Diósgyőri Munkás, 1989. július-december (44. évfolyam, 27-52. szám)

1989-07-04 / 27. szám

2 DIÓSGYŐRI MUNKÁS Gyáron belül és kívül a mozgalom • •• r, • r f foro j erői A politikai helyzet várható alakulása, a mindennapi politikai élet is témája volt annak a titkári értekezletnek, melyet a múlt hét hétfőn tartott a gépgyár pártbizottsága, Gáspár József pártbizottsági titkár vezetésével. Az ülésen szó volt az MSZMP szervezeti szabályzatára kiadott vitaanyagról, a vállalati pártalapszervezetektől visszaérkezett „Mit akar a párt a Diósgyőri Gépgyárban?” címszó alatt feltett kérdésekre adott megválaszolásokról. Mi lesz a mozgalom jövője? Kimenjen-e a párt vagy maradjon gyáron belül? A titkárok annak a véleménynek adtak hangot, hogy vállalaton belül a gazdaságvezetők zöme úgy ítéli meg, hogy a párt vonuljon ki, itt dolgozni kell, nem társadalmi munkát élni. A dolgozók nagy része pedig azt mondja, a párt maradjon vállalaton belül, hiszen a szakszervezet nem áll a helyzet magaslatán. A dolgozók képviseletét jobban fel tudná vállalni a párt, mert szervezettsége nagyobb, jobb. A bizonytalan helyzet, a várakozó politikai álláspont sok párttagnál a tagdíjbefizetések kötelezettségének mulasztását hozta magával. A kötelezettségi erkölcsi morál megingott. Kell-e az ilyen ember közénk, aki hónapokon keresztül nem fizet, hiszen hovatartozásával ezt is magára vállalta egykor — vetették fel élesen a titkárok. Majd elmondták, hogy az alkalmazotti területen kisebb a gond a tagdíjbefizetés esetében, mint másutt. A pártoktatás területét is társadalmasítani kellene — volt a vélemény az oktatás jövőjét illetően. Háromnégy fős munkacsoportot szeretnének létrehozni, akik kidolgoznák a pártoktatás komplex munkaprogramját. Kérték, hogy az oktatás kötetlen legyen, és mindig a napi aktualitásnak megfelelő. Az egyéves politikai képzésre alig akad jelentkező — ismertették a titkárok —, aminek egyik okát abban is látják, hogy ezentúl nem lesz tanulmányi szabadság és órakedvezmény sem a tanulást önként vállalónak. r Embertpróbáló munka Fiatalok bontják az öreg martinkemencéket (Folytatás az 1. oldalról) f — Miért csak a maradék i négy kemencét bontják, a kapnak-e segédeszközöket, s szerszámokat a munka elvégzéséhez? l — Az első négy egységet egy másik gmk botozta, de náluk különböző problémák merültek fel a munkával, létszámmal és más dolgokkal kapcsolatban. Tulajdonképpen ketten „versengtünk” a feladatért. A KGYV és a mi munkaközöségünk. A kedvezőbb árajánlat miatt kaptuk meg mi a feladatot. A bontáshoz két 15 tonnás darut kaptunk segítségül, a többi munkát kézzel végeztük, természetesen a szerszámok és segédeszközök segítségével. — Volt-e valamilyen meghatározott norma, amit egy műszak alatt teljesíteni kellett? — Igen, a normaosztály végzett egy számítást ezzel kapcsolatosan és mi az általuk rendelkezésünkre bocsátottak szerint próbáltunk teljesíteni. Eleinte nehezen ment, de aztán megtanultuk a fogásokat. — Hol tart most a munka, mikorra várható a befejezés? — Úgy gondolom, 80—85 százalékban teljesítettük a feladatot és augusztus végére be is tudjuk fejezni a bontást. — Mi lesz utána a csapattal? Együtt maradnak, vagy sem? — Szeretnénk, ha továbbra is megmaradna a kollektíva, hiszen bizonyára lesznek olyan feladatok, melyekre szívesen igénybe vesznek minket. Valószínű, hogy lehetőséget kapunk az egyik léghevítő közeljövőben történő lebontására. S. Zs. Itt még egyben a szerkezet, de a lángvágó hamarosan kiszabadítja „fogságából” az egykor jobb napokat látott acélcsövet. A csarnok elárvult, s a kemencék utolsó mohikánjainak már csak a darabjait használják fel egyéb célokra. 1989. július 4. lól tapossa útját a szerszámgépgyár Idő kell a bizonyításhoz Még alig dolgoztak néhány hónapot az új szervezeti felállásban a szerszámgépgyáriak, a vállalat pártbizottsága máris tájékozódni kívánt arról miként alakul náluk a termelés, az ezt segítő politikai munka. Az elmúlt heti, keddi ülésén a helyszíni tanácsteremben hallgatta meg a testület Bárány Gyula pb-titkár és Milecz Győző gyárigazgató szóbeli tájékoztatóját, majd a kérdésekre adott válaszok után élénk eszmecsere alakult ki munkájuk körülményeiről, lehetőségeikről. A Diósgyőri Gépgyár e meghatározó területén a korábbi A, B, C és K gyáregységek összevonásával jelenleg 1147-en dolgoznak. Jó szakemberekből álló kollektítva ez, közülük 328- an tagjai az MSZMP-nek, vagyis az összlétszám 28,5 százaléka. Nyolc üzemi pártszervezetüket 13 tagú pártbizottság fogja össze, mindannyian társadalmi munkában végzik a pártmukát. A gazdasági, a párt, a szakszervezet és a KISZ vezetés között jól alakult a munkakapcsolat. Egymás nélkül nem döntenek a kollektívát érintő kérdésekben, ezt a gyárigazgató is nagyon fontos követelménynek tartja a változó körülmények ellenére. Mivel a pártbizottság azt kérte tőlük: hozzák ide az ülésre, ami „gond”, ezt ha szerényen is, de megtették. Első helyen szerepelt ezek között a terv teljesítését erősen fékező munkaerőhiány.„A jobb bérezés elviszi szakembereinket máshová” ...) Úgy érzik a vállalt átszervezés jó volt, de ez a folyamat megállt. Folytatni kell bátrabban, éljen meg mindenki abból, amit létrehoz. Azután a szociális állapotok, vízhiányok, vagy éppen beázások. Most, az önálóbb körülmények között is fékez az anyaghiány, amit ők egyértelműen megbízhatatlannak minősítenek. (Ezek és a hozzá hasonló kérdések némi betekintést nyújtottak a testület számára, de az eszmecsere közben óhatatlanul az országos jelenségekkel, dolgokkal hozták összefüggésbe az itteni gazdasági és politikai munkát.) Hogy ők itt mit tettek az első fél évben, új felállásuk első öt hónapjában, az egyértelműen érzékelhető abból, hogy igenis életképesnek minősítik gyárukat, ami mögött a kezdeti eredmények már mutatkoznak. Egyetértés mellett hangzott el, hogy az összevonás előtti gyáregységek — külön-külön — ebben a helyzetben kevesebbet produkáltak volna, mint így együtt! A gyár vezetése érzi a saját felelőssgét és az szerint dönt, cselekszik mind a termelés, mind pedig az érdekvédelem területén. Az is igaz — és ezt nem titkolták kezdettől fogva, — hogy irreálisnak érezték a tervcélokat ilyen feltételek mellett. Sokszor dolgoznak idegesítő körülmények között, de bizonyítani akarnak. Pedig az sem egyedi eset, hogy szakember hiányában még a művezető is — akinek szervezni, irányítani kellene a munkát — targoncát vezet. Olyan megfogalmazás hangzott el — és ez így kimondva is igaz — hogy ha valaki azt képzelte, hogy a szerszámgépgyár hiba nélkül fog dolgozni, az tévedett. Ezt így kell őszintén mérlegelni, hiszen nincs történeti hagyománya, múltja a Digépben e szervezeti formának, ahol mindig csak óriási jelzővel lehetett illetni a belső kooperációt, ahol egymás korrekt segítése, a maximális felelősségvállalás nélkül nem lehetett az a Diósgyőri Gépgyár, ami évtizedeken keresztül volt A testület — melynek minden tagja részt vett a vitában — egybevágóan értett egyet azzal, hogy időre van szükség az igazi kifejlődéshez, az életképességet ma még fékező hibák megszüntetéséhez. Nagyon fontosnak tartja a testület, hogy a vállalat vezetése a már felismert kedvezőtlen jelenségek okait minél gyorsabban elemezze és tegye meg a szükséges intézkedéseket. Az átszervezés várt és nem várt hatásainak vizsgálatával minél gyorsabban ki kell mutatni a belső és külső problémákat, hogy kitaposottab úton teljesítse éves tervét a szerszámgépgyár sokkal többre képes kollektívája. N Sz. M. I Mendemonda, vagy igazság? Költözik-e az ifjúsági szervezet? Zajlik az élet a KISZ-bizottság körül, ez a közhelynek számító mondat jutott eszembe, amikor ezt az anyagot felvettem. Két kérdéssel kerestem meg Szoboszlai Attilát, a bizottság titkárát. Egyrészt a szakszervezeti választásokkal kapcsolatosan lapunkban megjelent nyílt levél sorsa érdekelt, másrészt a bizottság költözése. Amiről sokféle folyosói pletyka terjedt, többek között az is, hogy feloszlik a KISZ. Mi igaz mindebből? A szakszervezeti választások módosítását célzó nyílt levelet sokan a KISZ- bizottságnak tulajdonítják. Ez azonban nem így van, a szakszervezeti tagok határozták el, hogy a véleménynyilvánításnak ezt a módját választják. A levél hatására egyébként a szakszervezeti beszámoló- és jelölőértekezleten kompromisszumos megoldás született, ennek értelmében öten közvetlen választással, 14-en delegálással kerülnek a vállalati szakszervezeti bizottságba. Különben az ifjúsági szervezet és a szakszervezet a hatékony együttműködés érdekében az elkövetkezendő napokban kétoldalú megbeszéléseket folytat majd. — Mi a valóság a költözés körül? — Az elmúlt évtől kezdődően a KISZ-bizottság függetlenített apparátusának létszámát a taglétszámhoz alakítjuk. Ez azt jelenti, hogy 1988. szeptembere óta három fő függetlenítése szűnt meg. A létszámleépítés íróasztalok megüresedésével járt, és ebből következően két helyiség is felszabadult. Ezek kihasználatlansága tette lehetővé, hogy visszaadjuk a vállalatnak. A munka azonban nem szünetelt és továbbra is várjuk a fiatalokat a nyolcemeletes hivatalház negyedik emeletén. M. E. \ A Pekingi Nemzetközi Vásárra készül a CH A CH Leányvállalat szokásos kollekciójával vesz részt a július 14. és 23. között megrendezendő Pekingi Nemzetközi Vásáron. A távol-keleti országban a vállalat húzott, hántolt, csiszolt termékeivel, valamint csavarorsóival, csavaranyáival ismerkedhetnek a résztvevők. Beton bazaltból A megszilárdult bazaltszálak az acélnál is tartósabbak. A Volgorecsenszki házgyárban létrehozott bazaltbeton konstrukciók paraméterei jelentősen felülmúlják a hagyományos építőanyagokét. Az újdonság előnye, hogy alkalmazásával csökkenthető a gyártási önköltség, a cement- és fém felhasználása. Egyszerűbbé válik a beszerelés — következésképp nő a szerelési munkák hatékonysága. — A panelkészítés szakaszában 40 százalékkal csökkenthető a munkaráfordítás. Az új nyersanyagforrások alkalmazása a házgyári technológiák megújítását teszi lehetővé — mondták a gyár szakemberei. A Volgorecsenszki gyár szerződést kíván kötni a bazaltbeton ipari alkalmazására. (APN) , A vihar nem okozott termeléskiesést Az elmúlt hetek esőzései, vagy nevezzük úgy, hogy természeti csapásai sok gondot okoztak a város energiaellátásában. Előre ki nem számítható vízmennyiség zúdult Miskolcra, sajnos sokakat otthontalanná is téve. A természet nem kímélte a gyárakat sem, melyek — a veszélyt csökkentő — megerősített szolgálatot szerveztek az energiaellátás biztosítására. Okozott-e fennakadást mindezek ellenére a viharos időjárás az LKM energiával való táplálásában — erről kérdeztük Takács János főenergetikust. — A vihar sem a külső, sem a belső hálózatunkban nem okozott számottevő kárt. Termeléskieséssel járó üzemzavar nem volt. Egy eseményt azért érdemes megemlíteni. A nemesacélhengermíi villamos állomásán történt egy beázás. Ennek következtében egy transzformátor és a szigetelő eleme között történt egy berobbanás. Mivel a tetőszerkezet javítás alatt áll, a jövőben valószínű nem fog hasonló hiba előfordulni.