Dramaturgiai Hiradó, 1967 (1-9. szám)

1967-05-01 / 4. szám

/Hofer/s Taródi-Nagy: Hofer: Taródi-Nagy: Hofer: és humánummal való megalkotása, mind igénye az építésznek. Ezért kell, hogy az építész ma ezzels holnap pedig azzal a feladattal foglalkozzon és igy az át­fogó szemlélete megmaradjon. Ezekben a feladatokban mi az, ami álta­lános, ami mindegyikben megvan, mondjuk az avasi kilátóban,­­vagy a kulturház­­ban - és mi az and. specifikus volt. A funkcionális résznek a feladványa, min­dig bizonyos izgalmassággal jelentkezik és kell, hogy az ember rávesse magát az új feladatok megismerésére. A Nemzeti Színháznál ez annyit jelent, hogy jól csak akkor tudja megtervezni, ha tervezés közben a Nemzeti Színház igazgatója, főrendezője, színésze, sú­gója, nézője, ha bele tudja magát élni mindezekbe a szerepekbe. Ez egyszer azt jelenti,­ hogy önmagának minél nagyobb ismeretanyagot kell meg­tanulnia és fölfognia, másrészt mivel erre az emberi elme ma már képtelen, hogy ilyen rövid terminusokban, ilyen szerteágazó tudást felvehessen... kell, hogy támaszkodjon azokra a szakemberek­tapasztalatukat.,, És akkor a funkcioná­lis ismeretek birtokában az ösztönösség­gel és művészi alapállással ezeket úgy használja fel­ az épitész, hogy relative teljes szintézis jöjjön létre. re, amelyek a maguk szakterületéről hozzák részletes tárgyi tudásukat és 32 ­ 5oWl967

Next