Diósgyőri Munkás, 1978. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)

1978-07-04 / 27. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A LENIN KOHÁSZATI MŰVEK ÉS A DIÓSGYŐRI GÉPGYÁR PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK HETILAPJA XXXIII. ÉVFOLYAM, 27. SZ. ARA: 50 FILLÉR 1978. JÚLIUS 4. Kiváló főosztály Vállalat a vállalatban A DIGÉP Fővállalkozási Főosztálya 1963-ban alakult meg. Életrehívásának okáról s működéséről a közvélemény jó ideig keveset tudott. Az elmúlt esztendei s az azt megelőző évben végzett mun­kái­ért kétszer egymást kö­vetően kiváló címet kapott a főosztály. Azt mondják, vál­lalat a vállalatban. A közel­múltban, 1976-ban Halléban felépített hűtőház tízmil­liós árbevételt jelentett a gépgyár számára, s egyúttal kedvezőbb megítélést, na­gyobb „becsületet” a főosz­tály dolgozóinak számára is. Az elmúlt esztendőben vég­zett munkájukról a követke­zőiket írja a DIGÉP, Pártcso­port Híradója. „Az exporttevékenység erő­teljes növelése érdekében el­ért eredmény és többletárbe­vétel segítette a vállalatot az eredetileg 1977. évre kitűzött tőkés export feladat megvaló­sításánál. Különösen pozitív tényként értékeljük azt a többletmunkát, amit a hűtő­fővállalkozás munkája mel­lett a komplett kábelüzemek fővállalkozásával összefüggő­en végeztek.” Erős László, a főosztály vezetője a követke­zőkkel bővítette ki az értéke­lést: “ A kiemelt nagyberuhá­zásoknál a szerződéseinkben rögzítetteket maradéktalanul teljesítettük, szocialista szer­ződéseinket munkánk szerves részévé tettük. Árbevételi tervünket 118 millió forint helyett 133,4 millió forintra teljesítettük, míg dollárter­­vünk a tervezett 182 ezer dol­lárral szemben több mint 384 ezer dollárra teljesült. A ta­valyi év közepén megkezdett, a fővállalkozási munka kibő­vítésére irányuló program ke­retében 30 komplett kábel­ipari és kovácsüzemi fővál­lalkozási ajánlatot készítet­tünk el. Ez a szám az idei első félév során még további 16 ajánlattal növekedett. — Az eredmények bizony­sága szerint jó úton halad­nak ... — Igen, mondhatnánk úgy is, hogy a fővállalkozások szorgalmazása világjelenség. Az egyedi gépek eladása egy­re inkább háttérbe szorul, s rohamléptekkel veszi át he­lyét a komplex beruházás. Erre az újabb hullámhosszra átállni egy nagyon izgalmas, és szép, de nem veszélytelen feladat. Nyugodtan mondha­tom, hogy ma már nagy Vi­lágcégekkel is versenyezhe­tünk, s ezt annak köszönhet­jük, hogy idejekorán „észbe kaptunk”, s képesek vagyunk előre gondolkodni. • Mennyi időre szoktak előre tervezni? — Az előretervezés, előre­látás rendkívül fontos, a vál­lalkozás erre épül. Már a ta­valyi intézkedési terv tartal­mazta az 1980-as esztendő előkészítését, s a tavalyi évet még 1975-ben terveztük. Ugyanilyen fontos az alapos piackutatás és a gyors reagá­lás. Rendszeresen járjuk a tervező vállalatokat, már a rajzasztaloknál megtudjuk, mi fog a közeljövőben épül­ni, s azon nyomban elkezdő­dik a reakció ... Higgye el, másként vesszük a „levegőt” is, mint bármelyik főosztály, gyár­egység a vállalatnál. Ki­számítottuk, hogy dolgozóink tavaly kétmillió kilométert utaztak összesen, s mi csinál­tuk a legnagyobb telex- és telefonforgalmat a gyárban. — Hozzávetőleg mekkora lehet a főosztály „vadászte­rülete”? — kérdeztük Ördög­h Tibort, a főosztály párttitká­rát. — Eddig ötszáz fölött van rát. — Eddig ötszáz fölött van száma. Ebből Magyarországon minden olyan iparághoz ,.kö­zünk van”, amely hűtést igé­nyel. A Szovjetunióban közel 20 hűtőház épült fel a közre­működésünkkel. E profilban jelenleg mintegy 10 tőkés or­szággal tartunk kapcsolatot, melyek közül Irak az egyik legfontosabb piacunk. Az alapprogramunkat képező hű­tőberendezések beruházása mellett egyre többet foglalko­zunk a saját termékeket ké­pező komplex­ kábel- és ko­vácsüzemek létrehozásával. Itt külön is említést érdemel Mexikó, Kenya, Pakisztán és Algéria. — Általában milyen ne­hézségekkel kell számolniuk munkájuk során? — Általános tapasztalat, hogy az építőipar nem készül el időre a munkálatokkal, s ezzel nehezítik a mi helyze­tünket, ugyanis ők „tolnak” bennünket, míg a beruházás „szorít”. Tudvalevő, hogy egyes szocialista brigádjaink változó munkahelyeken dol­goznak, gyakran mostoha kö­rülmények között, s ebből adódóan nagyon nehéz így brigádmozgalmat szervezni. Ennek ellenére itt sem val­lottunk szégyent. Nagyjavítás alatt a középhangon Hétfőn, július 3-án, éves tervszerű nagyjavításra leállt a középhengermű. A 28 éve üzemelő hengersor alkatré­szei az idők folyamán elhasz­nálódtak, s most a 12 napig tartó szokásos éves nagyjaví­tás alatt felülvizsgálják a motorokat, a hajtóműveket és a hengerállványokat. Az előrejelzések szerint a hűtőp­ad igényli a legnagyobb felújítást, melyben több al­katrész cseréjére kerül sor. Ugyancsak generáljavítás alá kerülnek a segédberende­zések, a vonszoló és görgőso­rok. A nagyjavítás ideje alatt elvégzik a középhengermű alagsorának általános takarí­tását is. A középhengermű dolgozóin kívül a munkában részt vesz­nek a gyár karbantartói, va­lamint az idegen vállalatok dolgozói. A nagyjavítás igen nagy figyelmet és óvatosságot igényel, annál is inkább, mert a szokásos létszámnak mintegy a duplája fog ez idő alatt a középhengerműben dolgozni. Munkavédelmi célokra A negyedik ötéves terv időszakában a közvetlen munkavédelmi célokra 195 millió forintot fordított a gépgyár. Az ötödik ötéves tervben ez az összeg már felemelkedett 221 410 ezer forintra a tervezettek sze­rint. A középtávú tervelő­irányzatból az első két évben annak 37 százalékát fel is használták, javítva ezzel a munkavédelmi helyzetet. Soltész István KGM-miniszter látogatása a Soltész István, az MSZMP Központi­ Bizottságának tag­ja, kohó- és gépipari minisz­ter június 28-án a Diósgyőri Gépgyárba látogatott, ahová elkísérte őt dr. Bedlej Sándor kohó- és gépipari miniszter­­helyettes is. Soltész elvtárs gyárlátoga­tásán részt vett dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Koltai Endre, a Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetének titkára, dr. Havasi Béla, a megyei pártbizottság titkára DIGIP-ben és Drótos László, a Miskolc városi Pártbizottság első tit­kára. Soltész István KGM-mi­niszter találkozott a DIGÉP vezérigazgatójával, Dojcsák Jánossal, a gyár igazgatóival, valamint Begyik Jánossal, a pártbizottság titkárával, Var­ga Barnabással, a szakszer­vezeti bizottság titkárával és Csollák Gáborral, a KISZ-bi­­zottság titkárával. Soltész elvtárs tájékozódott a válla­lat gazdasági, politikai hely­zetéről, és ezt követően több üzemet is megtekintett. Drótsodróból kötél­fonó Két nép a szegedi kenderfo­nn A közelmúltban üzembe helyezték a szegedi kender­fonógyár kötélüzemében azt a berendezést, amelyet ere­detileg drótsodrásra fejlesz­tettek ki a DIGÉP-ben, ám a gyártók ötletes újítással kö­­télfonásra is­ alkalmassá tet­ték. A gép összehasonlíthatat­lanul jobb a régi kötélgyártó berendezéseknél: kiszolgálá­sa, üzemeltetése rendkívül egyszerű, kezeléséhez műsza­konként két dolgozó is ele­gendő. Ők mindössze hatmé­teres körzetben végzik mun­kájukat, ellentétben a régi technológiával, ahol napi tíz kilométeres utat kellett meg­tenniük a kötélsodrót keze­lőknek. Ez egyben azt is je­lenti, hogy a kötélgyártás helyigénye töredéke, a régi­A gép előnye még, hogy a pászmagyártást és a kötél­sodrást egy menetben, folya­matosan képes elvégezni. A két művelet összevonása ala­posan lerövidíti a gyártási időt, s ezzel a gép jóval ter­melékenyebb elődeinél. Az egymenetes kötélsodrón mű­anyag-, perion- és kenderkö­telet egyaránt elő lehet állí­tani, vastagabb kötelek elő­állítására azonban nem al­kalmas. Miután a külföldi és hazai megrendelőknek ilyen igényei is vannak, a hama­rosan megvásárolandó má­sodik kötélgyártó gépét már­­ úgy tervezték a DIGÉP-ben,­­ hogy ezeket a kéréseket is­­ teljesíteni tudják. * acélműi rekord Kiemelkedő termelési ered­mény született az elmúlt hét­főn a Lenin Kohászati Mű­vekben: öt nappal a határidő előtt teljesítette 489 ezer tonnás féléves termelési ter­vét a gyár acélmű gyáregy­sége. A durvahengermű bugaso­rán dolgozó szocialista brigá­dok már korábban teljesítet­ték féléves tervüket. A kiváló termelési ered­­ményeket az üzem- és mun­kaszervezés fejlesztése, a fo­lyamatos anyagellátás, a gé­pek és a termelőberendezé­sek jobb kihasználása, vala­mint az állásidők csökkenté­se tette lehetővé. Csáptalpas alapok készítés közben. (Az acélmű első féléves helyzetéről készült összeállításuk a 3. oldalon.) Irmai István felvétele A testvérmegyei kapcsolatok ápolása Vendégek Vologdából Az Oroszországi Szovjet Szocialista Szövetségi Köztár­saság északi területén fek­szik Vologda megye, Bor­sod szovjet testvérmegyéje. Ez a Moszkvától is észa­kabbra fekvő terület elég tá­vol esik hazánktól és Mis­kolc városától, mégis, a test­vérmegyei kapcsolatok ápolá­sa és bővítése céljából nem ritka a kölcsönös látogatás, tapasztalatcsere a két megye vezetői és a gyárak képvise­lői között. Nyikolaj Ivanovics Kulikov, a Vologda megyei Szakszer­vezeti Tanács elnöke és Szer­­gej Alekszandrovics Kono­­rov, a Cserepoveci Kohászati Üzemek martinacélműve szakszervezeti bizottságának elnöke és kíséretük, június 30-án a Lenin Kohászati Művekbe látogatott. Dr. Szeppelfeld Sándor, a gyár vezérigazgatója ismer­te be a vállalat gazdasági te­­véékenységét, eredményeit és a folyamatban lévő fejlesz­téseket. Ezt követően Gacsi Ferenc, a vállalati szakszer­vezeti bizottság titkára tájé­koztatót tartott a gyárban fo­lyó szakszervezeti életről, és a szakszervezeti bizottság te­vékenységéről. Ezután a vendégek üzem­­látogatásra indultak, prog­ramjukban szerepelt a ne­mesacél-hengermű, a Szov­jetunióból importált 50 ton­nás elektrokemence és a kombinált acélműi építkezés megtekintése. Nyugdíjba távoztak Negyven-ötven éves munkaviszony után búcsúztak A hagyományokhoz híven, az idén is bensőséges ünnepség keretében búcsúztatta a Le­nin Kohászati Művek 50, il­letve 40 éves munkaviszony után nyugdíjba távozó dol­gozóit. Az eseményre június 27-én, délután került sor az igazgatóság kis tanácstermé­ben. Joósz Gábor beruházási igazgató köszöntötte az ünne­pelteket, méltatta a hosszú munkaviszony során szerzett érdemeiket, megköszönte a gyár iránt tanúsított hűségü­ket.­­A vállalat ajándékát első­ként Frigyik György, a gaz­dasági igazgatóság csoportve­zetője, valamint Kiss Sándor, az öntöde gyáregység műve­zetője vették át ötven éven keresztül végzett munkájuk jutalmául Utánuk 15, negy­ven éven­­ át az LKM-ben­ ,,szolgáló” dolgozó kapott pénzjutalmat és emlékplaket­­tet. Az esemény kötetlen be­szélgetéssel s a hosszú mun­kásévek során szerzett élmé­nyek emlékek felidézésével ért véget. Joósz Gábor beruházási igazgató köszönti a nyugdíjba távo­zókat.­­Intyás Ferenc felvétele

Next