Dunántúl, 1918. január (8. évfolyam, 3-8. szám)

1918-01-01 / 3. szám

" Az a szünet amit az iskolák kaptak a diákoknak nagy örömet, a szülőknek még nagyobb bosszúsá­got okozott. Az a két hetes szünet gyönyörű­séges példánya annak az ízig-vérig magyar adminisztrációnak, amelybe vérmes emberek vak dühükben belehalnak s amelyről a ha­­lottkém kétségtelenül megállapítaná az erős­­elindulásban elkövetett gutaütést. Tudvale­vő dolog nyájas olvasó, hogy a karácsonyi szünet január 2-ig tartott és 3-án, vagy 4-én minden iskolában tervbe volt véve a tanítás. A diákokat ezzel bocsátották széjjel az or­szágba, a szélrózsa minden irányába. Azon­ban jött ?, szünet meghosszabbító rendelet. A? endelet bizonyára már korábban meg­zett arra illetékes koponyákban, talán­­ a rácson­y előtt, de akkor valószínűleg ötből nem közölték a diákokkal. A ka­­pnyi szünet önmagában is nagy öröm a jó seregnek, hát még a pótszünet. Ha ezt perre közölték volna, a kettős nagy erő­­talán el se bírta volna viselni egy jelc­ini vagy szekundáktól duzzadó diákkebel,­ért a diákoknak, szülőknek és a pótszü­n­­ő rendeletnek segítségére sietett a magyar­dministráció. Ez a magyar adm­inisztráció áldásos egy intézmény. Alapelve mindent idejében, semmit sem elhamarkodva, ami ké­sik ez nem múlik, fő a precizitás. Az admi­nisztráció megkapta a pótszünet anyagát szíves kidolgozásra és nem tévedünk, ha azt hisszük, hogy még októberben, amikor az el­ső hideg, a hivatalos hideg október 15-én je­lentkezett. A magyar adminisztráció nyom­ban két heti gondolkozás után munkához lá­tott. A két hetes szünidő meghosszabbítást néhány hónapig főbb alapelveiben megfogal­mazta, a 14 napot két hétig számfejtette, azután egyeztette, majd 14 referensnek kiosz­totta, részleteiben kidolgozta, néhány hétig aláíratta, tizennégyszer iktatta, kiadta a kia­dóba, azután pedig egy-két hétig ült rajta. Amikor a rendelet már eléggé megpuhult a magyar adminisztráció tortúrájában, amikor már a szünidő lejárt és a diákok vonatra ül­tek, akkor szépen, annak rendje és módja szerint kikürtölte, hogy a tanítók és tanárok január 3-án, az előadás napján közölhessék a diákokkal, hogy két hétre újra hazautazhat­od. Fát­rí­m m­ed­zen működő, modern korba illő fenomenális gép ez a magyar adminiszt­ráció? És milyen pontos. Január 2-án lejár a határidő és ő már 3-án reggel jelentkezik. Ezt a pontosságát bizonyára a katonáéktól tanulta. És meg valamit nem szabad elhall­­gat­ni kiváló érdemeiből. A fiúk, lányok, pa­páik, mamák kétszer, sőt négyszer utazhat­nak, ez is csak valami különösen ma, amikor olyan elsőrendű, kényelmes és olcsó a vasúti közlekedés. De nem lehet felsorolni azt a sok előnyt, amelyet a magyar adminisztráció szer­zett ezzel a két hetes szünidővel. Itt nincs más hátra, mint elismeréssel megveregetni a magyar adminisztráció vállát, de ezt a váll­­veregetést akként kell megejteni, hogy attól kolduljon. Ez a legkevesebb és legkisebb ju­talom, amelyre mindenképen rászolgált és bi­zonyára nem akad egyetlen egy hálátlan szülő sem, aki ne emlegetné amúgy elkerítve a gyö­nyörűséges magyar adminisztráció családfá­ját és annak az erre, arra keservesen kihirde­tett két hetes szünidőnek, a micsodáját. félitek ?ács, 1918. január K M & ilUNTUL ti « NaurtonMi n£s aArky rsrvAa * Sacrkcaztteeg te­ eto0M 650. szám. Kánratoiut aem idtaüi rtssaa. Útban a béke Az ántánt engedékenyebb — Iffegbizottaink Pétervárott A magyar, bolgár és török megbízottak Bresztlítovszkban — Hivatalos jelenet!?.­­­­A m­iniszterelnöklésűi sztlláuszldig távirata. B­é­c­s, január 3. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Czernin Ottokár gróf külügyminiszter ma kíséretével Bresztlítovszkba utazott. Az ő különvonatán mentek a béketárgyalások színhelyére a török és bolgár delegátusok is. Czernin azonnal jelentést tesz a delegációnak (N­üimátmi­ tudási,óidnak telt iuttji á’wrsz­.) Bécs, január 3. A delegáció külügyi albizottsága Czernin­­nek Bresztlitovszkból való visszaérkezése után azonnal összeül, hogy a külügyminiszter jelentést tehessen a béketárgyalások ered­mény­ér­ől. Lengyel kiküldöttek a béketárgyaláson­ ­ A Dunántúl tud­ósítóidnak fel elemit hat esed Berlin, január 3. A német birodalmi hatóságok most tárgyal­nak arról, hogy Lengyelország is részt ve­gyen a béketárgyalásokon. A tárgyalások ed­digi eredménye kilátást nyújt arra nézve, hogy a béketárgyalásokon a lengyel kikül­döttek is meg fognak jelenni. Az ántánt követek is békepártiak­ ­.A Dunántúl tudósítóidnak telemnieUnttSír S t­o­c k­h c­­­m, január 3. Az itteni ántánt nagykövetségeken hírlik, hogy az ántánt figyelembe fogja venni a béke­feltételeket. Valamennyi ántánt nagykövet azt ajánlotta kormányának, hogy vegyenek részt a bresztlitovszki béketárgyalásokon. Japán megújítja a diplomáciát az új Orosz­országgal­ ­A Dtnumni' tndiiMniiunni; telt i iiijt tt utiDt .t Berlin, január 3. . * A Berliner Tagblatt jelenti Tokióból. A japán kormány elhatározta, hogy a dip­lomáciai viszonyt az új orosz kormánnyal a legteljesebb mértékben helyreállítja. A péter­­vári japán követ ezt legközelebb már beje­lenti a népbiztosok tanácsának. Lloyd George az olaszok miatt lett enge­dékeny '4 Dunántúl­i'nh'sifalantik «•?­ Amsterdam, január 3 Lloyd George azért szánta rá magát, hogy az orosz békejavaslatokra válaszoljon. Ined Rómából egyre nyugtalanítóbb hírek ér­keznek Olaszország teljes kimerüléséről. Ti nos rémképek*? fest az olaszországi állapotokról, amelyeknek valódiságáról L?r­­ d George maga is személyesen meggyő­ződött. Az oroszokkal való gazdasági tárgyalások (A Dunántúl tudósítájuimk alefm­it mint sí P­é­t­e­r­v­á­r, január 3. A német-orosz gazdasági bizottság első ülésében a posta, távirda és vasútforgalmi kérdések legközelebb való tárgyalását hatá­­­­rozta el és e­­­égből albizottságokat alakítot­tak. A tokiói orosz követ már tárgyal kormányá­val .A Dunántúl tudósít­ójának jele­tjelentést.) S­t­o­c­k­h­o­l­m, január 3. A Pravda írja:­­ A tokiói orosz nagykövet megindította a­­ hivatalos érintkezést a népbiztosok korraá- I­nyával. . Tárgyalás a tenderek békéjéről-------­t -A Dunántúl tudásit új antik tele­mjelentést.­ Stockholm, január 3. Az osztrák-magyar monarchia és Német-­ ország részéről a kereskedelmi tengeri for­galmi ügyek megbeszélésére Pétervárra ki­küldött bizottsága még december 27-én Pé­­cs-Várra érkezett. A német bizottság vezetője Kayserling ten­gernagy,, a monarchiáé pedig Mirbach gróf, aki Czernin külügyminiszternek sajátkezű levelét vitte és adta át Trockijnak. A pétervári lapok részletesen beszámolnak a bizottságok érkezéséről, amelyeknek tag­jai úgy kiismerték magukat Pétervár utcáin, mintha odahaza lennének. A bizottság elő­ször december 28-án ülésezett. Ez az ülés éj­jel 3 órakor végződött. Az oroszokat Dobro­­voszky és Vasziljev sorhajókapitány és Di­­benko matróz képviseli. Dibenko megnyitó beszédében üdvözölte a megjelenteket. Ez­után a tengeri harc megszüntetésére és a for­galom megkezdésére vonatkozó kérdéseket tárgyalták. A németek kész tervvel léptek már fel a tengeri forgalomra nézve. Kijelentették, hogy nem kifogásolják a tengeri harc megszünte­tését. A megbízottak ezután kölcsönösen ki­jelentették, hogy a megállapodások csak a fegyverszünet tartamára érvényesek. Ezután letárgyalták azokat a védelmi rendszabályo­kat, amelyek az orosz vizeken megjelenő né­met kereskedelmi hajókra vonatkoznak. A tárgyalások orosz és német nyelven folytak és­ a jegyzőkönyveket is így készítették. A­ második ülés január 2-án volt. .A bizott­ság körülbelül két és fél hétig marad Péter­várott. A központi hatalmak kiküldöttei ott tartózkodásuk alatt felkeresték a kormány székhelyét, a Smohxa-intézetet. * Kaysedimi tengernagy hosszasan tanács­kozott Trockijjal és kiterjesztették a megbe­széléseket a Moon-Sund szigetek ügyére is. ríj­:« ■ } i, i Kar troc­\ • *i r \ ’ 1 t» t ' Jk rr \ : ’ ??''7 br • • • 1'r ■ ■ • vpr­ban köz­vetlen telefonösszeköttetést kaphasson a bresztlitovszki német béketárgyalási bizott­sággal. Lapunk mai számrá­tjai

Next