A mostani adeptus. Vagyis: A szabadkőmívesek valóságos titka (Bécs, 1810)
Elöljáróbeszéd
kö vetkezendőképpen a’ kénesőben is, a’ mozgást, természeti melegséget okoz, mint láthatni, hogy ha hét darab fát sokáig egymáshoz dörgöl valaki, utollyára meg gyűl. Ez a’ természeti melegség meg győzvén, vagy is, hogy jobban magyarázzam magamat, ki szárasztván a’ kereső nedvességének egy részét, fekete ón, vagy, mint némellyel« hitják, alom válik belőtte. Ez a’ melegség tovább is folytatván érlelését , idővel fejér ón lészen bélőlle, és úgy osztón höszszes idővel ezüst, végtére arany. ” Az Alchymistáknak ezen ítéleteket úgy láttzik hogy a’ tapasztalás is erösítti , mert minden fekete únban , ha az ember a’ kápolnán meg próbállya, egy kevés ezüstöt és aranyat talál benne. Ha pedig az ónnak azon részét, mely a’ próba alatt a’ kápolnába bé szivárgott, a’ hamumból ki tisztíttya, és a’ kápolnán ismét meg próbállya , még több ezüstét , és aranyat ád, mint az első' próbában, mely azt bimai ennek, t.dttynk p. n. hogy mi élő állatok be szívják a' levegőt , a’ tiszta részét, melír ii lenne elrejtett merrurium, mirtt táplálására sitkségest mess torira a' termeszet magában, a' itibb tisztátalant periig, vagy is vehicummát, a’ lehellet által visistát a Szittya, és ismét frisset Sírva bé, úgy a' plánták is , a' harmatnak, essenek és hónak tisztább részét meg tartyák, a’ többi pedig, a' mi a' földbe* nem marat), a' melegség által ismét feg'-zeleg a’ levegőbe ’s. a' f. Erről mnnélgya Senáivogius, in F.pilago- Est in at'renccaltus vitae e ifin s, </ nem nos rorem de n o c t e , d ^ d i e au t e m , a q it a r)i v o c a mu s rare fact am , cujus Spiritus invisibil is ÜbWffc latus m clior est, quam 11 r r a.itohiy e r s a.