Diósgyőri Munkás, 1979. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-03 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A LENIN KOHÁSZATI MŰVEK ÉS A DIÓSGYŐRI GÉPGYÁR PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK HETILAPJA XXXIV. ÉVFOLYAM, 1. SZ. ÁRA: 50 FILLÉR 1979. JANUÁR 3. Műszaki-gazdasági konferencia az LKM-ben Az immár hagyományos év végi műszaki-gazdasági konferenciát a Lenin Kohászati Művekben december 29-én tartották. Az évzáró műszaki konferencián többek között részt vett dr. Havasi Béla, a megyei pártbizottság titkára, dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke, Drótos László, a városi pártbizottság első titkára, Rózsa Kálmán, a városi tanács elnöke, Tóth József, az SZMT vezető titkára, Korpás Lajos, a KISZ megyei bizottságának titkára és Fülöp Péter, a városi KISZ- bizottság első titkára. Majtényi Lajos, az LKM pártbizottságának titkára köszöntötte a jelenlevőket és felkérte dr. Szeppelfeld Sándor vezérigazgatót, hogy ismertesse a kohászat több mint 18 ezer fős kollektívájának 1978. évi eredményeit. Az LKM vezérigazgatója többek között elmondotta, hogy vállalatunk számára az 1978-as esztendő az intenzív munka éve volt. Mint ilyen, számos feladatot hozott. A termelés lényegében egyenletesen zajlott le, azonban időközönként operatív beavatkozásokkal kellett problémákat elhárítani. Az általános értékelés során kiemelte azt az összeforrott, összehangolt tevékenységet, amely az egész vállalati vertikum feladatait tartotta szem előtt, és végül is ezeknek teljesítését biztosította. A fizikai és szellemi dolgozók összefogása, a gyáregységek szoros együttműködése, a kölcsönös segítségnyújtás, egymás kölcsönös megbecsülése, a rendkívül pozitív gazdaságpolitikai munka meghozta az eredményt. Dr. Szeppelfeld Sándor vezérigazgató részletesen szólt azokról az eredményekről, amelyeket az 1978-as esztendőben elért a gyár, hangsúlyozva az exporttermelésben mutatkozó többleteket. Megemlítette többek között, hogy a martinacélmű rekonstrukciója mellett, a termelés az egész év folyamán lényegében egyenletes volt és így a 980 ezer tonna helyett, elérik az 1 millió 6 ezer tonnát. Túlteljesítették terveiket hengerműveink is. E túlteljesítések 1,2 százalékosak ugyan, de jelentőségük azért nagy, mert kiszállításban termékeink mintegy 80 százaléka náluk realizálódik. A nemesacél-hengermű tervteljesítésének jelentőségét fokozza még az a tény, hogy terve lényegesen magasabb volt a korábbi év tervénél. A finomsoron a többlet mintegy 20 ezer tonna, a középsoron pedig mintegy 4 ezer tonna volt. A szép eredmények megfelelő műszaki-gazdasági bázist adtak volna ahhoz, hogy vállalatunk a siker reményében pályázhassa meg — most i. már harmadszor — a Kiváló Vállalat kitüntetést. Sajnos, azonban eredményeinket, illetve azok értékét a bekövetkezett hét halálos baleset oly mértékben csökkenti, hogy egy ilyen pályázat benyújtására kellő önkritikával nem vállalkozhatunk — hangsúlyozta dr. Szeppelfeld Sándor. Számos intézkedést tettünk az okok kiküszöbölésére, a fegyelem erősítésére, az ellenőrzés fokozására. Az LKM vezérigazgatója végezetül az 1979. évi feladatokról szólott, amelyek ismét nagy erőfeszítéseket kívánnak a Lenin Kohászati Művek dolgozóitól. Dr. Havasi Béla, a megyei pártbizottság titkára köszönetet mondott az év eredményes befejezéséért. Az eredmények mellett, szólt a munka gyengébb pontjairól is, így például a nyersvasgyártás terén mutatkozó fogyatékosságokról. Elmondotta, hogy romlottak a fajlagos minőségi mutatók, és a készletgazdálkodásban sem sikerült a tervet teljesíteni. Elszomorító az is, hogy a halálos balesetek aránya is nőtt. Felhívta arra a figyelmet, hogy 1979-ben tovább szükséges szilárdítani a minőségi elvárásokat. Megemlítette azt is, hogy a termékszerkezet átalakítását is gyorsabb ütemben kell megvalósítani. Elemző hozzászólásában arra is kitért, hogy az épülő kombinált acélművet mindenképpen határidőre kell elkészíteni, és a tervezett összegben. A műszaki konferencia résztvevői nevében Gaál Béla, a csavar- és húzottáru gyáregység főmérnöke tett ígéretet arra, hogy a jövőben is helytállnak és kérte, hogy a tragikus balesetek megelőzése érdekében tegyék meg a további preventív intézkedéseket. Dr. Szeppelfeld Sándor vezérigazgató ismertette az LKM több mint 18 000 fős kollektívájának 1978. évi eredményeit. Mátyás Ferenc felvétele tervteljemzések Az 1978-as év utolsó hetében szinte óránként csörögtek a telefonok a Lenin Kohászati Művek munkaverseny-irodáján, melyen keresztül az éves terv befejezéséről tudósították az osztály dolgozóit. Ha máskor nem is, de most szívesen vették fel a telefont a gyáregységek munkaverseny-felelősei, de sok esetben maguk a szocialista brigádok vezetői adtak hírt jó eredményeikről. Termelési összeálításunkban néhány sok kollektíva éves tervének teljesítéséről számolunk be. A durvahengermű gerendasorának dolgozói december 24-én teljesítették a 895 000 tonna éves termelési tervüket. A nemesacél-hengermű finomsoráról a kiszállítási eredményükről kaptunk információt. A karácsonyi ünnep utolsó napján, 26-án érték el a 134 000 tonna termék kiszállítását, ami éves tervük befejezését jelentette. Egy nappal később, december 27-re teljesítette éves kiszállítási tervét a nemesacélhengermű középsora, amikorra 171 400 tonna középsori anyag hagyta el a gyárat. A finomsor dolgozói ugyanezen a napon érték el a 170 000 tonna teljes keresztmetszetű kikészítési terv teljesítését. Munkaerő-prognózis Mintegy 300—350 fővel több dolgozóra volna szüksége 1979-ben a Lenin Kohászati Műveknek. Ennek a számnövelésnek a szükséségét mindenekelőtt a Inált acélműi beruházás,ebből adódó feladatok indokolják. Sajnos, azonban a vonzási körzet munkaerőhelyzetének figyelembevételével a jövő év végére a legkedvezőbb esetben is csak 80—100 főnyi többletlétszámmal kalkulálhat a vállalat. A nagyolvasztó gyáregységnél a kohók közismert állaga miatt 1979-re a 2-es kohó 60 napos, és a hármas kohó 20 napos javítását tervezi a vállalat. Ez alatt az idő alatt a 2-es kohónál páncélcserét, teljes falazatcserét, a vasszerkezeti elemek erősítését, a 3-as kohónál pedig torokcserét, nyugaszt, illetve az aknapáncél javítását végzik el. A javítások figyelembevételével a paritásos termelési előirányzatot 605 ezer tonnában határozta meg az LKM. További célkitűzés, hogy a kohók javítási idejének rövidítésével, a termelési feladatok túlteljesítése mellett, az acélmű részére megfelelő mennyiségű és jó minőségű folyékony nyersvasat biztosítsanak. Az adott körülmények mellett is csökkenteni kívánják a fajlagos koksz és a földgáz felhasználását. A tartalomból: VENDÉGEK VOLTUNK VOLOGDÁBAN 2. oldal MIT VÁROK AZ ÚJ ÉVTŐL? 3. oldal MUNKAHELYI MŰVELŐDÉS A DIGÉP-BEN 4. oldal SZOCIÁLPOLITIKAI MÉRLEGEK 5. oldal JEGES PILLANATOK 6. oldal VM alogCn A Diósgyőri Gépgyár pártvégrehajtó bizottsága december 27-én Begyik János pbtitkár elnökletével ülést tartott, amelyen részt vett dr. Simon Sándor, a megyei pártbizottság tagja és Kolláth Sándor, a városi pártbizottság titkára. A testület tagjai többek között megvitatták a gazdálkodás 1978. évi tapasztalatairól készített jelentést, továbbá az 1979. évi gazdaságpolitikai feladatokra és a pb cselekvési programjára tett javaslatot. A napirend előadói dr. Énekes Sándor vezérigazgató és Begyik János pb-titkár voltak. A pártbizottság 1979. évi munkaprogramjára, valamint a végrehajtó bizottság és a munkabizottságok 1979. első félévi üléstervére tett javaslatot Begyik János pb-titkár terjesztette elő. A Lenin Kohászati Művek párt-végrehajtó bizottsága december 28-án tartott ülést Majtényi Lajos pb-titkár elnökletével. A vb-ülésen részt vett dr. Pusztai Béla, a megyei pártbizottság tagja, a Borsod megyei Nfanács általános elnökhelyettese és Kovács László, a városi pártbizottság titkára. A pártbizottság cselekvési programjának végrehajtásáról és a vállalat 1978. évi gazdálkodásáról készített jelentést, valamint a pártbizottság 1979. évi cselekvési programjára tett javaslatot Majtényi Lajos pb-titkár terjesztette elő. Második napirendi pontként Patai Endre, a pártbizottság szervező titkára tett javaslatot, a pártbizottság és a munkabizottságok 1979. első félévi programjára, valamint a végrehajtó bizottság ülésrendjére. Egy nappal korábban újra epti ia acél 1879. július 8-án jelentős esemény történt a diósgyőri kohászatban. Az 1770-ben létesített és 1868-ban a mai helyére telepített vasgyárban ekkor adták át üzemelésre az első martinkemencét, és ezzel megkezdődött az acélgyártás Diósgyőrött. Az első kemence — a maiak méreteit tekintve — elég szerény volt, hiszen a mostani, száz tonnán felüliek mellett eltörpülne az a 6 tonnás kemence, amelyet akkor építettek. A történelmi Magyarországon volt már ugyan korábban is acélgyártás, de jelenlegi területén ez az acélmű a legrégebbi. Az eltelt közel 100 éves fennállása alatt természetesen sokat fejlődött, korszerűsödött az acélmű. Négy különböző fázisban ismételten újjászületett, amelyek során termeles bűvítést és korszerűsítést is célzó rekonstrukciók voltak. Jelentős előrehaladást ért el az acélmű akkor, amikor 1911- ben üzembe helyezték az első ívfényes elektrokemencét. Hazánk ötvözött acélgyártásának a Lenin Kohászati Művek azóta is a legfontosabb bázisa, hiszen az ország termelésének több mint háromnegyed részét itt állítják elő. Az 1951-ben elkezdődött korszerűsítés után, az acélgyártás elérte az évi félmillió tonnát. Jelenleg 8 martinkemence és hat ívfényes kemence üzemel. Az össztermelése az eltelt évszázad alatt, martinacélból elérte a 25 millió tonnát. Ehhez még hozzá kell adni 3 és fél millió tonna elektroacélt. Egy évszázad alatt sokat öregedett a martinacélmű. A munka biztonságos végzése lassan már kritikussá vált. Időközben a kormány jóváhagyta azt a tervet, hogy új, kombinált technológiával üzemelő acélmű épüljön a Lenin Kohászati Művekben. Hogy az építés évei alatt is biztonságosan üzemeljen az acélmű, úgynevezett szinttartó beruházást hajtottak végre, amelynek költségei 307 millió forintra rúgtak. Ennek során munkabiztonsági berendezéseket építettek be, bővítették és befedték a kokillacsarnokot, kitelepítették a nem feltétlenül ott végzendő műveleteket, az öntőcsarnokban megteremtették az űrszelvényt, vásároltak 15 kis- és nehézgépet, a hulladéktéren fedett anyagtárolót létesítettek, kicserélték a hibás, elhasználódott darupályákat, 6 új darut vásároltak. Ezeknek a korszerűsítéseknek volt köszönhető, hogy 1977. év végére az acélmű elérte az évi 1 millió tonna acéltermelést, amely minden addigi teljesítést meghaladott. Az ekkor lecsapolt acélból egy öntecset a gyár főbejárata előtt helyeztek el. Az elmúlt évi munkasikerek arra ösztönözték a gyáregység kollektíváját, hogy az idén se maradjanak el a tavalyi sikerektől. Elhatározásukat megvalósították. December 29-én újra lecsapolták az 1 milliomodik tonna acélt, egy nappal korábban, mint a múlt évben. Ez mintegy 3000 tonna acéllal jelent többet. A dolgozó kollektíva eredményét növeli, hogy mindezt a tavalyihoz képest, a fővel kevesebb létszámmal érték el. A gyár vezetősége ezek után bizakodva tekint az 1979. év felé, s hasonló eredményeket várnak a 100 éves jubileum évében is. Fotó: Mátyás Ferenc KISZ-választások Hamarosan a Diósgyőri Gépgyárban is megkezdődnek a KISZ-választások. Az ezzel is kapcsolatos tennivalókat, káderpolitikai és szervezeti feladatokat január 9-én, KISZ- bizottsági ülésen beszélik meg a fiatalok.