Dunántúl, 1916. május (6. évfolyam, 100-125. szám)
1916-05-02 / 100. szám
VI. évfolyam, 100. szám. %qAAbées, 1910. május 2. Szerkesztőség: LycenoHrtu 4. sz. Főszerkesztő: KÉSItAOKY »STVA« dr Szerkesztőség telefonja: 650. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Egy l jári 8 fiftár. Kiadóhivatal: Kitett telefonja: ^ •• •* •• Gyönyörű idő volt tegnap, vasárnap délután. Ragyogott a nap. Esőfényben csillogott az élet. A fák, virágok, bokrok könnyesek voltak, mintha csak a kacagás csalta volna ki a könnyeiket. Ünnepnek való idő volt. És volt is ünnep. Katonák ünnepeltek. És mégsem volt katonai az ünnep. A hozzávaló keret volt csak az, az ünneplő katonák egytőlegyig érző, meleg szivü emberek voltak. Nem az uniformisok, hanem a szivek ünnepeltek. Gyönyörű napja volt a csapatkórháznak. Az emberszeretet diadalmaskodott. Márványba foglalt emléktábla hirdeti, hogy az emberi szivekből nem halt ki a hála érzése, hogy a szeretetnek és jóságnak jutalma van. Ennek az ünnepélynek fényt adott a csillogó nap, a csillogó egyenruha és a szívek sugárzó szeretete. Gyönyörűséges napja volt ez a csapatkórháznak. Arról a szónoki dobogóról, ahonnan a tábornok érces hangja csengett és hatotta meg a meggyőzés erejével a hallgatóságot, ugyanarról a dobogóról utána egy sebesült hős egyszerű, keresetlen szavai hatottak a szívünkre. A tábornok és a sebesült hős közlegény között, lelki szemeink előtt ott láttuk a szeretetben, munkában, kötelességteljesítésben összetalálkozott emberszeretetet, ott láttuk a jövő Magyarországot. A tábornok magyar szavait, amikor hazaszeretetről, királyhűségről szólott jóleső érzéssel fogadtuk magunkba, örült a lelkünk, örült a magyar szónak, amely az ősz király személye felé irányította figyelmünket. Király és nemzet megértik egymást. Az ősz uralkodó imádkozik, aggódik a vérző népért és a nép életeket áldoz királyért, hazáért. Azt a rettenthetetlen hősiességet, amely a csataterek felől dicsőséget sugároz megértettük, amikor a talpig katona tábornok mellett, mankóira támaszkodva az emelvényre lépett a csukaszürke ruhás közlegény, egy magyar hős a sok közül. Még a fülünkben csengett a tábornok hangja, amely a küzdő bajtársakról, a szenvedő harcosokról, emberszerető orvosokról, a vérző haza szeretetéről és a koronás király iránt való törhetetlen hűségről szólt. Még hallani véltük ezeket a hangokat, amikor már más valaki állt előttünk. A kórháznak egy szerény lakója. Csukaszürkéjében, a lámpaláztó bizonytalanul, elfogódottan emelkedett ki az ünneplők közül. Egyszerű keresetlen szavaival ő is hazaszeretetről szólott, lelkesedéssel beszélt azokról, akiket ünnepelnek, akik megmentői voltak itt soksok életnek. Akadozva mondotta el, amiket akart, néhány hálás köszönő szót és amikor befejezte és lelépett nehézkesen, mankóira támaszkodva, elnézést kérőn, szinte könyörgően szólt oda az ünneplő sokaságnak: — Bocsánatot kérek... A melegszívű magyar ember szerénysége, mint a legszebb, legtündöklőbb vonása a magyar katonának jelentkezett ebben a két szóban. Mintha csak azt mondotta volna: — bocsánatot kérek, hogy vagyok, — bocsánatot kérek, hogy harcoltam, — bocsánatot kérek, hogy mankón járok, — bocsánatot kérek tőletek vidáman nevető, boldogan élő emberek, hogy én is élek... jt harcterek elcsendesülnek A tiroli határon visszaűztük az olaszokat — A franciák és a németek csak a DTSort Komme on harcolnak, egyébként repülőharcok folynak — Az orosz frontról és a Balkánról nincs hír az olasz harctér Visszavert olasz támadás — Hivatalos jelentés. — A miniszterelnökségi sajtóosztály távirata. Főhadiszállásunkról jelentik hivatalosan május 1-én. A helyzet változatlan. A d a m e 11 a szakaszon csapataink ellenség támadásait, amelyek főképen Forgorida szoros ellen irányultak, az alpinik tekintélyes veszteségei mellett visszautasították. Hofer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. A francia harctér A Wort Komme-ou — Hivatalos jelentés. — A miniszterelnökségi sajtóosztály távirata. A német nagy főhadiszállás jelenti Berlinbe május 1-én. A helyzet általában változatlan. A MORT HOMME magaslaton tegnap is heves harc folyt. Repülőink VERDUN-től nyugatra és délre bőségesen dobtak bombákat ellenséges csapatállásokra. NOYON-tól keletre légi harcban lelőttünk egy francia kétfedelűt. A bennülők meghaltak. Legfőbb hadvezetőség. Az orosz harctér Semmi újság — Hivatalos jelentés. — A miniszterelnökségi sajtóosztály távirata. Főhadiszállásunkról jelentik hivatalosan május 1-én. Nincs újabb esemény. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Hines esemény — Hivatalos jelentés. — A miniszterelnökségi sajtóosztály távirata. A német nagy főhadiszállás jelenti Berlinbe május 1-én. Különös jelentőségű esemény nem történt. Legfőbb hadvezetőség. Az ír felkelés elnyomása Kopenhága, május 1. Dublin még most sem csendesedett el. A forradalmárok igen sok barrikádot emeltek. Maxwell tábornok csapatai folyton újabb rendkívüli erősítéseket kaptak. Az írországi események és a védkötelezettség nehézségei miatt Londonban a nyugtalanság a legmagasabb fokra hágott. A török hadsereg üdvözlése Konstantinápoly, május 1. Zzekov tábornok, a bolgár hadsereg fővezére Enver Kasa török hadügyminiszterhez a bolgár hadsereg nevében meleghangú táviratot intézett és üdvözölte a vitéz ottomán hadsereget és a közös cél elérésére újabb győzelmeket kívánt. Konstantinápoly, május 1. Enver basa helyettes fővezér jelentést tett a szultánnak a törökök újabb eredményeiről. A szultáni kancellária válasza szerint a hit nagy örömet szerzett a padisahnak. Lesz-e harmadik téli háború! Zürich, május 1. A francia hadügyminiszter a hadügyi bizottság pénteki ülésén kijelentette: " Nem Franciaországon, hanem a szövetségesek haditanácsán áll dönteni, lesz-e harmadik téli hadjárat. De remélhető, hogy Franciaország, amely a szövetségesek közül eddig legtöbbet szenvedett, meg lesz kismelve a harmadik tél csapásaitól. Az ásítani közös nagy offenzivája München, április 1. Re p in g to n vezérkari ezredes írja: A szövetségesek tavaszi offenzívája elmaradt ugyan, de a történelem soha nem bocsátaná meg azt a türelmetlenséget, hogy ennek idő előtti megkezdésével veszélyeztessük a biztos győzelmet. Lehet, hogy csak 1917-ben vagy 1918-ban, de eljön az idő, amikor hozzáfognak a nagy offenzívához. Az olasz főparancsnokság Tarentinóban Lugano, május 1. A páduai Benetto bragadorna vezérkarával és a speciális beosztású tisztekkel különvonaton Trentinóba utazott. Ebből következtetik, hogy az olasz főparancsnokság hosszabb ideig ott lesz. A város nevét nem tudják.