Diósgyőri Munkás, 1979. július-december (34. évfolyam, 27-52. szám)

1979-07-03 / 27. szám

C­ Is t XIIIIo . VILÁG PR­LETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A LENIN KOHÁSZATI MŰVEK ÉS A DIÓSGYŐRI GÉPGYÁR PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK HETILAPJA XXXIV. ÉVFOLYAM, 27. SZ. ARA 80 FILLÉR 1979. JÚLIUS 3. Lengyel szakszervezeti delegáció a kohászatban A Szakszervezetek Megyei Tanácsa elnökségének meg­hívására, június 26-án dél­előtt Miskolcra érkezett len­gyelországi testvérmegyénk, a katowicei vajdaság szak­­szervezeti delegációja. A lengyel szakszervezeti küldöttség vezetője, Stanis­law Lepiorz, a vajdaság szakszervezeti tanácsának titkára, s tagjai: Jan Olini­­ger, a szakszervezeti tanács tagja és Wladislaw Marek, a bányászszakszervezet területi bizottságának elnöke. Elláto­gattak a Szakszervezetek Megyei Tanácsára, ahol fo­gadta őket Mráz Ferenc, az SZMT elnöke és Tóth József, az SZMT vezető titkára. Tá­jékoztatták a delegációt Bor­sod megye gazdasági, társa­dalmi életéről és a szakszer­vezeti munka időszerű kér­déseiről. A lengyel szakszervezeti küldöttség ezt követően Mis­kolc nevezetességeivel is­merkedett, majd a kora dél­utáni órákban a Lenin Ko­hászati Műveket keresték fel. A vállalat gazdasági és po­litikai vezetői fogadták a delegációt. Dr. Szeppeifeld Sándor, az LKM vezérigaz­gatója és Gácsi Ferenc, a ko­hászati szakszervezeti bizott­ság titkára tájékoztatást ad­tak a Lenin Kohászati Mű­vek múltjáról, fejlődéséről, a diósgyőri nagyüzemnél folyó gazdasági és politikai mun­káról. A tájékoztató után a lengyel szakszervezeti dele­gáció tagjai a vezérigazgatói tanácsteremben megtekintet­­ték az épülő acélmű makett­jét. A lengyel szakszervezeti vezetők ezután üzemlátoga­táson ismerkedtek a nemes­acél-hengermű munkájával, és a helyszínen is megnézték a kombinált acélmű építését. A vezérigazgatói tanácsteremben dr. Szeppeifeld Sándor, az LKM vezérigazgatója meg­mutatja a lengyel szakszervezeti delegáció tagjainak az épülő kombinált acélmű ma­kettjét A katowicei vajdaság szakszervezeti delegációja a helyszínen ismerkedik a kombinált acélmű építésével Fotó: Irmai István Vendégek Zap Tizenöt tagú csoport érke­zett a kohászatba a zaporo­­zsei testvérgyárból. A szovjet vendégek között olvasztárok, hengerészek, hőkezelők vol­tak. Nem egy csoporttag ki­emelkedő munkájáért magas kitüntetésben részesült már, köztük az egyik olvasztár a Szocialista Munka Hőse ki­tüntetést tűzhette a mellére még a vasas juniálison. A két gyár közti kapcsolat elmélyítését bizonyítja, hogy a szovjet vendégek ittlétük idején nagyon megszerették a magyar embereket, a ma­gyar tájakat és megtetszett nekik a magyar konyha — vallottak erről azon a talál­kozón, melyet a vezérigazga­tói tanácsteremben tartottak. Itt a gyár vezetői fogadták a csoportot. Dr. Szeppeifeld Sándor vezérigazgató ismer­tette nagyvonalakban a gyár történetét, és jelenlegi életét, számot adott a diósgyőri ko­hászok munkájáról. Elmond­ta, hogy az ország legrégebbi ipari üzeme az LKM és az itt készült termékek nem kis hányada a Szovjetunióba ke­rül, természetesen ez a gyár is kap a Szovjetuniótól kü­lönböző árukat. A bensőséges hangulatú ta­lálkozón a szovjet csoport a két gyár barátságát szimbo­lizáló domborművet adott át a gyár vezetőinek. Majtényi Lajos, a pártbi­zottság titkára szeretettel és meghatódva köszönte meg az ajándékot és elmondta, hogy minden évben nem kis izga­lommal várják a szovjet vendégeket városunkba, igye­keznek minél jobb körülmé­nyeket biztosítani a pihené­sükhöz, ezzel is viszonozva azt a sok kedvességet, figyel­mességet, szívességet, amit a magyar kohászok tapasztal­nak, akárhányszor egy-egy csoporttal ellátogatnak Zapo­­rozséba. A csoport megismerkedett Budapesttel, jártak a Balato­non és Egerben, szép napo­kat töltöttek el Miskolc—Ta­polcán és három heti pihenő után visszautazott Zaporozsé­­ba. A tartalomból: SZáZÉVESEN JELENRŐL, JÖVŐRŐL (2. oldal) A DISZPÉCSER — REGGELTŐL ESTIG (3. oldal) FÉL ÉV ELŐTTI SZáMVETÉS (3. oldal) MÓRICZ ZSIGMOND: MISKOLC (4. oldal) EMBER — MUNKA — TÁRSADALOM (4. oldal) A BÉKE-SZÁLLÓN A HELYZET VÁLTOZATLAN (5. oldal) AZ UTáNPÓTLÁS ADOTT (6. oldal) Vizsgálják a minőséget A Magyar Vas- és Acél­ipari Egyesülés megbízásá­ból a Vasipari Kutató Inté­zet vizsgálati programot dol­gozott ki a kohászati termé­kek minőségének fokozottabb javítására. Eszerint az inté­zet legkorszerűbb műszerei­vel négy nagy kohászati vál­lalatnál, így a Lenin Kohá­szati Műveknél is elemzi a technológiai hiányosságokból eredő selejt előfordulásának okait és javaslatokat tesz megszüntetésükre. A vizsgálati program ke­retében a hengereltáru-elő­­állítás, az acélgyártás és az öntvénykészítés során kelet­kező selejtek előfordulásának okait elemzik. A programot a tervek szerint az év végére befejezik. Építőtábor a kohászatba Ilyen az összkép, ha a gyerekek dolgoznak... Rozs­­dátlanítás, festés, cipekedés ... mikor mi a tennivaló. Ők azonban kifogták, mert a két hét alatt szinte sem­mi munká­juk nem volt. Talán majd a jövő nyáron... (Cikkünk a 3. oldalon.) Fotó: Irmai István Műszaki nődolgozók helyzete az LKM-ben ■ ■ Illést tartott a párt­­végrehajtó bizottság A műszaki képesítésű és beosztású nődolgozók helyze­téről szóló jelentés volt a fő napirendi pontja az LKM párt-végrehajtó bizottsága jú­nius 28-i ülésének. A jelen­tést Simon Józsefné vb-nőfe­­lös terjesztette a testület elé, a téma vitáján meghívott­ként részt vett Csótai Jenő­né szb-nőfelelős. A szocialista építés fejlő­désével, a női egyenjogúság kibontakozásával összhang­ban, egyre több nő rendelke­zik a műszaki munkakör be­töltéséhez szükséges képesí­téssel. Az LKM-ben dolgozó összes, műszaki egyetemet és főiskolát végzettek 10,9 szá­zaléka nő. A végrehajtó bizottság elé került jelentés azt vizsgálta, hogy milyen a műszaki kép­zettségű és beosztású nődol­gozók anyagi, erkölcsi meg­becsülése, munkahelyi közér­zete, hogyan fogadják a pá­lyakezdőket, miként tudnak beilleszkedni. A jelentés arra is kitér, milyen a műszaki nődolgozók kapcsolata a tár­sadalmi szervekkel, milyen a társadalmi, közéleti tevé­kenységük. A jelentés és az ahhoz kapcsolódó vita is megállapí­totta, hogy a családi körül­mények alapvetően meghatá­rozóak. A már kialakult csa­ládon belüli munkamegosz­tási szokásokat ebben a ré­tegben sem sikerült alapve­tően megváltoztatni. Sok szó esett a szemléletben fellel­hető konzervativizmusról. A műszaki beosztású nő­dolgozók száma évről évre nő a vállalatnál. A felmérés alapján azt tapasztalták, hogy általában mind a poli­tikai, mind a szakmai mun­kában igen dicséretre méltó érdeklődést tanúsítanak. A gyes-en levők közül például többen vállalkoznak tovább­tanulásra, a második diplo­ma megszerzésére, vagy a marxista—leninista egyetem, marxista középiskola elvég­zésére. Vizsgálták az azonos be­osztásban és kategóriában dolgozó nők és férfiak fize­tését. • Megállapították, hogy jelentős különbség nincs, ám a vita során megfogalmazó­dott, hogy ha a fizetéshez nem is, de a jövedelemben még van különbség. A nődolgozóknak ezt a ré­tegét — különösen a fiata­labbakat — sem a KISZ, sem a szakszervezet nem vonja be kellően a társadalmi, politi­ka munkába. Ezzel magya­rázható, hogy erőteljesebben fordulnak a szakmai tevé­kenység felé. Akik megtalál­ták a kapcsolatot a politikai­társadalmi szervezetekkel, igen aktívan, rendkívül köte­­lességtudóan végzik a rájuk bízott politikai munkát. A műszaki beosztású nő­­dolgozók a vállalat olyan ré­tegét képviselik, amely ma­gában hordja a női káderkép­­zés, káderutánpótlás, pártépí­tés tartalékait. Ehhez azon­ban több olyan feltétel bizto­sítása szükséges, amelyekkel megszüntethető a még olykor fellelhető hátrányos megkü­lönböztetés. A végrehajtó bizottság né­hány ajánlást fogadott el, amellyel­­ jobban érvényt le­het szerezni a jövőben a párt nőpolitikai határozata meg­valósulójának a Lenin Kohá­szati Művekben is A végrehajtó bizottság in­tézkedési tervet hozott az 1979/80 évi pártoktatá­si fel­adatokra. Az intézkedési terv­javaslatot Kovács Gyula a pártbizottság politikai mun­katársa terjesztette a testület elé.

Next