Divatcsarnok, 1862 (10. évfolyam, 2-51. szám)
1862-10-14 / 41. szám
Vegyesek. —a. A keztyüs angolok. Angolországba Francziaországból évenkint kerek számmal egy milliószázötvenezer pár keztyü vitetik. Persze, hogy ezt angol számlálta meg. — a. Különös vetélkedés. — Két nevezetes philologus nemrég azon vetélkedett, s ha várjon jobb vagy bal lábával lépett-e Kolumbus a fölfedezett földre? Sokáig éljenek ! J a. Az ügyes borbély. — Londonban nem rég egy borbély fogadott valakivel, hogy ő egy óra alatt hatvan embert tisztán meg fog beretválni. Fogadását már a negyvenedik perczben megnyerte s midőn az óra ütött, a 82-dik szakállal foglalkozott. — a. Hármas szám. —• Angolországban egy pár háromszor házasodott meg. Mind három nőjének neve Mária volt. Mindeniktől három gyermeke született s mind három neje férjhez menetele után három évvel halt meg. A férj mindig három évig maradt özvegy. Gyermekei közöl csak három maradt életben s mindenik a harmadik szülött volt. E gyermekek egynevü hóban születtek, de három nappal hamarább egyik a másik előtt. a. Igazság szolgáltatás. — India egyik szállítmányában igy szolgáltaik ki az igazság. A két ellenfél a biró elé áll, ki két egyenlő hosszú s vastag gyertyát gyújt meg s ezek egyikét a felperesnek, másikat az alperesnek adja. A kinek gyertyája elalszik, az veszti el a pert. — a. Babonás hit. Potsdamban az a babonás hit uralkodik, hogy az ottani királyi várban királyi herczegek nem születnek, hanem egyedül herczegnek. Na. Sajátságos hirdetés. Valami A. S. nevű urhölgy nemrég egy angol lapba, következő hirdetést igtattatott : Bizonyos egyén elveszett, vagy ellopatott, kit én unalmas pillanataim egyikében elég ostoba voltam férjül választani. Ez egyén barátságos külsejű, de nagyon gyönge jellemű, azonban elég okos arra, hogy ismét visszatérjen, ha megunja magát, kivéve, ha valami szép hölgy esernyőjével meg nem kínálja. Ha Nim néven szólítja meg őt valaki , bizonyosan figyelmes lesz , mert így nevezik. Utoljára H. Julival látták az utczán, kire epedő pillantásokat vetett, sőt még át is ölelte. Ki e szegény ördögöt megtalálja, és visszahozza, hogy a kóbor életről leszoktathassam, — az hivatalos hozzám theára.“ — &• Táviratozási dij. Hogy mily drága az új atlanti távirdán a táviratozás, csak annyit jegyzünk meg, miszerint egy Új-York-ba intézett húsz szóból álló sürgöny dija körülbelöl ötven fr.-ra rúgta. Kötelesség. Nemrég Berlinben egy gazdag bankár halt meg, ki örökösének, egyik legjobb barátjának meghagyta, miszerint köteles halála minden év napjának éjféli órájában az elhunyt háza előtt zsoltárokat énekeltetni. Az örökös halálával e kötelesség gyermekeire száll. — Az ártatlanság rózsája. — A regényes Schweicz egyik völgyében következő szokás van divatban. Ha valaki vétek-gyanúból börtönbe záratik, később azonban e gyanút képes elhárítani magáról, szabadon bocsáttatása napján a birák nyilván szokták hirdetni ártatlanságát s egy fiatal szép leányka által fehér rózsát adatnak neki, mi ártatlanság rózsájának neveztetik. A véletlenül bevádlott ezt, mint ártatlansága nyilván bizonyitó jelét, több ideig nyilvános helyeken ruháján viseli. És ez igen szép követésre méltó szokás. Hány embernek kell szenvednie gyalázatot ártatlanul, anélkül, hogy a közvélemény előtt méltó vagy csak némi elégtételt nyerne !