Diósgyőri Munkás, 1973. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1973-07-03 / 27. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVIII. ÉVFOLYAM 27. SZ. ARA 50 FILLÉR 1973. JÚLIUS 3. Érvényesül a fokozottabb megbecsülés­ ­* Mind a két gyárunkban a közelmúltban igen magas szinten foglalkoztak a dolgozó­k nők helyzetével. Kohászatunkban az elmúlt hét szerdáján kibővített műszaki konferencián * tárgyalták a nők gazdasági és szociális helyzetének javítását és ebben a témában a to­­­vábbi feladatokat. A konferencián dr. Énekes Sándor, kohászatunk vezérigazgatója elnö­­­­költ és gyárunk gazdasági és politikai vezetőin kívül részt vett azon több, gyáregységi,­­ illetve hivatali nőfelelős is. A konferenciára a sokoldalú, mindenre kiterjedő, eredményeket,­­ feladatokat, terveket rögzítő jelentést Káli Lajos munkaügyi és szociális igazgató terjesz­­­­tette elő. Ennek előtte egy héttel gépgyárunk párt-végrehajtó bizottsága foglalkozott a té­­­­mával Müllner Józsefné nőfelelős, a végrehajtó bizottság tagja jelentése, előterjesztése­­­ alapján. A gépgyári nők helyzetével foglalkozó cikkünket a második oldalon közöljük. A nők helyzete az LKM-ben Már 1970-ben intézkedési terv készült az ismert párt és kormányhatározat alap­ján. Köztudott, hogy ma már kohászatunk különböző területein az egész létszám­hoz viszonyítva is számotte­vő: több ezer lány, asszony segíti termelő, alkotó mun­kánkat. A velük való meg­különböztetett törődés ter­mészetesen nem kizárólag termelési probléma, hanem társadalmi ügy is, amely szorosan összefügg népünk gyarapodásával, a demográ­fiai kérdéssel, a gyermekne­veléssel, az anyasággal. Az említett intézkedési tervben foglaltak alapve­tően e gondolatokat rögzí­tik, s ennek alapján való­sul meg évről évre a vál­lalatunknál dolgozó nők helyzetének javítására tett minden intézkedés. Természetesen van miről számot adni. A konferencián többen hangoztatták, s az előterjesztett jelentés is megállapítja: a nők alkal­mazása kohászatunkban a hatékony és folyamatos ter­melés alapvető feltételei kö­zé tartozik, olyan munkaerő, amely nem pótolható. A kró­nikus létszámhiány ismert. Ezért volt az, hogy az intéz­kedési tervnek megfelelően még 1971-ben a munkaügyi főosztály tervszerű felmérés alapján megállapította, hogy 338 olyan munkakör van vállalatunknál, amelyet fér­fiak helyett nők is elláthat­nak. Ez megfelelő szakmai képzés után akkor 1436 nő munkába állíthatóságát jelen­tette. Vállalatunk céltudato­san meg is kezdte a nők szakmai képzését, például különböző gépkezelő, demag­­kezelő, színképelemző, buga­­ollókezelő, darukezelő és­­ darukötöző tanfolyamokon. Sok százan vettek részt ilyen képzésben, és kitűnően meg is állják helyüket. Érdemes megjegyezni, hogy a nők foglalkoztatásának kedvezőbb kialakítására vállalatunk tudományos módszereket alkalmaz. Az új felvételeseket például pszichológiai alkalmassági vizsgálatnak vetik alá. Sőt a­­ régi nődolgozóknál is végeznek úgynevezett be­­válásos kontrollvizsgálatot. Párhuzamosan sok más feladattal az egyik fő cél volt a munkahelyi feltételek javítása, például a nehéz fi­zikai munka megkönnyítése, az egészségügyi ártalom csökkentése. Természetesen ezek megoldása pénzt, beru­házást igényel. Azt azonban elmondhatjuk, hogy kohá­szatunk erejétől, gazdasági helyzetétől függően igen so­kat tett. Példának említhet­jük: az új bugacsiszoló-üze­­met, az új húzó-hőkezelő üzemet, az É­ Ka gyáregy­ségnél a műhelyek és kor­szerű raktárak létesítését. A nagyobb beruházások mel­lett számos kisebb feladatot is megoldottak: az üzemi megbetegedések megelőzése céljából elkészült az ionizá­ciós helyiség, ahová rendsze­resen naponta mintegy 30 nődolgozó jár. Az építésre és felszerelésre félmillió fo­rintot fordított vállalatunk. Folyamatban van az acél­műi laboratórium klimatizá­­lása. Az elmúlt esztendőben ko­hászatunk területén mint­egy 38 helyen korszerűsí­tették, felújították a női öltözőket, 1400 nő került e tekintetben jobb körül­mények közé, az anyagi ráfordítás pedig nem keve­sebb volt mint 2 millió 670 ezer forint. A munkakörülmények ja­vításának területén még szá­mos folyamatban levő, illet­ve tervezés alatt álló hely­zetről van módunk számot­­adni. De külön is meg kell jegyezni, hogy a tűzálló-tég­lagyárban, ahol igen sok nő dolgozik megvalósították a 2 műszakot. (Folytatás a 2. oldalon) I i A jobb munkakörülményekért Minden alkalommal nagyszámú érdeklődő hallgatja meg gépgyá­runkban a munkavédel­mi konferencián előter­jesztett anyagot, mely a dolgozók munkakörülmé­nyeinek javítását szolgál­ja. E feladatokról és a feltárt hibákról beszélt ezúttal is Hámori Sándor műszaki igazgató. A XX. munkavédelmi konferen­cián részt vett Csengeri Zoltán az SZMT munka­védelmi főfelügyelője és dr. Somorjai József üze­mi főorvos is. Fojtán László felvétele A kovácsoló gyáregység szocialista brigádjainak szép példája A kovácsoló gyáregység kollektívája célul tűzte ma­ga elé, hogy éves tervét, ezen belül első féléves tervét, az egyes gyártmányoknál je­lentkező rendeléshiány elle­nére is sikeresen fogja tel­jesíteni. Fontos tényezőként tartja szem előtt az export­terv teljesítését. Ennek ered­ményei már mutatkoznak. A gyáregység kollektívája a szocialista exporttervét jú­nius 19-ig már teljesítette, tőkés exporttervét pedig a félév végéig ugyancsak tel­jesítette. A gyáregység szocialista brigádjai jól ismerik az idő­arányos terveket, hogy azok biztonságosan legyenek tel­jesítve, kommunista műsza­kok megtartására jelentkez­tek, elsősorban a kiemelt ab­roncsexport elősegítése, s a kiemelt soron kívüli beérke­ző fontos rendelések teljesí­tése érdekében. A kommunista műszakon igen eredményes mun­kát végeztek már az első negyedévben is a 2000 ton­nás sajtónál, Rása István és Riczu György, a 15 tonnás pörölynél Králik Ferenc bri­gádjai. Június első felében 3000 tonnás sajtónál Vladár Sándor, Spéder János, Bu­­kovenszki István, a 2000 ton­nás sajtónál Németh András brigádjai. Június 24-én pedig a 6 tonnás pörölynél Farkas József, Sipos Lajos és Babus Sándor szocialista brigádjai. A szocialista brigádok kez­­deményezése a gyáregység teljes kollektíváját megmoz­gatta, ami nagy részben elő­segítette, hogy a gyáregység első negyedév végi fennálló tonnaelmaradását a második negyedévben nagymértékben teljesítette, s várhatóan a félév végére meg is szünte­tik. Szervezeti változások Az­ elmúlt héten az MSZMP Központi Bizottsága ülést tartott. Egyebek között ha­tározatot hozott a KB mel­lett egy új osztály, a területi gazdaságfejlesztési osztály lét­rehozására. Javasolta, hogy a Minisztertanács hozza létre az Állami Tervbizottságot. Ezzel összefüggésben több személyi változás, kinevezés is történt. Az Állami Tervbizottság elnökévé Lázár György, ed­digi munkaügyi minisztert nevezték ki. Munkaügyi mi­niszter Karakas László, a Hajdú-Bihar megyei pártbi­zottság eddigi titkára lett. A KISZ Központi Bizottsá­ga dr. Horváth István első titkárt — tekintettel arra hogy fontos pártfunkciókba­n felmentette tiszt­ségéből és kooptálta dr. Ma­­róthy Lászlót, az MSZMP szentendrei városi bizottsá­gának volt első titkárát, és egyben megválasztotta a KISZ Központi Bizottságának első titkárává. Dalos vendégeink a gyárkapuknál A második vasas dalosünnep első napján — pénteken — az ország minden részéből érkező vendégek tették népesebbé városunkat, szőkébb környezetünket, Diósgyőrt. Ritka látvány, kellemes dallamok fogadták azokat is, akik ezen a napon fél kettőkor műszakba mentek vagy ezt követően műszakból jöttek az LKM és a DIGÉP 1. sz. kapuinál. Itt adott rövid hangversenyt a Csepeli Munkásotthon vegyeskara, a Ganz-MÁVAG Acélhang férfikara, a Diósgyőri Vasas fúvószenekar, a Budapesti Vasas Művészegyüttes vegyeskara, a Magyar Hajó- és Darugyár férfikara, a MVM 100-as számú Intézet fúvószenekara. Dolgozóink — a tiszteletükre adott műsort — tapssal jutalmazták. Pénteken érkezett hozzánk Miskolc finnorszsági testvérvárosából, Tamperéből a munkás- vegyeskar, valamint az NDK-ból a drezdai VEB Elektromat vegyeskara is, akik nagy sikerrel léptek fel az esti díszhangversenyen a Sportcsarnokban.

Next