Dunántúl, 1917. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1917-01-03 / 2. szám
2. oldal. DUNÁNTÚL Szerda, január 3. Politikai beszédek A munkapárt elnökének hadüzenete Pécs, január 2. Az újév a politikában nem hozott meglepetést, mindössze néhány olyan megjegyzést, amelyekkel egészen nyugodtan adósai maradhattak volna az országnak. Khveti- Héderváry, a munkapárt elnöke, valósággal hadat üzent az ellenzéknek, Desbordes i pedig hazaárulónak nevezi azt, aki Tiszát most elhagyja. A munkapárt elnökének szavai Khuen-Héderváry újévi beszédében többek között ezeket mondotta: — Nem egyszer az ügyekről való tárgyalás csak egyoldalú volt és bizony nem egyszer önérzetünk rovására hallgatnunk kellett, nehogy a háború elején létrejött pártközi béke megzavarását a mi rovásunkra írhassák, önérzetünk rovására ökölbe szorított kézzel kellett akárhányszor elnyelni azt, amit ránk mértek. Azt hiszem azonban, megjött az idő, amikor nem rajtunk fog múlni, hogy megtörtük a pártközi békét, hanem más oldalról történik az meg. Majd igy folytatta: — Békét ajánlunk fel, de ha nem kell, ott leszünk és harcolunk és küzdünk s ezzel megmutatjuk a nemzetnek, hogy nem hiába küldött mint arra való hazafiakat és tisztességes embereket az országgyűlésre, hanem leszámolva ezekkel a támadásokkal, el fogjuk seperni azokat, akik gáládul támadnak bennünket. 1 11 Az Újság Khuenről A munkapárt és Tisza politikájának támogatói a „Az Újság“ Rovásában ezeket írja: „A Folies Caprice Rótt Sándora a legnagyobb sikerrel szokta megjátszani azt a jelennetet, amelyben ma a munkapárt elnöke csinált neki veszedelmes konkurrenciát. Mikor a goromba fráter már rég elment, Rótt Sándor hősiesen előrobog és úgy odamondogat neki, hogy hősiességétől csak úgy harsog a nézőtér kacagása. Hiszen jól van — mindenki maga válogassa meg, mikor szóljon és mikor hallgasson, s ezt megtette Khuen- Héderváry gróf is, úgy, hogy akkor hallgatott, mikor beszélnie kellett volna, s most beszél, mikor jobb lett volna hallgatnia. Mikor Tiszát a legkvalifikálatlanabbul sértegették, Khuen gróf úr — mint most bevallja — a zsebében ökölbe szorította a kezét. Pedig az akkor személyi ügy volt, s a miniszterelnök önmagát nem védhette. Ma az összes pártok újévi beszédei temperamentumban korlátozva, de tartalmilag a legobjektívabbak. A gyűlölt Tisza személyes kérdése elmúlt, s ők ismét a háború diktálta pártmérsékletre vonultak vissza. S ekkor jut eszébe a gróf úrnak, hogy Tiszát megbántották, s most beszél elsöprésről, harcról és háborúról. Ha akkor megvédik vezérüket, a mi nem volt éppen nehéz, most ez az ügy Tisza óhajtása szerint igazán mellőzhető lett volna. De Khuen-Hédervárynak eszébe jut Rott Sándor, s amikor a munkapárt élén ezt a kitűnő színészt parodizálja — Isten tudja — elmúlik a nevető kedvünk.“ Desbordes Tiszához Desbordes Ernő Tiszát üdvözölve beszédében az ellenzékről ezeket mondotta: — Régi ellenfeleink ádáz pártpolitikai küzdelmek viselői, megértve az idő intő szavát, ha békejobbot nem is nyújtottak, fegyverszünetet kötöttek. Ez elég volt. Sajnos, a fegyverszünet végéhez közeledik. Az ellenzék újra harcot kezdett. Igazában csak a régit újította fel. Rég levitézlett vádakkal, személyes gyűlölködéssel meg akartak buktatni, kegyelmes uram. Ott támadtak minket, ahol a legfájóbb, a szivünk tájékán, mert ellened támadtak. — Akkor, amikor ma a magyar nemzet minden tagjának szeme a jövendő nagy munkája előtt reád tekint, hazaáruló az, aki most téged cserbenhagy. Tisza válasza Tisza István gróf miniszternek uj évi beszédében megemlékezett Ferenc József király elhunytáról. Teljes bizalommal tekinthet az utódára. Ezután a koronázásról szólott. Minden okunk megvan, hogy bízzunk a jövőben. A belpolitikáról is nyilatkozott. Kijelentette, hogy nem kedvtelésből nyúlt az erősebb rendszabályokhoz, akkor is kellemetlennek tartotta, ma is annak tartja. A saját személyét sohasem tol- tta előtérbe. A külügyminiszter változással kapcsolaban kijelenti, hogy ez nem jelent rendszerváltozást. A külügyminiszter a dualizmusnak és a paritásnak a híve és távol áll tőle, hogy Magyarország belügyeibe beleavatkozzék. Már 2 év előtt megmondotta, hogy végzetes volna a centralisztikus törekvések felélesztése. Az az igyekvés Ausztriában, hogy az osztrák állam erősíttessék minden hátsó gondolat nélkül történik, ennek is a dualizmus és a paritás az alapja. Ha ez így van, az osztrák kormány számíthat a magyar kor, , *ormány támogatására. A háborús helyzetre vonatkozólag megjegyezte, hogy sere jgeinket a múlt év derekán komoly vereség érte, az oroszok milliókat dobtak rá hamm. E helyzet hozta a román beavatkozást. Csapatokat elvonni akkor nem le-hetett. Erdély evakuálásának elrendelése megfutást jelentett volna. Amikor csapa-tainkat koncentrálhattuk Erdélyben, felszabadult és végig gázolt Románián. A szenvedett sebeket be fogjuk hegeszteni. Erdélyt feltámasztjuk egy szebb életre. Azántánt válaszára nézve megjegyezte, hogy még hivatalosan nem érkezett meg az. A válasz sem váratlanul, sem készületlenül nem talál. Ennek a harcnak minden további napja a háború istentelen pusztítása az emberi életnek. Végül megjegyezte, bárhogy fordulnak az események, nagy feladatok és kötelességteljesítés előtt állunk. Az alkotmánypárt újévre Andrássy Gyula grófot táviratban üdvözölték és Andrássy táviratban válaszolt. Válaszában előkelő maradt, nem tért ki a politikára. Minden megjegyzése annyi volt: „Új kor nyílik meg előttünk." A néppárt IA néppárt is táviratban üdvözölte vezérét. A néppárt elnöke Zichy Aladár gróf táviratban többek közt igy válaszolt az üdvözlésre: ......érvényesítenünk kell azt a tisztultabb politikai morált, a valódi keresztény elveknek megvalósítását a nemzeti törekvéseknek mély értékelését és azt a szociális reformtörekvést, amelyet a néppárt programmja jelent.“ • " Az Apponyi-párt Apponyi Albert gróf újévi beszédében bizalmát fejezte ki az uralkodó iránt a jövőre nézve, arra mutatva rá, hogy a király szeretet jegyében akar uralkodni. A belpolitikai kérdésekről szólva kiemelte, hogy gondolni kell a háború befejezése után bekövetkező feladatokra. Meg van győződve róla, hogy a magyar parlament bölcsessége meg fogja találni a megoldást, s a szociális kérdések előbbre fognak jutni és teljesíteni lehet a kívánságokat, hogy a népmilliók az alkotmányos jogokhoz jussanak. A közgazdasági kérdésekben hangoztatta, hogy a nemzet önrendelkezési jogát érvényesíteni kell. A Károlyi-párt A függetlenségi és negyvennyolcas párt nevében Holló Lajos délelőtt tizenegy órakor üdvözölte Károlyi Mihály grófot, a párt elnökét. Beszédében a mind biztatóbb békekilátásokra utalt és megjegyezte, hogy túlzott optimizmusnak helyet adni nem szabad. Károlyi Mihály gróf szintén a békéről szólt és kifejtette, hogy továbbra már nem a diplomácia intézheti nemzetek sorsát. A tartós békét csak a nemzeti demokrácia megvalósításával lehet elérni. Erre kell rászorítani minden államot és meg kell szüntetni a titkos szerződéseket. A népek millióinak kell háború és béke felett dönteniük. A demokráciát hirdetni elégtelen, szociális tartalommal kell megtölteni az eszmét. Legtöbbet a nép vérzett a háborúban és igy ezután minden intézkedésnek a nép boldogítását kell céloznia. A fősúlyt most már nem a közjogi harcokra kell fektetni, hanem a szociális reformok megteremtésére. A kiegyezés kérdésében feladatának azt tekinti, hogy az ideiglenes megoldás mellett harcoljon. * A politikai pártvezérek újévi programmjáról szóló e beszámoló után le kell szögeznünk a tényt, hogy a legélesebb hangot a munkapárt elnöke ütötte meg. Amikor Tisza kellemtelennek nevezi a múltat, ugyanakkor Khuen-Héderváry harcot hirdet. Úgy látszik valakinek nálunk mindig el kell kezdeni a régi nótát. .. .. .