Dunántúl, 1914. február (4. évfolyam, 26-48. szám)

1914-02-01 / 26. szám

4. oldal. rések biztosításánál azonban az alapbiztosí­tási díj kétszerese a szarvasmarha biztosítá­si díjának (2 %.) A károkért, a községi szö­vetkezet, illetőleg a tagok kockázata lovak­nál az állomány értékének 7%-áig, sertések­nél pedig 10%-áig terjed és nem 31/2%-ig mint a szarvasmarhák biztosításánál. A központot megillető kezelési és vi­szontbiztosítási díj ezen két állatfajnál 1%. Országos tapasztalás ma már az, hogy a községi állatbiztosító szövetkezet tagjai csakhamar jobbfajta, értékesebb állatokat szereznek be s szinte észrevétlenül térnek át a mezőgazda vagyonosodásának egyik alap­jára: az állattenyésztésre. Sőt — például állatok beszerzésére — hitelt is könnyebben kap az a gazda, akinek állatállománya a szövetkezetnél biztosítva van. Így válik a gazdaközönség állattartó gazdából állattenyésztővé, s megtanulja a szövetkezetben lassankint azt is, hogy az állatokat gazdasági hasznuk és céljuk szerint táplálja és a takarmány vagy abrak árát mintegy hozzászámítsa ahhoz a munkához ,vagy súlyszaporulathoz, amelyet állataitól naponta vár. Az állategészségügy a szövetkezet költségén való gyógykezeltetéssel, az ismét­lődő védőoltásokkal s általában a betegségek ellenőrzésével javul. S az állatértékesítés is a szövetkezet­ben szerveződik, ahol a gazdák összefognak és közös költségen esetleg, de mindenesetre közös haszonnal adják el állataikat. A szövetkezés pedig mindenütt első­sorban a jobbérzésű és a nemesebb gondol­­kozású emberek tömörülése, akik a szövet­kezés gondolata által vezéreltetve, sorsuk, anyagi helyzetük javítása érdekében, szövet­kezeti intézményeket szerveznek és ezen szervezkedésüket, a felebaráti szeretet je­gyében viszik keresztül. Hazafias kötelességük az elmondottak­nál fogva, hogy gazdatársaikat a községi ál­latbiztosító szövetkezetek üdvös voltáról fel­világosítsák és e szövetkezetek megalakítá­sára buzdítsák! Szövetkezet alakítható oly községben, melyben legalább 20—25 állattartó gazda összesen legalább 100 drb. szarvasmarhával a szövetkezet létesítését óhajtja. Ha a szövetkezet alakításához szüksé­ges számú gazda az „Alapítási tervezethez aláírta, az alakuló közgyűlés hívandó össze, melynek idejéről a Központ értesítendő, hogy az alakuló közgyűlésen való képviseltetésé­­ről gondoskodjék s a szövetkezetét a köz­ségben megalakítsa. Az alakuló közgyűlés elsősorban saját kebeléből, csupán ez alkalomra elnököt vá­laszt, aki a közgyűlést vezeti és egy jegyző­könyvvezetőt, aki a jegyzőkönyvet írja. Az elnök kijelöli azon két tagot, akik az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét fogják hitelesíteni. A közgyűlésen a 3—9 tagból álló igaz­gatóság és a 3—7 tagból álló felügyelőbizott­ság, továbbá a legalább 5 és legfeljebb 20 tagból álló választmány választandó meg. Ezen alakuló közgyűlésen a következő okmányokat kell kiállítani és aláírni: 1. Az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét aláírja a közgyűlési elnök, jegyzőkönyvve­zető és a két hitelesítő. 2. Miután a közgyűlés a szövetkezet alapszabályait elfogadta, ezen alapszabályok 3 egyenlő példányát mindazok írják alá sa­játkezűig, akik az alakuló közgyűlés jegy­zőkönyvét­­ aláírták, valamint aláírják az alapszabályokat a megválasztott igazgató­ság tagok is. 3. Eezekhez csatolandó az „Alapítási tervezet,“ amelyet a­­ belépő tagok a 2. és 3. oldalon, az első oldalon pedig hárman mint alapítók sajátkezűig írják alá, végül csato­landó ezen tagok betűrendes névjegyzéke is. A fent felsorolt okmányok kiállításá­hoz szükséges nyomtatványokat a központ díjmentesen szolgáltatja. Megalakulás után a fentem­itett iratok a központnak bekülden­dők, melyek után a központ a cégjegyzés iránt intézkedik. Maga a központnak kiküldötte szívesen ellátogat a községekbe és szervezi a szövet­kezetét. Legutóbbi időben december és ja­nuár hó első felében Balog Gyula, központi titkár járt a községekben és nagy sikerrel szervezte a következő helyeken a szövetke­zeteket : 1. Babarcz, (Mohácsi járás), alakult: 1914. január 9. Taglétszám: 39. Igazgatósá­gi tagok: Trinn János plébános, elnök, Her­mann Mihály, Élez János. Ügyvezető: Gossmann Márton. Pénztáros: id. Hergen­­rőder Márton. Érdeme: Trinn János plébá­nos, Gossmann Márton és Petri József kör­jegyzőé. 2. Baranyában, (Baranyavári járás.) Alakult: 1914. január 15. Taglétszám: 29. Igazgatósági tagok: Pencz Ferenc elnök, Rüill György és Eckhardt György. Ügyveze­tő: Pepi Antal. Pénztáros: Pepi Antal. E szövetkezet megalakulása nagy részben Zádor Alajos esperes plébános érdeme. 3. Bár (Mohácsi járás.) Alakult: 1914. január 9. Taglétszám: 44. Igazgatósági ta­gok: Schenk Károly elnök, Berger András és Knopfloch József. Ügyvezető: Szigvárt Jó­zsef tanító. Pénztárnok: Nehr Ignác. Az ala­kulás érdeme Satulik Mihály plébános és Szigvárt József tanítóé. 4. Bezedek (Baranyavári járás.) Ala­kult: 1914. január 13. Taglétszám: 27. Igazg.­tagok: Steigenwald Antal elnök, Schalter Ádám és Neib János. Ügyvezető: László Imre s. jegyző. Pénztáros: Bander Jakab. A szövetkezet megalakítása körül fá­radozott Bartos József körjegyző. 5. Ivándárda (Baranyavári j.) Alakult: 1914. január 13. Taglétszám: 39. Igazg. ta­gok: ifj. Schultheisz József elnök. Ügyveze­tő: ifj. Strobl Mátyás. Pénztáros Feith Ádám. 6. Himesháza (Pécsváradi j.) Alakult: 1913. december 8-án. Taglétszám: 52. Igazg. tagok: Hohmann János elnök, Herich Hen­rik, Háy Miklós, Köller Jakab. Ügyvezető: Eisenbarth Ferenc igazg. tanító. Pénztáros: Müller János. Az alakulás körül fáradozott Eisenbarth Ferenc igazg. tanító, Dsida Gyu­la körjegyző és Kroh János kisbirtokos. 7. Nagyvad (Pécsváradi j.) Alakult: 1914. január 5. Taglétszám: 27. Igazg. ta­gok: Sikó Ernő, ev ref. lelkész: Straub Jó­zsef és Király József. Ügyvezető: Hahmann Márton r. kath. tanító. Pénztárnok: Katona Pál. Az alakítás érdekében fáradozott Sikó Ernő ev. ref. lelkész. Hahmann Márton r. kath. tanító és Straub József kisbirtokos. 8. Nyomja (Pécsváradi j.) Alakult: 1914. január 10. Taglétszám: 27. Igazg. ta­gok: Werner Ödön elnök, Mamel Bernát és Mámél Felix. Ügyvezető: Mamel Bernát. Az alakulás fő érdeme Reisz András r. kath. tanítóé. 9. Monyoród (Pécsváradi j.) Alakult: 1913. december 18. Taglétszám: 32. Igazg. tagok: Meiszter Bálint elnök, Steiner József és Stefáan György. Ügyvezető: Darázsy Mihály r. k. tanító. Pénztáros: ifj. Bősz Antal. 10. Ráczgörcsöny-Cseledoboka (Mo­ , bácsi j.) Alakult: 1914. január 7. Taglét­szám: 37. Igazg. tagok: Huber Ádám elnök, Grenczer Jakab és Ritai János. Ügyvezető: Strumberger Antal r. k. tanító. Pénztárnok: Kern Pák 11, Szajk (Mohácsi j.) Alakult: 1913. december 16. Taglétszám: 60. Igazg. tagok: közép Tröszt János elnök. Hermann János, ifj. Brachmann György. Ügyvezető: Hauck Antal r. kath. tanító. Pénztáros: Haász Ádám. Az alakítás körül fáradozott Szve­­tics Gábor esp. plébános és Hauck Antal tanító. 12. Szederkény (Pécsváradi j.) Ala­kult: 1913. december 19. Taglétszám: 25. Igazg. tagok: Hergenrőder Antal elnök, Ei­senschenk János és Witzl Jakab. Ügyveze­tő: Sass Ernő r. k. tanító. Pénztárnok: Hoffmann Ödön. Sass György k. tanító és Hergenrőder Antal földbirtokos érdeme. 13. Szebény (Pécsváradi j.) Alakult: 1913. december 28. Taglétszám: 27. Igazg. tagok: Horváth József elnök, Tóth János és Jakab János. Ügyvezető és pénztáros Tóth János. Az alakulás érdeme: Takács Mihály plébános és Farkas Kamill r. k. tanitóé. — Atr. Kly. DUNÁ­N TÚL Vasárnap, február 1. Emlékezzünk régiekről. — Kiszakított lapok a pécsi egyházmegye 1829-ik évi történetéből. — A pécsi egyházmegyében 1829. évben, — tehát 85 év előtt, — egyszerre öt kanonok j­álás volt üresedésben, így azután érdemes reménykedni. Az egyházmegye kitünőbbjei­­ből ötöt kiválogatni már csak könnyebb, mint egyet. Négyest Szepessy Ignác báró püspöknek könnyű lehetett a helyzete. Bár bizonyára a jelentkezők vagy a protegáltak száma is nagyobb lehetett, mint olyan alka­lommal, mikor csak egy üres helyet kell be­tölteni. Alig hisszük, hogy sokszor fordult volna elő ilyen eset. öt kanonoki állás egy­szerre üresedésben — az életben csak ke­vésszer lehet. A nagyprépost, Koller József után öt „v­a­c­a­t“ szó jön. A lector, a cantor, a custos, az archi­diaconus Catedralis és az archi­­diaconus Tolnensis — nem voltak az élők sorában. Az utánuk jövő négy kanonok: K­o­i­b Konrád, Miskolczy András, Nagy János és F­a­i­t­h Henrik voltak. A székesegyház plébánosának Mis­kolczy András kanonok van bejegyezve. A most nevezett Nagy János kanonoktól ered alapjában az a nagy vagyon, mely meg­sokszorozódva a sok port fölvert Nagy Már­­ton-féle hagyatékot képezte. Tiszteletbeli kanonok voltak: Dőry Gábor szentlőrinci esperes plébános, T­o­­m­i­t­s Ferenc valpói plébános, S­á­r­i­t­s András mohácsi esperes plébános, Zurá­­n­i­t­s László értényi esp. pléb. és G­r­o­c­z­k­y István püspöki könyvtári praefectus. Egy állás itt is üresedésben volt. A pécsi egyházmegyének 1829. évben volt egyházi tagjai közül a­­legtovább élt. Hegyessy László tb. kanonok, nyug. plébános, ki 1835-ben neveztetett ki báró Szepessy Ignác püspök által plébánosnak. Hosszuheténybe, mely állását — körülbelül 70 év után — az 1900-as évek elején hagyta ott. H­e­­­­y­e­y Sámuel püspök alatt nyug­díjaztatok. A mindenki által tisztelt Laci bácsi, nem messze a 100-ik életévtől, ekkor elvonult martonfai pusztájára, — haza még 70 éves korában is lóháton járt, — mely he­lyet igazán eredeti és szép névvel ruház föl: Laci szerelme. Ez a puszta neve a hivatalos életben is. Ez időben Laci bácsit nem He­gy­essynek hívták, hanem Gruber­­nak. Végzett theologus volt ekkor. Társai voltak ebben Virág Mihály és R­a n o­­­d­e­r János, ki később püspök lett Veszprémben. Az előbbeni kanonoki stallumot kapott. A theologusok között két nevet is találunk, amelyeknek viselői később a püspök­süve­get hordozták. Harmadéves theológus volt: Peitler Antal, a későbbi váci püspök; másodéves filozófus volt: Haas Mihály, aki a szatmári püspökséget kapta. Nem utolsó az, mikor a pécsi egyház­megye fiatalsága feje fölött egyszerre három püspöksüveg lebeg. Ki tudja hány lebeg most? Ezt majd a jövő fogja megmutatni. A theologusok közt találjuk még a szintén hosszú kort ért Gundy Mihályt, a volt bakonyai plébánost, IV. éves volt. To­vábbá C­z­a­p­f Godfridot, ki mint mozsgói plébános. Patkó, a híres rablóvezér keze alatt halt meg ártatlanul. Első éves theológus volt B­o­c­z­o­r Antal és Halász Mihály, a nagy utazó és útirajzíró. A második filozófiára járt Plitz­­­­ner Lorenc, a jónevű tanár, majd később

Next