Dombóvári Hírlap, 1917 (1. évfolyam, 1-53. szám)
1917-01-01 / 1. szám
2. oldal. DOMBÓVÁRI HÍRLAP még Dunaföldvárnál1 a bencések, XII. szá i a szárnyas kerék termékét, hogy vigye házadbeli kolostorromja, hirdetve Imre kirój rül üdvözletünket. Magasan lobogjon a lyunk bőkezűségét, mely 3 századig élt, ma zászló és hirdesse a műveltség hatalmát, a csak a múlté; ahol Beszédes József mérnök, s szent hitet, haladást, erkölcsöt, hazafisánagy terveit, álmait átélte ... jgot és mindent, ami szent, ami nemes, ami Tolnavármegye, amelynek élén egykor a jíd Legyen első hírmondója a békének és nagy Földváry Gábor, alispán, állott, ahol udolsó, harci szózata a véres háborúnak! És annyi nagy és jelesünk született és élt... Isten aldasc ingyen népén, földjén, buzgó ma ismét felelevenítjük a kultúrádnak sok j munkásain és olvasóin! századévét, felelevenítjük és útnak indítjuk Dr. Rézbányay József. A koronázás szertartása írta: Rézbányay József dr. A magyar király koronáztatását megelőző héten három napon, böjttel készül a szent cselekményre, amely a szerkönyv és gyakorlat szerint lehetőleg vasárnap, ez alkalommal szombaton megy végbe. A koronázás napján a király az országgyűlés és udvara kíséretében, a koronázási (Mátyás) templomba vonul. Az ünnepélyes menetben a nádor (most helyettese) a király előtt viszi a koronát, az országbíró a királyi pálcát, a horvát bán az országalmát, a főpohárnok szent István kardját a legifjabb vál. püspök (Walter Gyula dr.) az apostoli keresztet,a tárnokmester egy kisebb keresztet, a főkamarásmester a mellkeresztet, végül tiz zászlós főur az ország tiz zászlaját, Magyar-, Horvát-Szlavonország, Dalmát-Bosnyák-, Szerbország, Bolgár- és Kunország zászlaját, Galicia és Lodomeria lobogóit. A templom kapujában a segédkező papság élén az esztergomi primás várja és szenteltvízzel telitett szentelőt nyújt át neki, mire a király ezzel magát és az ünnepi ténykedésre egybegyűlteket meghinti. Ezalatt a feldíszített templom oltárára helyezik a kardot, jogart és koronát, valamint a hitujoncok olaját. A ténykedést végző primás felöltözik az oltár közelében emelt s bíbornokot megillető külön trónnal a szentmiséhez. A többi főpapok körüli félkörben foglalnak helyett. Midőn a király kíséretével a szentélyhez ér, a két kijelölt érsek (úgy hirlett, a kalocsai és zágrábi) eléje megy és a primás elé •kisérik, kit a vezető érsekek kijelölt idősbje így szólit fel: ___ Főtisztelendő Atyánk! kéri az anyaszentegyház, hogy e kiváló vitézt királyi méltóságra felavassad! — Tudjátok-e, hogy ő méltó és megfelelő leszen e méltóságban? — kérdi a primás. — Tudjuk és hisszük is, hogy méltó és javára leszen az anyaszentegyháznak és az országnak! — felelik. 1— Deo gratias! — Adjunk hálát érte Istennek! — feleli a primás. A király helyet foglal a prímással szemben, a két érsek szintén arccal egymás felé fordulva. Azután a koronázó primás felsorolja a királyi méltóság terheit és nehéz kötelmeit, az ezekkel járó nagy felelősséget. — Kiváló mindenesetre az állás, melyet elfoglalsz, a halandók sorában, ám tele veszéllyel, fárasztó munkával és aggodalommal. Ha pedig tekintetbe veszed, hogy minden hatalom az Istentől van, aki által a fejedelmek uralkodnak és a törvényhozók igazságos törvényt szabnak, — jusson eszedbe, — hogy te is számot fogsz adni a reád bízott nyájról maga az Isten előtt egykor; tartsd azért mindenekelőtt legelső kötelmednek a jámborságot... Mindenki iránt, aki hozzád fordul, királyi méltóságodhoz képest légy kegyes, szelíd és emberséges. És úgy élj, hogy mindenki lássa, miszerint uralmadban nem a magad, hanem a nép javát keresed és nem e földön, hanem egyedül az égben keresed és várod jótetteid tatalmát. Ezután megkezdődik az ünnepélyes szent mise, melyben a lépcsőima után a király térdre borul s elmondja a kér. kath. hitvallást azon fogadással, hogy a béke hive lesz, igazságot szolgáltat, az anyaszentegyház mellett állást foglal és papjait tiszteletben fogja tartani. Majd a mindenszentek litániáját mondja hangosan a papság, mialatt a király arcra borulva imádkozik a szentélyben. Azután következik a tulajdonkénem felavatás. A primás a királynak a hitújoncok olajával megkeni vállát, illetve jobb karját a csukló és könyök között, nemkülönben vállai között, mialatt így imádkozik: — A Szentlélek áldása áradjon fejedre s hatoljon szived mélyéig, hogy erős, igazságos, hű, előrelátó és fáradhatatlan vezére légy országodnak és népednek és egykoron örökké uralkodjál a királyok királyának országában! Ezután reá adják szent István’ köpenyét, felhúzza a keztyüt, harisnyát, sarut és felkötvén szent István kardját, vele három kardvágást tesz, annak jeléül, hogy szent István példájára, a vallást bármely oldalról jövő támadás ellen megvédeni kész. A tulajdonkénem koronázás graduále után történik, midőn a király s királyné az oltár legfelső lépcsőjére térdelnek, mire a primás és nádor (nádorhelyettes) a szent koronát a király fejére teszik. A királynét a veszprémi püspök — mint a királyné kancellárja — koronázza (jelenleg Hornig bíbornak), szent István koronájával csak vállát érintik. Folytatólag a király jobbjára helyezik királyi pálcáját, baljába az arany almát. A kard jelzi a fejedelem kötelességét a jog és igazság védelmében, a gonoszok megfenyegetésében; a korona a szentség hírét, a vitézség tiszteletét és gyakorlatát. A jogart azon intelemmel adják át az uj fejedelemnek, hogy a jámborokat megvigasztalja, a gonoszokat jelriassza, az eltévelyedetteknek az utat megmutassa, a kevélyeket megalázza, az alázatosakat felmagasztalja. A legfőbb hatalommal igy felékesitett királyt ezután a primás a tiz zászlós kíséretében, a trónra ülteti, e szavakkal: — Foglald el helyedet, melyet — örökös joggal bírsz, a Mindenhatónak kegyelméből. Erre megdördülnek az ágyuk, megzendül a Te Deum. A mise tovább folyik. Áldozásnál a király s királyné megáldoznak az oltár lépcsőjén. Mise után a király közönségesen más templomba megy hol kardja érintésével kiszemelt férfiakat aranysarkantyús vitézekké avat. Hir szerint Ő Felsége ötven vitézt akar aranysarkantyússá avatni. (III. Károly idején 3, Mária Terézia idején 44, II. Lipót idején 33, V. Ferdinánd idején 27, 1867. koronázásnál 23 volt.) Azután fellovagol a király a koronázási dombra, honnét a világ négy tája felé végez kardvágást, azt fejezvén ki vele, hogy az országot bárhonnét jövő ellenség ellen megvédi. 1917. január 1. HÍREK Mehet! . . . Sokszor olvassuk, hogy. .......a kultúrájára olyan büszke XX. század, a ma folyó véres háborúban, a legnagyobb fokú kulturátlanságát árulta el! Nemcsak nálunk, az összes nemzeteknél! Nemcsak Európában, az egész világon! ha egészen nem is adunk igazat ez állításának, mégis kénytelenek vagyunk elismerni, hogy ez, a minden kulturált nemzetet (eminenter) érintő kijelentés, sok igazságot takar, igen igazságot, beigazolt tényeket, mert soha a világ annyira korrupt, a törvénytisztelet, az erkölcs, (az altruismus) az embertársaink iránti könyörületesség, jelesül: a felebarátaink iránti szeretet annyira minden józan erkölcsi alapot nélkülöző nem volt, mint éppen ma. Azt hiszem elég, ha a minden rendű és rangú, fékevesztett „uzsorádra mutatok. Hogy pedig ez a társadalmi, józan felfogásnak nem a helyesebbik része, azt úgy hiszem nemzeti és felekezeti különbség nélkül igazolja mindenki, akiben a háború véres forgatagában még szikrányi becsületérzés maradt! Mindnyájan — szenvedők — mindig hangosabban és nyomatékosabban ismételjük: „panem et circenses“-t, mint a céltalanok jutunk fűhöz-fához éltalomért s a baj ritkán javul: a szenvedések nem akarnak enyhülni. Hogy mit tegyünk?!?... Egyszerű. !Vegyük kezünkbe a jó sajtót, tömörülésünkké! adjunk annak erőt, de úgy, hogy adjuk meg vele az államnak — az államét és követeljük meg magunknak — a magunkét! A jó sajtó, a „42“-esnél is hatalmasabb és hatásosabb. Irgalmatlanul pusztítsunk el vele mindent, ami a józan erkölcs, a jog és igazságnak útjában áll! A „Dombóvári Hirlap“-nak, a mai szárnybontásával ez az egyik célja. És én szívem egész melegével üdvözlöm mindazokat, akik ennek a célnak a szolgálatában állanak. Különös örömmel üdvözlöm azért, mert a lap olvasóközönsége egy olyan erőforrást nyer benne, mely erőforrást a legválságosabb időben kel síkra azokért, kiket nemcsak az ellenség, hanem a belföldi spekuláció, sokak demoralizált lelkiismerete, a nyomorba akar dönteni. Mert a jutalmazás büntetés csak akkor helyes és igazságos, ha jutalmazva a jók, büntetve: a gonoszok lesznek. Ahol majd jutalmazni kell az erényt: arany betűkkel, finoman írunk, ahol ki kell pellengérezni a nemtelent; vastag, fekete téntába mártjuk a tollat, és megnyomjuk! Mehet! ... Forrai István. — Személyi hir. A december hó 30-iki koronázáson Tolna vármegyét Dőry Hugó fogja, mint egyik zászlós ur, képviselni. — Sylvester este Dombóváron. A dombóvári gyermekmenhelytelep bizottsága Sza 1lós Jánosné elnök és Halmos Henrikné alelnök vezetése mellett, december 30-án este a kereskedelmi kaszinó összes helyiségeiben, az elhagyott gyermekek javára műsoros estélyt rendezett. Az estélyről részletes referádát lapunk legközelebbi száma fog hozni.