Diósgyőri Munkás, 1990. július-december (45. évfolyam, 27-53. szám)

1990-07-03 / 27. szám

A vasasszövetség nyilatkozata (Móri Lajos tájékoztatója a Háttérről a 2. oldalon.) Nincs veszélybén­t­es orvosi ellátás (Olvasóink kérdésére a 3. oldalon válaszolunk) Újítók, ébresztő! (A mozgalom hanyatlásáról szóló írásunk a 3. oldalon) Cl Diósgyőri RJIetallurgiai ős lll_ik­i*östechn­ológi«il GSyear«k R^szvénytársasöga és a Diósgyőri IS*?|® egyezi n­etilagja XLV. ÉVFOLYAM. 27. SZ. AKA: 1,30 FT 1990. JÚLIUS 3. Valósnak látszik a megtérülési idő Eddig 19 milliót termelt a gyűrűhengerlő gép 5 Nem is olyan régen hírt tettünk olvasóinknak arról, a BANNING cég által gyár­tott gyűrűhengerlő gépről, mely a Hámor Rt.-ben nyert felállítást, megkönnyítve, pontosabbá téve azt a mun­­­­kát, amit addig többnyire szabadalakító kovácsolással végeztek a dolgozók. A szak­emberek már a telepítés ide­jén bizakodóan nyilatkoztak az új gépről, nem titkolva azt, hogy szeretnék, ha az ára három-négy év alatt meg is térülne. A napokban az üzemben járva többször is azt kellett látnom, hogy a berendezés éppen nem mű­ködik. Hogy miért is nem, ennek jártam utána, mikor felkerestem Nagy Jánost az rt. kovácsoló üzemének veze­tőjét.­­— A géppel való termelés április 6-án indult, ha nem is folyamatos üzemben, de két műszakban. Azt kell mondanom, hogy a rendelés­ellátás nem volt folyamatos, így többször is megállásra kényszerültünk. A jelenlegi pihenő oka az, hogy rovan­­csolunk, vagyis felmérjük készleteinket. Most az egész üzem áll. A gyűrűhengerlő gépre egyébként 1170 dara­bos rendelésünk van idáig, ebből 904-et legyártottunk és 740-et már ki is szállítot­tunk. A berendezés napja­inkig 19 millió forint árbe­vételt eredményezett. Ebből a pénzből természetesen még le kell vonni a rezsiköltsé­geket. A számok mindeneset­re azt mutatják, hogy a há­rom-négy éves megtérülési idő valósnak látszik. — Mi a helyzet a máso­­dik féléves rendelésekkel? — Egyelőre még nem lát­szik tisztán, mennyit­­ kell majd termelnünk. Sajnos po­tenciális rendelőinken kívül nem sokan ismerik ezt a­­ gé­pet az országban, legalábbis kevesen tudnak róla, hogy mi ilyennel is rendelkezünk. Mindenesetre igyekszünk mindent megtenni azért, hogy minél többen tudomást szerezzenek róla. Erre is felhasználtuk a közelmúltban at a szimpóziumot, ahol ta­lálkoztunk állandó megren­delőinkkel. Jelen pillanatban úgy másfél hónapra elegen­dő megrendelésünk van. — Volt-e már műszaki probléma a berendezéssel? — Egyszer, amikor a kül­ső átmérőmércét mozgató tekercsrugó eltört, de ezt há­zilag meg tudtuk javítani. Egyéb gond még nem fordult elő. — A külföldi tőkéstárs nem segít be a rendelések­be? — Kaptunk tőle segítsé­get, de az ő jól bejáratott üzletében még nem kaptunk helyet. Kaptunk külföldi megrendeléseket is, például speciális csapágygyűrűkre, de ezek eléggé rapszodikusan érkeznek. Egyszóval a kapa­citásunk jóval nagyobb at­tól, mint amennyi valójában dolgozunk a géppel. Úgy ér­zem a kereskedelmi munkát kellene felpörgetni, mert hisz’ mi készek vagyunk et­től többet dolgozni. — Hogy váltak be az esz­tergák, melyeket kartell üz­let keretében szereztek be a hengerlő géppel egy időben? — A három karusszelesz­terga közül kettő üzemel, egy nagyjavítás alatt áll. Lénye­gében beváltották a hozzá­juk fűzött reményeket, mert segítségükkel csak tovább tudtuk növelni a méret- és térfogatpontosságot. S. Zs. Hengermű Kft. és Metallimpe­x-tárgyalás nanszírozási, fizetési rend­szer áttekintése volt a napi­rendje annak a találkozónak,­­ melyet az elmúlt napokban tartottak a Metallimpex és a Hengermű Kft. vezető szak­emberei. A megbeszélésen természetesen szóba kerül­tek más témák­­ is, úgymint például a pénzbefolyás ide­jének minimálisra szorítása. Az eszmecserén résztvevők tárgyaltak még a Hengermű Kft. és a Dimag Rt. közti számítógépes elszámolási rendszerről, valamint az rt. és a bank közti kapcsolat más minőségi szintre való helyezéséről. A találkozón a felek elvégezték a kft. első fél évének a kiértékelését is, különös tekintettel a 100 ezer tonnás tőkés export megva­lósítására.­ ­ Többek között az együtt­működés javítása is a­mi­ Nélkülük nincs folyamatos termelés, zavartalan munka. Csapó Pálné egy a gépgyári demagosok közül. . A mester fiatalos, a gép már öregecske, de azért jól össze tudnak dol­gozni. Az érdeklődő gyermekek kíváncsi szemmel nézik a műveletet. (Mészáros Lászlóné felvétele) K^aSSHBBSnnBSBSSSMI Elsírásel­as Muuveizes, felyel­ezettest, a balesetek oka Munkavédelmi helyzetkép a gépgyárból A múlt esztendő júliusá­ban Meczkó János kovácsot, a melegalakítógyár dolgozó­ját csonkulásos üzemi bal­eset érte. Az előkovácsolt munkadarab fűrészpof­ozása közben a kalapács váratla­nul összezárt, a bal keze az alsó szerszám vezetőcsapja és a felső szerszám közé szorult. A bal kéz első há­rom ujján súlyos csonkulá­sos sérülést szenvedett. A baleset kivizsgálása során fény derült arra, hogy a sé­rült, illetve más személy előírásellenesen végezte a munkát. A tragédiát tehát nevez­hetjük buta balesetnek, amely ismét fegyelmezetlen­ségből adódott. S érdekes, hogy a gépgyárban nem a régi gépek, hanem az oda nem figyelés, a technológi­ák be nem tartása, a fe­gyelmezetlenség okozza egy­­egy em­­ber kisebb-nagyobb balesetét. Hiszen újra és újra, milyen lehet az intéz­kedés , figyelmeztetésbe ré­szesítik a sérültet és máso­kat, és újra rendkívüli mun­kavédelmi oktatásba része­sítik az ellenütős kalapácso­kon dolgozó brigádokat. De ami emberi csonkulás meg­történt, azt már nem lehet meg nem történtnek tekinte­ni. Örök életű, keserves nyom marad. — Az elmúlt esztendő bal­eseti helyzete milyen képet mutat? — erre­ kértünk vá­laszt Tóth Bélánétól, a Di­gép munkavédelmi osztályá­­­­nak vezetőjétől. — Kettőszázötvennégy je­lentésre kötelezett üzemi balesetünk volt, amely keve­sebb mint, az előző évi. Úti balesetünk kettővel nőtt, a kiesett munkanapok száma kettőszáznyolccal emelkedett. — A gyárak, gyáregységek hogyan vizsgáztak a munka­védelem területén? — Jelentősen javult a szerszámgépgyár statisztiká­ja, a melegalakító gyárnál kilenc, a szivattyúgyárban hat esettel csökkent a bal­esetek száma. A fe­jlesztési igazgatóság, a pénzügyi, a számviteli, valamint a sze­mélyzeti és munkaügyi fő­osztály továbbra is jó ered­ményt ért el. ✓ — A javuló tendencia mellett volt-e olyan terület, ahol romlott a baleseti sta­tisztika? — Sajnos igen. Az álta­lános gépgyárnál tíz esettel és 845 kiesett munkanappal, s az iparszervezési és igaz­gatási főosztálynál is több volt a baleset, mint az azt megelőző évben.­ — Miből adódtak a bal­esetek? — Az elemzések során megállapítottuk, hogy a ren­detlenség, a fegyelmezetlen­ség, a nem előírás szerinti munkavégzés okozta a leg­több balesetet. Halálos bal­esetünk 1989-ben nem volt. Volt viszont csonkulásos, mégpedig öt. Az előző évi­­hez képest itt is romlás ta­­­psztalható. (Folytatás a­z oldalon)

Next