Diósgyőri Munkás, 1981. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-06 / 1. szám

?______ Törzsfoglalkozás és törzsvezetési pv­­gyakorlat az LKM-ben Az elmúlt év utolsó hónap­jában, a kiképzési terveknek megfelelően három fontosabb esemény zajlott le a Lenin Kohászati Művek polgári vé­delmi szervezeténél. A decemberi törzsfoglalko­­záson felelevenítették a pa­rancsnokok előtt a jelentő­sebb polgári védelmi felada­tokat. Az önvédelmi alegységek eg­y-egy szakasza, a törzsve­­zetési gyakorlathoz a kikép­zési ciklust záró foglalkozása­ként, a speciális feladatok el­látása mellett, a vállalat szá­mára is hasznos tevékenysé­get végzett. A Béke-szálló épületei folyamatosan szaná­lásra kerülnek, ennek egyik épületét bontották le a sza­kaszok. A törzsgyakorlaton, annak zárásaként Ferencz Sándor, Miskolc város polgári védel­mi törzsparancsnok-h­elyet­te­se értékelte a gyakorlat le­folyását, annak egyes mozza­natait. A törzsvezetési gyakorlat teljes értékeléséről Bánvalgyi Ferenc, az iparszervezési fő­osztály vezetője számolt be. Elmondta, hogy a gyakorla­ton részt vevő parancsnokok fegyelmezetten, nagy körül­tekintéssel, eredményesen vettek részt a részfeladatok kidolgozásában és végrehaj­tásában. A több éves tapasz­talatokat jól hasznosították mu­­nká­j­ukban. A vállalati parancsnok megbízásából Koszty Lajos, személyzeti és szociális iga­­gató az egész éves polgári vé­delmi tevékenységet össze­gezte. Megállapította, hogy a parancsnoki állomány, vala­mint az alegységek az éves polgári védelmi munka során a vállalati, hatósági és ága­zati szervek által megszabott elvárásoknak eleget tettek. Külön kiemelte a műszaki mentőalakulatok hasznos te­vékenységét. Főleg a Bat­­thyány-sori épületek bontá­sánál végeztek értékelhető, hasznos munkát. Az igazgató az év során ki­emelkedő tevékenységet vég­zett parancsnokokat pénz­jutalomban részesítette. Jelentkezés Kazincbarcikára ■ I Üzemmérnöki továbbképző tanfolyamok r A Nehézipari Műszaki Egyetem Vegyipari Automa­tizálási Főiskolai Kara (Ka­zincbarcika) a következő üzemmérnök-továbbképző tanfolyamokat hirdeti meg 1981 márciusától: 1. Analóg integrált áram­körök alkalmazástechnikája: 2. Digitális integrált áram­körök alkalmazástechnikája­: 3. Tirisztorok és alkalma­zástechnikájuk: 4. Mikroprocesszorok mé­rés- és irányítástechnikai al­kalmazása. A tanfolyamok önköltsége­sek, két félévesek és vizsga­­kötelesek. Az oktatás levele­ző jellegű — havonta kétna­pos konzultáció. Jelentkezési határidő: 1981. február 28. (Jelentkezési lap és részletes tematika a kar tanulmányi csoportjától kérhető 1 forin­tos bélyeggel ellátott, meg­címzett válaszboríték ellené­ben. A kazincbarcikai cím: 3701, Pf. 135.) mosoT6»> nrrmna Vb-ülés a kohászatban A Lenin Kohászati Művek párt - v­égreh­aj­tó bizottsága december 29-én tartotta meg az 1930-as év utolsó ülését, Rábai István, a pártbizottság titkárának vezetésével. Az ülésen és a vitában részt vett Timár Vilmos, a me­gyei pártbizottság munka­társa és Fülöp Péter, a vá­rosi pártbizottság osztályve­zetője. Bősz László a tagdíjfizetés új rendszeréről tájékoztatta a testületet, majd a csavar­os húzottáru gyáregység te­rületén folyó szervezeti, gaz­daságpolitikai és ideológiai tevékenységről szóló jelen­tést terjesztette elő megvi­tatásra Kánya Sándor párt­­vezetőségi titkár. A jelentés vitájában jelen volt a gyár­egységi négyszög és Lenkey Tibor személyzeti főosztály­vezető. A végrehajtó bizottság tag­jai számos kérdést intéztek a gyáregység politikai és gazdasági­­ vezetőihez, így, többek között — a jelenté­sen kívül — szó esett az ott dolgozó nők helyzetéről, munkakörülményeiről, bér­kérdésekről, s nem utolsó­sorban arról, milyen lehető­ségek vannak a szakmáso­­dásra, amely köztudottan be­folyásolhatja a fizetéseket. Ebben a gyáregységben a gyári átlagnál magasabb a nődolgozók aránya, tehát nagyon is indokolt, hogy a jelentést kiegészítve, erről is több szó esett. Érdemes megemlíteni, hogy az azonos munkahelyen, munkakörül­mények között dolgozó fér­fiak és nők között lényege­sen kevesebb baleset fordul elő a nők körében. A végrehajtó bizottság a jelentést elfogadta, s meg­állapította, hogy a két gyár­egység összevonása annak idején helyes volt, de az összevont gyáregység még nem tudott eddig kellően él­ni­ az új lehetőséggel. Nem használják ki a kapacitásit, sok a papírmunka, a bürok­rácia a vezetésben! CSÉB a nyugdíjasokért Az Állami Biztosító közle­ménye szerint január 1-től — változatlan díj mellett —■ felemelik a nyugdíjas CSSB-tagok életbiztosítási össze­gét. Néhány évvel ezelőtt, a televízió egyik műsorában, egy nyugdíjas panaszolta, hogy úgy érzi, 5 már keve­sebbet ér. Amíg aktív dol­gozó volt, 4ú-es CSÉB-bizto­­sításának életbiztosítási ös­­­szege 30 000 forint volt, egy héttel nyugdíjazása után már­ csak 5000 forint. Hát ennyit csökken a nyugdíjas értéke? Az esetnek nagy visszhangja volt.­­ Az ÁB — a társadalmi igények optimális kielégíté­sére törekedve — január el­sejétől felemeli a mar nyug­díjas CSÉB-tagok életbizto­sítási összegét. Ez az összeg a CSÉB-biztosítási form­ák függvényében emelkedik. A legszembetűnőbb változás azoknál a biztosításoknál ta­pasztalha­tó, amelyet régeb­ben kötöttek meg, és­ a CSÉB-tagnak — mint nyug­­díjasnak — már nem állt m­okijában, hogy korszerűbb, nagyobb szolgáltatást nyúj­tó módozatba lépjen át. A nyugdíjas CSÉB-tagok életbiztosítási összege 1981. január 1-től a következő: 15 forint havi biztosítási díjnál 3000 forint helyett: 7000 forint; 20 forint havi biztosítási díjnál 4500 forint helyett 8000 forint; 25 forint havi biztosítási díjnál 6000 forint helyett 9000 forint; 30 forint havi biztosítási díjnál 750­0 forint helyett 10 000 fo­rint; 40 forint havi biztosí­tási díjnál S000 forin­t he­lyett 12 000 forint; 50 forint havi biztosítási díjnál 12 000 forint helyett 14 000 forint; 80 forint havi biztosítási díj­nál 18 000 forint helyett 20 000 forint az életbiztosítás összege. Műszaki-gazdasági konferencia az Jó közepes évei A hagyományoknak megfe­lelően, az év utolsó napján műszaki-gazdasági konferen­cián értékelték a búcsúzó esztendőt a kohászatban. A vendégházban december 31- én megtartott ünnepélyes eseményen részt vettek me­gyénk, városunk vezetői is, közöttük dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke, Új­helyi Tibor, a megyei párt­bizottság titkára, Drótos László, a városi pártbizott­ság első titkára és Tóth Jó­zsef, az SZMT vezető titkára. A megjelenteket Móri Lajos, az LKM szakszervezeti bi­zottságának titkára köszön­tötte, majd dr. Szeppelfeld Sándor, a kohászat vezér­­igazgatója vette át a szót. Mint köszöntő beszéde ele­jén elmondta, a gyár kollek­tívája jó közepes esztendőt tudhat maga mögött. Az 1980-as esztendőt jellemző főbb gazdasági mutatókra méltón lehetnek büszkék, hiszen az eredményeket egyre nehezedő külgazdasági viszonyok és piaci feltételek között érték el. „Eredménye­ink értékét növeli, hogy a feladatok mellett fokozott ütemben kellett egységeink­nek bekapcsolódni a kombi­nált acélmű első szakasza beindítási feltételeinek meg­­­­teremtésébe. Az előkészítés­be bevont egységek dolgo­zói áldozatkész és sokszor erejüket meghaladó aktivi­tással segítették elő, hogy a­­ kitűzött határidőben, 1980. november 6-án lecsapolhat­tuk az első kon­ver­ter­es acél adagot" — hangsúlyozta dr. Szeppelfeld Sándor. Az 1980-as év egyben az V. ötéves terv befejezését is jelenti. Erről az időszakról megállapítható, hogy a vál­lalat dolgozói eleget tettek a velük szemben támasztott követelményeknek. A terve­zett szinten alakult és dina­mikusan fejlődött a terme­lés, javult a termékei­ minő­sége, nőtt a termelés haté­konysága, a szervezettség színvonala. Jelentős mérték­ben csökkent a termelés anyag- és energiafelhaszná­lása, nőtt a dolgozóik élet­­színvonala. A VI. ötéves terv elő­irányzatai még magasabb követelményeket támaszta­nak a gyár dolgozóival és vezetőivel szemben, mint az ezt megelőző ciklus, hiszen a külgazdasági tényezők kön­nyebbedésére nem lehet számítani. Folytatni kell az egyre szigorodó keretek kö­zötti takarékos gazdálkodást, meg kell teremteni a minő­ségi termelés és az értékesí­tés lehetőségeinek összhang­ LKM-ben zártak ját. Mindezeknek megvaló­sításában kisebb létszám­mal, változatlan energia­­meminyűséggel kell számolni. A közeljövő legromokabb feladata lesz a kombinál­t acélmű II. szakaszának meg­építése, mégpedig az eredeti­től lényegesen rövidebb ha­táridő alatt. Ugyanakkor — természetesen — biztosítani kell a kon­verter­es acélgyár­tás termelésfelfu­tását, a Sie­mens—Martin-eljárás üze­meltetésével egyidejűleg. A vezérigazgató beszéde végén megköszönte a gyár dolgo­zóinak az óévben végzett munkát, erőt, egészséget kí­vánt az előttük álló felada­tok eredményes megoldásá­hoz. Ezt követően Újhelyi Ti­bor, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte a Lenin Kohászati Művek kollektí­váját a megye, s a város párt-, állami és társadalmi szervei nevében, elismerés­sel szólva eddigi munkájuk­ról, s további sikereket kí­vánt az előttük álló felada­tok megoldásához. A gyár dolgozói nevében Szaniszló Imre, kereskedel­mi igazgatóhelyettes kö­szönte meg az elismerő sza­vakat. KISZ-bízil­sán­ is A Diósgyőri Gépgyár KISZ-bizottsága január 6-án KISZ-bizottsági ülést tar­tott, melyen minősítették a bizottság közvetlen irányítá­sa alá tartozó KISZ-alap­­sala­vezetek mun­k­áját. Az ülés második részében javaslatot fogadtak el a KISZ-küldöttgyűlés beszá­molójának vázlatára, majd állást foglaltak a választási munkabizottságok tagjainak kijelölésében. Természetjárók túra­könyve A DVTK természetjárói­nak 1981. évi túrakönyve a múlt esztendő utolsó napjai­ban elkészült. A természet­barátok sok szép túra között válogathatnak. Húsvétikor például a Salgó-hegységbe indítanak csoportot, július­ban pedig az őrség festői vidékére kirándulnak a ter­mészetet kedvelők. A Borsod megyei Termé­szetbarát Szövetség­ április 5-én felszabadulási emlék­túrát szervez Tiszakeszübe, ahol a szovjet csapatok elő­ször lépték át 1945-ben me­gyénk határát. Az új eszten­dő első nyílt túráját a DVTK április 22-én rendezi. ______1981. január 9. Gazdasági fejlődés -gyorsabb ütemben Megfigyelők szerint a szov­jet gazdaság fejlődésének üteme 1981-ben gyorsabb lesz, mint a megelőző évben. Emellett a fogyasztási cikkek gyártása nagyobb mértékben nő, mint a termelőeszközöké. Ugyanakkor az 1981-es ter­ven vezérfonalként húzódik végig a takarékosságra való erőteljes törekvés. Mivel in­dokolható ez adott esetben? Nyikolaj Gyjakonovot, a tervbizottság népgazdasági osztályának vezetőjét kértük meg, hogy kommentálja ezt a helyzetet. — Ismeretes, hogy hazánk vezető helyet foglal el a vi­lág olaj- és gázkoncentá­­tum kitermelésében, vas- és acéltermelésében, a csőr és műtrágyagyártásban, és ha­talmas kapacitásokkal ren­delkezik a villamos energia előállítása, a szén és termé­szetes földgáz kitermelése terén. Miért vált szükségessé mégis, hogy ilyen szigorúan takarékoskodjunk a fűtő­anyaggal, az energiával és a nyersanyaggal ? — Ez nem paradoxon. Ve­zetni egy-egy ágazatban — még nem jelenti azt, hogy elegendő termékkel rendel­kezünk. Ön említette meg a csöveket. A Szovjetunió gyártja a világon a legtöb­bet, mégis jelentős mennyi­ségű importra kényszerül. A másik lehetőség — a ter­melés további fokozása. Ez viszont nem könnyű, de an­nál költségesebb feladat, és egyáltalán nem gazdaságos, ha rosszul használjuk ki, vagy egyenesen „elherdáljuk” mindazt, amit nagy munka árán termeltünk meg. — Ennek egyik jellemző példája — az olajjal együtt feltörő gáz, amely elég az olajfáklyában? — Igen, ezt­ is ide sorol­hatjuk. A természeti kincsek kitermelésének és feldolgo­zásának jelenlegi szintjén a Szovjetunióban (a világter­­melés egynegyede) 1 száza­lék nyersanyag- és fűtő­anyag-megtakarítás egyenér­tékű körülbelül 6 millió ton­na olaj, több mint 4 milli­árd köbméter földgáz, 7 millió tonna szén, 2 millió tonna vasérc pótlólagos be­vonásával a termelésbe. A hatékonyságra való törekvés arra is kötelez bennünket, hogy minden egyes elköltött rubelből, a felhasznált nyers­anyag minden egyes tonná­jából, a lehető legtöbbet nyer­jük. Emellett van még egy fontos tényező: a megtakarí­tott anyagok olcsóbbak, mint az újabban kitermeltek, kö­vetkezésképpen nagyobb a gazdasági hasznuk. — Hogyan visz­onylik a ta­karékoskodás igénye a való­ságos lehetőséghez? — Az 1981-es terv (sok év után először) nem irányozza elő a villamosenergetika ki­magasló arányú fejlesztését az ipar egyéb ágaihoz ké­pest. Az elektromos energia termelése 3,5 százalékkal, az összes ipari termelés pedig 1,1 százalékkal nő. Ez az ös­­­szehasonlítás azonban még nem tárja f­el a változás lé­nyegét. Ez abban áll, hogy az elektromosenergia-fo­­gyasztás a mezőgazdaság­ban 7,3, a kommunális szol­gáltatások terén 5,2, a köz­lekedésben pedig 4,1 száza­lékkal nő. Az ipar viszont csak meglehetősen szerény villamosenergia-növekedésre — mintegy 2,2 százalékra számíthat. Szigorúbb, ugyan­akkor teljesen reális ener­giafelhasználási normákat vezettünk be termelési egy­ségre számítva. Nagyjából ugyanez a hely­zet a fűtőanyaggal is. A 10. ötéves tervben az éves fűtő­anyag-megtakarítás átlago­san 25 millió tonna volt — 1981-ben ezzel szemben 41 millió tonnás megtakarítást kell elérni. Ez részben az ál­lami intézkedések nyomán valósul meg. Abszolút érték­ben az elektromos energia termelése 45 milliárd kilo­wattórával nő. Ebből csak­nem 30 milliárd jut az atom­erőművekre és a vízi erőmű­vekre. A szakemberek számításai szerint további 7 milliárd kilowattóra megtakarítást eredményez az április elseje és október elseje között ér­vényben levő „nyári időszá­mítás”. A gépgyártásban jelentő­sen csökkenteni kell a kész hengerelt áru felhasználási arányát. E feladatot harmad­részben a kohászok oldják meg a fém minőségének ja­vításával. A feladat orosz­lánrészét azo­nban ismét a gépgyártóknak kell elvégez­niük a konstrukció fejlesz­­­tésével, a modern technoló­giák alkalmazásával. Mindezek, valamint a má­sodlagos fűtőanyag-energia­források felhasználásának eredményeként az ipari ter­melés átlag 4,1 százalékos növekedése mellett a kön­­­nyűipari, élelmiszeripari, hús- és tejipari termelés nö­vekedési üteme gyorsabb lesz, így például a kultúrcikkek, a háztartási cikkek gyártá­sa 5,7 százalékkal nő majd. Az 1981-es terv teljesítése lehetővé teszi az egy főre ju­tó reálbér 2,9 százalékos emelését, minek következté­ben 1981-ben a kiskereske­delmi áruforgalomban na­gyobb mértékben bővül a választék a vásárló számá­ra is. (APN) Már most »ondulnak a nyárra ! « A kohászat dolgozói már az év eleji napokban gon­dolkozhatnak azon, hogyan és hol kívánják eltölteni az 1981-es nyarat. A szakszer­vezeti bizottságon ugyanis elkészült az üdültetési intéz­kedési terv. A vállalat üdülőiben tíz­napos turnusok indulnak majd az elő- és utószezon­ban pedig a beutalásnál 20 százalékos kedvezményt biz­tosítanak. A Zsóri-üdülőben minden beutalt kap egy egy­hetes bérletet a strandra, a gyermekeknek majd napon­ta adják át a jegyeket. A felnőtt üdültetésben rész­ben vagy teljesen elengedik 200 beutaltnak a térítési dí­jat. E kedvezményben azok részesülnek, akiknek 1500 fo­rint alatt van az egy főre jutó jövedelme, ezenkívül a nagycsaládosoknak, a gyer­mekét egyedül nevelő dolgo­zónak és kiemelkedő moz­galmi tevékenységet végző dolgozóknak. Teljes térítés­­mentességet élvezhet majd 35 nagycsalád és 15, gyermekét egyedül nevelő kohászati dolgozó. A harmadik és minden további gyermek in­gyenesen üdülhet a vállalni és SZOT-üdülőkben. A bizal­miak és a szervezeti egysé szakszervezeti titkárai adnk arról javaslatot, hogy vi­­­gyen részt a külföldi cse­ndültetésben. A térítési teljes elengedését biztos még a kohászatban gyermeknek. A kedvezményes V elosztásánál figyelem­ szik a dolgozó­rr való viszonyát, szoc­zetét egészségi ár' azt is, hogy mik' dolgozó utoljára, tejen számba ve létszámarányi A vállalati m­n április 2­ ligeti családi jus 20-tól. családos üdü és a fonyóc bácsi gyermi­lis 17-től ke

Next