A mostani adeptus. Vagyis: A szabadkőmívesek valóságos titka (Bécs, 1810)

Elöljáróbeszéd

i4 edgyik tisztább vagy tisztátalanabb, értebb, vagy éret­­lenebb részekből vagyon öszse alkotva. Mentői tisztább részekből áll valamelly metallum­, annyival nagyobb a’ cohaesio pororum, mentői szoro­sabb a’ cohaesio pororum, annyival nagyobb a’gravitas specific­a, meny­nél nagyobb a’ specified gravitássa , annyival nyújt* h­atósabb (ductilis) tökélletesebb és állandóbb. Ennek igazságáról bizonyság lehet az arany és mercurius, rész szerinti az ezüst is, mellyek valaminthogy leg­ne-­hezebb, úgy leg tökélletesebb testek is: mert ha ki az aranyat és mercuriust úgy el tudgya rontani (recom­­punere) hogy többször arannyá és mercuriussá ne, le* h­essen hozni, az mester ebben a’tudományban,­­ . Ezt a’tisztább, vagy tisztátalanabb, értebb* vagy éretlenebb voltából következett külömbségét a’ métál* lumoknak, az Alchymisták az időnek tulajdonittyák, és azt erőssittik , hogy az égi mozgások, mellyeket a’ régiek Archaeusnak neveztettek, meg indítván a’ mercurius universalis *) által a’ több testekben, kör* *) A­ mit közönségesen An­i­mn­a vagy U Sp­i rítus m­u­nd­inak hívnak , azt az Alchymis* tdk M­ervurius u­n­iv­e­r­s­a­li­s nak nevezik, mellyel az egész levegő teli le­vén, mind a' há­rom természet országát, az é/o állatokét, i.i. a* plántákét és minerálékét neveli, táplállya és él­teti; rész szerint bé leheltetése diai, rész sze­rint pedig, midőn harmatban, essőben és hó­ban le hu ívéin , bé szivárog «* földbe. Ez a­ Proteus, kiről a' Poéták ezt mesézik, hogy ezer formába változik; mely az emberben emberré, az plántában plántává, a' kében keivé válik, etc. De nem kell­­azt gondolni, mintha talámi az egész levegő, harmat, essö és hó, mind Mercu­rius lenne; koránt sem, azok csak vehicula-

Next