Diósgyőri Munkás, 1979. július-december (34. évfolyam, 27-52. szám)
1979-07-03 / 27. szám
C Is t XIIIIo . VILÁG PRLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A LENIN KOHÁSZATI MŰVEK ÉS A DIÓSGYŐRI GÉPGYÁR PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK HETILAPJA XXXIV. ÉVFOLYAM, 27. SZ. ARA 80 FILLÉR 1979. JÚLIUS 3. Lengyel szakszervezeti delegáció a kohászatban A Szakszervezetek Megyei Tanácsa elnökségének meghívására, június 26-án délelőtt Miskolcra érkezett lengyelországi testvérmegyénk, a katowicei vajdaság szakszervezeti delegációja. A lengyel szakszervezeti küldöttség vezetője, Stanislaw Lepiorz, a vajdaság szakszervezeti tanácsának titkára, s tagjai: Jan Oliniger, a szakszervezeti tanács tagja és Wladislaw Marek, a bányászszakszervezet területi bizottságának elnöke. Ellátogattak a Szakszervezetek Megyei Tanácsára, ahol fogadta őket Mráz Ferenc, az SZMT elnöke és Tóth József, az SZMT vezető titkára. Tájékoztatták a delegációt Borsod megye gazdasági, társadalmi életéről és a szakszervezeti munka időszerű kérdéseiről. A lengyel szakszervezeti küldöttség ezt követően Miskolc nevezetességeivel ismerkedett, majd a kora délutáni órákban a Lenin Kohászati Műveket keresték fel. A vállalat gazdasági és politikai vezetői fogadták a delegációt. Dr. Szeppeifeld Sándor, az LKM vezérigazgatója és Gácsi Ferenc, a kohászati szakszervezeti bizottság titkára tájékoztatást adtak a Lenin Kohászati Művek múltjáról, fejlődéséről, a diósgyőri nagyüzemnél folyó gazdasági és politikai munkáról. A tájékoztató után a lengyel szakszervezeti delegáció tagjai a vezérigazgatói tanácsteremben megtekintették az épülő acélmű makettjét. A lengyel szakszervezeti vezetők ezután üzemlátogatáson ismerkedtek a nemesacél-hengermű munkájával, és a helyszínen is megnézték a kombinált acélmű építését. A vezérigazgatói tanácsteremben dr. Szeppeifeld Sándor, az LKM vezérigazgatója megmutatja a lengyel szakszervezeti delegáció tagjainak az épülő kombinált acélmű makettjét A katowicei vajdaság szakszervezeti delegációja a helyszínen ismerkedik a kombinált acélmű építésével Fotó: Irmai István Vendégek Zap Tizenöt tagú csoport érkezett a kohászatba a zaporozsei testvérgyárból. A szovjet vendégek között olvasztárok, hengerészek, hőkezelők voltak. Nem egy csoporttag kiemelkedő munkájáért magas kitüntetésben részesült már, köztük az egyik olvasztár a Szocialista Munka Hőse kitüntetést tűzhette a mellére még a vasas juniálison. A két gyár közti kapcsolat elmélyítését bizonyítja, hogy a szovjet vendégek ittlétük idején nagyon megszerették a magyar embereket, a magyar tájakat és megtetszett nekik a magyar konyha — vallottak erről azon a találkozón, melyet a vezérigazgatói tanácsteremben tartottak. Itt a gyár vezetői fogadták a csoportot. Dr. Szeppeifeld Sándor vezérigazgató ismertette nagyvonalakban a gyár történetét, és jelenlegi életét, számot adott a diósgyőri kohászok munkájáról. Elmondta, hogy az ország legrégebbi ipari üzeme az LKM és az itt készült termékek nem kis hányada a Szovjetunióba kerül, természetesen ez a gyár is kap a Szovjetuniótól különböző árukat. A bensőséges hangulatú találkozón a szovjet csoport a két gyár barátságát szimbolizáló domborművet adott át a gyár vezetőinek. Majtényi Lajos, a pártbizottság titkára szeretettel és meghatódva köszönte meg az ajándékot és elmondta, hogy minden évben nem kis izgalommal várják a szovjet vendégeket városunkba, igyekeznek minél jobb körülményeket biztosítani a pihenésükhöz, ezzel is viszonozva azt a sok kedvességet, figyelmességet, szívességet, amit a magyar kohászok tapasztalnak, akárhányszor egy-egy csoporttal ellátogatnak Zaporozséba. A csoport megismerkedett Budapesttel, jártak a Balatonon és Egerben, szép napokat töltöttek el Miskolc—Tapolcán és három heti pihenő után visszautazott Zaporozséba. A tartalomból: SZáZÉVESEN JELENRŐL, JÖVŐRŐL (2. oldal) A DISZPÉCSER — REGGELTŐL ESTIG (3. oldal) FÉL ÉV ELŐTTI SZáMVETÉS (3. oldal) MÓRICZ ZSIGMOND: MISKOLC (4. oldal) EMBER — MUNKA — TÁRSADALOM (4. oldal) A BÉKE-SZÁLLÓN A HELYZET VÁLTOZATLAN (5. oldal) AZ UTáNPÓTLÁS ADOTT (6. oldal) Vizsgálják a minőséget A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés megbízásából a Vasipari Kutató Intézet vizsgálati programot dolgozott ki a kohászati termékek minőségének fokozottabb javítására. Eszerint az intézet legkorszerűbb műszereivel négy nagy kohászati vállalatnál, így a Lenin Kohászati Műveknél is elemzi a technológiai hiányosságokból eredő selejt előfordulásának okait és javaslatokat tesz megszüntetésükre. A vizsgálati program keretében a hengereltáru-előállítás, az acélgyártás és az öntvénykészítés során keletkező selejtek előfordulásának okait elemzik. A programot a tervek szerint az év végére befejezik. Építőtábor a kohászatba Ilyen az összkép, ha a gyerekek dolgoznak... Rozsdátlanítás, festés, cipekedés ... mikor mi a tennivaló. Ők azonban kifogták, mert a két hét alatt szinte semmi munkájuk nem volt. Talán majd a jövő nyáron... (Cikkünk a 3. oldalon.) Fotó: Irmai István Műszaki nődolgozók helyzete az LKM-ben ■ ■ Illést tartott a pártvégrehajtó bizottság A műszaki képesítésű és beosztású nődolgozók helyzetéről szóló jelentés volt a fő napirendi pontja az LKM párt-végrehajtó bizottsága június 28-i ülésének. A jelentést Simon Józsefné vb-nőfelös terjesztette a testület elé, a téma vitáján meghívottként részt vett Csótai Jenőné szb-nőfelelős. A szocialista építés fejlődésével, a női egyenjogúság kibontakozásával összhangban, egyre több nő rendelkezik a műszaki munkakör betöltéséhez szükséges képesítéssel. Az LKM-ben dolgozó összes, műszaki egyetemet és főiskolát végzettek 10,9 százaléka nő. A végrehajtó bizottság elé került jelentés azt vizsgálta, hogy milyen a műszaki képzettségű és beosztású nődolgozók anyagi, erkölcsi megbecsülése, munkahelyi közérzete, hogyan fogadják a pályakezdőket, miként tudnak beilleszkedni. A jelentés arra is kitér, milyen a műszaki nődolgozók kapcsolata a társadalmi szervekkel, milyen a társadalmi, közéleti tevékenységük. A jelentés és az ahhoz kapcsolódó vita is megállapította, hogy a családi körülmények alapvetően meghatározóak. A már kialakult családon belüli munkamegosztási szokásokat ebben a rétegben sem sikerült alapvetően megváltoztatni. Sok szó esett a szemléletben fellelhető konzervativizmusról. A műszaki beosztású nődolgozók száma évről évre nő a vállalatnál. A felmérés alapján azt tapasztalták, hogy általában mind a politikai, mind a szakmai munkában igen dicséretre méltó érdeklődést tanúsítanak. A gyes-en levők közül például többen vállalkoznak továbbtanulásra, a második diploma megszerzésére, vagy a marxista—leninista egyetem, marxista középiskola elvégzésére. Vizsgálták az azonos beosztásban és kategóriában dolgozó nők és férfiak fizetését. • Megállapították, hogy jelentős különbség nincs, ám a vita során megfogalmazódott, hogy ha a fizetéshez nem is, de a jövedelemben még van különbség. A nődolgozóknak ezt a rétegét — különösen a fiatalabbakat — sem a KISZ, sem a szakszervezet nem vonja be kellően a társadalmi, politika munkába. Ezzel magyarázható, hogy erőteljesebben fordulnak a szakmai tevékenység felé. Akik megtalálták a kapcsolatot a politikaitársadalmi szervezetekkel, igen aktívan, rendkívül kötelességtudóan végzik a rájuk bízott politikai munkát. A műszaki beosztású nődolgozók a vállalat olyan rétegét képviselik, amely magában hordja a női káderképzés, káderutánpótlás, pártépítés tartalékait. Ehhez azonban több olyan feltétel biztosítása szükséges, amelyekkel megszüntethető a még olykor fellelhető hátrányos megkülönböztetés. A végrehajtó bizottság néhány ajánlást fogadott el, amellyel jobban érvényt lehet szerezni a jövőben a párt nőpolitikai határozata megvalósulójának a Lenin Kohászati Művekben is A végrehajtó bizottság intézkedési tervet hozott az 1979/80 évi pártoktatási feladatokra. Az intézkedési tervjavaslatot Kovács Gyula a pártbizottság politikai munkatársa terjesztette a testület elé.