Dunántúl, 1919. október (9. évfolyam, 203-220. szám)
1919-10-09 / 201. szám (210. szám)
\lA 0 11 ftvfafnam. 201« *»äm, »WWWIWWWWWtWWW»«WWW i Csütörtök fim, tm.október 8. Kiadó telefonja: 222.DUfUlfTUL Előítzetési át Egész évre félévre 'Negyedévre Egy hóra . Egy szám tíz 50 120*— 60'— 30 — ló— Kiadóhivatal: llieeum-utca 4 szám. Szerkesztőség: Líjeeum-utea 4 szám. Szerkesztőség telefonja 650. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetés díjszabás szerint Nyilttér soronkint 2 kor A lakás mizérián óhajt segíteni Pécs városa, amikor két hatalmas kaszárnyát alakít át apró lakásokká. A kaszárnyákból bérkaszárnyák lesznek. A kaszárnyáknak ez a degradálása, vagy helyesebben eltüntetése egy jobb jövőnek, az igazi békének veti előre árnyékát. Kétségtelenül örvendetes dolog, hogy a háborúra képző iskolák, ezek a félelmetes, rideg kaszárnyák eltűnnek, hogy helyet adjanak csendes, békés otthonoknak. A Batthyány és Fehérváry kaszárnyák átalakítási terve már ott fekszik a városi mérnöki hivatalban. A tervet általános népszerűség kíséri. A pécsi lakásmizériák már annyira tűrhetetlenek, hogy azoknak a megszüntetése már egyike a legsürgősebb feladatoknak. Ezeknek a kislakásoknak azonban az előteremtése a mai viszonyok között súlyos gondot jelent a városnak. Az átalakítással járó építkezéshez szükséges anyagok beszerzése ma még problematikus. Ha sikerül is az anyagok előteremtése, olyan horribilis költséget akaszt a város nyakába, amelyet erősen meg fog érezni. A rosszabbik eset azonban az volna, ha az építőanyagok hiányában ez az üdvös terv is fölbomlana s ott állnánk, ahol voltunk azzal a különbséggel, hogy a lakásínség még inkább megnövekedne. A bizonytalanságnak ilyen kellemetlenségével kísérleteznek most a kislakások megteremtésén. A legszerencsésebb megoldás az lenne, ha akadna vállalkozó, aki a kaszárnyáknak átalakítási munkáját vállalná, vagy aki egészen bérbevenné a várostól a két épülettömböt azzal a kötelezettséggel, hogy azokat záros határidőn belül lakásokká alakítja át. A város vezetősége most tárgyal az építőanyagok termelőivel, hogy az átalakításhoz szükségesanyagokat biztosítsa. Felmerült a munkahiányon való enyhítés kapcsán az a bizarr gondolat, hogy az építkezésnél alkalmazandó munkások, akik egyébként munka nélkül állanak), vállalják mérsékelt áron az építkezést. Ezt a tervet sehogysem találjuk helyesnek, még akkor sem, ha ezzel a város nem is akar precedenst teremteni a munkabérek csökkentésére. A munkásságot nem lehet ilyen eszközökkel produktívabb munkára sarkalni. Az áldozatot annap kell meghozni, ahonnan lehet. A drága kenyérből nem lehet egy darabkát sem letörni. Az ilyen kísérlet csak arra volna alkalmas, hogy újabb szélsőségekbe hajszolja azokat a dolgozó tömegeket, amelyeket amúgy is elég sokszor félrevezettek és kihasználtak. Mi örömmel köszöntjük a kaszárnyáknak lakásokká való átalakítási tervét, örülünk, hogy ennek a tervnek a megvalósításával valamelyest újra csökkenni fog a munkanélküliség, követeljük és unosuntalan hangoztatjuk a munkások részéről való termelés fokozásának szükségét, csak egyet tartanánk helytelennek és kihatásaiban káros következményűnek, ha az elhibázott régi rendszer nyomdokain haladva, a nagy drágaság idején a takarékoskodást a munkabéren kezdenék. A jó politika az ellenkezőt kívánja: jól fizetni és jó munkát követelni! A Fehérvárit és Batthyány laktanyák átalakítása 133 kis lakás lesz — A város terve az építőanyagok olcsó felvásárlásáért — A kis lakások célja Pécs, október 8. (A Dunántúl tudósítójától.) Mint ahogy a Dunántúl azt már korábban megírta, a város hatósága elhatározta, hogy a Fehérváry és Batthyány kaszárnyákat bérházakká alakítja át. A két kaszárnya, amely még a régi rendszer szerint épült, a jövőben már nem felelhetne meg a katonaság céljainak. A szerb megszálló csapatok parancsnoksága a város hatóságával folytatott tárgyalások során nem tett kifogást az átalakítás ellen. Megértő beleegyezését adta ahoz, hogy a szükséges munkákat a legrövidebb idő alatt megkezdjék. A kaszárnyák átalakítási tervét Katona János városi tb. főmérnök ma készítette el. Munkatársunk ma délelőtt felkereste Katona János tb. főmérnököt, aiki a terveket a következőkben ismertette: — A két laktanyát és a melléképületeket három főcsoportra és így három udvarra osztottam. Az első csoportba a Batthyány laktanya és egy kisebb raktár tartozik. Itt összesen 38 lakás lesz, még pedig 27 két szobás és 17 egy szobás lakás a szükséges konyhákkal és kamrákkal. A második csoport két nagy raktárból áll. Itt 33 egy szobás lakás lesz a szükséges mellékhelyiségekkel. A harmadik csoport a Fehérváry laktanyából és egy raktárból alakul. Itt 62 Lakás lesz, még pedig 7 két szobás, egy 3 szobás és 54 egy szobás lakás konyhákkal és kamrákkal. — A három csoportban tehát összesen 133 kis lakás lesz. Az átalakításra vonatkozó költségvetést még nem állítottam össze. Nem is lehetett, mert nem tudom, mennyibe kerülnek a szükséges építési anyagok. Erre vonatkozólag a város hatósága a következőket tervezi. Az építő anyagok termelőit holnapra és a következő napokra megbeszélésre hívja össze. A város hatósága arra fogja őket kérni, hogy az átalakításhoz szükséges építő anyagokat önköltségi áron bocsássák a város rendelkezésére. A két kaszárnyának bérházakká való átalakításával a városnak nagy horderejű, messzemenő céljai vannak. Már maga az a tény, hogy 133 kis lakással több lesz a városban, fontos szociális eredmény. A munkanélküliség enyhítése szempontjából is nagy jelentőségű az átalakítás. Legnagyobb kihatással lesz azonban az új építkezések megindulására. Hogy a házépítés szünetel, annak talán a legnagyobb oka az, hogy a háztulajdonosok nem mondhatnak fel a lakóknak. Két házigazdának csak azért sikerült új ház építését tervbe venni, mert a házak bedőléssel fenyegettek és a lakókat ki kellett telepíteni. Abban a pillanatban, amint a lebontás előtt álló ház lakói másutt megfelelő lakást találhatnak, nyomban megindul az építkezés. És itt kapcsolódik bele a két kaszárnya átalakítási terve az egész várost érintő fontos közérdekbe. A létesülő 133 új lakást a város hatósága nem adja át mindjárt és egyszerre a közforgalomnak. Ha valaki régi házát le akarja bontani és helyére újat akar építeni, bejelenti a város hatóságának és az illető háztulajdonos Zsikéit helyezi el az új bérházakban. Erre a célra mintegy tartalékul biztosítja a város a 133 új lakást. Ha ilyenformán a város hatóságának sikerülni fog az új házépítkezéseket megindítani, olyan fontos szociális eredményt ér el, amely által a munkanélküliségen úgy, mint a lakásmizérián is hatalmasan segítve lesz. — Természetes tehát, hogy ebben a munkában segítségül fell sietni mindenkinek, akinek módjában van. Ezért hívjuk össze az építőanyagok termelőit, hogy megértessük velük a fontos célt és kérjük, hogy az átalakításhoz szükséges anyagokat beszerzési, vagy önköltségi áron bocsássák rendelkezésünkre. Az átalakítási munkákhoz legnagyobb valószínűség szerint még ez évben hozzákezdünk, úgy, hogy a 133 új lakás már a jövő évre rendelkezésre fog álllni. Idáig tartott a Katona János tb. főmérnök által adott információ. A város tervei minden támogatást megérdemelnek. Nincs kétség aziránt, hogy a megbeszélésre öszszehívott építőanyagok termelői megértéssel lesznek a fontos cél elérése iránt. Ebbe a tervbe azonban a munkásság érdeke is szorosan belekapcsolódik. A munkások küldöttsége az átalakítás érdekében már járt küldöttségileg a polgár-mesternél, jeléül annak, hogy a munkásság is belátta az átalakítás nagy fontosságát. Ezért kívánatos volna, ha a munkások megfelelő munkabér mellett kitolnák a munkaidőt. Ennek a munkának a sikeres keresztülvitele — mint azt már említettük — nagy horderejű és közérdekű célokba kapcsolódik. Az építőanyagok előállítóinak áldozat- ’ készsége, valamint a munkásság megértése és fokozott munkája biztosíthatják az új lakásokat. Már csak azért is szükség volna erre, mert az átalakítási munkálatok igen súlyos anyagi áldozatot jelentenek a városra. sz. g. A katolikus autonóma Késmárky dr. előadása Pécs, október 8. A katolikus körben tegnap este Késmárky István dr. jogakadémiai tanár tartott nagy érdeklődés mellett előadást a katolikus autonómiáról. — A régi zsidóknál — vezette be az előadó előadását — a vallás teljesen abszorbeálta, magában foglalta az államot, más pogány népeknél pedig az állam szívta fel egészen a vallást. A kereszténységnek kellett jönnie, hogy megtanítsa az embereket, miszerint a testi és lelki igények nem annyira azonosak, hogy azokat egy szempont alatt, teljesen azonosan lehetne vezetni, irányítani és kielégíteni. A kereszténység tanította meg az emberiséget, hogy a császár nem lehet ura testünknek és lelkünknek. — A kereszténység mutatott rá arra, hogy a saját hatáskörében a vallás — szuverén. Úgy annyira, hogy az Egyház keretén belül lévő autonóm testületek nem az államtól, hanem az Egyháztól kapják az önrendelkezési jogukat. Amikor még a katolikus vallás államvallás volt, nem volt szüksége kimondott autonómiára. Mióta azonban a viszonyok gyökeresen átalakultak, mindinkább előtérbe lép a katolikus autonómia kérdése megoldásának szükségessége. Csak ezen önkormányzat útján lesznek kiküszöbölhetők azok a káros befolyások, amelyek az állammal való összeköttetés révén az egyházi életbe belopóztak. Az autonómiával bíró más vallásfelekezethez viszonyítva, szembetűnő a katolikus egyház hátránya. Más vallásúak maguk választják főpapjaikat, lelkészeiket; a katolikusok részére a király nevezte ki a főpapokat és pedig nem a nép, hanem a saját tetszése szerint Más felekezetek vagyonkezelésébe, iskolaügyeibe nem szól bele az állam; a katolikusokéba azonban minduntalan beleártja magát és állandóan kötve tartja kezünket Még rosszabbá vált a helyzet, mióta a főkegyúri jogot a kormányok útján gyakorolta az uralkodó. Ismerteti azután az előadó az állami és egyházmegyei autonómia lényegét, ami nem az Egyház szervezetének átalakításában, hanem abban áll, hogy a főkegyúri jogban foglalt és a kultuszminisztérium által gyakorolt jogosítványokat a katolikusok közössége gyakorolja. Fejtegeti a katolikus autonómia és a dogmák viszonyát. Kifejti, milyen jogokra vonatkozhatik a katolikus autonómia, a főpapok és lelkészek választására (a pápa, illetve a püspökök megerősítése mellett), az egyházi vagyon kezelésére és az iskolaügyek nagy részére. A tudós igazgató könnyed és vonzó előadása mindvégig feszült érdeklődést keltett és a legteljesebb elismerést váltotta ki, amely az előadó meleg ünneplésében nyert kifejezést. Előadás után felszólalásra jelentkezett Horváth Kázmér, aki azonban tévesen állította be felszólalását. Késmárky István dr. azonnal válaszolt neki olyan értelemben, hogy a pécsi helyi autonómiáról ma azért nem