Diósgyőri Munkás, 1988. július-december (43. évfolyam, 27-52. szám)
1988-07-05 / 27. szám
2 TTffiSGTÖFlT MUNKÁS A fiatalok jobbító szándékaiból Szívesen jönnek dolgozni Ez év márciusának eigén választották meg a KU/2. KISZ-vezetőségének titkárává Barta. K. Gyulát. Korábban Gulyás Tibor — jelenleg a KISZ-bizottság szervező titkára — töltötte be ezt a funkciót. Az I-XM KISZ-szervezeteit bemutató sorozatunkban most őket - az elődöt és az utódot - kértem egy beszélgetésre. Elsőként a taglétszám alakulásáról érdeklődtem — Gyárrészlegünk 17- 30 év alatti dolgozójából 82-en KISZ-tagok. 42 százalékos a szervezettség, öt alapszervezetben tevékenykednek — mondja Barta K. Gyula. — Nem túl alacsony szám ez? — A taglétszám csökkenését részben az okozta, hogy a hengerdék három műszakra álltak át. Másrészt pedig a sokat emlegetett pluszmunka-vállalás. Ez a korosztály családalapítás, lakásvásárlás, lakásépítés előtt áll, szabadidejük nagy részét a pénzkeresésre fordítják. Mindenesetre nem nyugodtunk bele ebbe a helyzetbe. Májusban nyitott taggyűléseket tartottunk, amelyre meghívtunk KISZ- en kívülieket. Ismerkedhettek programjainkkal, és személyesen is elbeszélgettem velük. Úgy tapasztaltam, ez az utóbbi a leghatásosabb módszer, reméljük a taglétszámon is meglátszik majd. Programjainkkal — éppen az előbb említett okok miatt — a fiatalok pluszmunka-vállalását kívántuk segíteni. Mert az vitathatatlan, hogy a KISZ-eseink szívesen jönnek dolgozni, csak a lehetőség legyen meg. A gazdasági vezetéssel ezen fáradozunk. A bevétel egy része saját zsebre megy, másik része pedig a közösségé. Ebből megyünk kirándulni, telik esetleg egy-egy színvonalasabb anyák napi vagy Télapó-ünnepségre. — Milyen munkákat vállalnak? — Hagyományosan részt veszünk a nagyjavításokban, tavaly például 200 ezer forint körüli bevételünk volt — veszi át a szót Gulyás Tibor. — Emellett a gazdasági vezetéssel szerződést kötöttünk a színesfém-hulladék gyűjtésére, ez körülbelül 25 ezer forintot jelent évente. Idén a középhengermű évi nagyjavításából vettük ki a részünket. Az eddigiektől eltérően most a villanyszerelők szakmunkát kaptak, a többiek viszont segédmunkát végeztek — folytatja Barta K. Gyula. — A bevételből kirándultunk májusban Rókafarmra. A jelentkezők magukkal hozták családjukat is, azt hiszem nyugodtan mondhatom, emlékezetes három nap volt. — Készülnek még valahová a nyáron? — A Dunakanyarba szeretnénk eljutni a jövő hónapban, ide szintén családtagokkal, illetve a patronált iskolákba is elküldtük a meghívót. — Milyen iskolákkal van kapcsolatuk? — Patronáljuk a Fazola Henrik Általános Iskolát, a Bláthy Ottó Erősáramú Szakközépiskolát, illetve a Fáy András Közgazdasági Szakközépiskolát. Ez utóbbi kettővel nem titkolt célunk, az utánpótlás-nevelés. Ezek a gyerekek itt töltik nyári gyakorlatukat, igyekszünk nekik ismereteket adni a gyárról, vonzóvá tenni ezt a pályát. Az általános iskola patronálása inkább különböző társadalmi munkák végzésére korlátozódik. Tavaly kerítést és az ablakkereteket festettük, idén sportszereket készítünk nekik. — A lényegesebb tevékenységi köröket már úgy érzem érintettük, mutassuk most be a vezetőséget, illetve úgy tudom, több szervezeti kitüntetésük is van. — Kezdem akkor a vezetőséggel. Katona Sándor a szervező titkárunk, Szabónné Zatureczki Ildikó a gazdaságis, Vas József a termelési felelős, Kósa Zsolt területe a sport, Sziszák Benedekné a testvérkapcsolatok élővé tételén fáradozik, Kocsis Róbert területe az agitációs- és propagandamunka. Az eddigi elismeréseinkről majd Gulyás Tibi szól, mert egy részét az ő titkársága idején kaptuk. — 1985-ben nyerte el a szervezet a KISZ KB dicsérő oklevelét, ’86-ban és ’87-ben kiváló KISZ-szervezet zászlóval jutalmazták tevékenységünket — mondja a volt titkár. A jövőről ismét Barta K. Gyula beszél. — Az elkövetkezendőkben is előtérbe helyezzük a fiatalok érdekvédelmét, érdekképviseletét. Konkrét programként ősszel szeretnénk beindítani az egy hónap — egy vetélkedő című akciót. Elképzeléseink szerint minden KISZ-szervezet vállalná egy-egy ilyen verseny lebonyolítását, így is jobban megismernénk egymást, és mindenképpen a közös munka hasznára válna. Marczin Eszter Ismét lesz olvasztár- és szálütőverseny Rajzos ötleteket várnak Idén ismét az LKM ad otthont a hazai vaskohászati vállalatok fiatal szakembereinek részvételével szervezett olvasztár- és szálöntőversenynek. Az 1988. októberében megrendezésre kerülő IV. olvasztár- és szálöntőverseny találkozó emblémájának megtervezésére a KISZ LKM-bizottsága pályázatot hirdet. A pályázók rajzos ötletüket vagy ötleteiket névvel ellátott A/4-es méretű lapon jutassák el a KISZ LKM-bizottságára július 20- ig. A feltételekről az érdeklődők a KISZ-bizottságon — személyesen, illetve a 260-as telefonszámon kaphatnak bővebb felvilágosítást. A beérkezett munkák zsűrizését a verseny szervezésére alakult operatív bizottság végzi. Az első helyezett jutalma 1000 forint. Eredményhirdetésre július 29-én kerül sor. Megkérdeztük: Hogyan látják a tennivalókat a pártértekezlet utáni? Az országos pártértekezlet állásfoglalásának írott anyaga a párttagok részére az elmúlt hetekben került kiosztásra. Ennek most történik a feldolgozása minden formában. A vállalati pártbizottság két hete adta ki azt a munkaprogramot, azt az ütemtervet, amely szerint feldolgozzuk az állásfoglalást. Gyakorlatilag pártcsoport-értekezleten kell indítani, ahol nemcsak az állásfoglalásról kell mint végrehajtandó dokumentumról véleményt mondani, hanem a vállalati pártbizottság gazdasági-társadalmi kibontakozási programjáról és a gyáregység ilyen jellegű gazdasági-kibontakozási programjáról is — amelyet az 1987. július 2-i KB-határozat alapján hoztunk meg. Azóta és jelenleg is ez képezi gazdaságpolitikai munkánk alapját. Ezt a programot már egyszer felülvizsgáltuk pártbizottsági ülésen is, ahol az eddig eltelt időszak eredményeit taglaltuk. Számba vettük azokat az eredményeket, amelyeket a program meghozatala óta a gyáregység és az üzemek elértek, de ugyanúgy számba vettük azokat a politikai eredményeket is, amelyeket az így jobban kiexponált tevékenység kell, hogy jelezzen. Azt állapította meg a B- gyáregység pártbizottsága is, hogy a kibontakozási program gyakorlatilag a megvalósítás útján van, azok a határidős feladatok, amik benne meg vannak fogalmazva, részarányosan teljesültek. A lényeges kérdés most az, hogy az országos pártértekezlet állásfoglalásával megerősítve az eddigi szellemet, KOSIK TIBOR, A BGYAREGYSÉG ÜZEMVEZETŐJE, PÁRTBIZOTTSÁGI TITKÁR még tovább fokozva a gazdasági-politikai munkavégzésnek ténylegesen egy olyan eredményességét tudjuk produkálni, amely ebben a helyzetben most megkívántatik. A gazdasági-társadalmi kibontakozási programunkban szerepeltetünk egy rövid távú, úgynevezett stabilizációs programot. Ebben egyrészt helyet kapott gyártmányszerkezetünk átalakítása is. Erről annyit kell tudnunk, hogy a B-gyáregység egyedi szerszám- és gépgyártó gyáregység. Olyanfajta termékeket gyárt, amelynek a piaca elég széles körű. A hazai, a tőkés és szocialista piacra gyártunk különböző termékeket. A gyártmányszerkezetnek a módosítása tehát nálunk azt jelenti, hogy a különböző termékek olyan csoportosítását hajtanánk végre, hogy a lehető legtöbb nyereségtartalmú terméket gyártsuk. A piac megtartása — a gyártmányszerkezet és a minőség átvitelén keresztül — így valósulna meg a gyáregység életében. Ez az út elkezdődött, járható — ennek a teljesítésével eredményeket, sikereket tudunk elkönyvelni. A gazdasági problémák, melyek az elmúlt egy-két évben nemcsak nálunk, hanem országos szinten jelentkeztek, kihatottak az emberek tudatára, viselkedésére, magatartására, és egyáltalán a gazdasági-politikai munkához való hozzáállására. Azokra a tevékenységekre, amelyekre ezelőtt csak egy-két gondolatot kellett fordítani, ahhoz most nagyon sok meggyőző, agitatív munkát kell kifejteni annak érdekében , hogy egyes eredményeket el tudjunk érni, hogy egyes dolgokat meg tudjunk az emberekkel értetni. Például a túlmunkavégzés esetében a személyi jövedelemadó rendszer jelenlegi adózási sávja. Szemléletmódban a legtöbb ember a saját maga hasznát nézi, nem gondolkozik annyira előre, és nem közösségben gondolkozik, mint amire szükség volna. Ezeket a mentalitásokat, magatartásformákat gyökeresen meg kell változtatnunk. Úgy érzem, hogy az országos pártértekezlet ehhez is adott olyan indítékot, van most már több jó vitaanyagunk, érvanyagunk. Szerencsére a fenti magatartásformák nem jellemzőek mindenkire, és azokra a felelősségteljesen dolgozó kommunistákra, akikre eddig is, és ezután is számíthatunk. Céljaink eléréséhez fontos, hogy a helyi problémák megoldásából induljunk ki. Ne tekingessünk annyira kifelé, ne a másikra való mutogatás domináljon. Legyen mindenkinek a munkában meghatározó a saját felelőssége. Azon túl pedig a segítségnyújtás mások felé. Ez legyen az a kiindulópont, amely végső fokon megváltoztatja majd nemcsak a mi helyzetünket, hanem valamennyiünkét, hiszen az egyéni érdekek találkozása így lesz majd optimális a közösségi érdekekkel. Drenkó Éva i A kohászat új GTE elnöke Új elnököt választott az LKM keretein belül működő Gépipari Tudományos Egyesület. Egyhangú szavazással június 22-én Barnaki Ernő energetikai és üzemfenntartási főmérnököt választotta elnökévé a tagság. Ez adott alkalmat munkatársunknak, hogy beszélgetésre kérje és bemutassuk. — Hogyan fér meg ez a nem kis elfoglaltságot jelentő társadalmi tisztség a főmérnöki státussal? — Az biztos, hogy időt kell szánnom rá, és ezt csak a szabadidőmből tehetem. De vállaltam és a legjobb tudásom szerint akarója ellátni a feladatom. — Ön a gyár vezetői közé tartozik. Nagyobb tekintélyt kölcsönöz ez a GTE- nek? — Nem a tekintélyről van szó. Azt csak a munkájával, eredményeivel vívhatja ki a szervezet. Beosztásomat felhasználva jobban segíthetem azonban a munkát. — Első feladatai? — Most ismerkedem a feladatkörömmel. Szeretnék céltudatos és hatékony munkát végezni. Úgy látom, hogy szervezetünk lehetőségei igen szerteágazóak. Sok területen támogathatjuk az LKM törekvéseit, ami legfontosabb feladataink közé tartozik. Például a gyártmányfejlesztés, a gyártástechnológia fejlesztése terén. Arra kell törekedni, hogy a termékszerkezetben több legyen a késztermék. Nagy szerepe van a gazdaságosságban az importkiváltásnak. Fejleszteni kell a karbantartás rendszerét. Az alkatrész-gazdálkodást is hatékonyabbá kell tenni. Meg kell teremteni a biztos gépipari hátteret. Sokat tehet és kíván is tenni ebben a GTE. — Hogyan kapcsolódnak majd bele a tervezett átképzésekbe, az oktatásba? — Erre az MTESZ-szervezet hivatott, és így természetesen a GTE is kiveszi a részét a munkából. Képzett szakembereink, "érnökök, vállalnak oktatást. Persze, ahhoz, hogy meghatározzuk a feladatainkat, előbb a vállalati átképzési program kidolgozására van szükség. De végez a GTE ma is oktatást, hiszen a népszerű darustanfolyamok a mi kezünkben futnak össze... — Hogyan ítéli meg a GTE tömegbázisát? — Tagságunk az utóbbi időben csökkent. ■ Jelenleg 69 tagot számlálhatunk. Ha a vállalat mérnöki és technikusi létszámát vizsgáljuk, akkor ez a szám kicsi. Ha azonban azt nézzük, hogy ennyi emberrel is tekintélyt vívtunk ki, akkor nem katasztrofális a helyzetünk. A jövőben megreformáljuk a GTE szervezeti rendszerét is. Több szakembert akarunk megnyerni a GTE-nek. Szeretnénk a taglétszámunkat növelni. Ehhez azonban olyan feladatokkal kell ellátni a jelenlegi tagokat, amelyek a többiekre is csábítóan hatnak ... — Képzettsége? — Villamosmérnök. 1979 óta dolgozom az LKM- ben. Előzőleg a VRTESZ- ben dolgoztam, majd jó tíz évet töltöttem az olajiparban. Van tehát gyakorlatom a tervezésben, a gyakorlati munkában és az irányításban is. — Ez év elején nevezték ki főmérnöknek. Mondhatjuk tehát, hogy ebben a beosztásában is új ember. — Úgy látszik, bizalommal vannak hozzám. A munkámmal szeretném a bizalmat megszolgálni. Remélem sikerül... Ilsala Péter * 1*188. július 5. . Már az értekezlet előtt is világos volt, de annak befejeztével körvonalazódott ki csak igazából az az elvárás, ami a vezetésünk felé irányult: változtatnunk kell jelenlegi helyzetünkön, mozgósítva még meglévő tartalékainkat az előttünk álló feladatok megoldásának érdekében. Habár a közeljövőben nem várhatók látványos eredmények, a pártvezetés SIKALOSI JÓZSEF, A NEMESACÉL-HENGERDE FINOMSORI MŰVEZETŐJE, PÁRT ALAPSZERVEZETI TITKÁR által kijelölt úton haladva, az általuk kidolgozott programot a pártcsoportok tevékenységi területére lebontva kell aktivizálni magunkat. Ez azt jelenti, hogy ennek szellemében, de önálló egységünk sajátosságait figyelembe véve kell összpontosítanunk eredményteremtő munkánkra. Már az alapszervezetben úgy kell dolgozni, hogy erre felsőbb szinten is lehessen építeni. Igen fontosnak tartom a pártonkívüliek meggyőzését, hisz nem mindegy, hogy kik azok, akik tömegszervezetünkön kívül, de mégis mellettünk dolgoznak. Engem a pártértekezlet ideje alatt választottak meg alapszervezeti titkárnak. Ebből adódóan két, egymással összefüggő dologra kellett elsősorban odafigyelnem. Az egyik, az ugrásszerűen megsokszorozódott mozgalmi munka, a másik az az új szellemű vezetési stílus, melyet rögtön — a mélyvízbe csöppenve — elvártak tőlem. Jelenleg alapszervezetünk és az én politikai munkám egyik meghatározója a TGB határozat, illetve ennek végrehajtása. Nekünk segíteni kell a helyi pártbizottság és a vállalatvezetés ez irányú munkáját. A határozat fejlesztést, s egyben leépítést ír elő. A fejlesztéshez pedig elengedhetetlen a gazdasági munkavégzés. A mi feladatunk a gazdasági munka politikai oldalának biztosítása. Ennek érdekében alapszervezetünk munkaprogramjában megfogalmaztuk azokat a tennivalókat, ami a speciális helyzetből adódik. Komoly gondot jelent napjainkban — hogy egy konkrét példával szolgáljak — azt megértetni a dolgozókkal: a három műszak bevezetése vállalati, mi több, népgazdasági érdek, s ennek szem előtt tartásával kell azt elbírálni. Meg kell győznünk erről az embereket, hisz nem biztos, hogy ismerik a problémák egészét, s ezért hajlamosak leegyszerűsítve vizsgálni azokat. Véleményem szerint a hengerfej pártvezetés — mely most már fiatal vezetővel rendelkezik — frissült, újult erővel fog neki a munkának. Gondot jelent számunkra, hogy a különböző munkarendek miatt nehéz összefogni az alapszervezeten belül az embereket. Elsősorban az időbeosztás az, ami hátráltató tényezőt jelent a politikai munka számára. A csoport magjával rendszeresen találkozom, de egy részükkel csak munkaidőn kívül tudok kapcsolatot tartani. Óriási feladat lesz ezeknek az embereknek a politikai munkáját összehangolni. Bízom benne, hogy az elmúlt pártértekezlet agilisabbá teszi az ifjúságot. Sajnos, itt a hengerdében nemcsak a szakmai, a politikai utánpótlás is hiányzik. Kevés a fiatal, aki úgy érzi, hogy a párttagok között a helye. A párt munkáját olyanná kell tennünk — és azt hiszem, ez minden vezető általános feladata —, hogy a fiatalok megtalálják helyüket a mozgalmi munkában, a párt taréjainak sorában. Lejegyezte: [ S. Is. ]