Dunaferr, 2009 (58. évfolyam, 1-52. szám)

2009-11-27 / 48. szám

Bebizonyosodott, hogy fontos a szakmai jelenlét Csehországban, Brnóban került megrendezésre a Nemzetkö­­­zi Gépipari Szakvásár (MSV), közép-európai országok legrégibb hagyományokra visszatekintő tiszta profilú gép­ipari szakkiállítása. Az évről évre újdonságokat bemutató vásáron az ISD Dunaferr idén ősszel is jelen volt, hisz egy ilyen rangos eseményen való részvétel is azt jelzi, hogy jó helyen vagyunk. A közelmúltban kiadott ös­szefoglaló értékelés szerint a rendezvény tematikája a gép­ipar valamennyi ágazatát (bá­nyászat, fémkohászat, ener­getika, vegyipar, járműipar, stb.) felölelte. A 29 országból érkező 1508 kiállító cég 51 ezer m2-en mutatta be magát. A külföldi cégek aránya elér­te a 35 százalékot, legtöbben Németországból, Szlovákiából és Olaszországból érkeztek. Szállítmányozók, szállítási cso­magolásokat gyártók, kapcso­lódó berendezéseket előállító cégek mutatták be termékeiket, szolgáltatásaikat, de az egyko­ri Csehszlovákia területéről 10 egyetem is kiállította fejlesztése­it. Érzékelhető volt a válságból való kilábalás kezdete, ugyanis a kiállítók megtöltötték a tel­jes vásárvárost, és a látogatók számára sem lehetett panasz. 53 országból több mint 82 ezer látogató érkezett, a legtöbben Szlovákiából, Németországból, Lengyelországból, Ausztriából és Magyarországról. Az érdeklődők többségét a vásár újdonságai, főleg a kü­lönleges termékek és szolgálta­tások vonzották. A résztvevők több mint a fele azért látoga­tott el a kiállításra, hogy üz­letet kössön, amire módja is lehetett, hisz a vállalatok felső vezetőinek részesedési aránya 37 százalékos volt. A gépipa­ri szakvásár részeként került megrendezésre a Szállítás és Logisztika­ kiállítás is, amelyen 12 ország 150 cége volt jelen. T. Sz. XXVII. ACÉLSZERKEZETI ANKÉT A fővárosi hidak felújításáról Hídtervező és acélszerkezeteket gyártó mér­nökök találkoztak a Magyar Acélszerkezeti Szövetség (MAGÉSZ) elmúlt héten rendezett konferenciáján a Budapesti Műszaki és Gaz­daságtudományi Egyetemen. Ez alkalommal két budapesti híd felújításának tervezési és kivitelezési részleteit osztották meg egy­mással a résztvevők — felidézve a történeti előzményeket is. A Szabadság híd szerkezete már tavaly kará­csonyra hordképessé vált, majd a híd „felöl­töztetésével" augusztus huszadikára készül­tek el az építők. A nyár utolsó heteiben zárták le a „civil" forgalom elől a Margit hidat, csupán a villamosok és az autóbuszok kelhet­nek át rajta. Hasonló célokkal tervezték meg a két híd felújítását: tündököljenek egykori szépségükben, miközben legyenek képesek kiszolgálni a főváros mai közlekedését. A konferencia első részében a Szabadság híd építéséről, a felújítás tervezési munkála­tairól, a közben felmerült kérdésekről, majd a kivitelezés folyamatáról, kritikus pontjai­ról hallhattak a részvevők érdekes szakmai előadásokat. Amint megtudhattuk, a Szabadság híd építéséről 1893-ban a XIV. törvénycikk ren­delkezett. Pályázatot írtak ki a tervezésére, 1894-ben kezdték el az építését, 1895 decem­berére felépült a hídfő, álltak a pillérek, a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyárában készült a vasszerkezete, amelynek szállítása 1895 februárjában elkezdődött. A híd utolsó szegecsét 1896. október 4-én ütötte a helyére Ferenc József. Mint tudjuk, 1945 januárjában a visszavonuló német hadsereg felrobbantotta a hidat, helyén pontonokból álló ideiglenes átkelő működött. Elsőként építették újjá a budapesti hidak közül. A munkálatokat '46 tavaszán az eredeti tervek szerint kezdték, és augusztus huszadikára átadták, igaz az egykori zöld szín helyett kékre festve. Eredeti színét több mint harminc év múlva kapta vissza, amikor is elbontották a korrodálódott pályaszerkezetét, vasbeton pályákat kapott. Budapest legrövidebb hídját legközelebb 2007 augusztusában zárták le, a tervek szerint ti­zenöt hónapra. Meg is indult rajta a villamos­­közlekedés 2008 karácsonyán, majd nyáron a teljes forgalomnak átadták. Régi pompájában csodálhatjuk meg a hidat, kapuzatával, lám­páival, díszítőelemeivel a főváros és a Duna méltó műtárgya. Eredeti szerkezetétől az új abban különbözik, hogy elbírja a két sínpá­lyán közlekedő villamosokat, és a mellettük naponta elhaladó 17 ezer gépkocsit. Hasonlóképp vitathatatlan volt a Margit híd felújításának szükségessége. A híd Budapest második állandó hidjaként, 1876- ban épült Ernest Gamin tervei alapján. Később, 1900-ban építették hozzá a szigeti bejárót. A második világháború alatt kétszer is támadás érte, '44 novemberében robban­tották fel a pesti oldalhoz közel álló három pillért, 1945 januárjában pedig a budai részt. A teljes hidat 1948 nyarára építették újjá, majd rá harminc évre újították fel. Idén ismét lezárták a hidat, nemcsak a mai kor közlekedésére teszik alkalmassá, ha­nem műemléki helyreállítása is megtörténik. Pótolják a hiányzó pillérszobrokat, újjáépítik a kőburkolatokat, korhű rácsozatot kap, a világítás kandeláberei is az eredetik alap­ján készülnek. A HÉV-aluljáró visszakapja Zsolnay­ csempeburkolatát, és felújítják a vámházakat is. Mindemellett kicserélik a híd pályalemezeit, kiszélesítik a szigeti villamos­­megálló peronját. Különleges feladat, hogy a szigetre vezető szárnyhidat egy szintbe hoz­zák a mederhíddal, megszüntetik az aluljárós rendszert. Jelzőlámpás átkelőt építenek, így kerekes kocsikkal, kerékpárral is egyszerűen megközelíthető lesz a Margitsziget. A Margit híd hosszában kettéválasztva épül át. Egyelőre a villamosokat és az au­tóbuszokat átengedik a már megkezdődött munkálatok ellenére. Lesz időszak, amikor a tömegközlekedést szolgáló járműveknek is kerülniük kell. A tervek szerint a forgalom 2010 augusztusának végén megindulhat a hí­don, a teljes befejezését pedig 2011 első felére ígérik. Számos akadályba ütköztek a tervezők és a kivitelezők, lassú volt a kiviteli tervek engedélyeztetése, így több hónapos csúszást jelentettek be már most. A konferencián láthattuk a híd acélszerke­zetének gyártását, amely a Közgép csarnokai­ban történik. A feladat nehézségét különösen a hídszerkezet darabjainak jelölése, szállítá­sának szervezése, majd a beépítés helyének pontos megmutatása adja. A mérnökök mun­kája a szerelőknél ér véget azzal, hogy a mun­kások tévedés nélkül illesztik össze a több tíz­ezer darabból álló acélszerkezetet. mára 2 DUNAFERR 2009. november 27. — 48. szám

Next