Diósgyőri Munkás, 1976. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-06 / 1. szám
V Dolgos hétköznapok idám hangulatban vettünk búcsút az 1975. évtől. Papírtrombiták és kereplők zajától volt hangos a város. Hajnal felé kijöttünk a szórakozóhelyekről, valóságos felvonulást rendeztünk a főutcán. Jókedvükben a máskor olyan komolyan és méltóságteljesen viselkedő emberek is a szembejövők fülébe trombitáltak, ezzel mintegy jelezve, hogy örülnek a másik embernek, közös sikereinknek. Mert az óév utolsó napja egyúttal mindenki számára mérföldkövet jelent, hiszen befejeződött a negyedik ötéves terv. Az óesztendő utolsó napján a vidámság mellett egy kicsit mindannyian elgondolkoztunk, mit is végeztünk, mit kell majd az új évben máshogyan és jobban tennünk. A megterített fehér asztaloknál elmondtuk egymásnak, ismerősöknek, rokonoknak és idegeneknek, hogy 1975-ben sokat dolgoztunk, de kijutott az örömből is. Sikeresen befejeztük a negyedik ötéves tervet. A nemzeti jövedelem a tervezettnek megfelelően alakult — ezek jelzik gyarapodásunkat. A X. pártkongresszus határozatai rendre teljesültek. Emelkedett népünk életszínvonala, bővültek a szocializmus anyagiműszaki alapjai. Az elmúlt héten megismerkedhettünk az 1976. évi népgazdasági tervvel. Két legfontosabb feladatunk az új évben gazdasági munkánk hatékonyságának növelése, és a lenini értelemben vett kulturális forradalom továbbvitele, vagyis szocialista rendszerünk anyagi és eszmei-erkölcsi alapjainak folyamatos erősítése, fejlesztése. Milyen feladatok elvégzése vár reánk 1976-ban és az utána következő esztendőkben, vagyis a következő ötéves tervidőszakban? Nem merőben új feladatokat kell teljesítenünk. A fő irányvonal továbbra is a társadalmi termelés hatékonyságának növelése. Nagy figyelmet kell fordítani a gazdasági hatékonyság növelését előmozdító anyag- és energiatakarékosságra. Itt nálunk Diósgyőrben is vannak e téren szép reményekre feljogosító törekvéseink, eredményeink, mindkét gyárunkban. Ezen tennivalók közé tartozik az is, hogy termékeink gazdaságos előállítása rugalmasabban alkalmazkodjon a változó külgazdasági feltételekhez. Több fórumon is elhangzott és az 1976. évi népgazdasági tervben is fontos feladatként szerepel: olyan gépeket, berendezéseket, használati eszközöket kell gyártani mindenütt, így Diósgyőrben is, amelyek könnyen gazdára találnak a szocialista és a tőkés partnereknél, valamint a fejlődő országokban. Nem szabad az acélt, a villamos energiát, a színesfémet és az egyéb anyagokat eladhatatlan termékekbe fektetni, ezzel a készletállományt növelni. A cél továbbra is az, hogy versenyképes cikkeket tudjunk exportálni. Ez azt jelenti: mindenütt csökkenteni kell a gazdaságtalan termékeket, így igazodva a világpiac új irányzataihoz. Csak így tudjuk megvalósítani az 1976. évi terv fő célkitűzéseit, amelyek reálisak: a nemzeti jövedelem 5—5,5, az ipari termelés 6, a mezőgazdaság 4 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem három százalékkal növekszik. Magas mércék ezek. Annak tudatában határozta meg ezeket mégis legutóbbi ülésén a Központi Bizottság, s tette magáévá az országgyűlés is, hogy teljesíthetők. Saját tapasztalatainkból is tudjuk, hogy csak az elérhető célok ösztönöznek nagyobb teljesítésre. Egész népünk ügye az 1976. évi terv sikeres teljesítése. Ezért az új évben folytatódnak a dolgos hétköznapok. Hozzákezdünk a társadalmi fejlődéssel járó új és új feladatok megoldásához. A tervek sikerét az dönti el, hogy a dolgozók a munkahelyeken, munkapadokon értik a célokat, itt Diósgyőrben is, s jól szervezett feltételek közepette, hogyan tudják minden munkanapon „vas hittel, jó bátorsággal” a biztató jövőt eredményes jelenné tenni. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A DIÓSGYŐRI NAGYÜZEMEK DOLGOZÓINAK HETILAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 1. SZ. ARAND FILLÉR 1976. JANUÁR 6. Tisztít a liszlesszás lÉánai (Egy esztendő tükrében az acélműről, 3. oldal) Tervek, vágyak, elképzelések (Összeállítás az 5. oldalon) A tervezettnél előbb hasznosítják a gőzturbinát Napi 8 ezer forint tiszta haszon Nyolcéves szünet után újra üzemel a gépgyár nyugati erőművében a gőzturbina. Az energiagazdálkodási főosztály dolgozói saját ötletük és kezdeményezésük alapján tették ezt lehetővé. A vállalati tervben ez a munka nem szerepelt, a gőzturbinát a tervek szerint a cseh turbinához tartogatták, ami azonban még ma sem készült el. A kihasználatlan berendezés elindított azután egy olyan gondolatsort, amelynek alapja az a kérdés volt: hogyan lehetne már előbb, a tervezettnél hamarább hasznosítani azt. Végül is összefogott az enegiagazdálkodási főosztály gazdasági vezetése, a műszaki szakemberek és a kazánok mellett dolgozó szakmunkásgárda. Összefogásuk eredménye az lett, hogy a kazánok átalakításával lehetővé tették a gőzturbina nyolc év utáni beindítását. Ez pedig azt jelenti, hogy ma már naponta 15—20 ezer kilowatt áramot termelnek. Most, az energiatakarékosság előtérbekerülésével nagyon jelentős az ezáltal nyert napi nyolcezer forintnyi tiszta haszon, az önköltségcsökkentés. A nyugati erőműben egy hónap alatt egy negyedmillió forint nyereség képződik kezdeményezésük és annak megvalósítása révén. Azt is kiszámították a szakemberek, hogy már a téli idényben behozza a gőzturbina a kazán átalakításának költségét. Véleményt mondtak Az üzemi demokrácia érvényesülésének továbbfejlesztésével kapcsolatosan végeztek a gépgyárban egy reprezentatív felmérést. Mintegy 4000 dolgozó véleményét kérdezték meg többek között arról, milyennek látják a termelési-munkaszervezési helyzetet. A megkérdezettek 33 százaléka mondott véleményt, 36 százaléka az ösztönzési, bérezési, jutalmazási kérdésekkel foglalkozott. A szociális ellátottság és az üdülés kérdésében több mint 24 százalékuk nyilvánított véleményt. Sites évllés Szilveszter napján az éjszakás műszakban mintegy ezren dolgoztak a Lenin Kohászati Művekben. A nem folyamatosan dolgozó üzemek újévkor délben kezdték meg a termelést. Az indulásnál semmiféle zavar, fennakadás nem volt. Az első csapolást az 1-es számú kohó kezdte pontosan éjfélkor. Az elmúlt évet termelésben és kiszállításban a vállalat egyaránt teljesítette, sőt túlteljesítette. Az 1974-es évhez képest a sérülések száma is minimális volt, szilveszterkor és újév első napján is mindössze egy-egy kisebb sérülés történt. Az első nap termelési eredményei pozitívak. Minden gyáregység — egy kivételével — túlteljesítette a napi tervét. I Dilli fentosssp lépések zavartak munkánk érdekében Csépányi Sándor vezérigazgató elvtárs beszéde az év végi műszaki-gazdasági konferencián Az év utolsó munkanapján most is sor került a hagyományos — összefoglaló jellegű — műszaki, gazdasági konferenciára. A kibővített jellegű rendezvényen részt vettek az LKM fiataljainak, legjobb szocialista brigádjainak képviselői is. A részvevők nagy érdeklődéssel hallgatták meg Csépányi Sándor elvtárs, az MSZMP KB tagja, a gyár vezérigazgatója értékelő és feladatvázoló beszédét, aki a jelenlevőknek és rajtuk keresztül a gyár dolgozóinak a következőket mondotta: Kedves elvtársnők, kedves Elvtársak! Kedves Munkatársaim! Ismét az évek egymásutánjának fordulópontjához érkeztünk. Eltelt az 1975-ös esztendő is, s mint már annyiszor, ez a kollektíva újból összegyűlt, hogy néhány percet, együtt töltve, emlékezzünk a múltra és előrenézzünk a jövőbe. Engedjék meg, hogy ebből az alkalomból melegen üdvözöljem a körünkben megjelent Drótos László elvtársat, a városi pártbizottság első titkárát, Tóth József elvtársat, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkárát, Rózsa Kálmán elvtársat, a városi tanács elnökét, és minden kedves vendégünket. Megállunk ilyenkor néhány percre a munka szervezett, megszokott ritmusával, s ettől eltérő, ünnepi módon, de most is erre gondolunk, ezzel foglalkozunk, hiszen ez éltető elemünk, ez jelenünk és jövőnk záloga. Az éveknek ez a mostani fordulópontja társadalmunk gazdasági létének nagyobb ciklusaiban, ötéves terveinkben is fordulópont. Éppen ezért fokozott mértékben alkalmas arra, hogy emberi szokás ünnepi hangulatában megálljunk egy pillanatra, s mérlegeljünk. A mögöttünk álló esztendő a korábbitól sokkal nehezebb gazdasági feltételek között, s ennek megfelelően keményebb, megteszí tettebb munkával telt el. A belföldi acéligények fokozódtak, s kielégítésük rendszeresen visszatérő problémákat okozott. Vevőink többletigényeivel ismételten foglalkoznunk kellett, hogy a kielégítő ellátást végül is biztosítani tudjuk. A megnövekedett belföldi igények nem tették lehetővé, hogy a korábbi volumenhez hasonló nagyságú tőkés exportot eszközölhessünk. A mintegy 25%-os csökkentés hatása nyereségünkre jelentős. De nem csupán a tőkés exportunk volumene csökkent, hanem a világpiaci árarányok alakulása is hátrányos volt számunkra. Ez egész népgazdaságunkat kedvezőtlenül érintette, s hatása a vaskohászat termelésében és értékesítésében jelentkezik. Termékeink árai a világpiacon jelentősen csökkentek, ugyanakkor a termeléshez felhasznált alapanyagok ára növekedett. Mindemellett értékesítési nehézségek is felmerültek, melyek nyersvasexportunk előirányzatának teljesítését akadályozták meg. Az ismert acélhiány miatt nem tudtuk kihasználni a blokk- és bugasorunkban levő kapacitást sem. Az említett objektív nehézségekhez szubjektívek is járultak. Ezek természetesen közvetve vagy közvetlenül összefüggnek egymással s csupán hatásukat lett volna módunkban még jobb munkával tompítani. Készletgazdálkodásunk jobb lehetett volna, s termelési terveink egyenletesebb teljesítése pénzügyi helyzetünket is javította volna. Sajnos, az említett objektív és szubjektív okok miatt vállalatunk pénzügyi helyzete szinte egész évben annak ellenére rendkívül kritikus volt, hogy fejlesztési alapunkból mintegy 103 millió forintot a forgóalapba utaltunk. Kedves Elvtársak! Gondolataimat az elmúlt esztendő külső , belső problémáival, nehézségeivel kezdtem. Megnyugtató, hogy mindezek ellenére termelőmunkánk alapvetően eredményesnek mondható. Engedjék meg, hogy ezzel kissé részzetesebben foglalkozzam. Nagyolvasztóművünk termelésére egész évben az egyenletesség, a kiegyensúlyozottság volt a jellemző. Termelési terve ugyanis a III-as Ráírai kohó átépítése miatt kisebb volt, mint az 1974. évi, azonban ezt a tervet éppen az egyenletes, kiegyensúlyozott termeléssel és a kohó javításánál elért időmegtakarítással jelentős mértékben túlteljesítette. Acélnyersvas paritásban számolva, 570 ezer tonnás tervét 597 ezer tonnára teljesítette. Kiemelten kell foglalkoznom acélművünk éves munkájával. Nehézségei mindannyiunk előtt ismertek. Csarnokainak, berendezéseinek állapota, technológiájának számos elavult eleme, zsúfoltsága fokozott óvatosságot, jól szervezett lelkiismeretes munkát igényel. Az acélmű dolgozói és vezetői erre messzemenően törekedtek, s ennek eredményeként éves termelési előirányzatukat jelentősen túlteljesítették. 960 ezer tonna helyett mintegy 32 ezer tonnával több, 992 ezer tonna acélt termeltek. Az ismert acélhiányunkat ezzel jelentős mértékben enyhítették. Hasonlóképpen szép eredményeket ért el a hengermű gyáregységünk. Termelési számai minden területen meghaladják a tervszámokat. Blokksora 16 ezer tonnával, bugasora 15 ezer tonnával termelt többet a tervezettnél. Bugasora egyébként vállalatunk termelőberendezései közül az első volt, mely október 12-én befejezte negyedik ötéves termelési tervét. A középsor többlettermelése mintegy 7000 tonna. E sokunk ez év augusztus 6-án termelte meg az üzembe hever*''“ óta az ötmilliomodik tonna készterméket. Eleget tett a gyáregység speciális kötelezettségeinek is. Nemesacél-hengerművünk üzemmenete az év első felében tapasztalt lemaradások és problémák után fokozatosan javult. Finomsorunk termelési tervét 1500 tonnával túlteljesítette, s a középsoron is sikerült behozni a lemaradást és némi túlteljesítést is elérni. Az említetteknek megfelelően hengerelt késáru-termelési tervünket mintegy 12 ezer tonnával túlteljesítjük. (Folytatás a 2. oldalon)