Dunántúl, 1918. február (8. évfolyam, 41-42. szám)

1918-02-19 / 41. szám

­Hl éuffstpm 41« szám. előfizetési ár: Egész évre . 32­— Félévre . . 16­— Negyedévre . 8 — Egy hóra . . . 2­70 Egy szám ára: 10 fillér. Kiadóhivatal: Lyuram-utca 4. szám. Kiadó telefonja: 222. Kedd fées, írna Tebeyaár 19 .WWWWWW¥»¥WWWW¥WWWWWW»%%WW(< ffl %f Szerkesztőség: Lyeeum-utca 4. sz. Szerkesztőség telefonja: 650. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetés díjszabás szerint Nyilttér soronkint 2 kor. Vita a városházán A városi közgyűlés­ ­ Pécs, február 18. (A Dunántúl Városbóju­to) Hosszú idő után ma, megcsappant érdeklő­dés mellett újra közgyűlést tartott Pécs város törvényhatósága. Minden egyes tárgynak meg­volt a maga érdekessége, de a figyelem csak akkor fordult a napirenden szereplő városi ügyek felé, amikor felszólalás történt. A fel­szólalásokban pedig ma nem volt hiány. Mind­járt kezdetnek a polgármesteri jelentés kap­csán alakult ki parázs vita. A politika ezúttal kiszorult a közgyűlési teremből. Bauma­ner Emil az új kormány leiratával kapcsolatban határos beszédben a választói jog mellett fog­lalt állást, de ez a felszólalás is mentes volt a politikától. Nemes Vilmos dr. a pécsi egye­tem kérdését ébresztgette azzal a nemes in­tencióval, hogy ez a kérdés valahogy el ne aludjon. A közgyűlés egyhangúságát és bátran mondhatjuk komolyságát Varga Ferenc bi­zottsági tag felszólalása zavarta meg. Hosszú lére eresztett beszédében elvesztek az életre­való és egészséges gondolatok, de annál in­kább sikerült beszédének sajátosságával az állandó derültséget biztosítani. Szabó Jó­zsefről eddig azt hittük, hogy ízig-vérig szo­cialista. Ma azonban ő maga cáfolt rá erre, amikor az Emericanum szegény és árva nö­vendékei elől még a vizet is elvonta voslna csak azért, mert katolikusok. Szerencsére a nagy szocialista ebben az állásfoglalásában magára maradt.­­ A közgyűlés lefolyásáról tudósításunk a következő: Benyovszky Móric gróf főispán 3 óra után 5 perccel nyitotta meg a közgyűlést. A polgármesteri jelentés vitája. Hajdú Gyula dr. azt kifogásolja, hogy a polgármesteri jelentés nem tesz említést a la­káshivatal felállításáról. Az erről szóló kor­mányrendelet Pécsett történt végrehajtása el­lenkezik a rendelet tételes intézkedésével. A 32. §. előírja, hogy hivatal mellé rendelt bi­zottságban az egyes foglalkozási ágak lehető­leg arányosan legyenek képviselve. A 12 bérlő közt szerepel 2 hírlapíró, 9 tisztviselő és a ta­nács házi borbélya az egyetlen iparos. Ily be­osztás helyett a kereskedőket is részesíteni kellene a bizottságban. Ugyancsak tekintélyes százalékot képvisel az ipari munkásság, akik hasonlókép kimaradtak. Az intézmény műkö­déséhez szociális érdekek fűződnek, ezért tart­ja szükségesnek a bizottság átformálását. Bí­rálja a tanács eljárását mint háztulajdonosét. A rendelet kifejezetten előírja, hogy a közép­­lakásosénál csak a lakáshivatal előzetes hozzá­járulásával lehet a lakbért emelni. A város pe­dig enélküli emelte a lakbéreket saját házai­ban és példát adott erre az összes háztulaj­donosoknak. Olyan egyének házbéreit is emel­ték, a­kik hadbavonultak és akiket egyáltalán nem lehet emelni. Kifogásolja a jelentésnek a sertések rekvi­­rálásáról szóló részét. Ez a központosítás az eddigieknél nagyobb horderejű, mert a ser­téseket kivonja a szabad forgalomból. Ezáltal a lakosság túlnyomó része nem fog zsírhoz és sertéshúshoz hozzájutni. A henteseket exisz­­tenciális érdekükben támadja meg az intéz­kedés. De sérelmes a közönségre is, amely a minimálisra szabott zsíratagokból nem tud megélni. Elősegíti a csempészést, amennyiben kocsin a vidékieknek módjukban van a serté­seket elszállítani. Nem tartja elegendőnek a helyzet nehézségeinek lekonstatálását. Segí­teni is kelk Országos mozgalom megindítását ajánlja, hogy az intézkedés jelen formájában fenn ne maradjon. Linder Ernő: A város a hideg tanácsko­zási teremmel hűvös fogadtatásban részesíti a bizottsági tagokat. Lak­áshivatali tagságáról hajlandó Hajdú javára lemondani. A polgár­­mesteri jelentést hiányossá teszi a polgármes­ter szerénysége, amely elhallgatta az őt és a tisztviselői karból egyeseket a háborús munka­teljesítmények miatt ért kitüntetést. Elisme­réssel adózik 'nem a.'’­kitüntetésnek, hanem a végzett munkáért. Kifogásolja, hogy a közgyű­lések ritkák. A hosszú időközökben egyes dol­gok elvesztik aktualitásukat, így járt a sze­gények tüzelőfája és több közélelmezési kér­dés. A tárgysorozat viszont nagyon összezsú­folódik. Belátja, hogy a tisztviselők munka­torlódása olyan, hogy hivatalos időn túl is dolgozni kénytelenek, de ha valakit beidéznek pontos időre, ne várakoztassák órákig. Végül egy panaszt tolmácsolt egy a közerkölcsöt érintő lakás kitelepítéséről. Varga Ferenc felszólalását szokott de­rültség kíséri végig. Drágálja az orvosok hono­ráriumát. Kifogásolja a hentesüzem működé­sét. Pécsett nem adtak zsírt, de métermázsa­­szám szállítottak ugyanakkor a komlói bányá­nak. Panaszkodik a bortermelési adó ellen. Érdeklődik a városi alkalmazottak fajárandó­sága felől. A rendőrség védelmét kéri a ke­reskedők magas árai ellen. Nendevich Andor polgármester reflek­tál a felszólalásokra. Hajdú szerinte tévedett a lakáshivatalra vonatkozó kritikájában. A lakáshivatali bizottságot annak elnöke állította össze, akinek alaposságából és mindig tapasz­talt lelkiismeretességéből következteti, hogy helyesen járt el. A tanácsot ért vádja úgy ál­lította a közgyűlés elé, mintha jogtalan és szabálytalan cselekedetre adott volna példát a tanács. Ezzel Hajdú ellentétbe jött eddig hirdetett állandó elveivel, a szocializmussal. A nehéz viszonyok közt épült bérházaknál emelni kell a lakbért, hogy a város megtalál­hassa számítását, máskép deficit lesz. Ezt a deficitet nem az egész polgársággal óhajtják megfizettetni, hanem csak 20—30 emberrel. Ez a felfogás épen a város szociális gondol­kozásából fakad. Az emelés nem történt sza­bálytalanul. Előre jelezték a lakóknak és be­jelentették a lakáshivatalnak. Ennek határo­zata után következik csak tényleg a lakbér­­emelés. Lindernek meleg köszönetét fejezi ki a tisztviselői kar nevében. A kitüntetések csak­ azt jelentik, hogy megtették kötelességüket, bár szerinte a mai súlyos viszonyok mellett ez nem lehetséges teljesen. A mostani súlyos idők okozzák a közgyűlések elmaradását is. Lehe­tőleg kevesebb idő alatt akarnak többet elin­tézni. Hogy a feleknek hivatalos órák alatt várniuk kell az egyes tisztviselőkre, ez sok­szor megtörténik. Csak konkrét esetben orvo­solhatná a panaszt, ha indokolatlanul várakoz­tattak meg valakit. Varga és Hajdú felszóla­lására elismeri, hogy a kormány rendelete megnehezíti a hentesek helyzetét. A háború alatt azonban voltak olyan idők is, hogy a hentesek szép számban kerültek a vagyonadót fizetők, sőt a milliomosok közé. Az aranyeső után bekövetkező szomorúbb időket ép úgy eltűrhetik, mint azok a sokak, akiknek a há­ború egyáltalában nem hozott aranyesőt, csak bajt, szenvedést. Hajdútól konkrét javaslatot vár, hogyan segítsen a város a sertésrendelet korlátozásain és mire terjedjen ki az országos akció. A hentesüzem létesítéséért dicséretet érdemel a város. Fadeputatum csak a főerdő­­mérnöknek­ és az erdőőröknek jár. Nick Alajos dr. a lakáshivatal ellen fel­hozott vádakra reflektál. A hivatal felállítása tisztán közigazgatási szervezeti kérdés. Az ellene felmerülő kifogásokat a felügyelő-ható­ság, a belügyminiszter elé kellene terjeszteni. De a felelősséget vállalja azért, amit tett. A rendelet nem intézkedik imperative kiket kell kijelölni tagokul. Abból indult ki, hogy a kö­­zéplakások lakbéremelése tartozik a hivatal hatáskörébe. A munkások tehát nincsenek itt érdekelve. Az is tévedés, hogy a város most emeli a lakbéreket. Ily kérelmeket a hivatal nem is tárgyal, ha a bérbeadó nem igazolja, hogy az emelésről már értesítette a bérlőt. Oberhammer Antal rendőrfőkapitány az egészségügyi lappal ellátott nők lakásairól szól. Csak 8—10 ilyen van, azok is pusztuló­­ban. Azért tartja helyesebbnek, hogy ezek az eddig ismert helyeken maradjanak és nem ajánlja kitelepítésüket.­­ A horribilis áremel­kedések meggátlására országszerte bizottsá­gok alakultak, amelyek között a pécsi is rövi­desen megkezdi működését. Hajdú Gyula dr. ismétli, hogy szabály­talanul állították össze a lakásbizottságot. A főügyész helytelen elvből indult ki, mert nem csak a lakbérdifferenciák tartoznak a bizott­ság elé, hanem a lakások rekvirálása és a ke­reskedelmi és ipari munkásságot érdeklő szám­talan ügy is. Azt várta, hogy a tanács beismeri az elhamarkodottságot és korrigálja az intéz­kedéseket. Varga Ferenc újabb felszólalása után a polgármesteri jelentést fél 5 órakor tudomá­sul vették. A Wekerle kormány üdvözlése. Wekerle Sándor miniszterelnök bemu­tatkozó levelét, úgyszintén Tóth János bel­ügyi és Szterényi József kereskedelmi mi­niszterekét tudomásul veszik. A demokratikus Magyarország kiépítésére a kormányprogram a legszebb kilátásokat nyújtja. Azokat min­denben helyeslik, a kormányt legmelegebben üdvözlik és hazafiasan támogatják. Ezúttal is­mét kifejezést adnak ama várakozásuknak, hogy a városokat, mint a magyar kultúra a gazdasági haladás leghatékonyabb munkásait, céljaik valóra váltásában kellő anyagi erővel a kormány is támogatni fogja. Ez irányban az új miniszterek támogatását külön is kikérik. A távozó Ugronnak és Mezőssynek a nehéz időkben kifejtett működésükért köszönetüket fejezik ki. Baumann Emil nem politizálni akar, ha­nem közgazdasági szempontból szól a tanács javaslatához. Minél közelebb jutunk a várva­­várt világbékéhez, annál sürgősebb közgazda­ kapunk mai szféna­i oldal.

Next