Dunántúl, 1914. február (4. évfolyam, 26-48. szám)
1914-02-01 / 26. szám
4. oldal. rések biztosításánál azonban az alapbiztosítási díj kétszerese a szarvasmarha biztosítási díjának (2 %.) A károkért, a községi szövetkezet, illetőleg a tagok kockázata lovaknál az állomány értékének 7%-áig, sertéseknél pedig 10%-áig terjed és nem 31/2%-ig mint a szarvasmarhák biztosításánál. A központot megillető kezelési és viszontbiztosítási díj ezen két állatfajnál 1%. Országos tapasztalás ma már az, hogy a községi állatbiztosító szövetkezet tagjai csakhamar jobbfajta, értékesebb állatokat szereznek be s szinte észrevétlenül térnek át a mezőgazda vagyonosodásának egyik alapjára: az állattenyésztésre. Sőt — például állatok beszerzésére — hitelt is könnyebben kap az a gazda, akinek állatállománya a szövetkezetnél biztosítva van. Így válik a gazdaközönség állattartó gazdából állattenyésztővé, s megtanulja a szövetkezetben lassankint azt is, hogy az állatokat gazdasági hasznuk és céljuk szerint táplálja és a takarmány vagy abrak árát mintegy hozzászámítsa ahhoz a munkához ,vagy súlyszaporulathoz, amelyet állataitól naponta vár. Az állategészségügy a szövetkezet költségén való gyógykezeltetéssel, az ismétlődő védőoltásokkal s általában a betegségek ellenőrzésével javul. S az állatértékesítés is a szövetkezetben szerveződik, ahol a gazdák összefognak és közös költségen esetleg, de mindenesetre közös haszonnal adják el állataikat. A szövetkezés pedig mindenütt elsősorban a jobbérzésű és a nemesebb gondolkozású emberek tömörülése, akik a szövetkezés gondolata által vezéreltetve, sorsuk, anyagi helyzetük javítása érdekében, szövetkezeti intézményeket szerveznek és ezen szervezkedésüket, a felebaráti szeretet jegyében viszik keresztül. Hazafias kötelességük az elmondottaknál fogva, hogy gazdatársaikat a községi állatbiztosító szövetkezetek üdvös voltáról felvilágosítsák és e szövetkezetek megalakítására buzdítsák! Szövetkezet alakítható oly községben, melyben legalább 20—25 állattartó gazda összesen legalább 100 drb. szarvasmarhával a szövetkezet létesítését óhajtja. Ha a szövetkezet alakításához szükséges számú gazda az „Alapítási tervezethez aláírta, az alakuló közgyűlés hívandó össze, melynek idejéről a Központ értesítendő, hogy az alakuló közgyűlésen való képviseltetéséről gondoskodjék s a szövetkezetét a községben megalakítsa. Az alakuló közgyűlés elsősorban saját kebeléből, csupán ez alkalomra elnököt választ, aki a közgyűlést vezeti és egy jegyzőkönyvvezetőt, aki a jegyzőkönyvet írja. Az elnök kijelöli azon két tagot, akik az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét fogják hitelesíteni. A közgyűlésen a 3—9 tagból álló igazgatóság és a 3—7 tagból álló felügyelőbizottság, továbbá a legalább 5 és legfeljebb 20 tagból álló választmány választandó meg. Ezen alakuló közgyűlésen a következő okmányokat kell kiállítani és aláírni: 1. Az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét aláírja a közgyűlési elnök, jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő. 2. Miután a közgyűlés a szövetkezet alapszabályait elfogadta, ezen alapszabályok 3 egyenlő példányát mindazok írják alá sajátkezűig, akik az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét aláírták, valamint aláírják az alapszabályokat a megválasztott igazgatóság tagok is. 3. Eezekhez csatolandó az „Alapítási tervezet,“ amelyet a belépő tagok a 2. és 3. oldalon, az első oldalon pedig hárman mint alapítók sajátkezűig írják alá, végül csatolandó ezen tagok betűrendes névjegyzéke is. A fent felsorolt okmányok kiállításához szükséges nyomtatványokat a központ díjmentesen szolgáltatja. Megalakulás után a fentemitett iratok a központnak beküldendők, melyek után a központ a cégjegyzés iránt intézkedik. Maga a központnak kiküldötte szívesen ellátogat a községekbe és szervezi a szövetkezetét. Legutóbbi időben december és január hó első felében Balog Gyula, központi titkár járt a községekben és nagy sikerrel szervezte a következő helyeken a szövetkezeteket : 1. Babarcz, (Mohácsi járás), alakult: 1914. január 9. Taglétszám: 39. Igazgatósági tagok: Trinn János plébános, elnök, Hermann Mihály, Élez János. Ügyvezető: Gossmann Márton. Pénztáros: id. Hergenrőder Márton. Érdeme: Trinn János plébános, Gossmann Márton és Petri József körjegyzőé. 2. Baranyában, (Baranyavári járás.) Alakult: 1914. január 15. Taglétszám: 29. Igazgatósági tagok: Pencz Ferenc elnök, Rüill György és Eckhardt György. Ügyvezető: Pepi Antal. Pénztáros: Pepi Antal. E szövetkezet megalakulása nagy részben Zádor Alajos esperes plébános érdeme. 3. Bár (Mohácsi járás.) Alakult: 1914. január 9. Taglétszám: 44. Igazgatósági tagok: Schenk Károly elnök, Berger András és Knopfloch József. Ügyvezető: Szigvárt József tanító. Pénztárnok: Nehr Ignác. Az alakulás érdeme Satulik Mihály plébános és Szigvárt József tanítóé. 4. Bezedek (Baranyavári járás.) Alakult: 1914. január 13. Taglétszám: 27. Igazg.tagok: Steigenwald Antal elnök, Schalter Ádám és Neib János. Ügyvezető: László Imre s. jegyző. Pénztáros: Bander Jakab. A szövetkezet megalakítása körül fáradozott Bartos József körjegyző. 5. Ivándárda (Baranyavári j.) Alakult: 1914. január 13. Taglétszám: 39. Igazg. tagok: ifj. Schultheisz József elnök. Ügyvezető: ifj. Strobl Mátyás. Pénztáros Feith Ádám. 6. Himesháza (Pécsváradi j.) Alakult: 1913. december 8-án. Taglétszám: 52. Igazg. tagok: Hohmann János elnök, Herich Henrik, Háy Miklós, Köller Jakab. Ügyvezető: Eisenbarth Ferenc igazg. tanító. Pénztáros: Müller János. Az alakulás körül fáradozott Eisenbarth Ferenc igazg. tanító, Dsida Gyula körjegyző és Kroh János kisbirtokos. 7. Nagyvad (Pécsváradi j.) Alakult: 1914. január 5. Taglétszám: 27. Igazg. tagok: Sikó Ernő, ev ref. lelkész: Straub József és Király József. Ügyvezető: Hahmann Márton r. kath. tanító. Pénztárnok: Katona Pál. Az alakítás érdekében fáradozott Sikó Ernő ev. ref. lelkész. Hahmann Márton r. kath. tanító és Straub József kisbirtokos. 8. Nyomja (Pécsváradi j.) Alakult: 1914. január 10. Taglétszám: 27. Igazg. tagok: Werner Ödön elnök, Mamel Bernát és Mámél Felix. Ügyvezető: Mamel Bernát. Az alakulás fő érdeme Reisz András r. kath. tanítóé. 9. Monyoród (Pécsváradi j.) Alakult: 1913. december 18. Taglétszám: 32. Igazg. tagok: Meiszter Bálint elnök, Steiner József és Stefáan György. Ügyvezető: Darázsy Mihály r. k. tanító. Pénztáros: ifj. Bősz Antal. 10. Ráczgörcsöny-Cseledoboka (Mo , bácsi j.) Alakult: 1914. január 7. Taglétszám: 37. Igazg. tagok: Huber Ádám elnök, Grenczer Jakab és Ritai János. Ügyvezető: Strumberger Antal r. k. tanító. Pénztárnok: Kern Pák 11, Szajk (Mohácsi j.) Alakult: 1913. december 16. Taglétszám: 60. Igazg. tagok: közép Tröszt János elnök. Hermann János, ifj. Brachmann György. Ügyvezető: Hauck Antal r. kath. tanító. Pénztáros: Haász Ádám. Az alakítás körül fáradozott Szvetics Gábor esp. plébános és Hauck Antal tanító. 12. Szederkény (Pécsváradi j.) Alakult: 1913. december 19. Taglétszám: 25. Igazg. tagok: Hergenrőder Antal elnök, Eisenschenk János és Witzl Jakab. Ügyvezető: Sass Ernő r. k. tanító. Pénztárnok: Hoffmann Ödön. Sass György k. tanító és Hergenrőder Antal földbirtokos érdeme. 13. Szebény (Pécsváradi j.) Alakult: 1913. december 28. Taglétszám: 27. Igazg. tagok: Horváth József elnök, Tóth János és Jakab János. Ügyvezető és pénztáros Tóth János. Az alakulás érdeme: Takács Mihály plébános és Farkas Kamill r. k. tanitóé. — Atr. Kly. DUNÁN TÚL Vasárnap, február 1. Emlékezzünk régiekről. — Kiszakított lapok a pécsi egyházmegye 1829-ik évi történetéből. — A pécsi egyházmegyében 1829. évben, — tehát 85 év előtt, — egyszerre öt kanonok jálás volt üresedésben, így azután érdemes reménykedni. Az egyházmegye kitünőbbjeiből ötöt kiválogatni már csak könnyebb, mint egyet. Négyest Szepessy Ignác báró püspöknek könnyű lehetett a helyzete. Bár bizonyára a jelentkezők vagy a protegáltak száma is nagyobb lehetett, mint olyan alkalommal, mikor csak egy üres helyet kell betölteni. Alig hisszük, hogy sokszor fordult volna elő ilyen eset. öt kanonoki állás egyszerre üresedésben — az életben csak kevésszer lehet. A nagyprépost, Koller József után öt „vacat“ szó jön. A lector, a cantor, a custos, az archidiaconus Catedralis és az archidiaconus Tolnensis — nem voltak az élők sorában. Az utánuk jövő négy kanonok: Koib Konrád, Miskolczy András, Nagy János és Faith Henrik voltak. A székesegyház plébánosának Miskolczy András kanonok van bejegyezve. A most nevezett Nagy János kanonoktól ered alapjában az a nagy vagyon, mely megsokszorozódva a sok port fölvert Nagy Márton-féle hagyatékot képezte. Tiszteletbeli kanonok voltak: Dőry Gábor szentlőrinci esperes plébános, Tomits Ferenc valpói plébános, Sárits András mohácsi esperes plébános, Zuránits László értényi esp. pléb. és Groczky István püspöki könyvtári praefectus. Egy állás itt is üresedésben volt. A pécsi egyházmegyének 1829. évben volt egyházi tagjai közül alegtovább élt. Hegyessy László tb. kanonok, nyug. plébános, ki 1835-ben neveztetett ki báró Szepessy Ignác püspök által plébánosnak. Hosszuheténybe, mely állását — körülbelül 70 év után — az 1900-as évek elején hagyta ott. Heyey Sámuel püspök alatt nyugdíjaztatok. A mindenki által tisztelt Laci bácsi, nem messze a 100-ik életévtől, ekkor elvonult martonfai pusztájára, — haza még 70 éves korában is lóháton járt, — mely helyet igazán eredeti és szép névvel ruház föl: Laci szerelme. Ez a puszta neve a hivatalos életben is. Ez időben Laci bácsit nem Hegyessynek hívták, hanem Grubernak. Végzett theologus volt ekkor. Társai voltak ebben Virág Mihály és Ra n oder János, ki később püspök lett Veszprémben. Az előbbeni kanonoki stallumot kapott. A theologusok között két nevet is találunk, amelyeknek viselői később a püspöksüveget hordozták. Harmadéves theológus volt: Peitler Antal, a későbbi váci püspök; másodéves filozófus volt: Haas Mihály, aki a szatmári püspökséget kapta. Nem utolsó az, mikor a pécsi egyházmegye fiatalsága feje fölött egyszerre három püspöksüveg lebeg. Ki tudja hány lebeg most? Ezt majd a jövő fogja megmutatni. A theologusok közt találjuk még a szintén hosszú kort ért Gundy Mihályt, a volt bakonyai plébánost, IV. éves volt. Továbbá Czapf Godfridot, ki mint mozsgói plébános. Patkó, a híres rablóvezér keze alatt halt meg ártatlanul. Első éves theológus volt Boczor Antal és Halász Mihály, a nagy utazó és útirajzíró. A második filozófiára járt Plitzner Lorenc, a jónevű tanár, majd később