Dunaferr, 2002 (51. évfolyam, 1-52. szám)
2002-06-13 / 24. szám
Hídtörténelem A történelmi Magyarország első állandó hídja, a Széchenyi Lánchíd 1849-ben épült. Az 1915-ben átépített acélszerkezetű híd a világ egyik legszebb hídja. Már e híd átépítését, s az összes utána következő magyarországi híd tervezését és kivitelezését a Ganz-gyár elődje, az 1874-ben alapított Magyar Királyi Államvasutak Gépgyárának hídépítő részlege végezte. Országunk következő hídja az 1876-ban megépült Margit híd volt, s szinte vele egy időben készült el a déli összekötő vasúti híd. Pozsonynál két híd épült 1890-ben, 1892-ben Komáromnál is elkészült a közúti híd, majd 1895-ben épült meg az Esztergom-Párkány közötti híd. Az egykori Ferenc József, mai nevén Szabadság híd 1896-ban készült el, majd ezt követően 1903-ban megépült az Erzsébet-lánchíd, amely jó húsz évig világrekorder volt: 202 méteres középnyílásával a legnagyobbnak számított egészen 1926-ig, amikor Brazíliában megépítettek egy 339 méter fesztávú lánchidat. A híd a II. világháborúban teljesen elpusztult, helyette épült meg a mai Erzsébet híd. 1907-ben Bajánál közúti, 1909- ben Komáromnál vasúti híd épült. Az első világháború alatt hosszabb szünet következett a magyar hídépítésben. 1930-ban készült el a dunaföldvári híd első változata, 1936-ban elkészült a mai Petőfi híd, amit akkor Horthy hídnak neveztek. 1939-ben kezdték el az Árpád hidat építeni, de az építkezés a II. világháború miatt félbemaradt. A háborúban a németek minden hidat elpusztítottak a Dunán. A háborút követő újjáépítési időszakban a lerombolt szerkezetek rekonstrukciója mellett néhány új hidat is építettek hazánkban. Ezt követően csaknem negyven évig egyetlen új híd sem épült az országban, amit a szakemberek ma súlyos politikai és gazdasági hibaként ítélnek meg. Ez az időszak 1990-ben ért véget, amikor megépült a városi vasúti híd, majd 1995-ben a lágymányosi híd. A következő években teljes rekonstrukción esett át a bajai híd és a dunaföldvári híd. A legutóbbi időszakban hatalmas lendületet vett a magyarországi hídépítés. Tavaly ősszel elkészült az Esztergom-Párkány közötti Duna-híd, folyamatban van az M 3-as autópálya szakaszán két Tisza-híd építése is, ami év végére befejeződik, s időközben megépült a tiszaugi közúti híd is. Megkezdődött a szekszárdi híd építése, ami jövő év közepére készül el, s 920 méterével az ország leghosszabb hídja lesz. Az előző kormány programjában a tervezett híd-beruházások közül az első éppen a dunaújvárosi híd megépítése volt. Dr. Domanovszky Sándor lapunk kérdésére válaszolva megjegyezte: a jelenlegi kormány még nem nyilatkozott annak ügyében, hogy megvalósítják-e a tervezett hídépítéseket. DUNAFERR * 2002. június 13. — 24. hét 4 Vasműs acélszerkezetek a hidakon A Marketing Klub legutóbbi összejövetelén, múlt csütörtökön dr. Domanovszky Sándor, a Ganz Acélszerkezet Rt. minőségügyi és hegesztési igazgatója volt a meghívott előadó. A neves szakember a hidak avatott ismerője, mostani előadásában az Esztergom-Párkány között átívelő Duna-híd építésének tapasztalatairól, illetve a szekszárdi híd építésének menetéről számolt be a hallgatóságnak. Az érdeklődés oka is nyilvánvaló: több híd mellett a szekszárdi híd építésénél is nagy mennyiségben használnak fel dunaferres acélszerkezeti alapanyagokat. Az előadót egyébként jól ismerik a Dunaferrnél: korábban publikált már a Dunaferr Műszaki Gazdasági Közleményekben, illetve előadást tartott Balatonszéplakon, a VI. Kohászati Másodtermék- és Acélszerkezet-gyártó Konferencián is. Mostani előadását hallgatva az érdeklődők számos adatot, érdekességet, szakmai műhelytitkot hallhattak a hídépítés különleges technológiájával kapcsolatban. A pályaszerkezet és felső szélrács szerelése