Diósgyőri Munkás, 1973. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1973-07-03 / 27. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVIII. ÉVFOLYAM 27. SZ. ARA 50 FILLÉR 1973. JÚLIUS 3. Érvényesül a fokozottabb megbecsülés * Mind a két gyárunkban a közelmúltban igen magas szinten foglalkoztak a dolgozók nők helyzetével. Kohászatunkban az elmúlt hét szerdáján kibővített műszaki konferencián * tárgyalták a nők gazdasági és szociális helyzetének javítását és ebben a témában a további feladatokat. A konferencián dr. Énekes Sándor, kohászatunk vezérigazgatója elnökölt és gyárunk gazdasági és politikai vezetőin kívül részt vett azon több, gyáregységi, illetve hivatali nőfelelős is. A konferenciára a sokoldalú, mindenre kiterjedő, eredményeket, feladatokat, terveket rögzítő jelentést Káli Lajos munkaügyi és szociális igazgató terjesztette elő. Ennek előtte egy héttel gépgyárunk párt-végrehajtó bizottsága foglalkozott a témával Müllner Józsefné nőfelelős, a végrehajtó bizottság tagja jelentése, előterjesztése alapján. A gépgyári nők helyzetével foglalkozó cikkünket a második oldalon közöljük. A nők helyzete az LKM-ben Már 1970-ben intézkedési terv készült az ismert párt és kormányhatározat alapján. Köztudott, hogy ma már kohászatunk különböző területein az egész létszámhoz viszonyítva is számottevő: több ezer lány, asszony segíti termelő, alkotó munkánkat. A velük való megkülönböztetett törődés természetesen nem kizárólag termelési probléma, hanem társadalmi ügy is, amely szorosan összefügg népünk gyarapodásával, a demográfiai kérdéssel, a gyermekneveléssel, az anyasággal. Az említett intézkedési tervben foglaltak alapvetően e gondolatokat rögzítik, s ennek alapján valósul meg évről évre a vállalatunknál dolgozó nők helyzetének javítására tett minden intézkedés. Természetesen van miről számot adni. A konferencián többen hangoztatták, s az előterjesztett jelentés is megállapítja: a nők alkalmazása kohászatunkban a hatékony és folyamatos termelés alapvető feltételei közé tartozik, olyan munkaerő, amely nem pótolható. A krónikus létszámhiány ismert. Ezért volt az, hogy az intézkedési tervnek megfelelően még 1971-ben a munkaügyi főosztály tervszerű felmérés alapján megállapította, hogy 338 olyan munkakör van vállalatunknál, amelyet férfiak helyett nők is elláthatnak. Ez megfelelő szakmai képzés után akkor 1436 nő munkába állíthatóságát jelentette. Vállalatunk céltudatosan meg is kezdte a nők szakmai képzését, például különböző gépkezelő, demagkezelő, színképelemző, bugaollókezelő, darukezelő és darukötöző tanfolyamokon. Sok százan vettek részt ilyen képzésben, és kitűnően meg is állják helyüket. Érdemes megjegyezni, hogy a nők foglalkoztatásának kedvezőbb kialakítására vállalatunk tudományos módszereket alkalmaz. Az új felvételeseket például pszichológiai alkalmassági vizsgálatnak vetik alá. Sőt a régi nődolgozóknál is végeznek úgynevezett beválásos kontrollvizsgálatot. Párhuzamosan sok más feladattal az egyik fő cél volt a munkahelyi feltételek javítása, például a nehéz fizikai munka megkönnyítése, az egészségügyi ártalom csökkentése. Természetesen ezek megoldása pénzt, beruházást igényel. Azt azonban elmondhatjuk, hogy kohászatunk erejétől, gazdasági helyzetétől függően igen sokat tett. Példának említhetjük: az új bugacsiszoló-üzemet, az új húzó-hőkezelő üzemet, az É Ka gyáregységnél a műhelyek és korszerű raktárak létesítését. A nagyobb beruházások mellett számos kisebb feladatot is megoldottak: az üzemi megbetegedések megelőzése céljából elkészült az ionizációs helyiség, ahová rendszeresen naponta mintegy 30 nődolgozó jár. Az építésre és felszerelésre félmillió forintot fordított vállalatunk. Folyamatban van az acélműi laboratórium klimatizálása. Az elmúlt esztendőben kohászatunk területén mintegy 38 helyen korszerűsítették, felújították a női öltözőket, 1400 nő került e tekintetben jobb körülmények közé, az anyagi ráfordítás pedig nem kevesebb volt mint 2 millió 670 ezer forint. A munkakörülmények javításának területén még számos folyamatban levő, illetve tervezés alatt álló helyzetről van módunk számotadni. De külön is meg kell jegyezni, hogy a tűzálló-téglagyárban, ahol igen sok nő dolgozik megvalósították a 2 műszakot. (Folytatás a 2. oldalon) I i A jobb munkakörülményekért Minden alkalommal nagyszámú érdeklődő hallgatja meg gépgyárunkban a munkavédelmi konferencián előterjesztett anyagot, mely a dolgozók munkakörülményeinek javítását szolgálja. E feladatokról és a feltárt hibákról beszélt ezúttal is Hámori Sándor műszaki igazgató. A XX. munkavédelmi konferencián részt vett Csengeri Zoltán az SZMT munkavédelmi főfelügyelője és dr. Somorjai József üzemi főorvos is. Fojtán László felvétele A kovácsoló gyáregység szocialista brigádjainak szép példája A kovácsoló gyáregység kollektívája célul tűzte maga elé, hogy éves tervét, ezen belül első féléves tervét, az egyes gyártmányoknál jelentkező rendeléshiány ellenére is sikeresen fogja teljesíteni. Fontos tényezőként tartja szem előtt az exportterv teljesítését. Ennek eredményei már mutatkoznak. A gyáregység kollektívája a szocialista exporttervét június 19-ig már teljesítette, tőkés exporttervét pedig a félév végéig ugyancsak teljesítette. A gyáregység szocialista brigádjai jól ismerik az időarányos terveket, hogy azok biztonságosan legyenek teljesítve, kommunista műszakok megtartására jelentkeztek, elsősorban a kiemelt abroncsexport elősegítése, s a kiemelt soron kívüli beérkező fontos rendelések teljesítése érdekében. A kommunista műszakon igen eredményes munkát végeztek már az első negyedévben is a 2000 tonnás sajtónál, Rása István és Riczu György, a 15 tonnás pörölynél Králik Ferenc brigádjai. Június első felében 3000 tonnás sajtónál Vladár Sándor, Spéder János, Bukovenszki István, a 2000 tonnás sajtónál Németh András brigádjai. Június 24-én pedig a 6 tonnás pörölynél Farkas József, Sipos Lajos és Babus Sándor szocialista brigádjai. A szocialista brigádok kezdeményezése a gyáregység teljes kollektíváját megmozgatta, ami nagy részben elősegítette, hogy a gyáregység első negyedév végi fennálló tonnaelmaradását a második negyedévben nagymértékben teljesítette, s várhatóan a félév végére meg is szüntetik. Szervezeti változások Az elmúlt héten az MSZMP Központi Bizottsága ülést tartott. Egyebek között határozatot hozott a KB mellett egy új osztály, a területi gazdaságfejlesztési osztály létrehozására. Javasolta, hogy a Minisztertanács hozza létre az Állami Tervbizottságot. Ezzel összefüggésben több személyi változás, kinevezés is történt. Az Állami Tervbizottság elnökévé Lázár György, eddigi munkaügyi minisztert nevezték ki. Munkaügyi miniszter Karakas László, a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság eddigi titkára lett. A KISZ Központi Bizottsága dr. Horváth István első titkárt — tekintettel arra hogy fontos pártfunkciókban felmentette tisztségéből és kooptálta dr. Maróthy Lászlót, az MSZMP szentendrei városi bizottságának volt első titkárát, és egyben megválasztotta a KISZ Központi Bizottságának első titkárává. Dalos vendégeink a gyárkapuknál A második vasas dalosünnep első napján — pénteken — az ország minden részéből érkező vendégek tették népesebbé városunkat, szőkébb környezetünket, Diósgyőrt. Ritka látvány, kellemes dallamok fogadták azokat is, akik ezen a napon fél kettőkor műszakba mentek vagy ezt követően műszakból jöttek az LKM és a DIGÉP 1. sz. kapuinál. Itt adott rövid hangversenyt a Csepeli Munkásotthon vegyeskara, a Ganz-MÁVAG Acélhang férfikara, a Diósgyőri Vasas fúvószenekar, a Budapesti Vasas Művészegyüttes vegyeskara, a Magyar Hajó- és Darugyár férfikara, a MVM 100-as számú Intézet fúvószenekara. Dolgozóink — a tiszteletükre adott műsort — tapssal jutalmazták. Pénteken érkezett hozzánk Miskolc finnorszsági testvérvárosából, Tamperéből a munkás- vegyeskar, valamint az NDK-ból a drezdai VEB Elektromat vegyeskara is, akik nagy sikerrel léptek fel az esti díszhangversenyen a Sportcsarnokban.