Diósgyőri Munkás, 1974. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1974-04-23 / 17. szám
A rendszeres továbbképzésért a munkahely a felelős A POLITIKAI, A SZAKMAI és a kulturális fejlettség foka meghatározó egész népgazdaságunk szempontjából. Pártunk Központi Bizottsága ezért fordít megkülönböztető figyelmet határozataiban az egész társadalom, ezen belül pedig a munkásosztály fejlődésének állandó javítására. Ezt jelenti az 1014/1971. (IV. 23 ) számú kormányhatározat is, amely kimondja, hogy a munkásokat, különösen a szakmunkásokat öt-nyolc évenként tovább kell képezni. A tudomány rohamos fejlődése és ezeknek gépgyárunk műszaki, technikai fejlődésére gyakorolt hatása új helyzetet teremtett a belső oktatásban. Gyártmányszerkezetük és gyártástechnológiai rendszerük a szellemi igényesség felé tolódása magasabban kvalifikált és szellemileg jobban képzett szakmunkásokat igényel. Ez az erőteljes szakosodás jelentőséget kapott a munkás továbbképzésben is. A hagyományos szakmák túlnőtték kereteiket és azok egyes ágai újabb szakmai alágazatokká fejlődtek. AZ ÍGY KIALAKULT gépgyári helyzettel azaz a gépgyár munkásainak szakmai továbbképzésével foglalkozott a szakszervezeti bizottság legutóbbi ülésén. Megállapították, hogy a körülbelül 1500-as termékprofilnak megfelelően 50 féle szakmában oszlik meg szakmunkásállományuk, ezért dolgozóiknak évenként 70—90 tanfolyamot indítottak, biztosítva ezzel a továbbképzést. Szükségessé tette ezt az a szellemi kapacitás növelésére irányuló igény, amely egyenesen következett az 1963- tól bevezetett új gazdasági rendszer jellegéből, illetve annak egyik legfontosabb lényegéből, az intenzitás növelésre való fokozatos áttérésből és az élő munkával következetesebb gazdálkodásból. A felnőtt oktatási munka tehát szükségszerűen minőségi változáson ment át, de jellegét tekintve munkáscentrikus maradt. Tovább fejlesztették a régebbi tanfolyamokat, s újabbakat vezettek be. Ezen új rendszerű munkástovábbképzés öt fő tartalmi részre bontható: az általános iskolai képzésre; a felújító, korszerűsítő oktatásra; ismeretbővítő tanfolyamokra ; speciális továbbképzésre és a munkáscsoportok irányítására felkészítő tanfolyamra. Mint tudjuk, a KGM hat vállalatot, köztük a Diósgyőri Gépgyárat jelölte ki az újrendszerű munkástovábbképzés gyakorlati kimunkálására. Ám a vállalat még a KGM-rendelet megjelenése előtt, már 1972-ben beindított kettőt, 1973-ban pedig 12 új rendszerű munkástovábbképző tanfolyamot. Az idén további 15-öt terveznek. Eddigi tapasztalataik jók, bár az előre látott problémák jelentkeztek. Nagy érdeklődést váltott ki a vezető munkásokat képző és a specializálódást szolgáló tanfolyam. A legtöbb gondot a továbbképzés hosszú átfutása jelentette, a gépgyár dolgozói sokallták a 120, a 150 órát, amit szabad idejükből kellett feláldozniuk. A MUNKÁSTOVÁBBKÉPZÉSRE vonatkozó kormányhatározat kimondja, hogy az elősorban vállalati feladat. Vagyis, annak szervezéséért, eredményes működéséért a vállalat felelős és azért is, hogy ezeket öt-nyolc évenként megfelelő szinten megismételjék. Hogy mindezeknek a gépgyárban eleget tehessenek, megfogalmazták és a szakszervezeti bizottság ülésén elfogadták a munkástovábbképzés fejlesztése és új rendszerének kialakítása érdekében a legfontosabb feladatokat. Ehhez kérik a gyár minden dolgozójának segítségét, hiszen a vonatkozó határozatokban, rendeletekben és a sajátos célok eléréséért kitűzött feladatok nagyok és fontosak, ezért eredményes végrehajtásukhoz széles körű társadalmi összefogásra van szükség. Kohászati szb titkárok értekezlete Pénteken délelőtt a vezérigazgatósági tanácsteremben titkári értekezletet tartott a kohászat vállalati szakszervezeti bizottsága. Az értekezlet legfontosabb napirendi pontja tájékoztató volt a május elsejére való felkészülésről. Ezután Gácsi Ferenc, a szakszervezeti bizottság titkára tartott tájékoztatót az országos kohászbizottság üléséről, ahol három témával kapcsolatban is érdekelt volt vállalatunk. Az ülésen ugyanis megtárgyalták a vaskohászat 1973-as évi eredményeit, és kihirdették, hogy a vaskohászat területén, mely vállalatok nyertek eredményes munkájuk alapján kitüntetést. Az ülés második napirendjén az a fejlesztési terv szerepelt, amelyben a Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége és a minisztérium 1990-ig kidolgozta a kohó- és gépipar fejlesztési tervét. Elfogadás után most az állami tervbizottság elé terjesztik jóváhagyásra. Végezetül tanácskoztak a munkavédelem 1973. évi, valamint az 1971 első negyedéves tapasztalatairól. A kohászbizottsági ülés a halálos balesetek konkrét elemzését fő kérdésnek tartotta, és javasolta a SZOT elnöksége és a minisztérium holnapi együttes ülésére: tüzetesen vizsgálják meg a kohászatban az elmúlt évben bekövetkezett 27 halálos balesetet és hozzanak megfelelő intézkedéseket a jövőre vonatkozóan. A titkári értekezlet utolsó napirendi pontjaként az üdülési főszezon indításának elvi és gyakorlati kérdéseiről kaphattak tájékoztatást a résztvevők. Május elsejére készülnek mindkét gyárunk dekorációs brigádjai is. Az ünnepet köszöntő jelmondatok ecsetjük nyomán rajzolódnak ki a papíron. Képünkön a gépgyáriak közül Horváth Jánost láthatjuk munka közben. DIÓSGYŐRI MUNKÁS 1974. április 23. Még jobban számítanak a fiatalokra Ifjúsági parlamentek előtt egy fontos törvény végrehajtása Az ifjúsági törvény végrehajtásáról szóló 1043 1971. számú kormányhatározat szerint: „Az ifjúság közéleti tevékenységének fokozása, valamint a fiatalok tájékoztatása érdekében a munkahelyeken, a nevelési és oktatási intézményekben — a KISZ és az illetékes szakszervezet segítségével — legalább kétévenként ifjúsági parlamentet kell tartani. Az ott elhangzott javaslatokat értékelni, lehetőség szerint megvalósítani és azokról a felügyeleti szervet tájékoztatni kell.” A határozat állásfoglalásának megfelelően vállalataink többségénél már mégis tartották az üzemi, gyáregységi parlamenteket. A vállalati szintű ifjúsági parlamentek megrendezése előtt a KGM- ben tájékoztatót tartott dr. Bedlej Sándor miniszterhelyettes, a Kohó- és Géipari Minisztérium ifjúságpolitikai bizottságának elnöke, a tárca ifjúságpolitikájáról, valamint a parlamentek lebonyolításáról. Mint tudjuk, a kohó- és gépiparhoz tartozó hat ágazatban mintegy félmillió nagyüzemi munkás dolgozik. Ennek a létszámnak csaknem a felét teszi ki a 30 éven aluliaké. Ezt jól tükrözik az elmúlt két évtizedben megvalósított ifjúságpolitikai határozatok is. A miniszterhelyettes elmondta, hogy a gépipar soron levő technológiai rekonstrukciójánál még fokozottabban számítanak a fiatalokra. Nagyobb feladatokat kell megoldaniuk, ezzel természetesen felelősségük is növekedik, de az ifjúsági törvényben megalkotott jogok így méginkább megilleti őket. És ez az, amit az ifjúsági parlamentek hivatottak tisztázni, rögzíteni. A parlamentek nemcsak szereplési lehetőséget adnak, hanem az ifjúsági törvény helyes végrehajtásának legfontosabb garanciáját jelentik. A félreértések elkerülése érdekében a tájékoztatóban külön hangsúlyt kapott az, hogy a kétévenként összeülő parlamenteknek nem az ifjúsági munkával, a KISZ- szervezet tevékenységének értékelésével kell foglalkozniuk! Erre megvannak az ifjúsági szövetség szervezeti életének belső fórumai. Az üléseken a törvény végrehajtása a legfontosabb napirend. Számítanak arra, hogy fiataljaink jogaikkal és kötelezettségeikkel is számot vetve nagy politikai érettséggel és felelősséggel szólnak majd hozzá a vitához. A Győri Vagon- és Gépgyárban, illetőleg a jászberényi Lehel Hűtőgépgyárban megtartott gyáregységi szintű parlamentek sok tekintetben mintául szolgálhatnak a sorra kerülő megrendezéséhez. Itt a gazdasági vezetők beszámolói nem korlátozódtak csak anyagi kérdésekre, valamint nemcsak a mában gondolkoztak. Szóba kerültek a holnap feladatai is, és a hozzászólók sem tekintették „panasznapnak” a parlamentet. Foglalkoztak a fiatalok felszólalásaikban a következő ötéves terv helyi vonatkozású feladataival is. A KGM az ifjúsági törvény végrehajtásának legjelentősebb biztosítékát a műhelybeli üzemi parlamentekben látja. Ezek közül már többet is megtartottak — sikerrel — kohászatunk üzemeinek fiataljai. Javasoják a minisztérium képviselői, hogy a parlamenteken ne csak az eddigi eredményekről essék szó, hanem önkritikusan mondják el a gazdasági vezetők azt is, amit saját mulasztásukként ítélnek meg és tegyenek ígéretet ezek mielőbbi végrehajtására. Az idén első ízben megrendezett parlamentek bizonyára nagyban hozzájárulnak majd az ifjúsági törvény mind teljesebb végrehajtásához. Különösen így lesz ez, ha a parlamentek ülésein szem előtt tartják a KGM ifjúságpolitikai bizottságának fent említett útmutatásait. T. A. ■ ■ Üzemi beszá Mint ismeretes, a Minisztertanács és az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács határozata értelmében valamennyi gazdasági egységnek április 30-val bezárólag ifjúsági parlamenteket kell tartani, ahol a gazdasági vezetésnek számot kell adni pártunk ifjúságpolitikájának és az ifjúsági törvény végrehajtásának állásáról. A Lenin Kohászati Művekben ezen a héten több helyen kerül sor ilyen jellegű tanácskozásra. A mai napon 14.30 órától a munkásőr laktanyában a IV-es igazgatóság fiataljai vesznek részt tájékoztatón, 24-én a vízmű tanácstermében ugyancsak 14.30 órától az energiagyárrészleg ifjú munkásai hallgatják meg a gazdasági vezetés beszámolóját. Április 25-én délután 2 órakor a kovácsoló gyáregység vörös termében kerül sor a gyárrészleg ifjúsági parlamentjére, majd a hét utolsó tanácskozását 26-án reggel 7 órakor a Bartók Béla Művelődési Központban rendezik, ahol az acélmű gyáregység fiatal dolgozói kaphatnak képet az ifjúságpolitika helyi végrehajtásáról. „Háromnapos alapszervezet Továbbképzés Sebesvízen A Bükk legszebb részén, a Sebesvíz patak mellett, s vizéből mesterségesen kialakított tó partján, ibolyarét közepén töltöttek el három-három napot a gépgyár KISZ-titkárai. A sebesvizi üdülőben nem pihenésre fordították a fiatalok az időt, hanem intenzív továbbképzésre. A tíz csúcs- és 51 alapszervezeti titkár két csoportban vett részt az egymást követő napokon e tavaly bevezetett új módszerű tanfolyamon. Ez volt az ifjúsági törvény végrehajtásának első tette. A három napot, mint rendes ledolgozott napot fizeti a gyár. Ugyanakkor biztosítja a sebesvízi üdülőben szállásukat, teljes ellátásukat, valamint azokat az előadókat, akik a legfontosabb gyári és politikai tudnivalókkal ismertetik meg a fiatalokat: a pártbizottság, a szakszervezeti bizottság titkárától és a szakigazgatóktól olyan ismeretanyagot kapnak, amely lehetővé teszi, hogy a hozzájuk forduló KISZ-tagság kérdéseire megbízható, pontos választ adjanak. Mikó Béla, a KISZ-bizottság munkatársa, mint az ott alakult „háromnapos" alapszervezet egyik tagja, egyszerű közlegénye számolt be programjukról. — Fél hétkor már a csípős hideg levegőn tornászunk, késni nem lehet, mert minden perc egy forintba kerül. Utána reggeli, délelőtt előadást hallgatunk, utána újra sport következik ebéd előtt és után, majd megint a tanulás. Az esték szalonnasütés melletti énekelgetéssel és vidám műsorok adásával és hallgatásával telik el. Aki lát bennünket azt gondolná, csupán szórakozunk, pedig hosszú és kemény felkészülés előzi meg ezeket a produkciókat, amelynek lényege az, hogy mindenkit rászorítsunk a produkálásra. Ez az újonnan alakult háromnapos életű KISZ-alapszervezet megpróbálja megvalósítani itt Sebesvízen azt az igazi KISZ-életet, amelyet bent az üzemben is létre kellene hoznunk. Míg beszélt, a szomszéd teremből Juhász Barnabásnak, a gépgyári pártbizottság munkatársának szavai szűrődtek át: a munkásosztály helyzetét, a munkás definícióját ismertette. Az előadás néhány perces szünetében Szirtes Pál arról beszélt, hogy a már elmondottak mellett nagyon fontosnak tartja a háromnapos továbbképzést, mint ismeretségkötési lehetőséget is. A KISZ-titkárok a gyár különböző területén dolgoznak, sokszor csak látásból, vagy felületesen ismerik egymást, itt azonban sportolás és ebéd közben, a vacsora utáni rendezvényeken közel kerülnek egymáshoz, emberi tulajdonságaikkal is megismerkednek. Jó módszernek tartja — amit most csináltak először —, hogy KISZ-alapszervezetet alakítottak, így mindenki mást csinál, mint eddig; megtanulja értékelni a különböző feladatokat, rutint szerez olyan tevékenységben is, amilyet eddig nem végzett, ő reméli, hogy a szerszámgyártó gyáregységben hasznosítani tudja a Sebesvízen eltöltött három nap tapasztalatait. A tmk villamos üzemének titkára Sipos Sándor szerint ez az igazi KISZ- korosztályhoz igazodó forma, a szórakozva tanulás, amikor a sport, az előadás hallgatása, a szellemi vetélkedő, a nótázás, a rőzsegyűjtés és egy sor más különböző tevékenység váltja egymást. Hat éve gondnoka a 800 méter magasan és a DIGÉP-től 25 kilométerre fekvő üdülőnek Fazekas László. — Nagyon igyekszünk, hogy a fiatal gyomornak megfelelő étkezést biztosítsunk. Megérdemlik. Nagyon komolyan veszik, hogy minden lehetőséget kihasználjanak e három nap alatt a tanulásra. A legkisebb feladatot is nagy gonddal, pontosan végzik. Egy csoportnak a múltkor a rőzsegyűjtést szabták ki, s én hiába ajánlottam fel a ház melletti felvágott fát, ők a csípős időben mégis kimentek az erdőbe. Azt mondták, nekünk gyűjtenünk kell. Itt megmutatjuk, hogy otthon hogyan kell — mondták a fiatalok —, s mi reméljük, sikerül nekik a gépgyár különböző üzemeiben is olyan aktív, komoly és vidám KISZ-életet teremteni, mint Sebesvízen Tury Ibolya Főiskolás verdnek A fővárosból látogatott el hozzánk a napokban egy (,6 tagú csoport. A moszkvai Komszomol főiskolára előkészítő tanfolyam hallgatói Borsod megyei kirándulásuk programjába beiktatták az LKM-mel való ismerkedést is. A vendégek több üzemet megtekintettek, s találkoztak, beszélgettek gyárunk vezetőivel. emzetközi S*i T A pozsonyi rádió kezdeményezésére került sor nemrégen egy, a KGST-vel kapcsolatos ismereteket feloolgozó vetélkedőre. Az öt ország csapata között versenyzett az LKM-é is, Majtényi Lajos főmetallurgus vezetésével. Hogy a mieink nemhiába küzdöttek a miskolci rádió stúdiójában, azt bizonyítja az elért előkelő harmadik helyezés. Versenyzőink jutalma egyhetes Zakopanéi üdülés lesz.