Dunántúl, 1913. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-08 / 32. szám

6. oldal. Ferenc József levele. (Köln, február 7.) Ferenc József ki­rály levelének előzményeiről a Kölnische Zeitung-nak Bécsből a következőket jelen­tik: Azok a hírek, hogy a király levelét dip­lomáciai tárgyalás előzte meg, nem felel meg a valóságnak. Mindössze az történt, hogy a pétervári osztrák és magyar nagy­követ az orosz kormánynak tudomására hozta azt, hogy a magyar király a cárnak sajátkezű levelet fog irni. Hohenlohe herceg misszióját sem előzte meg semmiféle diplo­máciai lépés és erre vonatkozóan nem intéz­tek a cárhoz semmiféle kérdést, váljon ilyen levél elküldését szívesen venné-e. Berchtold a királynál. (B­é­c­s, február 7.) A király ma dél­előtt tizenegyedfél órakor egy órai kihallga­táson fogadta Berchtold gróf külügyminisz­tert.­ ­­­ A választójogi bizottság ülése. (Budapest, február 7.) A képviselő­ház választójogi bizottsága ma délelőtt ülést tartott Khue­n-H­éderváry Károly gróf elnöklésével. Elsőnek a törvényjavaslathoz Szabó János szólott. A javaslatot általá­nosságban elfogadja, a részletekre azonban módosításokat fog bejelenteni. Ezután K­a­b­ó­s Ferenc felszólalására került a sor. Kabos Ferenc kijelentette, hogy a törvényjavaslat beterjesztése igen kedves illúziótól fosztotta meg. Azt hitte ugyanis, hogy a választójogi javaslat előterjesztése meg fogja változtatni a pártközi viszonyo­kat. Sajnálja, hogy a javaslat nem pártközi megegyezés alapján jött létre. De ez nem gá­tolja meg abban, hogy kötelességét teljesítse. Bírálat alá vette a javaslatot és kijelentette, hogy gyökeres módosításokat kíván. Kí­vánja többek között a korhatár leszállítását, a vagyoni cenzus csökkenését, ezenkívül az ipari munkásokra felállított feltételek lénye­ges enyhítését is. A javaslatot általánosság­ban elfogadja. Rónay Jenő a passzív választójog szabályozásánál a legfontosabb kérdésnek azt tartja, hogy a magyar nemzeti érdekek teljesen biztosíttassanak. Niamessay Mihály egyetért Nagy Ferenccel. Huszár Károly nagytorrencs a kor­határ 24 évre való leszállítását és az ipari munkások iránt több kedvezményt kíván. A tanácskozást ezután félbeszakították. A legközelebbi ülés holnap lesz. Anna­ utca 4. sz. Telefon 381. sz. Amerikai rendszerű fog te­re­m­! Soha ki nem vehető szájpadlás nélk. fogsorok! (Zelesny-ház) Telefon 381. DUNÁNTÚL Február 3. Szombat. ÚTIR­AMNnUk. Bioskop a Vigadóban Szombat, 1913. február hó 8-án. 1. Marhavágás Braziliában. (Természetes.) 2. Szombaton. Műsoron kívül! 3. Nadrágtartó. (Humoros.) 4. A fiú becsületéért. (Dráma.) 5. Náci és a Matematika. (Humoros.) 6. Szombaton Műsoron kívül! 7. A végzet útja. (Színes pathé dráma.) A mozi kellemesen sütve van. Előadások kezdete délután 5 órától este 11 óráig. Színház. * Pécsi szerző darabjának bemuta­tója. Másféléves pihentetés és gondos elő­készítés után napvilágra, illetve a pécsi mű­­értő és színházkedvelő közönség ítélete elé kerül egy kitűnő tolláról ismert és a „Du­nántúl“ hasábjain megjelenő cikkei folytán közkedvelt újságíró első színházi kísérlete, dr. Kápolnai Zsigmond három felvonásos kedves vígjátéka a Bárányfelhők. Egy fiatal, még a felsőleányiskola in­­terieur-jében mozgó leányka és egy huszár­hadnagy „bájos, napsugaras, hófehér szerel­mének története“, mint ahogy az illetékes bírálatok dr. Kápolnai darabját elnevez­ték. Nem haladja túl úgyszólván a család kereteit és mégis fordulatos­ jellemei meg­­kapóan élethű­ek s a darab felépítése zökke­nések nélkül folyik. Stílusa sima és gördü­lékeny. Ez körülbelül a mozaikkép, amelyet a különféle szempontok bírása után a „Bá­rányfelhőkéről össze lehet állítani. Nemcsak kedves történet, hanem némileg problémá­nak is el van mélyítve. Az aesthetikai szem­pontok azonban annyira háttérbe szorítják a problémát, hogy a doktrinérségnek leg­kisebb árnya sem mutatkozik és csakis a történeten keresztül világol ki az az igazság, hogy a nőnek természetes hivatása a csa­ládi élet boldogsága, melyet az igaz, őszinte és tiszta szerelem épít fel. A mai kor téved abban, hogy a nőt túlságosan szellemi életre irányítja, a nő élete a szív. A darab egész gondolatvilága szubtilis: nem külső akadá­lyok gördülnek a két szerető szív végcéljá­nak, az egymásé levésnek útjába, hanem lelki motívumok, melyek talán első pillanat­ban nem látszanak elég erőseknek; azonban, ha bárki jó akaró figyelemmel kíséri az ilyen indítékok természetét, be fogja látni, hogy az ilyen természetű belső lelki akadályok, amelyek egyének jellemében gyökereznek, sokkal elhatározóbbak az emberi élet folyá­sának irányításában, mint a külső akadályok. Az egész kedves történet bonyodalma egy huszárezredesnek, az apának, aki gyerme­két, a kis felsőiskolás növendéket különben rajongva szereti, „férfi önérzetén“­l fordul meg. Egykori pajtásának, legjobb ba­rátjának, az altábornagyi rangra emelkedett gazdag nagybácsinak, aki unokaöccsét kar­rieres jövőjének irányításában reá, mint ezredparancsnokra bízza, a bizalmával nem akar visszaélni. Ebből a félreértések egész sorozata bomlik ki, míg végre a harmadik felvonás meghozza a szerencsés megoldást. A történet egy pár leckeóra keretében bo­nyolódik. Az ezredes leánykája, aki kitűnő tanulónak indult, ép, mivel szerelme egész lelkét betölti, alkalmatlannak bizonyul az iskola padjaira. Egészen egyszerűen meg­bukik — és a lélektanból bukik meg, annak az eszmének praktikus kidomborítására, hogy a női lélek igazi philozophiája a szerelem. Korrepetitort fogadnak neki. A régi módi öreg tanár jó szívű szobatudós. A világ el­folyt mellette, ő legalább ötven évvel elma­radt. Humoros alakja, amely a harmadik fel­vonásban már szinte szelíd bohózatba vész, eleven bizonyítéka a mindenáron sok tanulás és mindenfélét tanítás lehetetlenségének. Pár­huzamban a főtörténettel húzódik át a dara­bon az ezredesek szobaleányának és a hu­szárhadnagy kutyamosójának őszinte, de humoros szerelmi története. Ha a pécsi mű­értő közönség, de az egész színházlátogató közönség is olyan jó akarattal fogja meg­figyelni a darabot, mint amilyen gonddal dr. Kápolnay hosszú időn át rajta dolgozott, akkor mind a színházi igazgatóság, mind pedig a kedves, eleven darab szerzője reméli, hogy a „B­á­r­á­n­y f­e­l­h­ő­k“, mint első ta­­nulmánykísérlet, meg fogja nyerni a nagy­közönség tetszését. A darab március első he­tében kerül bemutatóra. A címszerepet a pé­csi színház bájos naivája, Bányai Irén fogja kreálni, ezúttal egészen önálló felfogás­sal, saját egyéni színművészi invenciójára utalva. Partnere G­a 1­e 11 a Ferenc lesz. Az ezredes, neje és az altábornagy kitűnően fel­fogott hármasát: Izsó, Somf­ár, Sár­köz­y vállalja. A jó öreg tanárt U­­­j Kálmán, a kutyamosó-szobaleány kettőst Rákosi Gombos fogja az eddigi tervek szerint bemutatni. Színhház? műsor. Szombaton: C) Luxemburg grófja Szilárd Aranka felléptével. Vasárnap: A) A kedves Augusztin. 1. Gaumont híradó. 2. Vasutas leány. (Humoros.) 3. A hála. (Dráma.) 4. A véletlen. (Vigjáték.) 5. 6. 7. Dr. Gar­el Kanta 111-ik része. (Vagy a diplomás gazember Detektív-dráma 3 felvonásban.) Előadások hétköznap 5—11-ig, vasár­nap és ünnepnap d. u. 2—12-ig foly­tatólagos bemenet. Kizárólag első hetes műsorok Budapesttel egyidejűleg. Pártoljuk a helyi ipart, ne szóval, de tettes f­iús választék férfi öltöny, felöltő, bolyhos átmeneti és téli kabátokban Elismert legolcsóbb bevásárlási forrás Krausz Arno­njzif£la M­esek Király-utca 15. Pécs, Hattyú Mill.

Next