Dunántúl, 1917. szeptember (7. évfolyam, 199-223. szám)

1917-09-01 / 199. szám

mi. évfolyam 109. szám. Szöttlfe&t fits, tSt?. Szeptember t — ■«!■! Art *«*■ ém . . . »­­Will’ll .... 14— Sv «É1 In: 16 nils, KMtoivaM: ifWBMlM 4. uta. Szertwatöslf: lfCWM4rtCl 4. H, Ptawrkcsztl: Kt»r*AHRY ISTVÁN ér tecrkcszttaég teretoo)«. 450. szám. KásinMat ftao: Mink riMaa. fg^atmmsv*trr% y»HW»u ›*»*■›•› W W» k* f A posta épülete és emberei előtt megállunk néhány pillanatra. A pécsi posta és távirdaigazgató­­ság szeptember 1-én 30 éves évfordulóját ün­nepli meg. Ez az ünneplés zajtalan és csen­des lesz, mint amilyen zajtalan és csendes volt az érdemekben gazdag, munkában el­töltött harminc esztendő. Nincs talán még egy hivatal, amely annyi rokonérzést váltott volna ki az emberekből, mint a magyar posta intézménye. A békében büszkeségünk volt, de a háborúban sincs okunk panaszkodni rá. A magyar posta külföldön is messze elter­jedt jó hírnevet és dicsőséget szerzett. Ezt a hírnevet öregbíti most a tábori postaszolgá­lattal. A háború kizökkentette régi meneté­ből a mai precízen működő postákat. A pos­ta­szolgálat a háborús árral megdagadt, szét­­­­folyt a megszállott területekre, lakatlan csa­tamezőkre, ahol most hősiesen harcoló ka­tonafiaink ütöttek tanyát. Ez a kiszélesedett terület felszaporította a külső és belső mun­kát, a rendes helyéről elszólított embereket. Közülök nem egy hősi áldozatává lett hivatá­sának. Itthon a szorongás, az aggodalom a­­ harcterek felé megezerszerezte a levélfor­galmat, megsokszorozta a megcsappant lét­­­­számú postások fáradságos munkáját. Ezt a­­ munkát alig győzik, de győzik mégis becsü­letesen önmaguk testi megerőltetésével. A­­ közlekedés módja megnehezedett, ezernyi­­ akadály áll útjába a posta gyors munkájának és mégis megelégedésre dolgozik. A pécsi posta és távirdaigazgatóság 30 esz-­­ tendős jubileumánál az igazságosan szemlélő és ítélkező sem tehet mást, minthogy tiszte­­­­lettel kalapot emel harminc esztendő nehéz­­ munkája előtt, elismeréssel adózik a múlt-­­­nak és szeretettel és bizalommal köszönti a­­ harmincas határkő után a kijelölt után to­­j­­vább haladó postát. Mi a sajtó munkásai is­­ elismeréssel hódolunk a postának, de mert­­ közelebbről ismertük meg nehéz munkáját,­­ mi ebbe az elismerésbe belevisszük szívünk­­ szeretetét is. Igen, mi szeretjük a magyar­­ posta intézményét. Szeretjük végtelen ma­­­­gyarságáért, előzékenységéért és legfőképen­­ szeretjük azért, mert a magyar posta volt az,­­ amely lerázva magáról a bürokratikus felfor­­­gást, elvetve a múlt örökségét a hivatali­­ copfot, mindenekelőtt és elsősorban a nagy­­­közönség érdekeit tartotta szem előtt, ezért­­ dolgozott. Ebben a magyar közönségért való lelkes munkában harminc esztendőn át fáradt a péc j­csi posta és távirdaigazgatóság. Opris Péter-­­ től­­ Battenberg Lajosig a pécsi postaintéz-­­ ménynek 30 éves gazdag élete húzódik meg. Ezért a harminc esztendőért a hála köszönő szavaival fordulunk feléjök az intézményhez és úgy, mint embereihez. Az igazgatótól­­ kezdve a postának minden egyes tisztvise­lője és alkalmazottja nehéz ideges munkán­­■ át a háborús évek viszontagságain keresztül jutott el a jubiláris esztendőhöz. Mindegyi­kük munkájának lelkesedését és megértő lelkét adta bele ebbe a harminc esztendőbe. Mindegyikük külön-külön is megérdemli, hogy hálás szeretettel, az elismerés és kö­szönet szavaival forduljunk feléjük a jubi­leum tovaröppenő napján. A Monte san Gabriel elleni támadás kudarca Olasz harctér Az isonzói csata 14-ik napja is a siker napja volt — Hivatalos jelentés. — .A miniszterelnökségi sajtóosztály távirata.k Főhadiszállásunkról jelentik hivatalosan , augusztus 31-én. Triesztet tegnap délbe az ellenséges re­pülők negyedízben támadták meg, a­nél­kül, hogy említésre méltó károkat okoztak volna. A Karszt fensíkon aránylag nyugalom volt. G­órz területén az olaszokat utolsó­­ támadásaikban szenvedett veszteségteljes vereségük harci szünetre kényszerítette, amit mi arra használtunk fel, hogy egyes még megmaradt ellenséges fészkeket ki­emeltünk. Kaitól északra miután reggel az ellenség egyes részleges rohamai meg-­­­hiúsultak, nappal szintén nem került sor nagyobb harci tevékenységre, annál fék­­telenebbül vetették magukat újból az olasz haderők a már említett szakaszok között húzódó harci vonalra a Podrescénél, Ma­doninál, Britonnál levő állásainkra és a 7 napja az Isonzó viadal középpontjában álló Monte San Gabriellére. Az ellenség rendkívül makacssággal egyik támadást a másik után intézte, az Ausztria és Magyar­­ország valamennyi részéből való csapatkö­telékek vitézségének és kitartásának volt ismét köszönhető,hogy az ide-oda hullám­zó csatában összes állásainkat győzelme­sen megtartottuk. Az órák hosszat tartó­­ közelharcokban csapataink újból csalhatat­ ,­lan bizonyságot szolgáltatak férfias fe- f­gyelmüknek harci erkölcsüknek és az ala­pos kiképzés eredményezte vitéz maga­tar-­­ tásuknak. Állandó friss támadó szellemtől­­­áthatva osztagaink este Britonnál amidőn az olaszok rohamaikkal némileg felhagy­tak, 3 olasz tisztet 110 főnyi legénységet­­ és 2 géppuskát hoztak be az ellenséges árkokból. A csata 14-ik napja is a siker napja volt tehát csapataink számára. Karinthiában nem volt különösebb ese­­­­mény. A déltiroli határon Benzovcától északnyugatra az ellenségtől elragadtunk egy támaszpontot, az olaszok közül ki harcban nem veszett oda azt fogolyként vittük el. A vezérkar főnöke. Mai lapunk széna 8 oldal Francia harctér Angoloktól visszavett terület — Hivatalos jelentés. — A miniszterelnökségi sajtóosztály távirata. A német nagy főhadiszállásról jelentik augusztus 31-én. Ruprecht trónörökös hadcsoportja. Flandriában a tüzérségek harci tevé­kenysége a tengerparton és az Iser és Lys között estefelé fokozódott, éjjel több ízben összetűzésekre került a sor. Állásaink elő­­terében nagyobb számú angolt fogtunk el. Az Artoisban Lenstől északra helyi har­cok fejlődtek, amelyek a sötétség beálltáig tartottak. Le Gazd­etől délnyugatra vadász századok az angolok legújabb területi nye­reségének egy részét kiragadták az ellen­ség kezéből, számos foglyot szállítottunk be. St. Quentin ismét a franciák tüze alatt állott. ? u .4 német trónörökös hadcsoport­ja: A Chemin des Dames hegyhát keleti fe­lében a tűztevékenység élénk volt. Verdun előtt a romboló tűz a Maas mindkét part­ján este ismét erős tüzérségi harcba ment át a nélkül, hogy eddig újabb támadásokra került volna a sor. Ludendorff, főszállásmester. Orosz-oláh harctér Apró előretörések . —, Hivatalos jelentés. —­.A miniszterelnökségi sajtóosztály távirata. A német nagy főhadiszállásról jelentik augusztus 31-én. Diinaburgtól északnyugatra Illuxtól orosz portyázó osztagok tüzelés védelme alatt előretörtek, derék védő legénységünk visszaverte az ellenséget. Époly eredmény­telenek voltak az oroszok vállalkozásai Narod tónál is. Skálánál néhány árokműnek szétrombo­­lá­sa után rohamcsapatunk foglyokkal és zsákmánnyal tért vissza. A folyón keresz­tül a Dnyeszter és Duna között a hely­zet változatlan. Ludendorff, főszállásmester. Sikeres roham Skálánál — Hivatalos jelentés.— .A miniszterelnökségi sajtóosztály távirata. Főhadiszállásunkról jelentik hivatalosan augusztus 31-én. Keletgaliciában Skálánál rohan a csapa­taink sikeres előretörést intéztek az ellen­ség árkai ellen. A vezérkar főnöke.

Next