Diósgyőri Munkás, 1979. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-03 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES­ÜLJETEK! A LENIN KOHÁSZATI MŰVEK ÉS A DIÓSGYŐRI GÉPGYÁR PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK HETILAPJA XXXIV. ÉVFOLYAM, 1. SZ. ÁRA: 50 FILLÉR 1979. JANUÁR 3. Műszaki-gazdasági konferencia az LKM-ben Az immár hagyományos év végi műszaki-gazdasági kon­ferenciát a Lenin Kohászati Művekben december 29-én tartották. Az évzáró műszaki konferencián többek között részt vett dr. Havasi Béla, a megyei pártbizottság titkára, d­r. Ladányi József, a megyei tanács elnöke, Drótos László, a városi pártbizottság első titkára, Rózsa Kálmán, a vá­rosi tanács elnöke, Tóth Jó­zsef, az SZMT vezető titkára, Korpás Lajos, a KISZ me­gyei bizottságának titkára és Fülöp Péter, a városi KISZ- bizottság első titkára. Majtényi Lajos, az LKM pártbizottságának titkára kö­szöntötte a jelenlevőket és felkérte dr. Szeppelfeld Sán­dor vezérigazgatót, hogy is­mertesse a kohászat több mint 18 ezer fős kollektívá­jának 1978. évi eredményeit. Az LKM vezérigazgatója többek között elmondotta, hogy vállalatunk számára az 1978-as esztendő az intenzív munka éve volt. Mint ilyen, számos feladatot hozott. A termelés lényegében egyenle­tesen zajlott le, azonban idő­közönként operatív beavatko­zásokkal kellett problémákat elhárítani. Az általános értékelés so­rán kiemelte azt az összefor­rott, összehangolt tevékenysé­get, amely az egész vállalati vertikum feladatait tartotta szem előtt, és végül is ezek­nek teljesítését biztosította. A fizikai és szellemi dolgozók összefogása, a gyáregységek szoros együttműködése, a köl­csönös segítségnyújtás, egy­más kölcsönös megbecsülése, a rendkívül pozitív gazdaság­­politikai munka meghozta az eredményt. Dr. Szeppelfeld Sándor ve­zérigazgató részletesen szólt azokról az eredményekről, amelyeket az 1978-as eszten­dőben elért a gyár, hangsú­lyozva az exporttermelésben mutatkozó többleteket. Meg­említette többek között, hogy a martinacélmű rekonstruk­ciója mellett, a termelés az egész év folyamán lényegé­ben egyenletes volt és így a 980 ezer tonna helyett, elérik az 1 millió 6 ezer tonnát. Túlteljesítették terveiket hengerműveink is. E túltel­jesítések 1,2 százalékosak ugyan, de jelentőségük azért nagy, mert kiszállításban ter­mékeink mintegy 80 százalé­ka náluk realizálódik. A ne­mesacél-hengermű tervtelje­sítésének jelentőségét fokoz­za még az a tény, hogy terve lényegesen magasabb volt a korábbi év tervénél. A fi­nomsoron a többlet mintegy 20 ezer tonna, a középsoron pedig mintegy 4 ezer tonna volt. A szép eredmények meg­felelő műszaki-gazdasági bá­zist adtak volna ahhoz, hogy vállalatunk a siker reményé­ben pályázhassa meg — most i. már harmadszor — a Kiváló Vállalat kitüntetést. Sajnos, azonban eredményeinket, il­letve azok értékét a bekö­vetkezett hét halálos baleset oly mértékben csökkenti, hogy egy ilyen pályázat be­nyújtására kellő önkritikával nem vállalkozhatunk — hang­súlyozta dr. Szeppelfeld Sán­dor. Számos intézkedést tet­tünk az okok kiküszöbölésé­re, a fegyelem erősítésére, az ellenőrzés fokozására. Az LKM vezérigazgatója végezetül az 1979. évi fel­adatokról szólott, amelyek ismét nagy erőfeszítéseket kívánnak a Lenin Kohászati Művek dolgozóitól. Dr. Havasi Béla, a megyei pártbizottság titkára köszö­netet mondott az év eredmé­nyes befejezéséért. Az eredmé­nyek mellett, szólt a munka gyengébb pontjairól is, így például a nyersvasgyártás terén mutatkozó fogyatékos­ságokról. Elmondotta, hogy romlottak a fajlagos minősé­gi mutatók, és a készletgaz­dálkodásban sem sikerült a tervet teljesíteni. Elszomorí­tó az is, hogy a halálos bal­esetek aránya is nőtt. Fel­hívta arra a figyelmet, hogy 1979-ben tovább szükséges szilárdítani a minőségi elvá­rásokat. Megemlítette azt is, hogy a termékszerkezet át­alakítását is gyorsabb ütem­ben kell megvalósítani. Elem­ző hozzászólásában arra is kitért, hogy az épülő kom­binált acélművet mindenkép­pen határidőre kell elkészíte­ni, és a tervezett összegben. A műszaki konferencia résztvevői nevében Gaál Bé­la, a csavar- és húzottáru gyáregység főmérnöke tett ígéretet arra, hogy a jövőben is helytállnak és kérte, hogy a tragikus balesetek megelő­zése érdekében tegyék meg a további preventív intézkedé­seket. Dr. Szeppelfeld Sándor vezérigazgató ismertette az LKM több mint 18 000 fős kollektívájának 1978. évi eredményeit. Mátyás Ferenc felvétele tervteljemzések Az 1978-as év utolsó heté­ben szinte óránként csörög­tek a telefonok a Lenin Ko­hászati Művek munkaver­­seny-irodáján, melyen ke­resztül az éves terv befeje­zéséről tudósították az osz­tály dolgozóit. Ha máskor nem is, de most szívesen vet­ték fel a telefont a gyáregy­ségek munka­verseny-felelősei, de sok esetben maguk a szo­cialista brigádok vezetői ad­tak hírt jó eredményeikről. Termelési összeálításunk­­ban néhány sok­ kollektíva éves tervének teljesítéséről számolunk be. A durvahen­germű gerendasorának dol­gozói december 24-én telje­sítették a 895 000 tonna éves termelési tervüket. A nemes­acél-hengermű finomsoráról a kiszállítási eredményükről kaptunk információt. A ka­rácsonyi ünnep utolsó nap­ján, 26-án érték el a 134 000 tonna termék kiszállítását, ami éves tervük befejezését jelentette. Egy nappal később, decem­ber 27-re teljesítette éves ki­­szállítási tervét a nemesacél­hengermű középsora, ami­korra 171 400 tonna középsori anyag hagyta el a gyárat. A finomsor dolgozói ugyanezen a napon érték el a 170 000 tonna teljes keresztmetszetű kikészítési terv teljesítését. Munkaerő-prognózis Mintegy 300—350 fővel több dolgozóra volna szük­sége 1979-ben a Lenin Ko­­hászati Műveknek. Ennek a­­ számnövelésnek a szüksé­­ségét mindenekelőtt a Inált acélműi beruházás,­­ebből adódó feladatok indokolják. Sajnos, azonban a vonzási körzet munkaerő­­helyzetének figyelembevéte­lével a jövő év végére a legkedvezőbb esetben is csak 80—100 főnyi többletlétszám­mal kalkulálhat a vállalat. A nagyolvasztó gyáregység­nél a kohók közismert állaga miatt 1979-re a 2-es kohó 60 napos, és a hármas kohó­­ 20 napos javítását tervezi a vállalat. Ez alatt az idő alatt a 2-es kohónál páncélcserét, teljes falazatcserét, a vas­­szerkezeti elemek erősítését, a 3-as kohónál pedig torok­­cserét, nyugaszt, illetve az aknapáncél javítását végzik el. A javítások figyelembevéte­lével a paritásos termelési előirányzatot 605 ezer tonná­ban határozta meg az LKM. További célkitűzés, hogy a kohók javítási idejének rö­vidítésével, a termelési fel­adatok túlteljesítése mellett, az acélmű részére megfelelő mennyiségű és jó minőségű folyékony nyersvasat biztosít­sanak. Az adott körülmények mellett is csökkenteni kíván­ják a fajlagos koksz és a földgáz felhasználását. A tartalomból: VENDÉGEK VOLTUNK VOLOGDÁBAN 2. oldal MIT VÁROK AZ ÚJ ÉVTŐL? 3. oldal MUNKAHELYI MŰVELŐDÉS A DIGÉP-BEN 4. oldal SZOCIÁLPOLITIKAI MÉRLEGEK 5. oldal JEGES PILLANATOK 6. oldal VM a­logCn A Diósgyőri Gépgyár párt­végrehajtó bizottsága decem­ber 27-én Begyik János pb­­titkár elnökletével ülést tar­tott, am­elyen részt vett dr. Simon Sándor, a megyei pártbizottság tagja és Kol­­láth Sándor, a városi párt­­bizottság titkára. A testület tagjai többek között megvitatták a gazdál­kodás 1978. évi tapasztalatai­ról készített jelentést, továb­bá az 1979. évi gazdaságpo­litikai feladatokra és a pb cselekvési programjára tett javaslatot. A napirend elő­adói dr. Énekes Sándor ve­zérigazgató és Begyik János pb-titkár voltak. A pártbizottság 1979. évi munkaprogramjára, valamint a végrehajtó bizottság és a munkabizottságok 1979. első félévi üléstervére tett javas­latot Begyik János pb-titkár terjesztette elő. A Lenin Kohászati Művek párt-végrehajtó bizottsága de­cember 28-án tartott ülést Majtényi Lajos pb-titkár el­nökletével. A vb-ülésen részt vett dr. Pusztai Béla, a me­gyei pártbizottság tagja, a Borsod megyei Nfanács álta­lános elnökhelyettese és Ko­vács László, a városi párt­­bizottság titkára. A pártbi­zottság cselekvési program­jának végrehajtásáról és a vállalat 1978. évi gazdálko­dásáról készített jelentést, valamint a pártbizottság 1979. évi cselekvési program­jára tett javaslatot Majtényi Lajos pb-titkár terjesztette elő. Második napirendi pont­ként Patai Endre, a pártbi­zottság szervező titkára tett javaslatot, a pártbizottság és a munkabizottságok 1979. el­ső félévi programjára, vala­mint a végrehajtó bizottság ülésrendjére. Egy nappal korábban ú­jra epti i­a acél 1879. július 8-án jelentős esemény történt a diósgyőri kohászatban. Az 1770-ben lé­tesített és 1868-ban a mai helyére telepített­ vasgyárban ekkor adták át üzemelésre az első martinkemencét, és ezzel megkezdődött az acélgyártás Diósgyőrött. Az első kemen­ce — a maiak méreteit te­kintve — elég szerény volt, hiszen a mostani, száz ton­nán felüliek mellett eltör­pülne az a 6 tonnás kemen­ce, amelyet akkor építettek. A történelmi Magyarorszá­gon volt már ugyan koráb­ban is acélgyártás, de jelen­legi területén ez az acélmű a legrégebbi. Az eltelt közel 100 éves fennállása alatt természetesen sokat fejlődött, korszerűsödött az acélmű. Négy különböző fázisban is­mételten újjászületett, ame­lyek­ során term­eles bűvítést és korszerűsítést is célzó re­konstrukciók voltak. Jelen­tős előrehaladást ért el az acélmű akkor, amikor 1911- ben üzembe helyezték az el­ső ívfényes elektrokemencét. Hazánk ötvözött acélgyártá­sának a Lenin Kohászati Művek azóta is a legfonto­sabb bázisa, hiszen az ország termelésének több mint há­romnegyed részét itt állítják elő. Az 1951-ben elkezdődött korszerűsítés után, az acél­gyártás elérte az évi félmil­lió tonnát. Jelenleg 8 mar­tinkemence és hat ívfényes kemence üzemel. Az összter­melése az eltelt évszázad alatt, martinacélból elérte a 25 millió tonnát. Ehhez még hozzá kell adni 3 és fél mil­lió tonna elektroacélt. Egy évszázad alatt sokat öregedett a martinacélmű. A munka biztonságos végzése lassan már kritikussá vált. Időközben a kormány jóvá­hagyta azt a tervet, hogy új, kombinált technológiával üzemelő acélmű épüljön a Lenin Kohászati Művekben. Hogy az építés évei alatt is biztonságosan üzemeljen az acélmű, úgynevezett szinttar­tó beruházást hajtottak vég­re, amelynek költségei 307 millió forintra rúgtak. Ennek során munkabiztonsági be­rendezéseket építettek be, bő­vítették és befedték a kokil­­lacsarnokot, kitelepítették a nem feltétlenül ott végzendő műveleteket, az öntőcsarnok­ban megteremtették az űr­szelvényt, vásároltak 15 kis- és nehézgépet, a hulladékté­ren fedett anyagtárolót léte­sítettek, kicserélték a hibás, elhasználódott darupályákat,­­ 6 új darut vásároltak. Ezeknek a korszerűsítések­nek volt köszönhető, hogy 1977. év végére az acélmű elérte az évi 1 millió tonna acéltermelést, amely minden addigi teljesítést meghala­dott. Az ekkor lecsapolt acél­ból egy öntecset a gyár fő­bejárata előtt helyeztek el. Az elmúlt évi munkasikerek ar­ra ösztönözték a gyáregység kollektíváját, hogy az idén se maradjanak el a tavalyi sikerektől. Elhatározásukat megvalósították. December 29-én újra lecsapolták az 1 milliomodik tonna acélt, egy nappal korábban, mint a múlt évben. Ez mintegy 3000 tonna acéllal jelent többet. A dolgozó kollektíva ered­ményét növeli, hogy mindezt a tavalyihoz képest, a fővel kevesebb létszámmal érték el. A gyár vezetősége ezek után bizakodva tekint az 1979. év felé, s hasonló ered­ményeket várnak a 100 éves jubileum évében is. Fotó: Mátyás Ferenc KISZ-választások Hamarosan a Diósgyőri Gép­gyárban is megkezdődnek a­­ KISZ-választások. Az ezzel is kapcsolatos tennivalókat, ká­derpolitikai és szervezeti fel­adatokat január 9-én, KISZ- bizottsági ülésen beszélik meg a fiatalok.

Next