Diósgyőri Munkás, 1984. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)

1984-07-03 / 27. szám

A LENIN KOHÁSZATI MŰVEK ÉS A DIÓSGYŐRI GÉPGYÁR PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK HETILAPJA XXXIX. ÉVFOLYAM, 27. SZ. ARA. 1 tOKLIN 1984. JÚLIUS 3. Új, vállalati kitüntetések A m­unkaverseny munkahelyi kategória Szocialista brigádvezető küldőttek tanácskozása az LKM-ben Ezer szocialista brigád, 11 ezres bugadtagság képvisele­tében került sor június 26-án, kedden reggel, a brigádveze­­tő küldenek vállalati tanács­kozásom a kombinált acélmű tanácstermében. A tanácsko­zás levezető elnöke, Kádas Imre hengerműi szocialista bri­­gádvezető­­ megnyitója után Vutka Lajos, készáru termelé­si főmérnök tartott vitaindító előadást „Munkaverseny-sza­­bályzat 1984—1990." címmel. — Mindannyiunknak tisz­tán kell látni — hangoztat­ta bevezetőjében Dutkó La­jos —, hogy vállalatunk je­lenlegi nehéz helyzetében az eredményes és kevésbé ered­ményes munka közvetlenül érinti a mát és a holnapot, hiszen a műszaki fejlődés­hez szükséges pénzeszközö­ket is a mai megbízható munkával érhetjük el. Ezek nagy felelősséget rónak a vállalat dolgozóira és veze­tőire egyaránt. E felelősség hatotta át a szocialista mun­kaverseny új szabályzatának elkészítését is. Részletesen ismertette a munkaverseny-mozgalom szervezéséről, i­rá­nyításá­ról szóló, az 1983. december 20- án életbe léptetett Minisz­tertanács, SZOT és KISZ KB 1054. számú közös határoza­tát. E határozat kimondja: a munkaverseny elsősorban munkahelyi kategória. A munkaverseny szervezése, irányítása, a feltételrendszer biztosítása a vállalati gaz­dasági vezetők munkaköri kötelessége­.­­ Ezután a munkaverseny­­szabályzat megszületéséről beszélt. Elmondotta, hogy a munkaverseny-szabályzat tervezetét a vállalat gazda­sági, szakszervezeti és KISZ- bizottsága képviselőiből álló­­ különbizottság dolgozta ki, és ezt megvitatták az LKM­P szakszervezeti bizottságának április 24-i ülésén is. Az ott elhangzott észrevételek alap­ján módosított anyagot írás­ban eljuttatták tanulmányo­zásra, véleményezésre a szo­cialista brigádokhoz. A munkaverseny-szabály­­zat új elemei között meg­említette : (Folytatás a­ 3. oldalon) A szocialista brigád vezetők elfogadták a munka­verseny-sza­­bályzatot Veszteség nélküli negyedév az LKM-ben Félévzáró vezetői értekez­letet tartott június 30-án, szombaton délután az LKM vendégházában. Drótos László vezérigazgató bejelentette: olyan negyedévet zárt a ko­hászat, amely immár eszten­dők óta nem fordult elő, a változó és nehezedő külső körülmények ellenére „nem hagyta magát leteperni a vál­lalat” — veszteség nélkül zárt. Ebben a II. negyedév­ben olyan termelési és gaz­dálkodási értékei voltak az LKM-nek, amelyek ha még nem is hoztak nyereséget, de veszteséget sem produkáltak. A „nulszaldó” azt jelenti, hogy biztosan vág neki a II. fél­év feladatainak a vállalat, s ha a kollektíva hasonlóan jól dolgozik, az év végére csak az I. negyedévi 48—50 millió forintos veszteség ma­rad. A lefelé haladás íve megállt, a kérdést, hogy elin­dul-e fölfelé, az elkövetkező hónapok munkája válaszolja meg. Hatezer tonnás túlteljesítés Esztedő közepén — a középhenger­eken Az esztendő közepén já­runk, magunk mögött hagy­tuk az első, hat hónapot. A fél év olyan határvonala időnknek, amely mindenkép­pen számvetésre kötelez. Hátra tekintünk, hogy ös­­­szegezzük: mit csináltunk rosszul, hol történt mulasz­tás, mit végeztünk el a vál­lalt és megszabott feladatok­ból? És előre nézünk, hogy felmérjük: hol kell jobbíta­ni, erősíteni, mit kell ten­nünk további gyarapodá­sunk, fejlődésünk érdeké­ben?­ Számvetésre kértük Laka­tos Ivánt, a középhengerbe kiemelt­ üzemvezetőjét. •— Hogyan minősíthető az eltelt hat hónap? — Termelésünk a felső sáv fölött van. Az 1934-es terv első fél évre eső részét 6000 tonnával túlteljesítettük. Nagy gondot fordítottunk ar­ra természetesen, hogy a (Folytatás a 3. oldalon) rn­isfnstriri m­ini Fiiini t Lapzártakor érkezett. Június 26-án reggel 6 órára a Lenin Kohászati Művek teljesítette első fél­éves ötvözött acél-tervét. Az itteni kollektívák nagy­mértékben hozzájárultak a vállalat céljainak eléré­séhez. Az A gyáregységben Az A gyáregység legfőbb feladata a belső kooperá­ció segítése. A 400 tagú kollektíva jól dolgozik, túl­teljesíti első félévi termelési tervét. Felvételünkön: Ziska Lajos, az asztalosüzem lakatosa, a körfűrész lapját élezi­ (Cikkünk a 3. oldalon.) A gépgyári szó tárgyalta Milyen a nídolgozi képzettsége? 34,2 gépgyárban dolgozók százaléka­­ a gyengébb nemhez tartozik. Korántsem mindegy tehát, hogy a csak­nem 2900 asszony és lány milyen szakmai hozzáértés­sel, a marxizmus—leniniz­­mus tanításait mennyire is­merve végzi a munkáját, se­gíti a vállalatot céljai eléré­sében. Ebből a meggondolás­ból kiindulva, tárgyalta meg a DI­GÉP szakszervezeti bi­zottsága a legutóbbi ülésén a nődolgozók szakmai és po­litikai képzettségének hely­zetét. A kiadott írásos anyaghoz Czirbus János személyzeti és szociális igazgató fűzött szóbeli kiegészítést. Ezek fi­gyelembevételével megálla­pítható: az MSZMP KB­ r.és a témában 1970 februárjá­ban megjelent határozata óta számos intézkedés szüle­tett a vállalatnál a nők munkavállalásának megkön­­­nyítésére, szakmai és politi­kai ismeretének fokozására, közéleti aktivitásának ki­bontakoztatására. Ezzel együtt sem mondható el azonban, hogy megszűntek a gondok, ezért további segítségre, újabb intézkedé­sekre, méginkább szemlélet­­változásra van szükség. Ugyanakkor ... leszögezhető: mind a mukáltatónak, mind a­ munkavállalóknak akarniuk kell a változásokat, mert csakis így érhető el a kí­vánt eredmény. Az adatokból kitűnik, hogy felső-, közép- és alsófokú po­litikai iskolai végzettséggel a nődolgozóknak csak az 5,4 százaléka rendelkezik, szem­ben a­­ férfiak 13,5 százalé­kával. Az állami iskolai vég­zettséget tekintve, a nők és a férfiak létszámaránya közel megegyező, sőt a középfokú­ végzettség esetében a lányok és az asszonyok javára bil­len el a mérleg nyelve. Ke­vés a főiskolán, egyetemen diplomázott és a gépgyárban foglalkoztatott nő. A nyolc általánost nem végzettek szá­ma 1983-ban 287 volt, s hozzá­vetőlegesen a kétharmaduk a férfiak, egyharmaduk a nők közül került ki. Az utóbbi­ak aránya egyébként erőtel­jesen növekedett az utóbbi években. A munka milyensége és minősége szempontjából lé­nyeges, hogy fizikai beosz­tású nődolgozók 20 százalé­ka szakmunkás. Ez az arány megfelel az országos átlag­nak, de magasabb a me­gyei átlagnál. Megfigyelhető, hogy az ifjú nőszakmunká­­sok csak ritkán maradnak meg a tanult mesterségük mellett, mivel vagy nem bír­ják a fizikai igénybevételt, vagy tudásuknál fogva kép­telenek eleget tenni a nö­vekvő normának. Olykor a könnyebb, kevésbé kvalifi­káltabb munka és a nagyobb keresetek reményével csá­bítják el őket a vállalattól. Az V. ötéves tervben a nő­­dolgozóknak csak az 1,3 szá­zaléka vett részt a szak­munkásképzésben, amely visszavezethető, a családi el­foglaltságukra, leterheltségük­re. Mások a megszokott, beta­nított munkát félnek felcse­rélni a magában újdonsá­gokat rejtő szakmunkával. Az említett tervciklusban tanfolyami képzésben és to­vábbképzésben a nők 11,6 százaléka bővítette az isme­reteit. Ezen belül a nőszak­(Folytatás a 2. oldalon) Öntők lesznek A jövő kohászai alcímet is adhatnánk ennek a képnek. Az Öntőipari Szakközépiskola ta­­nulói gyakorlati munkán vesznek részt az LKM­ acélöntődéjében. A felvételen: Lieszkovszki Csaba, Kánya Tibor, Balázs Tibor, Szabó J„ Mikulák Gy., Ozsváth Cs„ Hornyák P„ Va­­dicska Gy. és Ablonczi A,

Next