Dombóvári Hírlap, 1921 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1921-05-08 / 19. szám
1921. május 8. DOMBÓVÁRI HÍRLAP ■ 3. oldal. — Halálozás. Mint Pécsről tudomásunkra adták, Tihanyi Sándor postafőnök tragikusan meghalt. Éppen az útlevelét kapta kézhez, mikor rezignáltan mondta feleségének : már későn jött. Pár pillanat múlva összeesett és meghalt. Szombaton, április 30-án kísérték ki utolsó útjára a pécsi temetőbe az ott maradt magyarok nagy részvéte mellett. — Új Dunántúl. Megírtuk, hogy a szerb durvassággal karöltve járó bolsevista gazság elnémította a baranyai keresztény magyarok vigasztaló szavát a Dunántúl napilapot. De mint értesültünk Pécsről, újra megindították a keresztény magyarság ügyét szolgáló napilapot Uj Dunántúl címen. — Műkedvelő szinielőadást rendez a Kát. Legényegylet 1. hó 16.án és 22-én. Színre kerül a ,,Sárdi Ház“ c. népszínmű. — Táncvizsgák. Merk Dániel tánctanfolyama 14 én és 15-én záróvizsgával végződik. Az általa tanított nemzeti táncok iránt általános az érdeklődés. — Cigaretta-hüvelyekből és cigaretta-papírokból csakis a legjobb minőségűeket tartja raktáron és mélyen leszállított áron árusítja a Dombóvári Nyomda R.-T. — Falusi gyermekek züllése. Tolna vármegye tanfelügyelője szomorú statisztikát tárt elénk a tolnai faluk gyermekeinek erkölcsi állapotáról. Jelentésében beszámol, hogy 70 olyan gyermek fordult meg korcsmában, akik még mind iskolakötelesek, 7— 14 évesek s ott összesen 4000 K. értékű italt fogyasztottak. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy ily korban levő gyermekek dohányoznak is, sőt a sexuális élet is belerántja őket a hínárba, könnyen megérthetjük, miért olyan koravén és sivár az érzelemvilága a mai ifjúságnak. A tanfelügyelő jelentése csak hivatalos statisztika s nem tár fel mindent a maga igazában. De így is elég aggodalomra ad okot s intenzív ifjúság nevelésre hívja fel a tolnavármegyei szülőket, tanítókat s velők karöltve munkálkodó hatósági közegeket. —■ Nyugtázás. A dombóvári vasutas ifjúság által május 1-én a Schmidt-féle vendéglőben rendezett táncmulatságon felül fizettek : Mikolics Péter 20 és Hann 30 koronát. — Az éjfélkor kisorsolt bárányt Kollár Mancika nyerte meg. — Az Uránia mozi május 7-én és 8- án az „ítéljen a tenger“ című ötfelvonásos, szenzációt keltő halászdrámát játsza. A felvételeket a párisi Gaumont-filmgyár készítette. — Majális: A »Dombóvári Vasúti Mozdonysütők és Vontatási Munkások Otthona« I. évi május hó 8-án, a Sziget-erdőben kabaréval egybekötött, zártkörű majálist rendez. Kezdete délután 4 órakor, vége reggel 5 órakor. Belépti-díj : I. hely 30 K, II. hely 20 K. Jó ételekről és italokról gondoskodtak. A zenét Látó Lajos zenekara szolgáltatja. Színre kerül: A szórakozott apák c. bohózat Zádori Lajos, Zsebeházi Mariska, Banis Ferenc és Szabó József szereplőkkel. Monológokat adnak elő : Bálint Mariska és Vigh Mariska. — Talált karkötő-lánc. A második sajtóestélyen találtak egy karkötő-láncot, éremmel. Tulajdonosa átveheti Herk táncmesternél. — Kilakoltatás akadályokkal. A Széchenyi utcából lakoltatta ki rendőri segédlettel a hatóság O. I. vonatfékezőt. A kilakoltatás nem történt meg minden nehézség nélkül. A kilakoltatott felesége egy őrizetlen pillanatban nekirontott a ház tulajdonosnőjének, torkon ragadta, földre teperte és bucsuzás fejében emlékül a tíz körmével hagyott néhány karmolást háziasszonya képén. A dulakodókat a rendőrök csak üggyel-bajjal tudták szétválasztani. Mikor a bútorral megrakott, szekér már az utcán volt, szembe jött a kiköltözőkkel T. J. már, távirász, ki O. I. harcias feleségével régen haragban volt. A menyecske — se szó, se beszéd — a kezében tartott szénlapáttal hatalmasan fejbekólintotta a távirászt. Erre a rendőrség, hogy a további garázdálkodásnak elejét vegye, az asszonyt előállította. — Anyakönyvi statisztika. Ápr. 24-től május 1-ig a következő születések történtek : Steiner Jenő máv. kocsivizsgáló Steiner Rita izr. gyermeke: Pál; Hegyi József máv. mozdonyvezető, Csizi Ilona r. kat. gyermeke : Margit; Lengyel János máv. munkás, Kalocsa Terézia r. kat. gyermeke: István. A házasságok: Fekete Ferenc máv. tüzőr, Kelemen Anna r. kat. Halálozások: Horváth Jánosné, Hegyi Terézia 7L éves, róm. kat. (ütőérelmeszesedés), Horváth Simonná, Walcz Erzsébet 37 éves, r. kat. (tüdőgümőkor), Zlatics Erzsébet 1 éves, r. kat. (görcsök), Gyenei Istvánná, Vörös Rozália 08 éves, r. kat (ütőérelmeszesedés). — Gazdasági művek : a mezőgazdaság, kertészkedés, állattenyésztés, méhészet, gyümölcsfa- és szőlőművelési szakokból, a legújabb és legjobb kiadványok, állandóan kaphatók kiadóhivatalunkban. —• Óvás a közönséghez. Nap-nap után előfordul, hogy cselédek gazdájukat meglopják, de a károsultak feljelentést nem tesznek, mivel — mint többen mondják — nem érdemes néhány száz vagy ezer K-ért tárgyalásra járni. Feljelentés nélkül pedig a rendőrség még az esetben sem járhat el hivatalból, fia az eset kerülő után tudomására jut. A tolvaj cseléd tehát nyugodtan folytatja garázdálkodását következő gazdáinál is sorban, annál is inkább, mivel cselédkönyvébe rossz minősítés be nem írható , s így következő gazdája gyanútlanul fogadja házába a legveszedelmesebb tolvajt. —■ A rendőrkapitányság felkéri a közönséget, hogy saját érdekében minden egyes esetben tegye meg panaszát a tolvaj cselédek ellen. — Keresztény hírlapok. »Uj Nemzedék«, »Nemzeti Újság«, »Magyarság«, »Képes Krónika«, »Gondolat«, »Hazánk«, »Magyar Nép«, »Déldunántúli Sport«, »Somogyi Újság« és a »Dombóvári Hírlap«. — Kaphatók lapunk kiadóhivatalában. — Hazajött hadifogoly, Tóth Mihály 44-eseknél szolgált katona, még 191oben jutott hadifogságba Lubljnnál sebesülten. Összejárta egész Oroszországot. Volt Kievben, Moszkvában. Taskendi fogolytáborból visszaszökött Kazánba, hol egy pusztán dolgozott. 1918-ban a csehek kegyetlenségei elől megszökött Ukrajnába, honnét hadifogoly-transzporttal jött el. Kiev—Hamburg nevű hajón hozták el kb. 1300 fogolytársával együtt. Két és fél hónapig tartott az út hazafelé. Dombóvárra szüleihez május 4-én érkezett meg. — Hegedűherek, a legkitűnőbb és legfinobb gyártmány, quinitiszta, állandóan nagy mennyiségű friss áru, valamint egyéb hegedű-alkatrész és hegedű-kellék reszátütött áron kapható a Dombóvári Nyomda rtc. papírkereskedésében. — A hősök söre, a legnemesebb nyersanyagokból saját módszerünk szerint készült ezen »Idénysörünk« első megjelenése összeesik a világháború idejével, melynek történetébe lángoló hetükkel írták be a magyar nevet a mi hős katonáink. Nincs elég tölgy a magyar erdők rengetegeiben, hogy leveleikből koszorút fonhatnánk minden hős homlokára, akinek vitézsége és önfeláldozása soha el nem múló dicsőség fényével vonta be a magyar nemzet hírnevét. A Fővárosi Sörfőzde íí. Kőbányán vitéz katonáinkra gondolt, amikor ezen gyártmányunknak azt a nevet adta »Hősök söre«. — A Magyarországi Munkások &«kkani- és Nyugdijegylete a papokban bocsátotta közre az 1921. évi jelentését. A jelentés szerint az elmúlt évben 37485 új tag iratkozott be az egyletbe s ezzel a fizető tagok száma 26469- re emelkedett. A rokkantak száma 8784, az árváké 3038. 1904, azaz a segélyzés megkezdése óta az elmúlt év végéig rokkant, árvák, özvegy és egyéb végkielégítés segélyekre 20,694, 594 K. t fizetett ki az egylet. Fiókpénztárainak száma 556, a befizetőhelyeké 7, a tagcsoportoké 170. Az egylet törzsvagyona a jelentés évének végén 20,407,161,54 K-t tett ki. — A kedvező tagszaporulat a munkaadók helyes szociális érzékére valló állásfoglalásának tudható be. Ugyanis a Magyar Vasművek és Gépgyárak övez. Egyesülete felhívására a munkaadók 1919. óta alkalmazottaikat a Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugijegyletébe beíratják és helyettük a tagsági díjakat fizetik. Kívánatos volna, ha az összes munkaadó érdekeltségek magukévá tennék a vasipari üzemek példáját. Az egyesület dombóvári fiókpénztára f. hó 8 án d. u. ys 4 órakor tartja meg ez évi taggyűlését a Hunyadi téri áll. elemi iskolában. A vezetőség ezúton is felhívja a tagokat, hogy a fontos alapszabály módosítási tervezet megvitatása céljából teljes számban megjelenni szíveskedjenek. — Tolvaj cseléd. Liebermann József helybeli kereskedő fia Kaposvárról hazaüzent szüleinek Kocsánd; Julianna nevű cselédlánnyal, hogy küldjenek részére 300 K-t. Liebermann a cselédlánynak átadta a pénzt, aki azonban elfelejtette azt a címzettnek, kézbesíteni. Kocsándi Julianna ellen bűnvádi feljelentést tettek. í i rajzok. Genua. Csakhamar odaértünk egy háromemeletes penzióhoz. Mutattak egy díszes szalont benyílóval az első emeleten, de gondoltuk, hogy az ára nagyon is főúri lesz, hát lépegessünk csak feljebb. Elmentünk a második emeletre, hol mindegyikünk külön kis szobát kapott. Miután elrendezkedtünk, lementünk az első emeleten levő ebédlőbe ebédelni. Az egész nagy épületben csak mi tetten voltunk, hát aggódva mondtam utitársamnak, hogy alighanem lesz , fizess, mint a köles. Belenyugodva válaszolt: Most már benne vagyunk, jöjjön, aminek jönni kell. Nem sokáig voltunk fenn, mert fáradtak voltunk. Reggel idejében keltünk és reggelizés után elsőben is a tengerpartra indultunk. A tengerparton állva, bámulva néztük azt a sok hajót, mely a külső és belső kikötőben horgonyon állt. Volt ott nagy és kis gőzös, vitorlás és egyéb vizi jármű, halászbárka, yacht, parti hajó és óceánjáró, mind szép rendben; egyik jött, a másik ment, a legtöbb rész azonban horgonyon állt. — Míg így nézegettünk volna, odaállt elénk egy tagbaszakadt, pirosképű fiatal kamasz, ki ráér itt ácsorogni, naphosszat várva, hogy csónakázzék valaki az ő alkalmatosságán és aztán megszólít az ő sajátságos genovai tájszólásával, hogy akarnánk-e az ő bárkájával egy kis kirándulást tenni. Megvallom, hogy ricsei beszédéből csak a bárkázás szót értettem meg, de azért tisztában voltam vele, hogy mit akar a léhűtő. Kollégámmal együtt kedvet kapván a tengeren való csónakázásra, ilyenben még úgysem volt részem, megalkudtunk vele, hogy mindketten fizetünk egy-egy órát egy órára. Ezt nem találván soknak, beleültünk csónakjába, mely számozva volt és a büszke »Roma« nevet viselte. Nem hiába, hogy erős kamasz volt hajóskapitányunk, de evezett, is kedvem szerint. Csakhamar egy óceánjáró angol hajó felé közeledtünk és kérdi a legény, rámutatva a nagy hajóra, hogy nem akarnók-e megnézni ezt a tengeri szörnyeteget ? Ha szabad, miért nem f . Odakormányozta tehát bárkánkat a hajó mellé és a hajó oldalán levő lépcsőn felbotorkáltunk a fedélzetre, hol egy kellemetlen pofájú matróz fogadott bennünket és valamit’pöfögve az ő nyefegő nyelvén, jobbra mutatott, hogy arrafelé menjünk. Elindultunk tehát a jelzett irányban és mindjárt egy elegáns, csinos kis kadettra akadtunk. Németül szólítottuk meg s örömmel észleltük, hogy nemcsak érti, de jól is beszéli a germán szót. Maga volt a szívesség és előzékenység, mindent megmutogatott a felső résztől le a legalsóbbig. Megköszönve a kadett szívességét és megborravalózva a lehetetlen képű savanyú matrózt, bemászkáltunk a lépcsőn bárkánkba és kieveztünk az öbölből az új öbölbe, hogy onnét nézzük a várost. A kikötő három részből áll, az ,,Avamjiorto“, vagyis előkikötő, a középső*, a ,,nu-