Diósgyőri Munkás, 1990. július-december (45. évfolyam, 27-53. szám)
1990-07-03 / 27. szám
4 Miskolci Egyetemen DIPLOMAOSZTÓ ÜNNEPSÉG __ A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem életében eseménydús, jelentőségteli és egyben az utolsó nap volt 1990. júniusának 30. napja, a múlt szombat. Ekkor adták át a diplomaterv-pályázat díjait, melyek nemcsak a pályázókra, várhatóan a jövő legjobb szakembereire irányítják rá a figyelmet, hanem jelentős, közvetlenül az iparban, a számítástechnikában felhasználható ötletekkel, kész softverekkel is gazdagítják a magyar gazdaságot. DIÓSGYŐRI MUNKÁS VERTIG ISTVÁN Hajtsár...! % Ha már szentté avattak Ne menj akármilyen szentnek Tanuld meg jól a törvényt... S mehetsz Mindenszentnek! Ha már szentté avattak Szenthez illőn hajoljon kezed S ha még ezt sem érted — Maradj meg szegénynek! , Miskolc, 1990. június 4. Spítőtábor (Kletz László vázlata) J DIÓK júliusi programjából Két hasznos tanfolyam is Indul Lassanként elveszti értelmét ez a rovatunk. Hiszen a házban immár hónapok óta szinte semmi nem történik. Hacsak annyi nem, hogy vasárnaponként megy a Diákdizsi, 14—18 éves korú fiataloknak. Ide csak klubtagsági igazolvánnyal rendelkezők léphetnek be, illetve egy fő vendéget hívhatnak. A belépődíj 50 forint. Ugyanennyi az ára a péntekenkénti Szamovár-bár belépőjegyének is. A szokásos szerdai filmvetítések fél 5 és fél 7-es kezdéssel, e hónapban is folynak. Az egyetlen említésre méltó esemény a hónapban a 27-i Anna-bál, ahol este 7-től hajnal 4-ig tekinthetik meg a szórakozni vágyók Madarász Katalin, Gaál Gabriella, Kovács Erzsi, Harsányi Gábor műsorát. Ugyanekkor Anna-bál szépe választás is lesz. A zenét az UNI-együttes szolgáltatja. Mindezt potom 150 forintért élvezhetik a bálozók. A házba beköltöző Sztár Progressz két programot ajánl, az első az intenzív Burda szabó-varró tanfolyam, ahol 12 órában vezetik be a hallgatókat a szakma rejtelmeibe. Tanfolyamvezető: dr. Eszesné, Szedlacsek Judit. A részvételi díj 600 forint, a beiratkozási határidő július 9., s a tanfolyam július 10-én kezdődik. Ugyancsak ezen cég szervezésében indul gyógynövényismereti tanfolyam, melynek elvégzésével akár pénzkereseti lehetőséghez is juthatnak az érdeklődők. Ennek részvételi díja 500 forint, s a beiratkozási határidő július 6. A tanfolyam július 9- én kezdődik, s 12-ig tart, napi 3 órában. Mindkét képzésre jelentkezés és befizetés a DVMOK 51-es szobájában. Érdeklődni; az 52-220- as telefon, 26-os mellékén lehet Gyermekkorom kedves emléke ez az édeskés, kissé csípős fűszer. Édesanyám mindig bőven meghintette vele a tejberizst, de nem takarékoskodott akkor sem, ha almáslepény vagy gyümölcsleves volt nálunk terítéken. Amikor kislányom elég nagy lett ahhoz, hogy értékelni tudja a különböző ízeket, aromákat, elhatároztam, hogy megismertetem és megkedveltetem vele gyermekéveim fanyar fűszerét. Bementem egy közértbe, csakhát nem volt nálam annyi pénz, és nem tudtam megvenni a 2 dekányi zamatos, kakaóbarna port, de amikor hazaértem, rögtönzött előadás formájában kifejtettem az én Annámnak, hogy a nép körében cimetnek, cinnamominak hívják ezt a becses növényt, amitől láthatólag felcsillant a szeme. Fontos teendőim, többek között Vasöntvények megmunkálása a népi Koreában című nagydoktori disszertációm, sokáig nem tették lehetővé, hogy megvásároljam ezt a kis semmiséget. Aztán egyszercsak eszembe jutott a dolog, gondosan kiszámoltam az öt forint negyven fillért, fahéjat azonban nem vettem, mivel már új árcédula volt a zacskóra ragasztva, szégyenszemre hazasomfordáltam, de aztán lelkendezve felvilágosítottam kislányomat, hogy a cimet illő olajat, csersavat, gyantát, cukrot, keményítőt tartalmaz, a gyereknek pedig csurogni kezdett a nyála, és nagyokat szippantgatott, mintha érezné a fanyar illatot, és megfogadtam, ha törik, ha szakad, legközelebb fahéjjal szolgálom fel kedvenc szilvakompótját. Ígéretemet nem tudtam megtartani, hiába jártam be heteken át keresztül-kasul a várost. A fahéjnak nyoma veszett. Hosszas önmarcangolás után elővettem az én Annámat, ás ■ bevallottam, hogy a fahéj — fogy, mire hitetlenkedve megcsóválta fejét, és azt mondta, különös jószág ez, amely egyfelől minden előzetes bejelentés nélkül változtatja az árát, másfelől hipp-hopp láthatatlanná válik, mint valami mesebeli figura. Néhány hónap elteltével váratlanul mellém szegődött a szerencse. Elfogyott a gyufám, mi sem természetesebb, betértem egy jókora élelmiszer-áruházba, és az egyik polcon szemembe ötlöttek a cirádás zacskók. Lázasan átkutattam zsebeimet, előkotortam egy maréknyi aprót, de amikor fizetésre került a sor, kishíján kigyulladt az arcom a pironkodástól. Merthát a fahéj 11,20 forintba került. Fogtam a gyufát, útközben egyik cigarettáról a másikra gyújtottam, otthon pedig leszegett fejjel azt mondtam a gyereknek, hogy a fehér. — drága. Ő nem szólt egy árva szót sem, két kövér könnycsepp buggyant elő szeméből, és bevonult a szobájába. Utána akartam kiáltani, ne lógassa az orrát, mert címét bizony háromféle van — legjobb a ceyloni, majd a kínai és a malabári következik, de aztán gondoltam egyet, és megfogadtam, mégha ördögfiókák potyognak az égből, születésnapjára előteremtem ezt a csekélységet, és fogamat összeszorítva nekiültem következő tudományos dolgozatomnak: Félautomatikus tömörítőrendszerek a szocialista házkezelésben. És valóban, amikor elérkezett a nagy nap, az ajándékok között ott díszelgett a kis zacskó is. Igaz, ekkor már 2 dollár volt ráírva, én azonban nem bántam, hadd legyen meg a gyerek öröme. Először nem merte kezébe venni. Messziről mustrálgatta, mint macska, az egeret. Meglehet,attól félt, még el talál illanni, ha feléje nyúl. Én azonban tétovázás nélkül markomba fogtam, és mármár kinyitottam, hogy megpermetezzem az ünnepi tejbegrízt, de aztán felülkerekedett bennem a józan ész, föltettem a fahéjat a konyhaszekrényt tetejére, és minden rábeszélő képességemet elővéve kijelentettem, hogy erre a nemes fűszerre most úgy kell vigyáznunk, mint a szemünk fényére, egyrészt mert méregdrága, másrészt kevés van belőle. Annát azonban már lefoglalta a hajasbaba, biccentett felém, hogy jól van, és megkönnyebbülten felsóhajtottam. De azért ne tessék gondolni, hogy kőből van a szívem. Nyolc hónap elteltével, amikor a fahéj szavatossági ideje lejárt, és gondosan a szemétbe öntöttem az ízetlenné vált, farostszerű port, Annámnak adtam az üres zacskót, forgassa, nézegesse, és ha majd felnő, és gyereke lesz, elmesélheti neki, miféle csodabogarat kapott a kiskorában, melyet emésztésserkentő, étvágyjavító hatása révén a gyógyászatban is alkalmaznak. Mostanában a körülményekhez igazodó, észszerű, gyakorlatias nevelés egyre merészebb eredményekre sarkall. Már kiválasztottam egy pompás terméket, amely tökéletesen megfelel céljaimnak. A múlt héten még 25,60 forintba került, ma azonban örömmel fedeztem föl, hogy 1200 pezeta fityeg rajta. Igaz, népies elnevezéseit egyelőre csak buja fantáziám keltette életre: csoki, csokesz, córesz! Adamecz Kálmán NYÁRFORDULÓ 1990. július 3. Hétvége Sétáljunk, mozogjunk az egészségünkért! — ajánlom ezennel is minden olvasónknak. Keddi lapszámunk e rovatában megjelenő — hol pár órás, hol hosszabb időtartamú — programajánlatunkból reméljük kedvet kapnak egy-egy hétvégi kellemes sétára. Pihenésre, kikapcsolódásra vágyunk? Legalább a hétvégéken szeretnénk csöndet, nyugalmat? Rajta! ÉS ne zárkózzunk be lakásunkba, hanem oltsuk fel a kirándulóruhát és induljunk el gyönyörű Blikkünkbe. Borsod-Abaúj-Zemplén megye erdőinek területe 191 ezer hektár, ez az összes terület 26,2 százaléka. Megyénk parkerdeje is fizikai, és szellemi energiánk újratermelését, pihenési, esztétikai igényeink kielégítését, kikapcsolódását szolgálja. A parkerdő egyik csoportja a pihenőerdő, mely minden jelentősebb település és üdülőterület mellett megtalálható. Itt a kulturált erdei pihenéshez szükséges feltételek biztosítottak. Ajánlott útvonal: Lillafüred — Eszperantó forrás — Hárskút — Csókás — Lencsés — Lillafüred. S hogy a szép kirándulás még emlékezetesebb maradjon, odautazva és hazafelé jőve is vegyük igénybe a csodálatos tájon át zakatoló erdei kisvonatunkat. A Hámori tó és a kisvasút, nyomvonala között vezető sétaúton induljunk el. A tó hosszának felénél rövid szerpentin vezet fel a bővizű Eszperantó forráshoz, melynek kiépített pihenőhelyén öten, tízen is kényelmesen elférnek. Lehetőség van főzésre, szalonnasütésre, kis esőháza pedig az időjárás szeszélyei ellen nyújt védelmet. Akik nem az Eszperantó forrást választják úticélul, haladjanak végig a tóparti sétányon, mely becsatlakozik az Ómassa felé vezető közútba. Rövidesen elérkeznek az út baloldalán lévő, 1810— 13-as évek között épült őskohóhoz, valamint a mellette létesült, a vaskohászat hőskorát bemutató múzeumhoz. Feljebb a pisztrángtelep lejáratával szemben egy völgyön keresztül lehet feljutni a körülbelül 200 méterre lévő Hárskúthoz. Szépen befoglalt, tisztavizű forrása mellett, rendezett környezetben 1978-ban erdei padok, asztalok, szalonnasütők és esőházak épültek. Az ómassai úton továbbhaladva elérjük a jobbra leágazó úgynevezett tekergési erdőgazdasági feltáróutat. Ezen továbbmenve a csókási pihenőhelyre érünk. Visszafelé jelzett turistaúton, a Lencsés-forrás érintésével ereszkedhetünk rá először bükkös, később, a déli oldalakon tölgyesekkel borított terepen a tó párájáig. Innen hamarosan elérhető a Palotaszálló mellett lévő busz- vagy kisvonatmegálló. Kiránduló utunk a Bükki Nemzeti Park területén vezet. (drenkó) Virágba borulástól tombolásig