Dunántúl, 1917. október (7. évfolyam, 224-249. szám)
1917-10-02 / 224. szám
Kedd, 1917. október 2. DUNÁNTÚL A falusi szabadtasttás Pécs, október 1. Az ország jóléte hasonló a fáihoz: a földmivelés a gyökere, az ipar és kereskedelem az ágai, és a levelek, ha a gyökér megsérül, a le-velek lehullanak, az ágak leválnak és a fa meg- hal — mondá egy kínai bölcs. Ez a mély gondolat, ez a nagy örök igaz-ság jut eszembe, midőn Boróczy Kálmán dr. ■ bajai ügyvédnek ,,A falusi szabadtanitás“ c. munkája recensióját írom. Az ország, sőt talán az egész világ visszhangzik a többtermelés jelszavától. A háború elkerülhetetlen következménye leend a fokozottabb közteherviselés. S elviselhető lehet-e ez anélkül, hogy a nemzet vagyonosabb legyen? Nyilvánvaló hogy nem. S, ha nemzetünket vagyonosabbá óhajtjuk tenni — s ki ne akarná?! — akkor ehhez az első lépés kell legyen, a mezőgazdaság, a mezőgazdálkodás fejlesztése. Akik unos-untalan hangoztatják a többtermelés jelszavát s szidják, ócsárolják a földmivelő népet, hogy nem termel többet, azok elfeledik, hogy a többtermelésnek nem egyedüli s nem is a legfontosabb tényezője a szorgalom, a munka, hanem a legnagyobb szerepet itt a tudás, a szakismeret képezi. E nélkül ugyanis — nyilvánvaló — hiába minden szorgalom, minden munka, a földművelés ma már nem az a foglalkozás, mely nagyapáink idejében volt, ma már a földmivelés is tudomány, melyet tanulni kell. S valjuk meg — sajnos — a mi kisgazdaközönségünk s középbirtokosaink jelentékeny része is Inával van a kellő szakismereteknek. Nyilvánvaló tehát, hogy az egész magyar társadalomnak kötelessége, úgy a saját maga, mint a nemzet érdekében, közremunkálkodnia abban, hogy földmivelő népünk kellő szakismerethez s általános műveltséghez jusson. A társadalmi s gazdasági kultúrát meg kell ismertetnünk népünkkel. Ennek a nagy s nemes célnak szolgálatában ál Boróczy és könyve. Ezért tartja szükségesnek s fontosnak a falusi szabadtanítás országos megszervezését. Ki sem hivatottabb erről beszélni, erről iri, mint ép Boróczy. E sorok írójának közelről volt alkalma látni s figyelemmel kísérni azt a munkát mit szerző e téren kifejtett. Gyengének érzem magam arra, hogy méltóképp tudnám festeni ezt az önzetlen, önfeláldozó munkásságot, mit e cél szolgálatában, mint a Bajai Széchenyi Szövetség megalapítója, s munkás tagja végzett. Lankadatlan, szűnni nem akaró buzgalommal, erős, lángoló magyar hazafisággal dolgozott azon, hogy a nemzet gerincét, az állam létalapját képező földmivelő osztályt is ezzel a földművelés ügyét emelje, előbbre vigye. Számtalan előadást tartott künn a falvakban , s az ő kezdeményezésére szervezte a Magyar Gazdaszövetség a bajaszentisváni gazdagimnáziumot. E tanfolyam sikeressége ösztökélő hatással volt Ssoróczyra. Arra az eredményre jutott, hogy ezen az alapon kell további munkásságunknak haladni, ha el akarjuk érni célunkat, a földmivelő népesség társadalmi s kulturális ismeretének fejlesztését. Nem célom a munka részletes ismertetése, mert annyi érdekes, értékes s új gondolat van benne, hogy az túlhaladná a szokásos recensiók keretét, célom csupán az, hogy reámutassak a munka keletkezésének s irányelveinek ismertetésére. "Én ezért tartózkodok a bajaszentisváni tanfolyam tanrendjének ismertetésétől, melyet könyvében Boróczy részletesen ismertet; elég talán, ha említem, hogy ezenkívül új, a gyakorlaton keresztül szűrődött tervvel lép a nagyközönség elé, mely minden- kit, ki e kérdés iránt érdeklődik kell érdekeljen. A munka telisded-teli van uj, értékes esz- j mékkel, melyek mind a falusi szabadtanitás eszméjének szolgálatában állanak s melyek egyaránt felkeltik e kérdéssel az elméletben s gyakorlatban foglalkozók figyelmét. A munkának azonban a legnagyobb jelentősége abban van, hogy valósággal hézagpótló e téren s igy nincs a falusi szabadtanitás terén senki, ki ne olvasná érdeklődéssel s haszonnal Baróczynak nagy fáradsággal s éves hoszszu sora alatt szerzett tapasztalatától átitatott munkáját. Ajánlom a könyvet mindazok figyelmébe, kik a magyar földmivelő nép sorsát, boldogulását figyelemmel kísérik és szivükön viselik s kikben még él a föld s annak egyszerű lakossága iránti szeretet némi szikrája. Depfner Tibor dr. — Hová? — A kontinensre, John. — Németországba? — Oda, John. Lord Aterfield Rikárd elutazott. Szerencséje volt. Mert ahány kékszem volt a hármas királyságban, az mind ostromolta az Aterfield palotát. A kapus már meg akart szökni, mert ő a szótlanok egyletének volt a tagja és beiratkozott a gorombák körébe is, hogy alapszabály szerint gorombáskodjék. Berlinben csakhamar feltűnt Rikárd. A lapok nagy közleményeket írtak róla. Gyűlöli a kék szint, iszonyodik a kék színtől. Tudósokkal, orvosokkal konzultált. A tudomány megállapította az új betegséget, a kékiszonyt. Soha a kék égre nem nézett. Jótékony alapítványt tett oly hölgyek részére, akik soha kék ruhát nem viselnek. A kékiszonyra az orvosok azt rendelték, hogy fekete szemű hölgyeknek udvaroljon és fekete levessel táplálkozzék. Minden kékszemű hölgy futott a lord elől, ellenben" a feketeszeműek kacérkodtak vele. E közben komolyan beleszeretett egy feketeszemű grófnőbe, aki viszontszerette a lordot. A szerelem egész lázig fokozódott benne . . . Vagy ez, vagy senki . . . Az ám, de akkor vége az örökségnek . . . Közölte a grófnővel, hogy milyen végrendeletet hagyott hátra a nagybátyja. A grófnő kijelentette, hogy szereti és akkor is hozzá menne, ha semmije nem volna.— Boldogan ment haza és szólította az ő hű komornyikját. — John! — Parancsolok. — Megvan a kékszem? — Fekete van. — Akkor vége a vagyonnak. — Nincs vége. A záradékban az van, hogy akkor, ha én nem veszek el kékszemü nőt, tied ; minden, ha te neked lesz kékszemü feleséged, Kékszemüt veszel el és tied a vagyon. — De sir. ! — Úgy van, John, tied a vagyon. Tehetsz, amit akarsz vele. Holnap megtörténik az én eljegyzésem, holnapután a tied. Van-e kékszemed? .— Van sir . . . — Elveszed? ! — El, sir . . . — S a vagyonnal mit teszel? Lord Arterfield Rikárdnak adom . . . — Köszönöm, John . . . Lord megkérte a grófnőt. — Megkapta, meg is esküdött vele. Egy kis utazás után hazatértek Angliába. Be kellett mutatni a ladyt a Tizenhármasok klubjában. Lord Aterfield Rikárd elvitte a feleségét. Lord Hatvon Edgar tartotta a diszbeszédet. A diszbeszéd végén felbontották a mellényt is. Az urak megdöbbenve néztek össze. A mellényen a kék gombok megfeketedtek. A tudományos rejtélyt a hi John, ki most kékszemű feleségével igen boldog és lord Aterfield jószágigazgatója, tudta volna megmondani. Vásárlási engedélyek kiadása kukoricára A Haditerafény részvénytársaságtól lehet csak vásárolni Pécs, október 1. (A Dunántúl tudósítóját és. Szombati számunkban megírtuk, hogy a földmívelésügyi minisztérium távirati rendelettel zár alá vette a város területén termelt kukoricát. Ennek kapcsán azt is megírtuk, hogy a rekvirálás miatt vásárlási engedélyt nem adnak ki kukoricára. Ez a rendelet érthetően nagy lehangoltságot okozott a városban. Ma arról értesülünk, hogy Nendvich Andor polgármester intézkedése szerint október 31-éig bárki beszerezhet vásárlási engedélyt kukoricára. A földművelésügyi minisztérium ugyanis az 1917. évi tengeritermésről beadott körrendeletében a következőket mondja: Ha az igénybevétel eljárása már megindult, a vásárlásra jogosított az igazolványban megjelölt terménymennyiséget már csak az eljáró hatóság, illetve bizottság útján és annak közbejöttével a Haditermény részvénytársaságtól vásárolhatja meg. A Haditermény részvénytársaság az így igényelt tengeri gazdasági szükségletre vonatkozó kimutatását a törvényhatóság első tisztviselőjéhez, ez viszont összegyűjtve a földmívelésügyi miniszterhez terjeszti fel, aki a rendelkezésre álló összkészlet és a hadsereg szükségletének figyelembevételével állapítja meg a Haditermény részvénytársaság útján a törvényhatóságnak kiutalható teménymerynyiséget s azt a törvényhatóság első tisztviselője az igénylés arányában és a közérdek szem előtt tartásával osztja szét az igényjogosultak között. Városi tövényhatóságok, közintézmények, valamint oly ipartelepek és vállalatok, amelynek zavartalan üzembetartása a hadviselés érdekében áll, illetve közérdekből szükséges beszerzési csoportok a hizlaláshoz szükséges tengerit a földművelésügyi miniszter által a sertéshizlalás tárgyában kiadandó rendelet alapján a földmívelésügyi miniszter engedélyével a Haditermény részvénytársaság útján szerezhetik be. A vásárlási engedélyek kiadása a mai nappal már meg is kezdődött a városházán. A vásárlási engedélyekre vonatkozólag a közönség tájékoztatására közöljük a rendelet idevágó pontjait, melyek a következők: A nem termelő állattartó családtagok létszámához képest és pedig 5 családtag után 1 darab, öt családtagon felül 2 darab sertés, vagy pedig 10, illetve 20 darab liba részére vásárolhat tengerit. A sertéshizlalásra, ha a nem termelő állattartó árpa vásárlására igazolványt nem kapott, vagy az igazolványt, miután árpát beszerezni nem tudott, az elöljáróságnak visszaadta, egy darab hízóra 4 g tengerit, 10 darab libára pedig 1,5 g tengerit vásárolhat. Ha a nem termelő állattartó árpával rendelkezik, úgy az esetben egy hizóra 2 q tengerit, 10 libára 1 q tengerit vásárolhat, 5. otcat. A külügyminiszter Budapesten (A Dunántúl tudósítójának telefonjelentése.) Budapest, október 1. Czernin gróf holnap délelőtt 10 órakor Budapestre érkezik. Wekerle miniszterelnök délután 6 órakor a tiszteletére ebédet ad. Mint a Magyar Tudósító értesül, a külügyminiszter budapesti tartózkodása alatt külpolitikai nyilatkozatokat fog ternni.