Diósgyőri Munkás, 1975. július-december (30. évfolyam, 26-52. szám)

1975-07-01 / 26. szám

4 Megszoktuk már, hogy a diósgyőri várban nyaranta gazdag program vár bennünket. Az idén sem csalódunk. Láthattuk már itt a 25. Színház előadását, s a plakátok még számos várkoncertet ígérnek e nyara. DIÓSGYŐRI MUNKÁS Ij csőbe vesztő berendezés A spirál varrató hegesz­tett csövek gyártásánál az acélszalagot megfelelő mé­retre előre meg kell hajlíta­ni. A több állványból és hengergarnitúrából álló elő­­hajlító berendezést minden méretváltozásnál újra be kell állítani. Ez a művelet r­end­­kívül munka- és időigényes. Az egyik szovjet csőgyár­tási kutatóintézetben olyan berendezést alakítottak ki, amely a korábbiaknál keve­sebb állványból és henger­garnitúrából áll. A gép le­hetővé teszi, hogy tág mé­rethatárok között egyszerű eljárással állítsák be a sza­lagvastagságnak megfelelő csőátmérőt. A hajlítási szög növelésével elérték, hogy a szalag nem nyúlik meg a széleken. A zavartan ellátást segíík A VASVILL másfél éve Újszerű önértékelést való­sítottak meg június 25-én a Janó-szállóban megtartott sajtótájékoztatón az Észak­magyarországi Vas- és Mű­szaki Kereskedelmi Vállalat vezetői. Az írásos anyaghoz dr. Csűri Ferenc igazgató fűzött szóbeli kiegészítést, amit a sajtótájékoztatón megjelen­tek, az érdekelt megyei párt­bizottságok és tanácsok kép­viselői, valamint dr. Gábor Pál, a Belkereskedelmi Mi­nisztérium főosztályvezetője, valamint több megye sajtó­­szerveinek munkatársai hall­gatták meg. A VASVILL négy megye, Heves, Hajdú, Szabolcs-Szat­­már és Borsod területein az elmúlt esztendő januárja óta 800 helység, 17 jelentős vá­ros lakóinak áruellátásáért felelős. A VASVILL létreho­zásának legfőbb célja az volt, hogy egy nagy­vállalat könnyeb­ben biztosítsa a színvona­lasabb áruellátást, amely egyidejűleg a gazdasági ha­tékonyságát javulátás is eredményezi. Nem könnyű a vállalat helyzete. Mások az igények például az iparban gazdag Borsod megyében és Heves­ben, s megint mások a me­zőgazdasági jellegű Szabolcs és Hajdú­ megyékben. Tulaj­donképpen 25 ezer árucikk forgalomba hozásáról kell gondoskodniuk. Az árut na­gyon sok csatornán szerzik be. A nagyüzemekkel örven­detesen jó kapcsolatokat ala­kítottak ki, s ennek eredmé­nyeképpen — többek között — a Lenin Kohászati Művek a megrendelt 500 tonna áru helyett 870 tonnát szállított, az Ózdi Kohászati Üzemek 700 tonnával túlszárnyalta a tervezett mennyiséget, Bor­­sodnádasd 100 tonnával több árut adott a kereskedelem­nek. A Dunai Vasmű viszont a vártnak még a tizedrészét sem, mindössze 20 tonna árut szállított le. Az áruforgalomban ug­­resszo­ a javulás tapasz­­talható. F* Összefügg azzal, hogy a VASVILL — az ilyen szervek területi iro­­dája révén — nagy menv­­n­ eségű árut szerez be kül­földről, az import mintegy 30 százalékkal növekedett. A világméretű problémák, mint például az olaj- és acél­éhség, az ezzel kapcsolatos áremelkedések, a tervgazdál­kodás, a központi irányítás ellenére is olykor éreztetik hatásukat. A Hajdú megyei Tanács kereskedelmi osztá­lyának vezetője szóvá tette — annak ellenére, hogy ott van a Fas­hj^qt Iparművek — nem kap‘a’­ elegendő automata mosógépet. Az átszervezés után javult az áruforgalom szerkezete is, mert a kereslethez igazodó­an növekedés következett be a „fehér folt”-akció kapcsán a rádióból. A jó piaci pozí­ció kialakításával a kézi­­szerszámokból, vasalásból, zárból, lakatból, gáztűzhely­ből, egészségügyi és épület­szerelvényekből, háztartási centrifugából, szárazelemből, lakásvilágítási cikkekből, va­lamint villamosvezeték- és kábelárukból is javult az el­látás. Az tette igazán hasznossá a sajtótájékoztatót, hogy az érdekelt cégek, intézmé­nyek közösen keresik a jö­vőben a jobbb áruellátás módozatait, a hiánycikkek A vjaznai vasutas klub népi drámai színháza elő­adása igennel válaszol erre a kérdésre. Shakespeare Lear király című tragédiá­jában itt Vjacseszláv­­ Szu­­dakov lakatos alakítja a címszerepet. Az előadást bemutatják az öntevékeny Művészeti Együttesek Or­szágos Fesztiválján, ame­lyen képviseli magát a mű­vészet valamennyi ága és műfaja. A három évig tartó fesztivál nemrég megkez­dett első menete az ország összes köztársaságának üze­meiben és intézményeiben, kolhozaiban és szévhozai­­ban, tanintézeteiben zajlik le. A seregszemle arányait a társadalom öntevékeny mű­vészetnek szentelt figyelme magyarázza, s fejlődéséhez megteremti a kedvező felté­teleket. Az országban több mint 130 ezer klub, műve­lődési ház és központ mű­ködik, amelyeknek anyagi ellátását az állam, a szak­­szervezetek és a vállalatok fedezik. Az öntevékeny együttesek tagjai díjtalanul vehetik igénybe a színpa­dokat, a színházi kelléke­ket és kosztümöket, hang­szereket, filmvetítő és -fel­vevő gépeket, s jól képzett oktatók állnak rendelkezé­sükre. E politika legfontosabb célja: mindenki számára hozzáférhetővé tenni a mű­vészetet. Eredményei kéz­zelfoghatóak. Azok a szo­ciológiai felmérések, ame­lyeket nemrégiben végez­tek Oroszország és Ukraj­­na-szerte,­­ megmutatták, hogy egyes falvakban min­den harmadik lakos fog­lalkozik művészettel. Az egész Szovjetunióban pedig 24 millió a műkedvelők száma. A műkedvelő pályafutá­sának csupán egyetlen aka­dálya lehet — az abszolút tehetségtelenség. A termé­szet nem annyira bőkezű, hogy mindenkinek olyan hangot adjon, mint Fjodor Saljapiné, vagy olyan teher­megszüntetésének lehető­ségeit. Igen sokat tesz azért a VASVILL, hogy e feladatok­ra megnyerje a helyi ipari vállalatokat. Megyénkben be­mutatót rendeztek, hasonló rendezvény pénteken nyílt meg Heves megyében. A ta­nácsi vállalatokat és a­­ szö­vetkezeteket Hajdú és Sza­bolcs megyékben is meg akarják nyerni a hiányzó cikkek gyártására. A VAS­VILL egyébként a zavarta­lan áruellátás megteremtése érdekében­­ a fejlesztés ro­vására több 10 millió Ft-ot fordít újabb áruk beszerzé­sére. Lehet-e Lear király Nif lalales? séget, mint Galina Ulanováé. De ha a tehetség legkisebb jele is­ megmutatkozik, segí­tenek azt kifejleszteni. Az öntevékeny együttesek tag­jaiból gyakran lesznek hi­vatásos művészek. Az eredetileg bányász Borisz Morozov, a Nagy Színház énekese, most Glinka Iván Szuszanyin cí­mű operájának címszerepé­re készül. Művészi pályafu­tását a donyecki ének- és táncegyüttesben kezdte. Itt fedezték fel nagyszerű vo­kális adottságait. Követte a hivatásos művészek taná­csát és továbbképezte hang­ját. Amikor a donyecki énekesek Moszkvában ven­dégszerepeltek, felfigyeltek Borisz Morozovra és meg­hívták a Nagy Színházba. Színjátszó együttesek szín­padán kezdte pályafutását Ludmilla Zikina, a neves orosz népdalénekesnő, Irina Arhipova, a népszerű ope­raénekesnő, Nyina Szoroki­­na, a Nagy Színház balett­táncosnője, Hja Szavvina filmszínésznő és számos más hivatásos művészte­hetség. Ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy az öntevékeny együttesek minden tagja, bármilyen nagy tehetség is legyen, hivatásos művész szeretne lenni. Egyszer megkérdezték Vaszilij Go­­likovtól, az első állami csapágygyár munkásától, aki az öntevékeny, színját­szó tevékenységéért meg­kapta az OSZSZSZK érde­mes kultúrmunkása címet: „Nem sajnálod, hogy nem lettél színész?” „Miért saj­nálnám? Én szeretem ere­deti szakmámat — felelte. — Ami pedig a színpadot illeti, megtalálom a mi új 1000 férőhelyes művelődési házunkban is. Színházunk nélkül nem tudom elkép­zelni az életemet.” Mi vonzza mégis a mai munkást vagy alkalmazot­tat az öntevékeny művé­szeti együttesbe? Egyértel­mű választ nem lehet­ rá adni. Egyesek számára a szabad idő eltöltésének megszokott módja. Mások számára átmeneti időre szóló kikapcsolódás. De so­kak számára olyan szükség­let, amely biztosítja tehet­ségük megnyilatkozását és művészi értékek létrehozá­sát. Az emberek sokoldalú, harmonikus fejlődése — a szovjet társadalom egyik feladata. Végeredményben saját szellemi, erkölcsi po­tenciáljának növeléséről van szó. És ezért látszik természetesnek a dolgozók művészi alkotómunkájával való törődés. Az öntevékeny együtte­sek iránt megnyilvánuló komoly érdeklődés tagjaik tudásának magas színvona­lával magyarázható. A ko­rábbi öntevékeny művé­szeti köröket felváltották a népi színházak, amelyek­ből csupán az OSZSZSZK- ban mintegy 800 működik, továbbá a filharmonikus együttesek, a kórusok, nagy zenekarok. Egyesek közü­lük a hivatásosság felé ha­ladnak, sikerrel játsszák a klasszikusokat és a mai szerzők alkotásait. Mások a folklór-hagyományokat kö­vetik. Az olyan soknemzetiségű országban, mint amilyen a Szovjetunió, a most meg­nyílt fesztivál az őstehetsé­gek szemet gyönyörködtető kaleidoszkópjává válik. Nem kétséges, hogy újabb tömegeket von majd be az öntevékeny művészetbe. Maja Sebentova (APN) 1975. július I. „Nem látványos dolgokra készülünk... Munkásművelődés a gyakorlatban Beszélgetés a Bartók Béla Művelődési Központ új igazgatójával, Demcsik Ivánnal Kevés olvasónak kell be­mutatni, de aki nem ismeri személyesen, az is hallott, hallhatott a Gárdonyi Géza Művelődési Házról, ami az elmúlt időben méltán nyerte meg a város fiatalságát. Mű­sorai, rendezvényei mindig nagyszámú és igényes közön­séget vonzottak. Demcsik Iván a Gárdonyiból került a Bartókba. Itt, ahol — mint sajnos, tapasztalhattuk —, közel sem volt olyan élénk, színvonalas, közönséget von­zó a művelődési központ működése, új feladatok vár­nak erre az energiával és hittel teli emberre. — Milyen állapotokat ta­lált itt, és mi a legfonto­sabb, legégetőbb feladat? — tettük fel az első kérdést.­­ — Először is a festés. Tíz éve itt nem festettek. Most sikerült az LKM karbantartó brigádját megnyerni erre a munkára. Éppen a könyvtár festését végzik, ahol utána állományellenőrzés is lesz. Aztán jönnek sorra a többi helyiségek. Teljes és általá­nos felújításra lenne szük­ség ahhoz, hogy korszerű környezetet teremthessünk a helyes közművelődési mun­káknak, de annyi pénzünk sajnos nincs. Remélem, hogy a gyár segíteni fog, mint ahogy azt a Gárdonyiban ta­pasztaltam a Cementgyár ré­széről. Pedig ott semmi nem kötötte — hivatalosan —, egymáshoz a két intézményt. De amit ott sikerült elérni, a gyár és a művelődési ház közötti kapcsolatokban, azt itt is feltétlenül fontosnak tartom. Magyarán mondva, mi szeretnénk bemenni a gyárba különböző progra­mokkal, hogy ott az egyes gyáregységek teremtette le­hetőségek között adjunk kul­turális élményt a munkások­nak. Remélem, hogy a gyár­­egy­ség vezetőkkel, közös ne­vezőre tudunk jutni. Felkel­teni a munkások között is a legújabb, legérdekesebb kul­turális események iránti ér­deklődést, aminek ez az egyik legjobb módszere lenne, hiszen mitagadás, ez az elhanyagolt környezet, ami itt­ van, elriasztja az embereket. Tehát nem lát­ványos dolgokra készülünk, nem világrengető eseménye­ket tervezünk, de minden­képpen tartalmas műsorokat. — Mi az ami teljesen új lesz? — Egyelőre nem terve­zünk gyökerestől új dolgo­kat. A már meglevő, és aránylag jól működő cso­portok munkáját szeretnénk élénkebbsé tenni, gondolok itt a színjátszókra, a néptánco­sokra, a fotósokra és így to­vább. Persze, itt szemléleti problémák vannak. Nem le­het amatőrködni úgy, hogy viszolygunk az utazásokkor a pakolástól, vagy egyéb nem éppen művészi munká­tól. Ugyanakkor rettenetes a technikai felszereltségünk. Miért jöjjön el az a munkás­­fiatal egy olyan kultúrház­­ba, ahol még egy hangszóró sem működik hibátlanul?... de ha azt meg kell javítani, alig találok rá embert. Min­denért mi sem tudunk fi­zetni. Jó lenne már, ha az emberek éreznék, hogy ma­guknak csinálnak mindent, és nem mindig, mindenben az anyagiaskodás válna ural­kodóvá. No persze vannak, akik már eljutottak idáig. Példa erre, hogy sokan se­gítettek társadalmi munká­ban az ifjúsági park építé­sében, amit augusztus 19-én nyitunk. Mert ahová én me­gyek, ott ifjúsági park épül! — mosolyogja el magát. — És a könyvtár? Emlí­tette, hogy most festik. Az állomány bővítését is ter­vezik? — Meg kell mondanom, hogy amióta itt vagyok, kö­rülbelül egy hónapja, odáig még nem jutottam el, hogy behatóbban foglalkozzak ve­le. A könyvtár vezetője, Szé­kely Miklósné viszont­ na­gyon jó szakember. Agilis, jó irányító is. Itt lesz selej­tezés, állományrendezés, de van egy csomó könyv, amit nem kellene leselejtezni, ugyanakkor eléggé megron­gálódtak már. (Az újságíró megjegyzése: talán az LKM könyvkötő műhelye tudna se­gíteni.) És nem szabad elfe­ledkezni a letéti könyvtárak­ról sem. A DIGÉP-ben 13, az LKM-ben 35 darab van. Ez is összhangba hozható az el­­­képzelésemmel, hogy a gyár­ban kell elkezdeni a mun­kások művelését. Tehát er­re a jövőben nagyobb gon­dot kell fordítani. Tervbe vettük, hogy létrehozunk egy hanglemezstúdiót. Persze, nem olyan nagyot, mint a megyei könyvtáré, arra nincs pénzünk sem, és az igény sem­­.akkora, de 3—4 fejhall­gatóval már be lehetne in­dítani, később esetleg szóba jöhetne a magnószalagra való átjátszás is.­­ Épül az új Vasas Mű­velődési Központ, ami a Bartók utódjául fog válni. Erre is már most fel kell készülni. Ez milyen szer­vezési és egyéb problémá­kat vet fel? — 1976 végére ki kell ala­kítani az új személyi állo­mányt, akikkel fel tudunk készülni az új, nagyobb in­tézmény vezetésére. Ez azt jelenti, hogy sok új munka­társat kell majd alkalmazni, akikkel összeszokva együtt tudunk majd dolgozni. Ne­héz, hiszen Miskolcon nem szaladgálnak esőstől a szak­képzett népművelők. Most a Bartókban összesen heten vannak, akiknek felsőfokú végzettségük van, igaz vi­szont, hogy majdnem min­denki tanul valahol. De sze­retném úgy a művészeti, népművelői, mint a gazda­sági vonalon megszervezni a munkát és kialakítani egy olyan kollektívát, akikkel nyugodtan belekezdhetünk az új feladat megoldásába. Ugyanakkor mindamellett, hogy itt sem állhat le a mun­ka, sőt!... jövőre már az új művelődési ház berendezé­seit is fel kell kutatni, előre le kell fixálni, hogy mire van szükségünk, mit akarunk abba beletenni. A másik ol­dal pedig az építőké. Jó len­ne, ha a BÁÉV belemenne a generálkivitelezésbe. Sok mindent megoldana. A töb­bi pedig a környék lakóin fog múlni. Az embereken, akikben fel kell ébreszteni az érdeklődést az alatt az idő alatt, amíg elkészül az új intézmény. Szendrei Lőrinc ii Új igazolványok Az LKM KISZ-bizottsága és az ifjúsági klub vezető­sége értesíti a klubtagokat, hogy 1975. augusztus 1-től az ifjúsági klubot csak új, fény­képes igazolvánnyal lehet lá­togatni. Az igazolvány kiállításához az új jelentkezési lap és egy darab, három, hónapnál nem régebbi, négyszer négy centi­­méteres fénykép szükséges. Ezeket a helyi KISZ-alap­szervezet vezetőségének ke átadni. Az elkészült új iga­zolványokat a KISZ-alapszer­vezetek titkárától lehet át­venni. A klubban új igazolványo cseréjével nem foglalkozunk Kérjük, hogy a torlódása elkerülése végett, igazolvá­nyaikat minél előbb kiválta­ni szíveskedjenek.

Next