév utolsó napjaiból Míg mi ünnepeltünk, számos dolgozónk munkával töl­tötte gyárunkban a piros betűs napokat. Pihenés helyett csapolásokkal készítették elő számunkra az új esztendőt a martinászok az óesztendő utolsó napjaiban. Pacz Pál felvétele Hogyan kezdik az évet Szervezettebb, gazdaságosabb termelést jobban előkészített munkát akarunk... Az évkezdés gyakorlatilag sohasem esik egybe a naptári első napo­kkal — kezdte az egyedi szivattyúkat gyártó üzem vezetője Tóth János is­mertetését. — A negyedik negyedév mindig előkészület, — különösen december hó­nap — a következő év fel­adataira. Mi is jól ismerjük azokat a gyáregységi és üzemi tervszámokat, melyeket hoznunk kell, sőt részlete­sen meg is beszéltük az első negyedév már hóna­pokra bontott tervét. Mi, gazdaságvezetők beszá­moltunk pártalapszerveze­­tünk tagságának az 1971-es esztendő sikereiről, gondjai­ról és megvitattuk közösen az új év tennivalóit is. Tudjuk, milyen típusú szivattyúk gyártását kell elvégezni és ami nagy öröm, reméljük nem alaptalan, tehát korai , hogy ígéretet kaptunk: lesz elegendő anyag. Szocialista brigádjaink, a párttagok és a KISZ bevoná­sával szeretnénk elérni, hogy nálunk is fokozódjon a mun­ka hatásfoka. Szervezettebb, jobban előkészített munkát akarunk ezután. Dolgozóink­nak olyan jó gépeket adni és szerszámokat, melyekkel ha dolgoznak, csökken az egyes munkadarabokra eddig megállapított normaidő. Az említett tanácskozások, megbeszélések alkalmával újra bebizonyosodott, hogy kollektívánk, gyárunk és egységünk érdekeiért szí­vesen vállal bármilyen fel­adatot, a hozzáállással tehát nem — ahogy eddig a jövőben sem­­ lesz baj. Félő azonban, hogy ezután is akadozik a külső cégekkel kooperációnk, továbbra is zökkenőket, eset­leg határidő elcsúszást okoz­hat egy-egy igényelt, de idő­re nem szállított alkatrész. A szervezést tehát ezen a vonalon is erősíteni kellene, s­­ akkor az 1972. évi tervünk zökkenőmentes teljesítése biztosítva lenne. Az LKM húzó-hőkezelő gyáregységének dolgozói de­­rekas munkát végeztek 1971- ben, s azzal a szándékkal kezdenek az új esztendőben, hogy ebben az évben még jobb eredményeket érnek el a termelés terén. Vida József, a húzóüzem vezetője arra a kérdésünkre, hogyan kezdik az új évet, a következőket válaszolta: — Elsősorban az előző évi tevékenységünket elemezzük részletesen. Alaposan megvizsgáljuk azokat a problémákat, amelyek gátolták egyes feladataink megvalósítását. Az eddigi elemzéseink arra engednek következtetni, hogy még gazdaságosabbá kell ten­nünk a termelést, az anya­gokkal jobban kell gazdál­kodnunk. Az év első heteiben minden­esetre az úgynevezett országos szinten kiemelt be­ruházások anyagait gyártjuk elsősorban, köztük a Mann­­program anyagait. További konkrét felada­tunk, hogy most, az év ele­jén, üzemszerűen beindít­juk a mechanikus revétle­­nítőt, ami ugyan igen sok technológiai problémát okoz majd, de dolgozóink megmenekülnek a nehéz kénsavas pácolástól, vagyis jobb, egészségesebb, kön­­­­nyebb körülmények között végezhetik munkájukat. Ezzel párhuzamosan, a me­chanikus tevétlenítés révén képesek leszünk a megnöve­kedett tervfeladatok elvégzé­sére is. A leglényegesebb azonban ismételten­­, hogy az új év első májaitól kezd­ve okosan bánjunk az anyag­gal. Nagyjavítások előtt Petró István, az LKM jár­mű- és baggerjavító üzemé­nek vezetője: — Munkánk 90 százalékai: nem tervezhetjük előre, mindig az éppen­­ adódó ja­vításokat végezzük. Január első napjaiban azért külön feladatunk is adódik. A durvahengerde és a kö­­zéphengerde az idén egy­szerre végzi nagyjavítását. Ehhez mi körülbelül 100 dol­­dozónk munkájával járulunk hozzá. Üzemünkben tehát ennyi ember esik ki körül­belül két hétre és erre az időszakra már most előre fel kell készülnünk. Végezzük tehát a kötelező­ szemléket,­­ emellett a szokásos napi fel­adatokat. Egy nap körülbelül negy­ven kocsit javítunk az elő­zetes felkészülés mellett most is. A nagyjavítások idején üze­münkben csak­ az üzemza­var elhárítók dolgoznak.

Next