Dunántúl, 1913. június (3. évfolyam, 124-149. szám)
1913-06-01 / 124. szám
Ill. évfolyam. EIS fizeté alig tíz évre . , fél évre . . . Negyedévre . . Egy hóra . . . Egy szám itt S ffír, Kiadóhivatal: Leaaa-utca 4. u Kiadó telefonja: 2 tt. mg»t Mlk Mpakht null. Pécs, 1913. junius 1. Szerkesztik í Ly ••um-utca 4. Felelős szerkesztő: KásmÁRKY ISTVÁN ét Szerkesztőség telefonja: 650. szám. Kéziratokat nem adnak vissza.* Hirdetések díjszabás szt Zichy János gróf és a Désy-pör. Pécs, május 31. (er.) Érdekes és a magyar viszonyokra szomorúan jellemző az a kommentálás, amellyel a magyar sajtó Zichy János grófnak a Désy-Lukács-pörben való tartózkodó vallomástételét kísérte. Ellenzéki és kormánypárti lapok egyaránt visszaéltek ezzel, miután céljuk nem az igazság megállapítása volt, hanem egyes egyedül az, hogy a saját malmukra hajtsák a vizet. Ebbe az elfogult hangulatba csúnyául beleesett a kormány megingott politikáját szolgáló laptársunk, a Pécsi Napló is, amely önmagához és múltjához, de olvasóihoz sem méltóan úgy állítja be Zichy János gróf egyébként ártatlannak tartott tanúvallomását, mintha annak megtételében a közte és Lukács között fönálló politikai antagonizmus“ játszott volna közre. Ez a kicsinyes gyanúsítás természetesen nem ér fel Zichy János grófnak a magyar politikán messze túl eső közéleti tisztaságához, de csodálkozást és sajnálkozást vált ki belőlünk laptársunk ilyen gyors átváltozása és következetlensége, mert előttünk fekszenek ugyancsak a most gyanúsító lapnak Zichy János gróf személyével kapcsolatos cikkei, amelyek akkor láttak napvilágot, amikor Pécs város egyhangú lelkesedéssel díszpolgárainak sorába iktatta Zichy János grófot. Nem citáljuk ezeket a hódoló cikkeket laptársunk fejére, de ajánljuk, olvassa el ez évi január 18., január 21. és február 28-iki lapszámában közölt saját cikkeit, amelyek meg fogják győzni arról, hogy Zichy János gróf személyét, egyéniségét a Pécsi Napló is egészen másnak ismeri. Igaz, hogy akkor, amikor ezek a hódoló cikkek íródtak, Zichy János gróf még aktív miniszter volt, s most nem az, de talán ennyi változás mégsem elegendő ahoz, hogy laptársunknak a közélet egyik kiváló férfiáról, Pécs város díszpolgáráról alkotott véleményét ilyen gyors iramban megváltoztassa? Ugyanebben a közleményben egy másik bátortalan gyanusítás is lappang, amely Zichy János gróf választási költségeire vonatkozik, hogy tudniillik Zichy János gróf választási költségei igen jelentékeny összeget tettek ki. ►Pedigépem a Pécsi Naplónak kell tudnia legjobban, hogy Pécsett Zichy János gróf megválasztása minden vesztegetés félétől mentes, tiszta volt, mint ahogy tiszta volt a választás Egerben is és talán alig van munkapárti mandátum még egy, amely ezzel a tisztasággal és olcsósággal dicsekedhetnék. Ismerjük anynyira laptársunk komolyságát, hogy ennek az alaptalan és hazug vádnak ő sem ül fel. Zichy János gróf eddigi közszereplésével s a mai időkhöz nem simuló közéleti tisztaságával messze föléje emelkedett a napi kicsinyes politikai veszekedéseknek, épen azért csodálkozással és meglepetéssel látjuk, hogyan kullog laptársunk is a következetlenségben a mai politikai hatalomért aggódó kormánypárti sajtó nyomában, pedig kár, nagyon kár, mert ez az út, amelyen lépésről-lépésre lefelé haladnak, már nem tarthat sokáig. A most felkavart politikai posványból mi sem tudunk megállapítani mást, mint amit laptársunk, a Pécsi Napló már ez év február 28-iki számában Zichy János gróf lemondásával kapcsolatban megállapított, hogy biztosra vehető: ,,Bármit hozzanak is a jövő politikai fejlemények, a Zichy János grófokat nem lehet skarba tenni, hanem az egészséges politikai fejlődés egyenesen megkívánja, hogy legyenek teljes értékű tartalékosaink, akik felé reménykedve nézhet a nemzet.“ A „DUNÁNTÚL“ telefonszámai: Szerkesztőség: 650. Kiadóhivatal: 222. Korszerűileri kérdések. Irta: Polácsi János. Nom ?noke* Váratlul érte meghívásom. Nem kevésbbé meglepő a beszélgetésünk , a,mint a meghívón áll: „Paedagogiai értekezlet nevet adtunk e gyűlésnek. Tárgyalni fogjuk a jelenlegi népiskolai tanügyi állapotokat. Érdekes, hogy előadóul nem tanító szerepel, hanem egy atya, ki gyermekét nagyon szereti. Ő évek óta nemcsak neveli, de tanítja is gyermekét. A kisfiú már a negyedik osztályra jár. A jó atya naponkint felkíséri fiát az irkomba és ha tab sít, onnan ismét haza. Gazdag a szerzett tapasztalatokban. Hallgassuk meg. — Harmincöt, harminchat évesnek látszó férfiú emelkedett fel, hogy a ház urának bevezető szavai után a jelenlegi tanügyi állapotokról szóljon. Uraim! Az elmúlt héten ismét fenn jártam az iskolában. Vártam a fiamat. Kissé korán érkeztem. Az osztály előtti folyosón sétálgattam. Akarva nem akarva hallottam az előadásokat. Régi, negyedszázados emlékek rajzottak lelkemben. Mintha tegnap lett volna. — Az első osztályból (fiuk voltak) egy sértően vékony női hang szakadozott foszlányai repültek felém: „Hát te miért nem figyelsz!!? — Hogy ültök? — Kezet karba!! Mindenki ide vigyázzon!! — Mi az megint? ..? ... A K. pad alatt rajzol!! — Úgy?! Állj fel a helyeden, te haszontalan! Ide vigyázz!!! A macskának van feje, törzse. Mije van a macskának? N.? — A fején vannak ... Az első lábán öt, a hátulsón négy hegyes karom van . . . Majd később hallom . . . azért nem kopnak ... Mi az már megint? A kis L. az olvasókönyvét nézi!! Állj fel!! Miért nem figyelsz te . . .? Nem tudom !! ... Én sejtem, mélyen tisztelt hallgatóim, hogy az a kisfiú miért nem figyelt. Fájó szívvel lépegettem a második osztály ajtaja felé. Halotti csend. Mintha ravatalos szoba előtt állnék. Úgy látszott üres a tanterem. Nem, egy férfi hang megszólalt: Meddig várjak még??! Te már megint nem tanultál otthon? — Mondd meg neki N.! — ötvenhat! Nyolcszorhét az ötvenhat! Tovább! Kilencszerhétazhatvanhárom. . . három, tizszerhétazhetven. Egyszer nyolcaznyolc. Elég!! Elég!!! Tovább nyolccal N. . .Itt őrletnek. Az értelem erősítésén fáradoznak . . Szegény fiuk, elcsigázott tanító . . . Fájó szívvel lépegettem tovább. Az embernevelés e gyáraira gondoltam. Mi történhet itt tíz hónapon keresztül? Hát így kell ennek lenni? Ezek a leghelyesebb eljárások a tanítás terén? Avagy itt nincs haladás! Hisz ez a tanítás vaskorszaka!! A harmadik osztály ajtaja előtt hirtelen megrezzentem. Egy gyermek kereplő hangja töltötte be az osztályt és hangzott a folyosóra. A pécsi járás és egyúttal Baranya vármegyének székhelye Pécs, szabad királyi város. Itt lakik a püspök, főispán és főszolgabíró. (Ahá, gondoltam, itt földrajz van!! És tényleg!) Van sok iskolája, pap és tanítónevelő intézete, hadapród iskolája. (Ez is földrajz!!) Van benne királyi törvényszék és kir. tábla. Nagyszerű vasútállomása és új postapalotája messze földön ritkítja párját. Számos temploma közül a gyönyörű négytornyú püspöki székesegyház az egész országban ismeretes. Több nagy gyára közül a Zsolnay-féle parcellán edénygyár világhírű. Belevág a tanító hangja: Voltál-e már a Zsolnay-gyárban? — Nem voltam!! Beszélj tovább! Lakói iparral, kereskedéssel és szőlőműveléssel foglalkoznak. A járás nevezetesebb helységei: — Erről majd NI.: A járás nevezetesebb helységei: Szabolcs, Somogy, Vasas szénbányákkal. Hosszúhetény határában van a Zengő hegycsúcs. Üszög puszta, nagy vasútállomással, igen szép vidéken. Egerág, szép templommal és nagy vásárokkal. Rácpetre, szorgalmas földművelő lakosokkal. Szilvás, szőlőhegyeiben (?) kitűnő fehér bor terem. Görcsöny, jó búzát teremt?) Uj gőzmalommal. Itt halt meg Szauter Antal plébános, országos hirű tanférfiu. (?) P . 11 érd. határában jó búza, jó bor és kitűnő cseresznye terem. Kővágószőllős kőbányával, lakói föld és szőlőműveléssel foglalkoznak. (Deutsch Kálmán: Baranyamegye földrajza. 10—11. old. 1909.) Még egyszer elmondja N. Hogy tudták, ók hogy tudták? Mindenki meglehet elégedve a tanító és a gyermekek fáradozásával. Csakhogy itt vajmi keveset hallottam a földről, az azon élő növény-, állat- és embervilágról. Arról pld.: Lapunk mai száma 16 oldal.