Diósgyőri Munkás, 1988. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)
1988-01-05 / 1. szám
2 ' mowrrrrmr munkás Sikeres évet zárt a gépgyár Az esztendő gazdasági eredményeit és gondjait vették számba december 30-án, szerdán a gépgyárban megtartott évzáró műszaki konferencián. Az eseményen megjelenteket dr. Énekes Sándor vezérigazgató köszöntötte, így Tímár Vilmost, a városi pártbizottság első titkárát, Básti Jánost, az SZMT vezető titkárát, Kárpáti Zoltánt, a városi pártbizottság titkárát, és a fegyveres testületek parancsnokait, valamint a termelő gyáregységek vezetőit, főosztályvezetőket, kiemelt osztályvezetőket és az igazgatókat. Elsőként a gyár vezérigazgatójának Varga István termelési igazgató adott jelentést az 1987-es esztendő termelésének alakulásáról. Elmondotta, hogy az 5 milliárd 50 millió forintos termelési feladatot a vállalat kollektívája 5 milliárd 56 millióra teljesítette. Az A-gyáregység 100,8, a B-gyáregység 100,5, a C- gyáregység 100,4, a D-gyáregység 100,8, az F-gyáregység 100, a G-gyáregység 100,1, a H-gyáregység 98,7, a K-gyáregység 100,8, az L- gyáregység pedig 103,3 százalékra teljesítette tervét. Böröck Gyula kereskedelmi igazgató az árbevétel alakulásáról számolt be. A vállalat 5 milliárd 371,5 millió forint árbevételt teljesített Ezenkívül kereskedelmi tevékenysége során 70 millió forintot realizált. Így 1987. évi összes árbevételét túlteljesítette 5 milliárd 441,5 millió forinttal. A jelentéstételek után dr. Énekes Sándor megköszönte a gyár fizikai, értelmiségi dolgozóinak, a vezetőknek, mérnököknek áldozatos munkáját. Szólt arról, hogy e jelentős gazdasági eredményt azért lehetett elérni, mert a közérzet, a Politika gálát, melyet nagyoa tett a párt, a szakszervezet és a KISZ tagsága, bizottsága. Kiemelte beszédében a műszaki igazgatóság kollektívájának, igazgatójának munka járt, akik az egyre nehezedő gazdasági helyzetben is tudták biztosítani a termeléshez szükséges feltételeket. Dicsérte a gazdasági igazgatóságot, akik rugalmasan alkalmazkodva, színvonalas munkájuk eredményeként megőrizték a vállalat rentábilitását. Megköszönte Czirbus János személyzeti és szociális igazgató káderpolitikai munkáját, mondván: gépeket, technológiát lehet vásárolni, de az emberek eredményes tevékenysége nagyban függ a jó irányítóktól. A jövő évről szólva hangsúlyozta, hogy két alapvető feladat áll a Digép dolgozói előtt: a a gyár rentábilitásának megőrzése és a tőkés export fokozása, melyet — ismerve a kollektívát —, meggyőződése, hogy sikeresen fog teljesíteni. A műszaki konferencia végén Gáspár József, a pártbizottság titkára mondott köszönetet a párt- és gazdaságvezetés nevében a magas színvonalú munkáért, majd a vezérigazgató anyagi elismeréseket adott át az évi munka elismeréséül. — dé — Köszönet az ipari minisztertől 7 Kedves Drótos elvtárs! Minden dolgozónak, a szocialista brigádok, a munkacsoportok tagjainak, vezetőinek, a választott irányító testületeknek, a politikai, társadalmi és gazdasági vezetőknek köszönöm az 1987-ben végzett munkát, amellyel hozzájárultak iparunk korszerűsítésének folyamatához, feladatainak teljesítéséhez. Ennek eredményeként a magyar ipar ez évi első 11 hónapi műszaki-gazdasági eredményei kedvezőbben alakultak, mint a múlt év hasonló időszakában. Ki szeretném emelni, hogy túlteljesítettük a nem rubelelszámolású exportterv feladatát, azt a célkitűzést, amelyet az ipar középtávú programjának kidolgozása során egy évvel ezelőtt közösen elhatároztunk. Külön szeretném megköszönni az elmúlt években végzett közös mankót, személyes tevékenységemhez nyújtott magas színvonalú támogatást. A munka eredményes folytatásához kívánok a kollektíva minden dolgozójának sok sikert, erőt, jó egészséget és kellemes karácsonyt, boldog új évet. Budapest, 1987. december II. Elvtársi üdvözlettel Kapolyi László Negyven évvel ezelőtt, vasöntőként kezdte. Ma is a kohászat dolgozója. A legkülönfélébb területen dolgozott már. Becsületes, munkaszerető és munkabíró ember. Joggal írhatnék róla, mint az LKM megbecsült munkájáról Hogy most mégsem ezt teszem, annak oka az a lokálpatriotizmus, közösségszeretetet, ami Kiss Andrást még a dolgos hétköznapoknál is jobban jellemzi. — A harmadik ciklust — azaz a harmadik öt évet — töltöm tanár“stagként. Ha visszagondolok az eltelt esztendőkre, melegség tölt el. De úgy vagyok, mint az az ember, akinek az egyik szeme sír, a másik meg nevet. Nagyok az eredmények, amiket elértünk ezalatt a tizenöt év alatt, de nagyok a hiányosságok is. Ott kell kezdenem, hogy a körzet, amelyet képviselek a városi tanácsban, — Lillafüred, Omassa, Felső- és Alsó-Hámor — Miskolc peremterületei közé tartozik, tehát bír az összes jellemzővel, problémával, mint a hasonló területek. Itt még gond az ivóvízhálózat, az utak, járdák, a közellátás. Sokat tettünk ezeket javítandó, de a gondok nem szűntek meg, újratermelődnek. Ezzel ellentétben áll, hogy körzetem nagy része kiemelt idegenforgalmi terület. Az igény, az elvárás ezért nagyobb, mint a lehetőségeink. — Ön nagyszerű szervező és mozgósító hírében áll. — összefogás nélkül semmit sem érhettünk volna el. 1980-ban egy tvátjátszót létesítettünk a körzetben. Közkívánatra történt ez, egyaránt érintve fiatalt és időst. Sziklás terepen 1640 méter hosszú árkot csákányoztunk ki. Csaknem egészében társadalmi munkában. Itt figyeltem meg, hogy az emberek igenis mozgósíthatók, értelmes és jó célok érdekeljen. Körülményeink megtanítottak bennünket arra, hogy a kis dolgoknak is Miskolc városért örülni tudjunk. Egy-egy korszerűen megvilágított utca, megépített járdaszakasz, csatornaáteresz, egy kis közösségben könnyebben válik közüggyé. Fájó gondunk, hogy a Garadna-völgyében, festői körülmények között megbúvó kitelepüléseink lassan kiöregszenek, elhalnak. Ezt a város közelsége, a jobb körülmények lehetősége, az építési tilalom eredményezi. Minden eszközzel fejleszteni kell tehát a területet, hogy a fiatalokat megtartsuk. — Mi bántja mint tanácstagot? — Nemcsak mint tanácstagot, hanem mint embert, mint helyi lakost bánt, hogy még mindig elemi problémákkal kell küszködni. Például itt van az ellátás kérdése. 1987-ben ott tartunk, hogy napokig nem lehet beszerezni az alapvető élelmiszereket, tejet, kenyeret, lisztet stb. Ez Ómassát érinti. Sokszor fordulnak hozzám segítségért. Nem a tanácstag dolga lenne ezekben a triviális ügyekben intézkedni... — Mégis minden esetben igyekszik segíteni. — Természetesen. Tudja, aki egyszer belefogott, elkötelezte magát a közösségi munka mellett, az nem tud szó nélkül elmenni a problémák mellett Persze, csak akkor látunk eredményeket, ha nem hagynak magunkra. Sok segítséget kapok. Meg kell említenem a Hazafias Népfront helyi szervezetét, aktivistáit, akik nélkül azt hiszem, nem sikerült volna megszervezni a társadalmi munkákat. — Az elmúlt év decemberében Miskolc városért plaketett kapott. Milyen érzésekkel vette át a kitüntetést ? — Elérzékenyülés nélkül nem tudok erre gondolni. Tudja, nem a kitüntetésekért dolgozik az ember. Amikor azonban váratlanul és kéretlenül elismerik a munkáját, az bizony jólesik, és további munkára ösztönöz . .. — Hogyan indítja a nyolcvannyolcas esztendőt? — Az átszervezések miatt más munkakörbe kerültem, eddig fejlesztési főelőadó voltam az energetikai és üzemfenntartási főosztályon. Most átkerültem az energiagyárrészleghez tmk-előadónak. Új környezet, új feladatok. Három évem van még a nyugdíjig, de mint egész életemben mindig, most sem félek a változástól az újtól Azt szeretném, ha környezetemben, munkahelyemen és lakóhelyemen is lennének változások. Jó változások. — Csala — lf>88. január 8. Felemelt fejjel nézhetünk 1987-re! Évzáró műszaki-gazdasági konferencia az LKM-ben Évzáró műszaki-gazdasági konferencia színhelye volt december 30-án, szerda délután az LKM vendégházának földszinti előcsarnoka. A résztvevőket — köztük Szűcs Erikát, a megyei pártbizottság titkárát, Tímár Vilmost, a városi pártbizottság első titkárát, dr. Kovács Lászlót, a városi tanács elnökét, Szűcs Ferencnét, az SZMT titkárát, Szegő Istvánt, a vasasszakszervezet területi szervezőjét, Major Jánost, a megyei KISZ-bizottság és Gúr Nándort, a városi KISZ-bizottság első titkárát — Drótos László vezérigazgató köszöntötte. Az üdvözlést követően előadói beszédében részletesen elemezte az LKM gazdálkodásának helyzetét, s a tapasztalatokat összegzően azt hangoztatta: — A diósgyőri kollektíva szellemisége, új iránti fogékonysága, a gazdasági teljesítményei tekintetében egyaránt felemelt fejjel nézhet az eltelt 1987-es esztendőben végzett munkájára." A beszámoló után hozzászólások következtek. Elsőként Brindza Ottó, a kovácsoló gyárrészleg vezetője szólt arról: sikerült megteremteni a leányvállalati forma kísérleti modellezésének jogi-szervezeti kereteit, s a vállalatvezetés szándékát a gyárrészleg kollektívája eredményeikkel tette magabiztossá. Az idősebb vezető munkatársak „doyenjeként” Majkus Albert, a nagyolvasztó gyár részleg vezetője kért szót. Elmondotta, hogy a gyárrészleg történetében kiemelkedő gazdasági és termelési eredményekkel szerepel 1987. A nagykohó átépítése, a kiskohó huzamosabb állása mellett is jelentősen több nyersvasat termeltek, csökkentve a fajlagos kokszfelhasználást. Dobozy Zsolt, az LKM pártbizottságának titkára a belső politikai munka határozottságának lényeges vonásait hangsúlyozta : arra hívta fel a közfigyelmet, hogy a jövőben is meggyőződéssel, kohászhittel kell összpontosítani a feladatok megoldására. Tímár Vilmos, a városi pártbizottság első titkára a kohászat munkáskollektívájának tolmácsolta elismerését. Mint leszögezte: az utóbbi évek nehézségei kemény tréninget, megpróbáltatásokat jelentettek mindenki számára. Az eredményes helytállás garanciát jelent a teljesebb kibontakozásra. A város és a kohászat egyértelműen összetartozók, s a kohászat fejlődése egyet jelent Miskolc fejlődésével és gyarapodásával. Befejezésül Drótos László vezérigazgató azt hangoztatta, hogy a gyár közösségének a gazdasági és társadalmi program végrehajtásában példát mutatóan az élen kell haladnia. A munkában siker rehet, a magánéletben sok örömet kívánt mindenkinek az új, 1988-as esztendőre. Drótos László Brindza Ottó Dobozy Zsolt ' Mészárich Lászlóflé felvétele Majkút Albert Tímár Vilmos