Dunántúl, 1917. június (7. évfolyam, 124-147. szám)

1917-06-01 / 124. szám

4. oldal DUNÁNTÚL érdekes de szomorú számok Pécs, május 31. Nemcsak a nagy háború szedi egyre bőveb­ben az áldozatát, hanem a természetes sza­porodás is nagy hiányt mutat fel, valóban ko­moly aggodalmat kelthet fel mindenkiben, hogy hová vezet a népesség eme rohamos fo­gyása. Előttünk fekszik a központi statisz­tikai hivatal havi közleményeinek március havi füzete, mely szomorú adatokat tartal­maz. 1917 március hónapban Baranya megyé­ben 289 emberrel több halt meg, mint szüle­tett, Pécs városában pedig 101-el, de ebből 40 idegen volt, a város lakossága tehát 61-el fogyott; az egész Duna jobbpartján a már­cius fogyás 1903; a Duna balpartján 1196; a Duna-Tisza közén 2237; a Tisza jobbpart­ján 617; a Tisza balpartján 1191; a Maros- Tisza szögén 2268; a Királyhágón túl 1777; Fiume városában 84; s így a tulajdonképeni Magyarországban 11.270, Horvátországban 1489, az egész Magyar Birodalomban tehát 1917 március hónapban a háborúban eleset­teket nem számítva, fogyott a lakosság 12.759-el. * A 27 törvényhatósági város közül egyedül Szatmárnémet mutat fel 12 szaporodást, a többiek mind fogytak, az összes hiány az ide­genek leszámításával 1567; az 58 rendezett tanácsú város közül összesen 8 mutat fel né­hány szaporodást, legtöbbet 24-et Pápa, a többinek lakossága mind fogyott, összesen 734-et. A tízezer lakosnál többet számláló 62 nagyközség közül tízben volt szaporodás, a legnagyobb Kispesten, 12; a többiben mind fogyott a lakossá­g, összesen 392 lélekkel. E­ számok még megdöbbentőbbek lesznek akkor, ha összehasonlítást teszünk a régebbi szaporodási számokkal, bár tagadhatatlan, hogy 1917 a múlt évhez képest mégis mutat már némi javulást. Érdekes az is, hogy mint­ha érezte volna az ország a közelgő nagy veszteséget, épen 1914-ben, a háború kitö­résének évében volt 1901 óta a legnagyobb a márciusi szaporodás, akkor ugyanis 20.001- el szaporodott egy hónapban a tulajdonké­­peni Magyarország, melyhez ha hozzá­vesz­­szük a horvátországi 2355 szaporodást, az egész Magyar Birodalomban egy hónap alatt 22.356 lélekkel szaporodott, ezzel szemben áll az idén 12.759 fogyás, a különbség tehát 35 ezer lélek. Ha az év első negyedét összegezzük, vagyis január-márciusi időszakot tekintjük, 1901-től 1913-ig szaporodott Magyarország lakossága 45—55 ezer lakossal; 1914-ben 58.116 volt a szaporodás, tehát a maximumot értük el; 1915-ben még 30 ezer a szaporodás, 1906-ban már 40 ezer a fogyás, 1917-ben pedig 31 ezer. Ha tehát a múlt évvel szemben némi javulás állott is be, de a régi időkkel szemben közel 90 ezer lélekkel fogyott Magyarország la­kossága az év első negyedében a háborúban elesettek be nem számításával. Ez is egy­­gyel több ok arra, hogy a béke után óhaj­­tozzunk. A keresztényszocialisták országos nagygyűlése A magyar keresztény munkásmozgalom képviselői pünkösdvasárnapján a Keresztény­szociális Egyesületek Országos Szövetségé­nek vezetésével nagygyűlést tartottak. Az or­szágos gyűlésen, amely Giesswein Sán­dor dr., prelátus-kanonok, országgyűlési kép­viselő elnöklésével a Szent István­ Társulat dísztermében folyt le, a szónokok ismertették a különböző szociális kérdéseket. A nagygyűlés megnyitása után Giess­­w­­e­i­n Sándor a keresztényszocializmus és a világbéke kérdését fejtegette. A világháború, úgymond, nem Európa mappáját változtatja meg, hanem belső szervezetét. Megtörtént az, amit sokan hihetetlen dolognak tartottak, le­dőlt az orosz cárizmus bálványa. Sőt még en­nél is váratlanabb dolog következett be. Vég­re ütött a magyar demokrácia órája. A demo­kratizált Európában csak demokratizált Ma­­gyarorszgnak van helye. Ennek a legszélesebb értelemben vett demokráciának az ezeréves keresztény és nemzeti kultúra alapjain kell elhelyezkednie. A mi programmunkban az egész és teljes, a keresztény egyenlőségen fölé­pülő demokrácia foglaltatik. Ez az egyedüli kiegyenlítője a­­féldemokrácia félszegségeinek. Ezért kívánja programunk egész határozott­sággal az általános, titkos, egyes kötelező vá­lasztójogot, ezért emelt a párt nevében, is szót a proporciós (aránylagos)­ választójog mellett és az igazi általánosság nevében kö­vetelte a­ választójognak a nőkre való kiter­jesztését. Miklós Ferenc dr., a szövetség ügyve­zető alelnöke ezután tüzesen ismertette a választói jog kérdését. A nagygyűlés határo­zatot fogadott el, amely szerint követeli, ik­tassák törvénybe az általános, titkos egyen­lő, közvetlen, községenként való kötelező és proporcionális választói jogot. Székely János szakszervezeti titkár a munkásmozgalom legfontosabb szervét, a szakszervezetet ismertette. Javaslatára a nagygyűlés felér a törvényhozáshoz a szak­­szervezetek törvényes elismerése, az egyesü­lés és gyülekezés jogának biztosítása, vala­mint a sztrájktörvény megalkotása érdekébe Ezután Giesswein Sándor terjesztette elő és megokolta a távollévő Komócsy Istvánnak a hadirokkantak és hadiárvák, hadiözvegyek ellátásáról szóló határozati javaslatát, ame­lyet elfogadtak. Végül, K­o­c­s­á­n Károly a földbirtokpoli­tikai kérdéseket világította meg és főként a­­ földbérlet kérdésével foglalkozott. Indítvá­­­­nyára a nagygyűlés kimondotta, mivel a föld a gazdasági javaknak legbőségesebb forrása, kívánja, hogy ahhoz csak azok jussanak, akik produktív munkával a föld termőképességét­­ növelik. Péntek, junius 1. hírek. ________...­­ Szentségimádás . A Pécsi Urak Mária Kongregációjának Eukarisztikus Szakosztálya ez után is fel­hívja a csatlakozott Kongregációk figyelmét a junius 3-án, vasárnap a Székesegyház Corpus Christi kápolnájában az Oltár egye­sülettel együtt tartandó közös szentségimá­­dásra és a szent ü­gy érdekében kéri a meg­állapított­ szabályok pontos betartását. Az aláírási ív a Corpus Christi kápolna sekrestyéjében lesz kitéve és ugyanott lesz kifüggesztve a szabályzat rövid, kivonata is. Az adoráló egyesületek imaórájuk előtt in­nen vonulnak ki az oltár elé és imaórájuk után­ ide térnek ismét vissza. Az imaórák rendje — figyelemmel a beál­lott iskolai szünidőre — ezúttal a következő lesz: Délelőtt 8—7/29: az Urak kongregációja; x/19—9: az Urinők kongregációja; 9—­­VslO: az Oltáregyesület; Ve 10—10: az Oltáregyesület; 10— V2II: a Tanítóképző int. kongr.; v~ 11—11: a Zárdai polgári leányisk. kongr.; 11— —M212: a Reáliskolai kongr.; 1 — 12—12: a Reáliskolai kongr.; 12— V2I: az Urinők kong.; V2I—1: a Megyei árvaház növendékei (fiuk); 1— 17-2: a Matessa-árvaház növendékei; v22—2: a Zárdai polgári leányisk. kongr.; 2— V73: a Zárdai polgári leányisk. kongr.; ’63—3: a Megyei árvaház növ. (leányok); 3— V&4: a Pius-gimnázium kongr. (külsők); ’­­'4—4: a Zárdai polgári leányisk. kong.; 4— 1/25: a Tanítóképző int. kongr.; 1­­5­—5: az Oltáregyesület: 5— V26; az Oltáregyesü­let:­­6—6: az ifjak kongregációja. A pécsi Oltáregylet június 3-án vasárnap tartja imaóráit az Oltá­­riszentség előtt a székesegyház Corpus Christi kápolnájában. Június 4-én hétfőn ugyanott 7 órakor szent­mise lesz az elhunyt tagokért. Egyúttal felszólitom az összes oltáregyleti tagokat, hogy Úrnapján június 7-én minél nagyobb számban vegyenek részt égő lám­pákkal a székesegyházból induló körmene­ten. Zichy Lujza grófnő elnöknő. — Személyi hír. Arnold Sándor, a pécsi tábla elnöke Bök Béla elnöki titkár kísé­retében tegnap este Kaposvárra érkezett s ma megkezdte a törvényszéken több napra terjedő hivatalvizsgálatát. — A tettyei ünnepély jövedelme. A pün­kösd vasárnapján a hadiárvák céljaira a Tettyén rendezett ünnepély oly fényes erköl­csi eredménnyel járt, amely ritkítja párját a tettyei ünnepélyek sorozatában. A bevétel 2616 korona és 24 fillér volt. Ebből kiadás 860 korona 58 fillér, marad tehát tiszta nye­reségül a hadiárvák javára 1755 k­o­r­o­n­a 66 fillér. Talán mondanunk sem kell, hogy az ünnepély lelke, rendezője R­e­e­h György vá­rosi tanácsos volt. Az ő lelkes s szeretettel­jes munkája és fáradozása hozott össze ek­kora összeget. Az ünnepély alkalmából felül­­fizettek: Hamerli József 10 K, W­é­b­e­r Kálmán 7.60 K, Csik József (Bonyhád) 5K, Áldorék 2 K, Erreth Kálmán, Dual Mátyás és Novákovics egyenkint 1.40 K. Sziget György dr., Barankay Lajos, Balogh György és Stor­cz 1­1 koronát. Apróbb adakozásokból 23 korona 90 fillér folyt be, azonkívül a Mezőgazdasági és Pannónia sörgyár részvénytársaságok 25- 25 liter sört adományoztak. Az adakozóknak és a felülfizetőknek a hadiárvák nevében ez után­ mond­ köszönetet a rendezőség."

Next