Dunaferr, 2007 (56. évfolyam, 1-52. szám)

2007-01-05 / 1. szám

2 DUNAFERR 2007. január 5. — 1. szám FONTOS, HASZNOS TUDNIVALÓK ÖSSZEFOGLALÓJA Változások a nyugdíjrendszerben Az elmúlt év novemberének végén a Parla­ment rövid távú módosításokat fogadott el, melyek még nem jelentik a nyugdíjrendszer hosszú távú reformját. A változásokat fokozatosan vezetik be, hogy mindenki fel tudjon készülni rájuk. 2007-2012. között továbbra is megmarad­nak a nyugdíjkorhatárok, azonban a nyug­díj összegének kiszámítása és a nyugdíj mel­letti munkavállalás feltételei kedvezőtleneb­bé válnak 2008-tól. Ki és milyen feltételekkel mehet előrehozott öregségi nyugdíjba? 2008. december 31-ig a 62 éves öregségi kor­határ betöltését megelőzően — az 57. életévét betöltött nő — a 60. életévét betöltött férfi jogosult előrehozott öregségi nyugdíjra, 38 év szolgálati idő megszerzése esetén. A 38 évnél kevesebb, de legalább 33 év szolgálati idővel rendelkezők csökkentett összegű nyugdíjat kaphatnak. 2009. január 1-től 2012. december 31-ig a 62 éves kor előtt nő és férfi egyaránt az 59. életévének betöltésétől mehet előrehozott nyugdíjba, ha legalább 40 év szolgálati időt szerzett. Amennyiben a szolgálati időből legfeljebb 3 év hiányzik, csökkentett össze­gű nyugdíjat állapítanak meg számukra. 2013-tól a 60. életév betöltése és 41 év szolgálati idő szükséges a teljes összegű előrehozott nyugdíjhoz mindkét nem ese­tében. Ha legalább 37 év szolgálati idővel ren­delkeznek, csökkentett összegű nyugdíjuk lesz. A csökkentés kiszámításánál a szolgálati idő hossza és az életkor a mérvadó. Az öregségi nyugdíj összegét annak, aki • 1 évvel rövidebb szolgálati idővel ren­delkezik, annyiszor 0,1%-kal • 2 évvel rövidebb szolgálati idővel ren­delkezik, annyiszor 0,2%-kal • 3 évvel rövidebb szolgálati idővel ren­delkezik, annyiszor 0,3%-kal • 4 évvel rövidebb szolgálati idővel ren­delkezik, annyiszor 0,4%-kal • 5 évvel rövidebb szolgálati idővel ren­delkezik, annyiszor 0,5%-kal kell csökkenteni, ahány hónap hiányzik az öregségi korhatár betöltéséhez. (Pl. ha valaki 2009-ben betölti az 59. élet­évét, 40 év szolgálati idő helyett 38 évvel rendelkezik, akkor a csökkentés mértéke 7,2% lesz.) Hogyan számolják ki a nyugdíj összegét? 2007-ben az 1988-tól a nyugdíjazásig elért, személyi jövedelemadóval csökkentett éves kereseteket csak részlegesen valorizálják, ugyanis a nyugdíjazást megelőző utolsó 3 év keresetét nem szorozzák fel az országos bér­szint változásával. 2008-tól a nyugdíjazás előtti évig valorizál­ják a kereseteket. Azonban a nyugdíj megálla­pításához a nettó átlagkeresetet kell kiszámí­tani, melynek értelmében a személyi jövede­lemadót az egyéni járulékokkal (egészségbiz­tosítási, nyugdíjjárulék, munkavállalói járulék, magánnyugdíjpénztári tagdíj) csök­kentett keresetből kell majd levonni. Ennek hatására 2008-tól kb. 8%-kal keve­sebb az induló nyugdíjak összege. Szakértők becslése szerint még így is 77- 80 %-a lesz az ellátás a nettó átlagkereset­nek, ami jelenleg a 90 %-ot is meghaladja az átlagos keresetű munkavállalók esetében. Milyen feltételekkel vállalhatnak munkát a nyugdíjasok? 2007-ben akik nyugdíjuk mellett dolgoznak, azoknak a fizetésük után meg kell fizetniük a 8,5%-os nyugdíjjárulékot. 2008-tól aki korhatár előtti (62 év betölté­se előtt) nyugdíjat igényel, az mellette csak a minimálbér erejéig kereshet, ellenkező eset­ben szüneteltetni fogják a nyugellátását. Ez a szabály 2010-től már minden korha­tár alatti nyugdíjban lévő személyre érvé­nyes lesz függetlenül attól, hogy mikor ment nyugdíjba. Az eddig elfogadott és 2013-ig életbe lé­pő intézkedések célja, hogy minél későbbi időpontra tolódjon ki a nyugdíjba vonulás időpontja. Azoknak a munkavállalóknak, akik 2007- ben jogosultságot szereznek előrehozott öregségi nyugdíjra, a leírtak alapján érde­mes végiggondolniuk, hogy még a kedve­zőtlen változások előtt éljenek a törvény adta lehetőséggel. A nyugdíjrendszer változásairól e kere­tek között csak általános tájékoztatást tu­dunk nyújtani, hiszen egyénenként változó lehet annak hatása. Felmerülő kérdéseikkel, észrevételeikkel bátran forduljanak a vállalatnál működő nyugdíj-előkészítő csoport szakemberei­hez, akik személyesen tudnak információt adni önöknek a lehetőségekről. Az európai acélipari struk­túraváltozásokról és azok következményeiről a Ma­gyar Vas- és Acélipari Egyesülés (MVAE) szep­temberi ülésén egy elő­adásban elhangzott, hogy jelentős változások kez­­­dődtek az elmúlt években világ és földrészünk acéliparában, és ezeknek következményeit a ma­gyarországi vállalatok is tapasztalhatták. A legfon­tosabb változások a követ­kezők: felgyorsult a világ acélfelhasználásának és -ter­melésének növekedése, és az acélipar vállalatainak koncentrációja. Átalakult az acéltermelés és -fel­­használás regionális elosz­lása. A tanulmány egyik készítője Zámbó József, az MVAE igazgatóhelyettese, akit a változásokról, azok okairól, jellegéről és kö­vetkezményeiről kérdez­tünk. — Hatszorosára nőtt 1950 óta a világ acéltermelése, a növe­kedés üteme azonban koránt­sem volt egyenletes — mond­ja. — A világgazdasági növe­kedés ingadozásaival össze­függő rövid távú változások mellett három, egymástól jól megkülönböztethető trend alakult ki jelentősen eltérő nö­vekedési sebességekkel. 1950 és 1974 között az elsődleges cél a termelés növelése volt. Euró­pában a háború utáni újjáépí­tés és a gazdasági növekedés sok acélt igényelt, gondot je­lentett az igények kielégítése. A problémák kezelésére hoz­ták létre 1952-ben az Európai Szén- és Acél Közösséget, amelyet sokan az Európai Unió előfutárának tekintenek. Az acéliparban ebben az idő­szakban fejlesztették ki és ve­zették be a konverteres acél­gyártást, amelynek termelé­kenysége többszöröse, mint az addig uralkodó Siemens-Mar­tin eljárásé. Az 1974-1999 kö­zötti II. szakasz elején az acél­iparban további jelentős kapa­citásokat hoztak létre, ame­lyek egy része rövid idő alatt feleslegessé és kihasználha- ►

Next